A talaj ABC-je

Hogyan lesz az állati csontból termésnövelő anyag? Mi jelenthet megoldást az Európai Unió foszfátkitettségére? Hogyan csökkenthető a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott műtrágyák felhasználása? Miképpen zajlik a bioszén laboratóriumi vizsgálata, és miért játszhat mindebben kulcsszerepet Magyarország? Egy nem mindennapi konferenciát ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe...

Újra termékennyé tenni a talajt – talán így lehetne magyarul a legfrappánsabban megfogalmazni a nyolc európai ország részvételével zajló Refertil-projekt elnevezését. Az Európai Uniós program egyik legfőbb célja ugyanis az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasága által lerontott talajminőség javítása, új élettel való megtöltése.

A rendkívül előremutató és reményteljes kezdeményezés a végéhez érkezett, a projekt sikereiről pedig a Kajászón, szeptember 25-én tervezett ingyenes konferencián számolnak be a projekt vezetői, amelyre nagy szeretettel várnak minden érdeklődőt.

De ne szaladjunk ennyire előre. A Refertil-projekt története ugyanis bőven megérdemli a figyelmet. Kezdjük talán a bioszénnél!

Bioszenet már időszámítás előtt 450 óta alkalmaz az emberiség, igaz, a nagy léptékű ipari szenesítési technológiák leginkább az 1870-es évek óta terjedtek el Európában (ezek egyik központja éppen Magyarországon, Kárpátalján volt). Az elmúlt harminc évben nagymértékben felgyorsult a bioszén kutatása, több mint 100 nagy tudományos konzorcium alakult jelentős anyagi és emberi erőforrás ráfordítással, és több ezer tudományos publikáció jelent meg.

 Kezdetleges, nyílt rendszerű szenesítési eljárások, amelyek nem felelnek meg a szigorú környezetvédelmi és jogszabályi követelményeknek. Biztonságos bioszén előállítására nem alkalmasak.

 

 

3R zeró emissziós pirolízis berendezés az ABC bioszén gyártására, Terra Humana Kft. 


 A Terra Humana Kft. 2002 óta az EU kutatás-fejlesztésén belül számos bioszén termelésre vonatkozó projekt koordinátora és főtervezője, és immár harmadik évtizede foglalkozik az ez irányú pirolízis technológia kutatásával, fejlesztésével és ipari léptéknövelésével.

Az Európai Unió már régóta célul tűzte ki kutatásfejlesztési programjain keresztül a mezőgazdasági (szalma, kukorica, trágya, stb.) és élelmiszeripari (állati csont) melléktermékek újrahasznosítását. Igen jelentős mennyiségről van szó, elég, ha csak arra gondolunk, hogy Magyarországon több mint 10 millió tonna keletkezik ezekből az anyagokból évente, egy uniós polgár pedig átlagosan 180 kg élelmiszert pazarol el egy évben.

 

Több olyan, a mezőgazdaságból és az élelmiszer-előállítás melléktermékeiből származó úgynevezett hulladékáram létezik tehát, amelynek kapcsán megfelelő kezeléssel jelentős mennyiségű foszfort lehetne újrahasznosítani. Különös jelentőséggel bír a csontliszt, mivel a táplálék útján felvett foszfor főként a csontrendszerben koncentrálódik.

 

De miért is olyan fontos a foszfor?

 

 

 

Megoldás a foszfátkitettségre

 

A foszfor az élő szervezetek egyik legfontosabb „építőanyaga.” Pótolhatatlan részét képezi a modern mezőgazdaságnak, mivel a használata semmilyen más anyaggal nem helyettesíthető. A foszfor műtrágyákat nyersfoszfátokból állítják elő savas feltárással. A foszfátbányászat jelentős környezetvédelmi szennyezéssel jár, egy tonna előállított foszforsavhoz 9,5 tonna foszfátérc szükséges, és 21,8 tonna különféle hulladék és 6,5 tonna meddő keletkezik. Ezen túlmenően a foszfát bányászata jelentős mértékű energiát igényel.

 

Az Európai Unión belül csak kis mennyiségben találhatók foszfáttartalmú kőzetek. A foszfát kőzet (apatit) import alapanyag az Unióban, 95 százalékban importáljuk, többségében Marokkóból. Emiatt nagy a kitettségünk, és az EU-nak figyelemmel kell kísérnie az ellátás biztonságát érintő kérdéseket. A foszfátérc kitermelése a világon jelenleg mindössze néhány országra korlátozódik. Egyik sem az EU-ban található, kivéve Finnországot, ahol kis mennyiségben folyik termelés. A jelenlegi globális foszfátérc-készletek kétharmada Marokkóban (a Nyugat-Szaharában), Kínában és az Egyesült Államokban található.

