Az ENSZ élelmiszer-analitikai és mintavételi konferenciája Budapesten

A globális élelmiszer-biztonság egyik legmeghatározóbb nemzetközi konferenciáját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szervezte február végén. A magyar munkacsoport elnökét egy független laboratórium adta, és - ugyancsak a NÉBIH-hel közösen - analitikai, mintavételi szimpóziumot is szervezett...

Az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság (WHO/FAO - Codex Committee Measurement Analysis and Sampling - CCMAS) magyarországi tanácskozásának témái között kiemelt szerepet szántak az élelmiszerek hamisításával szembeni harcnak, amely mellett a konferencia egyértelműen állást foglalt – mondta el Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, aki nyolc év óta a CCMAS Magyar Munkacsoportjának elnöke is egyben. Az ülésszak folyamán a bizottság többek között részletesen tárgyalta a glutén immunkémiai elven alapuló meghatározási módszereit.

Szó esett az egyes vegyületekre vonatkozó alsó méréshatár meghatározásában jelentkező ellentmondásról: amíg az aflatoxin B1-re a legtöbb élelmiszerre nézve 5 mg (mikrogramm)/kg a felső határérték, addig a négy fontos aflatoxin-vegyületre (B1, B2, G1, G2) a limit együttvéve 15 mg/kg. Ennek feloldására a küldöttek olyan javaslatot tettek, amely az individuális vegyületek egyedi mérgezőségét is figyelembe veszi.

A már évek óta megszokottakhoz hasonlóan a konferencia alatt a NÉBIH és a WESSLING ez alkalommal is mintavételi és analitikai szimpóziumot, „mini konferenciát” rendezett az élelmiszerek megfelelőségének témájában. Az angol, német és amerikai szakemberek részvételével zajlott a tanácskozáson Szigeti Tamás elmondta, hogy az élelmiszer-eredetű megbetegedések jelentős részéért felelős aflatoxin B1 vegyületből a laboratóriumi mérések alapján akár 0,62 mg-nyi mennyiség is egy sertés pusztulását okozhatja. Az M1-es aflatoxin pedig többek között a szarvasmarhák tejébe kerülve okozhat komoly egészségkárosodást.  


Szigeti Tamás két másik aktuális és fontos vizsgálati módszerre is felhívta a figyelmet. Az egyik, egy HPLC-MS (nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) technikát igénylő eljárás, amelynek segítségével a glifozát fantázianevű, meglehetősen „öregnek” mondható, ám mégis széles körben alkalmazott gyomirtó maradékainak kimutatását lehet elvégezni (ez a vegyület sajnos már az európai városi lakosság vizeletéből is kimutatható, és a szakemberek számos egészségkárosító tulajdonsággal gyanúsítják). A másik eljárás MALDI-TOF-MS (mátrixszal támogatott LASER repülési idő tömegspektrometria) technika alkalmazásával        patogén mikroorganizmusok kimutatásának megerősítésére ad lehetőséget a mikrobák fehérjéinek jellemzése alapján.

A CCMAS-ról:

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 1963-ban hozta létre  a Codex Alimentarius Főbizottságot. A Codex által kidolgozott dokumentumok, vizsgálati szabványok a regionális és nemzeti élelmiszer-szabályozás alapjául szolgálnak, ám nem szükségszerűen kötelező érvényűek. Ugyanakkor nagy segítséget adnak a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem ügyleteit megelőző élelmiszer-megfelelőségi vizsgálatok tervezésében. Magyarország 1963 óta aktív résztvevője a munkának, 1972-től hazánk rendezi az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság (Codex Committee Measurement Analysis and Sampling - CCMAS) ülésének éves ülését. Az esemény szervezője a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), emellett immár nyolcadik alkalommal éve a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. a Magyar Munkacsoport vezetője.