Allergének az étlapon?

Tavaly decemberben lépett életbe az élelmiszerek címkézését meghatározó új EU-rendelet. De mi a helyzet a nem előrecsomagolt ételekkel? Hogyan tegyenek eleget a szigorú tájékoztatási kötelezettségnek a vendéglátósok, éttermek? Miért nem kell jelölni a tejbegrízt vagy a halászlét, mint allergént tartalmazó ételt?  Laboratóriumunk szakértői csoportja ezekre a kérdésekre igyekezett válaszolni...

Az elmúlt év végén több, az élelmiszeripart jelentősen befolyásoló jogszabályváltozás történt. Ezzel a témával már a laboratorium.hu is részletesen foglalkozott. Ezek a változások alapvetően az élelmiszerek jelölését érintették, arról azonban kevesebbet lehetett olvasni, hogy ez mennyiben érinti a nem kiskereskedelmi forgalomban tevékenykedő vállalkozásokat: a vendéglátás, a közétkeztetés területén szolgáltatást nyújtó éttermeket, üzleteket, konyhákat.

A bevezetőben már említett, 2014. december 13-án hatályba lépett, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU-rendelet a fenti területeket is alapvetően érinti. Lássuk tehát, melyek ezek az alapvető változások:

A termék megnevezése nem vezetheti félre a fogyasztót annak tulajdonságait, összetételét, mennyiségét stb. illetően

Ha tehát kitalálunk egy nagyon finom ételt, és ezt elhelyezzük az étlapon, alaposan gondoljuk meg, hogyan nevezzük el! Íme egy érthető példa: ha „szilvalekváros barátfülét” kínálunk, vigyázzunk, hogy a töltelék valóban szilvalekvár legyen, és ne szilvaíz, mivel a két kenhető gyümölcskészítmény nem ugyanaz a termék, így az étlapunk alkalmas lehet a fogyasztó megtévesztésére, és ezt a hatóság nehezményezheti.


Mindez talán elhanyagolható apróságnak tűnik, ám ha alaposan végignézzük a kínált termékeinket, ennél még sokkal súlyosabb félrevezetést is találhatunk. A vállalkozásoknak tehát nagyon gyorsan felül kell vizsgálniuk az elnevezéseiket.

A másik fontos kérdés az allergénjelölés

Ez érinti talán a legmélyebben a vendéglátós kollégákat. A szabályozás lényege, hogy az allergénekre vonatkozó adatokat kötelező megadni. Az EU-jogszabály ugyan nem rendelkezik konkrétan annak formájáról, ám az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014.(XII.17.) FM-rendelet rendezte ezt a kérdést, több módot is kínálva a vállalkozásoknak.


Hogyan adjuk át az információt?

Írásban:

Az első mód, hogy az információt minden egyes terméknél írásban közöljük a fogyasztóval: az étlapon vagy egyéb tájékoztató táblán, amelyet a fogyasztónak van módja vásárlás előtt elolvasni.

Szóban:

Amennyiben nem szeretnénk ezekkel az adatokkal az étlapunkat „kidekorálni”, vagy az éttermünket a nagy tájékoztató táblákkal elcsúfítani, a szükséges információt szóban is közölhetjük a vásárlóval. Itt az a lényeg, hogy a felelős személy az üzletben tartózkodjon, és az információkat a megfelelő dokumentációval alá tudja támasztani.

Kivételek:

Mint mindenhol, itt is vannak kivételek. Akkor például nem szükséges közölni ezeket az információkat, amikor az élelmiszer neve egyértelműen jelzi az allergén jelenlétét, ilyen lehet például a halászlé, tejbegríz stb. A másik eset, amikor előre egyeztetve készítenek olyan ételt, amely az ételintoleraniciában szenvedő fogyasztó számára megfelelő.

 

A dokumentációk átvizsgálása

Nagyobb felelősség hárul a fentiek alapján a további feldolgozásra átvett, nem előre csomagolt árukat kísérő dokumentációk átvizsgálására, mivel ezek képezik az alapját a további információadásnak. Fontos tehát megkövetelni a beszállítóktól a pontosan kitöltött dokumentációt.

HACCP-rendszerek, belső eljárás kidolgozása

Ez az új szabályozás további feladatokat is ró a vállalkozásokra. Mivel nagymértékben érinti az élelmiszer-biztonságot, érinti az ehhez kapcsolódó, eddig is kötelezően működtetendő HACCP-rendszereket is. Ki kell dolgozni egy olyan belső eljárást, amely szabályozza ezt a folyamatot. Ennek tartalmaznia kell legalább a felelős személyt, a dokumentációs rendszert, biztosítani kell a hatósági hozzáférést, és természetesen a személyzet oktatását.

Címkézési kötelezettség: a vendéglátásban is érvényes

Az ebben a szektorban előállított csomagolt élelmiszerek kétfélék lehetnek. Az egyik csoport a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében előre csomagolt élelmiszerek. Ezekre a termékekre egy szűkített jelölési kötelezettség vonatkozik az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet értelmében. Ez magában foglalja az élelmiszer megnevezését, nettó mennyiségét, minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejét, a felelős vállalkozás nevét és címét, illetve természetesen az allergéneket.

A másik az előállítás helyétől távol forgalmazott csomagolt élelmiszerek. Ilyenek például az ételszállító vállalkozások által előállított készételek, vagy a kiskereskedelemben értékesített cukrászati, hidegkonyhai termékek. Ezekben az esetekben minden olyan jelölés alkalmazandó a csomagoláson, ami az iparban előállított élelmiszerekre érvényes.


Mit hoz a jövő?

A rossz hír

A vendéglátó és közétkeztetési vállalkozások számára sajnos van egy rossz hírünk: a jelenlegi formájában a 1169/2011/EU-rendelet nem tesz kivételt a 2016. december 13-tól kötelezően alkalmazandó tápértékjelölési előírás alól. Ez tehát azt jelenti, hogy 2016. december 13-től a legkisebb kifőzdében is meg kell tudni mondani az elkészített étel tápértékre vonatkozó adatait. Ezek az adatok elérhetők számítással is, így nem kell feltétlenül laboratóriumban vizsgáltatni az ételeket. Igaz, a nagyobb mennyiséget előállító konyháknak érdemes élni ezzel a lehetőséggel.

A jó hír

Manapság nagy divat a tudatos táplálkozás és az az üzlet, étterem, amelyik ezt jó marketinggel meg is tudja támogatni, még akár gazdasági előnyt is kovácsolhat az új rendelkezésekből, tehát az új jelölési rendelet komoly üzletpolitikai lehetőséget is magában rejt, amelyet érdemes mindenkinek megfontolnia.

Amennyiben bármilyen további kérdése van a jelöléssel kapcsolatban, örömmel állunk rendelkezésére!

Cikkünk megjelent a zöld éttermek és a környezetbarát étkeztetés ügyét felkaroló Felelős Gasztrohős honlapján is.

Bakos Mária- Szunyogh Gábor