 

További problémát okoz az árak ingadozása. 2008-ban a foszfátérc ára 700 %-kal emelkedett alig több mint egy év alatt, ami hozzájárult a műtrágyaárak növekedéséhez.

 

Jelenleg a foszfor életciklusának minden szakasza hulladékot termel és pazarló, ami súlyosbítja a jövőbeli készletekkel, valamint a víz- és talajszennyezéssel kapcsolatos aggodalmakat mind az EU-ban, mind világszerte. Az Európai Unió 10 millió tonna foszfátot importál évente, ráadásul a foszfátkitermelés során egyre inkább romlik a kitermelt anyag minősége (a jót már kibányászták). A nyersanyagban előforduló szennyező anyagok, például a kadmium és az urán egészségügyi és környezeti problémákat okozhatnak.

 

Ha egyszer megjelennek a talajban, nem egyszerű eltávolítani azokat, felhalmozódhatnak a növényekben. Irányadó német szakmai publikációk szerint az intenzív gazdálkodás eredményeképpen 1951 óta a mezőgazdasági művelésű talajokban szétszórt urán mennyisége 1 kg/ha. A mezőgazdaságban Németország területén 1950 és 2010 között 4300 tonna kadmiumot és 13500 tonna uránt szórtak szét a műtrágyákkal együtt!

 

2014-ben a nyersfoszfátot is felvették az Unió első húsz kritikus anyaga közé. Ez azt jelenti, hogy annak hiánya óriási veszélyt jelent az Unió gazdaságára. Foszfort ráadásul nem lehet mesterségesen előállítani.

 

A csontszéntermelésnek tehát ezért van óriási jelentősége!

A Refertil bioszén technológia biztonságosabb, olcsóbb és legfőképpen hatékonyabb, mint minden eddig ismert szenesítési megoldás, mindemellett pedig a műtrágyák és vegyszerek csökkentését vagy helyettesítését eredményezi.

Mit tud a csontszén?

A projekt során a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékekből környezetvédelmi szempontból biztonságos, hatékony és a növények számára felvehető tápanyagokat tartalmazó bioszenet és minőségi komposztot állítanak elő. Az ABC (Animal Bone (bio)Char = élelmiszer minőségű állati csont eredetű bioszén) az élővilág számára nélkülözhetetlenül fontos foszfortartalma annyira magas (30% P2O5), hogy teljes mértékben helyettesítheti a foszfátműtrágyát. Ez utóbbi ugyanis az egészségre is ártalmas, fent említett nehézfémeket is tartalmazhat.

A csontszén 2-5 milliméteres, fekete színű granulátum, amelyet ugyanúgy alkalmaznak, mint a hagyományos műtrágyákat. Magas hőfokú szenesítési eljárással állítják elő, levegő kizárásával. Ennek a folyamatnak a neve: pirolízis. A speciális minőségű csontszén pirolízise egy új, innovatív technológia, amelyet Magyarországon fejlesztettek ki!

 

 

A csontőrlemény (fehér) és a pirolízissel abból készült csontszén (fekete) szemléletes fotója.

Az ABC a termés mennyiségét 10 százalékkal, a termék értékét 20 százalékkal növeli, emeli talaj termékenységét, helyreállítja a talaj természetes egyensúlyát, ellenőrzött módon szolgáltatja, adagolja a foszfort, míg a műtrágyákra a gyors és környezetszennyező foszfor kioldódás a jellemző. A a bioszén a csont szerkezetéből adódóan üreges, makroporózus, ami magas víz- és tápanyagmegtartó képességet eredményez, és pozitív hatással van a talaj mikrobiológiájára is (ezek a tulajdonságok a szintetikus műtrágyák esetében nem állnak fenn!)

Mit vizsgáltak a csontszénben?

A projektben számos külföldi vállalat, kutatóintézet és egyetem mellett rendkívül fontos szerepet játszik a Magyarországon immár több mint 20 éve jelen lévő független, akkreditált laboratórium.

A Refertil-projektben végzett munkájuk során a laborban egyrészt megvizsgálták, hogy a bioszénre vonatkozó előfeltevések beigazolódnak-e, másrészt azt is alaposan elemezték, hogy a termék környezetvédelmi és egészségügyi szempontból biztonságos-e.

