A fenntarthatóság és a laboratórium - A mennyiség uralma és az idők jelei?

A november 18-án megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs a legfontosabb hazai tanácskozás a témában. E cikkből kiderül, hogy egy független laboratórium nem csak az akkreditált környezetvédelmi vagy élelmiszer-biztonsági vizsgálataival járulhat hozzá a fenntarthatóság ügyéhez, hanem érdekes meglátásokkal is. Lássuk tehát, hogyan jön össze a termodinamika, az entrópia és a fenntartható fejlődés gondolata...

2015-ben immár hatodszorra rendezték meg a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát, amelynek fókuszában az új globális fenntartható fejlődési program, a rendkívüli mértékű migráció és a klímaváltozás összefüggései álltak. Laboratóriumunk elkötelezett a fenntarthatóság eszméje iránt, ezért is veszünk részt többek között klímaadoptációs projektben.

A Fenntarthatósági csúcson előadást tartott kollégánk, Dr. Szigeti Tamás János René Guénon matematikus és filozófust „A mennyiség uralma és az idők jelei” talán kissé fenyegető mondatát idézte, hiszen nem is kérdés, hogy a világ válságban van – többek között gazdasági, etikai és morális szempontból is. A kérdés inkább csak az, hogy van-e összefüggés a környezeti katasztrófák, a szennyezés, az energiahiány, az infláció vagy akár a rossz társadalmi körülmények között.

 

Nincs visszaút...

A KPMG-csoport (Klynveld, Peat, Marwick, Goerdeler) egy, 2013-ban nyilvánosságra hozott előjelzésében ezeket a jeleket a nemzetközi gazdasági életben tíz markáns téma köré csoportosította, ezek: a klímaváltozás, az energia drágulása, a nyersanyaghiány, az édesvíz-készletek kimerülése, a túlnépesedés, a jólét kihívásai, a városiasodás, az élelmiszer-biztonság, az ökológiai rendszer károsodása, illetve az erdőirtás.

A napjainkban a korlátlan fejlődésbe vetett divatos, már-már „vallásos” hittel szemben áll a már idézett Guénon elmélete, aki úgy vélekedett, hogy maga a létezés a princípiumból, az elvből és annak fizikai megvalósulásából – a megnyilvánulásból – áll össze.

  

Lehet választani!

Egy szemléletes példát idézve Szigeti Tamás a közös legelők jól ismert játékelméleti példáján keresztül mutatta be, hová vezet, ha az egyéni érdekek felülírják a közösségét: az ott legeltetett tehenek számának növelésével nem csak az egyes állatok által produkált tejhozam, hanem a ”közös legelőn” előállított összes tej mennyisége is csökken, aminek következtében mindenki rosszul jár a közösségen belül.

Érdekes gondolat, hogy míg a természet törvénye szerint a különbségek mindig kiegyenlítődnek, a pénzvilágban azonban negatív diffúzió figyelhető meg. Hiába álmodta még meg az egykori norvég miniszterelnök, Harlem Go Bruntland asszony, hogy a gazdasági fejlődés mindenkilegnagyobb megelégedésére valósuljon meg, ez – úgy tűnik – sajnos nem sikerülhet áldozatok nélkül.

Termodinamika és entrópia

Az entrópia görög eredetű szakszó (Εντροποσ, Τρεπω, latin betűkkel entroposz, trepo), amely a szétszóródással kapcsolatos értelemmel bír, és a mindennapi élet jelenségei közül sokféleképpen írható körül. Például a fogkrémtubusban maradó, onnan semmilyen módon elő nem csalogatható fogkrémmennyiség jelképezheti az entrópia törvénye értelmében nem hasznosuló energiát, míg az a fogkrémrész, amelyet sikerült kinyernünk a tubusból, jelentheti a teljes tubus „energiatartalmából” a hasznosnak tekinthető, úgynevezett exenergiát.

