A tojásfőzés egyszerűnek tűnik, de könnyű elrontani. Mindenekelőtt tisztázzuk, milyen elvárásaink vannak a jó főtt tojással szemben:Főzés közben ne repedjen meg, és ne folyjon ki a tojásfehérjeNe legyen lapos, horpadt sehol, pucolás után is maradjon egyenletes, tojásdad alakúA sárgája középen helyezkedjen elLegyen könnyen hámozhatóNe legyen fojtós, gumiszerű az íze, állagaA sárgája ne legyen kívülről zöldes színűMint szinte minden folyamat a konyhában – a tojásfőzés is kémiai-fizikai alapelvekre vezethető vissza. Hogyan tud segíteni a tudomány a tökéletes kemény tojás főzésekor? A Laboratorium.

A hatékony, határokon átnyúló hulladék-, víz- és vízgyűjtő-gazdálkodás szoros együttműködést és erős partnerséget igényel az országok között. A Duna menti országok már eddig is jelentős erőfeszítéseket tettek a „hagyományos" szennyező anyagok (pl. szerves anyagok, tápanyagok) és bizonyos mikroszennyező anyagok kezelése terén, de a makro méretű folyószennyezés olyan új keletű probléma, amelyre még nem dolgoztak ki vízgyűjtő szerte alkalmazható kezelési stratégiát.

A SIRHA Budapest március 5. és 7. között immár hatodik alkalommal várta a szakembereket, valamint a régió gasztronómiájának legfontosabb szereplőit a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központba.

Az élelmiszerek fizikiai-kémiai, mikrobiológiai, molekulárbiológiai vizsgálatainak területén több, mint 30 éves szakmai múlttal és óriási tapasztalattal rendelkező Eurofins Food and Feed Testing standjánál az érdeklődők számos más témában is kérdezhetik a szakértőket, például az allergénekről, a növényvédő szerekről vagy éppen a csomagolóanyagokról.Ez utóbbi témában szakmai konferenciát is szerveznek március 6-án, 11 és 14 óra között. A a CSAOSZ-szal közösen tervezett Régi és új kihívások – a csomagolóanyagokra, csomagolásokra vonatkozó élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szabályozások változásai, szakmai újdonságok, érdekességek című tanácskozáson többek között részletes előadást hallgathatnak meg az újrahasznosított csomagolóanyagokból az élelmiszerekbe oldódó új, vizsgálandó, veszélyes vegyületekről, a jogi szabályozásról és a vizsgálati módszerekről.

Egy ember az élete során akár 30-40 dkg, a csomagolóanyagból kioldódó vegyületet (monomereket, oligomereket, stabilizátorokat, antioxidánsokat, lágyítókat, habosító anyagokat, nehézfémeket, színezékeket, gyártási segédanyagokat) fogyaszt el. Ezek jelentős része kioldódás útján jut az élelmiszerekbe, a vegyületek pedig károsíthatják az emberi anyagcserét és a hormonháztartást szabályozó szerveket (hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, valamint karcinogének lehetnek).A fent említett komponenseket és még sok egyéb összetevőt az európai és a hazai szabályozásnak megfelelően rendszeresen vizsgálják az arra alkalmas akkreditált laboratóriumokban, a hatóságok pedig rendszeresen ellenőrzéseket végeznek.

Miért fontosak ezek a vizsgálatok?A monitorozandó vegyületek nagyon ártalmasak: rákkeltők, vagy egyéb akut, illetve krónikus problémákat okozhatnak. A benzol például rákkeltő, míg a hexán idegrendszeri problémákat okoz – hogy csak kettőt emeljünk ki a súlyos egészségkárosodást okozó anyagok listájáról. A BEM-vizsgálatok azért rendkívül fontosak, mert általuk kiderülhet, hogy a dolgozók egészsége károsodik, márpedig amennyiben ez bizonyíthatóan azért van így, mert a munkáltató nem tartja be a munkavédelmi előírásokat, és ezáltal egészségtelen munkakörülményeket teremt, súlyos jogi következményekkel is szembe kell néznie – mondta el a Laboratorium.