A projekt keretében eddig 11 országból származó bioszénmintákat vizsgáltak meg, az elmúlt két és fél évben összesen 266 mintaegyedet dolgoztak fel, megvizsgálták, hogyan változik a kiinduló anyag bizonyos gyártási körülmények között, milyen tulajdonságú végtermék keletkezik belőle, az milyen hatással van a talaj tulajdonságaira, illetve mindebből milyen környezet- és anyagbiztonság-technikai következtetések vonhatók le.

Megállapították, hogy a csont alapú bioszén (ABC) foszfáttartalmának (>30% P2O5) köszönhetően kitűnő termésnövelő, emellett nagy jelentőséggel bír a felszín alatti vizek és az ivóvízbázis megőrzése szempontjából is. Fő összetevője a trikalcium-foszfát, amelyet átlagosan kb. 70%-ban tartalmaz, így vetélytársa lehet a ma gyakran alkalmazott szintetikus, foszforalapú műtrágyáknak. A kalciumtartalomhoz hozzájárul a kb. 10%-os kalcium-karbonát mennyiség, amely szintén elsődleges növényi tápanyag. A csontszén további előnye – állapította meg a laboratórium - , hogy a fent már említett makropórusos szerkezetének köszönhetően rendkívül előnyös hatással van a talaj mikrobiológiai szerkezetének jelentős javítására is.

A csontszén makroporózus szerkezete

A laboratóriumban megvizsgálták az esetlegesen veszélyt jelentő anyagokat is. Kiderült, hogy a PCB-k (poliklórozottbifenilek), illetve a dioxinok nem jelentenek kockázatot, egyetlen bioszén mintából sem mutatták ki ezeket a vegyületeket. A minősített és biztonságos bioszén minták esetében a poliaromás szénhidrogének (PAH19-ok) szintje az 1 mg/kg szintet sem haladta meg. A tiszta bioalapanyagból gyártott bioszénből a toxikus nehézfémek (pl. kadmium, higany, arzén) az esetek többségében nem voltak kimutathatóak.

A vizsgálatok eredményét hitelesíti, hogy a laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Testülettől (NAT) 2014 őszén megkapta az akkreditációt a Refertil-projekt során is előállított termésnövelő anyagokra (biochar, komposzt).

Miért fontos ez Magyarországnak?

A Refertil-projekt és a mögötte álló technológia stratégiai megoldás, amely várhatóan nagy léptékű nemzetközi iparággá fog fejlődni. Mivel a technológiát Magyarországon fejlesztették ki, ezért amennyiben sikerül magyar befektetést realizálni az első mintaüzem 2015/2016-os felállítására Kajászón Fejér megyében, akkor Magyarország az egész Európai Unión belül az újrahasznosított foszforgyártás központi beszállítójává válhat, ami stratégiai pozíció! Ez nem csak jelentős gazdasági hasznot jelent az országnak, hanem tekintélyes mennyiségű munkahely létrejöttét eredményezheti, és nagy lendületet adhat a magyar agráriumnak is!

Néhány szó a konferenciáról…

A REFERTIL Európai Uniós projekt keretében 2015. szeptember 25-én megrendezésre kerülő: Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere - EU agrár jogszabály-változások a bioszén- és a komposzttermékek vonatkozásában elnevezésű zárókonferenciáján a részvétel teljesen ingyenes, mindössze regisztrálni kell!

A Refertil zárókonferencia célja, hogy az új EU jogharmonizáció fényében bemutassa a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek hatékony, gazdaságos és jövedelemtermelő újrafelhasználásának széles körű lehetőségeit. Ennek során részletesen ismertetik a speciális minőségű csontszén-bioszenet, amely biztonságos és gazdaságos természetes foszforpótlást biztosít.

A résztvevőket meleg ebéddel várják Kajászón, a Köztársaság u. 91. szám alatt, a Biofarmon, 9 és 15 óra között.

A konferencia fővédnöke Dr. Oravecz Márton, az új, hatékony és környezetbarát termésnövelő anyagra az Európai Unióban először engedélyt kiadó hatóság, azaz a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke.

A szervezők szeretettel várják azokat, akik e cikk tartalmánál még többet szeretnének megtudni a Refertil-projektről, még közelebbről szeretnének megismerkedni a talaj új ABC-jével!

A konferencia meghívója

Regisztrációs lap

Kérjük, hogy a kitöltött regisztrációs lapokat a biochar@3ragrocarbon.com e-mail-címre legyenek szívesek elküldeni!

További információ: www.refertil.info,    http://www.refertil.info/sme/hu