Zárt rendszerekben a határ nélküli „fenntartható fejlődés” elméletileg lehetetlen. A Föld részben zárt rendszernek tekinthető, az egyetlen külső energiaforrásunk a Nap, amelynek a Földet érő sugárzó energiája az ember által okozott kárt valószínűleg csak évmilliók alatt „képes” „helyrehozni”, azaz az emberi tevékenység által előidézett entrópia-többletet csökkenteni.

Nicolas Georgescu-Roegen román származású amerikai közgazdász szerint a közgazdaságban ugyanolyan termodinamikai folyamatok zajlanak le, mint a fizikában, vagyis az ökonómiában is érvényes a termodinamika II. fő tétele, az entrópia-növekedés elve! Elmélete alapján elgondolkoztató példákat lehet hozni arra, hogy a világon a különböző területeken hogyan növekszik az entrópia: az ipari szektorban (elavulás), az energiahordozók terén, az információknál (elértéktelenedő, használhatatlan adatok), a médiában (álinformációk tömkelege), az ökológiában (környezetpusztulás), vagy akár a gazdaságban (infláció).

A közös legelő elmélete.

A közgazdaságtanban egyébként kiszámíthatatlan folyamatoknak vagyunk elszenvedői, ott is érvényesül az entrópia jelensége, vagyis ha egy rendszerbe nem teszünk bele elég támogatást, csak kivesszük belőle a profitot, az össze fog omlani – utalt a gazdasági válságra.

Fontos megjegyezni, hogy minden tárgy gyártása hulladéktermeléssel jár, amelynek mértéke mára óriásivá vált. Minden, az ember által előállított termék pályája valamilyen módon hulladékként végződik. Szigeti Tamás János prezentációjában megdöbbentő fotókat mutatott mindenek illusztrálására: a fényképeken a Csendes-óceán közepén, a minden lakott vidéktől több ezer kilométerre található Midway-szigeten egy elpusztult madár gyomra tele volt a „civilizált” társadalom által szétszórt szemétből származó műanyag tárgyakkal, főként italos palackok kupakjaival. A hulladékok ilyen arányú terjedése szintén entrópia-jellegű folyamatoknak köszönhető.

Éghajlatváltozás.

A fenntartható fejlődés kapcsán számos terület szóba került, például a globális felmelegedés (talán kevesen tudják, hogy 4 Celsius fokos hőmérséklet-változás a vizes ökológiai rendszerekben  - folyók, tavak - az élőlények egynegyedének teljes kicserélődéséhez vezethet), a kidobott étel mennyisége (ez Magyarországon 26, míg az USA-ban 81 kg évente), vagy az úgynevezett EROEI-arányszám (Energy Retrieved Of Energy Invested). Az EROEI-érték mutatja meg, mely pillanatig lehet még gazdaságosan kitermelni a fosszilis energiahordozókat, illetve várhatóan mennyire hatékony bármilyen energiatermelő technológia alkalmazása. Bizonyos vélekedések szerint közel az az idő, amelytől számítva a kőolajmezőkön zajló kitermelés már nem lesz gazdaságos. Ez az arány egyes szakértők szerint egy a nyolchoz. Vagyis, egyes szakértők véleménye szerint addig gazdaságos a kőolaj felszínre hozatala, amíg 1 hordó kőolaj energiájával legalább 8 hordó kőolajat lehet kitermelni. Talán sokunknak szomorú hír, hogy a zöld energia esetében ez az arány közel áll az egyhez.

A világ szerkezetének középpontjában a tőke és a gazdaság áll, csak ezután következik a társadalom és a környezet. Pedig éppen fordított sorrendnek kellene érvényesülnie, és a környezetnek kellene a legfontosabb értéknek lennie! – vélekedett Szigeti Tamás.

 

További érdekes cikkeink a témában:

A környezetvédelem nem szélmalomharc

Hogyan pazaroljuk az élelmiszert?

Gabonabajok

A talaj ABC-je

Porszívó a biciklin