BEM a laborban

Bizonyos anyagok belégzése komolyan veszélyeztetheti a vegyiparban, illetve az egyéb, intenzív vegyszerhasználattal járó iparágakban dolgozókat. Az úgynevezett Biológiai Expozíciós Mutatók (BEM) a munkavállalók egészségügyi állapotát monitorozzák a munkahelyek kémiai biztonságának szempontjából. Ezekről a vizsgálatokról szól az alábbi összeállításunk...

Miért fontosak ezek a vizsgálatok?

A monitorozandó vegyületek nagyon ártalmasak: rákkeltők, vagy egyéb akut, illetve krónikus problémákat okozhatnak. A benzol például rákkeltő, míg a hexán idegrendszeri problémákat okoz – hogy csak kettőt emeljünk ki a súlyos egészségkárosodást okozó anyagok listájáról. A BEM-vizsgálatok azért rendkívül fontosak, mert általuk kiderülhet, hogy a dolgozók egészsége károsodik, márpedig amennyiben ez bizonyíthatóan azért van így, mert a munkáltató nem tartja be a munkavédelmi előírásokat, és ezáltal egészségtelen munkakörülményeket teremt, súlyos jogi következményekkel is szembe kell néznie.

Utóbbit elkerülendő, a vizsgálati eredmények ismeretében lehetőség nyílik a munkavédelmi eszközök, intézkedések felülvizsgálatára, javítására (például maszkok, védőruhák alkalmazásával, elszívás alkalmazásával vagy a szellőztetés növelésével). Az intézkedések hatásossága is egy ismételt BEM-monitorozással mérhető le.



Mely foglalkozási területekről van szó?

Foglalkozási ágak szerint a fémfeldolgozásban foglalkoztatott munkavállalók különösen ki vannak téve a fémeknek és fémporoknak, a hegesztéssel járó szakmáknál a hegesztési gőzök és füstök belélegzése okozhat súlyosabb egészségkárosodást. Ugyancsak nagyobb veszélynek vannak kitéve a különböző bevonatokat gyártó, illetve felhasználó cégek, akár szervetlen anyagokról van szó (pl. kerámia bevonatok), akár szerves anyagokról (festés, lakkozás, fényezés). A szerves vegyipar teljes láncolatában – a kőolaj-finomítástól kezdve a kőolajtermékek raktározásán és szállítmányozásán át az olyan kapcsolódó iparágakig, mint például a műanyag- és műgyantagyártás – fokozottan fennáll bizonyos ártalmas szerves vegyületek belélegzésének veszélye.

A nagyobb cégek általában kifejezetten odafigyelnek a munkatársaik és környezetük védelmére: EBK-részleget tartanak fenn, vagy külsős EBK-szolgáltatót bíznak meg (EBK = Egészségvédelem-Biztonságtechnika-Környezetvédelem). A lelkiismeretes EBK-vezető kapcsolatban áll foglalkozás-egészségügyi orvosokkal és szolgáltatókkal; közösen döntenek a vizsgálandó Biológiai Expozíciós Mutatók köréről, majd rendszeresen monitorozzák a dolgozókat. Ezért tapasztalatunk szerint itt igen ritka a határérték-túllépés. Ahol kevésbé hangsúlyos a munkavédelem, például kisebb cégeknél, már előfordult határérték-túllépés (igaz, ott sem általános).



Hogyan zajlik a vizsgálat?

A BEM-vizsgálatok a belélegzett anyagok nyomait mutatják ki, leggyakrabban a vizeletből. A laboratórium munkatársai pontosan tudják, hogy mely primer, azaz bejövő anyagok milyen metabolitok, vagyis bomlástermékek formájában ürülnek. A belélegzett benzol például t,t-mukonsavként ürül a szervezetből, míg a toluol-expozícióra o-krezolt választ ki a szervezet. A legtöbb szerves vegyületnél tehát más a metabolit, mint amit az illető belélegezett, de a fenol, valamint az összes fém esetében magát a bemeneteli anyagot kell vizsgálni a vizeletben is.

A paraméterek többségét HPLC-vel (folyadékkromatográf) vizsgáljuk, ritkábban GC-t (gázkromatográfot) alkalmazunk. A fémeket elemanalitikai módszerekkel (ICP-MS) vizsgáljuk, a fluoridot ionszelektív elektróddal, és vannak spektrofotometriás meghatározások is (például a kreatinin esetében). A legtöbb paramétert (savazás és centrifugálás után) közvetlenül a vizeletből vizsgáljuk, bizonyos esetekben azonban minta-előkészítés is szükséges (roncsolás, extrakció).


Kreatinin – az árulkodó paraméter

A kreatinin nem káros anyag, munkaegészségügyi szempontból mégis kötelező mérni. Ezt az anyagot minden ember üríti, nagyjából azonos mennyiségben, a koncentrációja leginkább attól függ, hogy ki milyen mennyiségű folyadékot fogyasztott el. Ez tehát egy vonatkoztatási anyag, amelyhez a vizeletben mérhető metabolitok koncentrációját viszonyítjuk: a vizeletből mérendő összes Biológiai Expozíciós Mutató az adott primer munkahelyi szennyező vagy metabolit koncentrációjának és a kreatinin koncentrációjának a hányadosa.

Miért van erre szükség? Azért, mert a káros anyagok metabolitjainak a koncentrációjára is hasonló hatással van a folyadékfogyasztás: előfordulhat, hogy korrekt munkahelyi körülmények között is megemelkedik valakinél egy metabolit koncentrációja a vizeletben, csupán azért, mert egész nap nem ivott semmit, és a vizelete betöményedett. Fordított eset is elképzelhető, ha valaki netán azért iszik meg hirtelen sok folyadékot a mintaadás előtt, hogy a testében felgyülemlett káros anyagok koncentrációját csökkentse, nem is beszélve a már leadott vizeletminták utólagos manipulálásáról (felvizezés).

Lássunk egy példát: a tipikus kreatininszint 1 g/l. Tegyük fel, hogy valaki (túl) sok benzolt lélegzik be, és hogy ennek hatására a szervezete normális esetben a vizeletben 3 mg mukonsavat ürítene literenként. A BEM értéke mukonsavra így 3 mg/g kreatinin lenne, ami túllépné a megengedett határértéket (1,5 mg/g kreatinin). Az arány akkor is hasonló lenne, ha az illető cselezni akarna, és sok vizet inna azért, hogy híguljon a vizeletében a benzol metabolitja. Hiába csökkenti ugyanis – erőltetett vízfogyasztással – a mukonsav koncentrációját 1,5 mg/l alá, ha közben a kreatinin koncentrációja is a tipikus érték felére csökken, nagyjából 0,5 g/l-re. A BEM értéke nem változik: 1,5 mg/l mukonsav osztva 0,5 g/l kreatininnel egyenlő 3 mg/g kreatinin.

A kreatinin szintje a vizeletben egyébként önmagában is árulkodó: nagyon alacsony vagy nagyon magas szintek rendellenes metabolizmust valószínűsítenek. Ilyen esetekben a BEM-ek már nem használhatók a kémiai eredetű munkahelyi terhelés monitorozására. Ugyanabban a munkahelyi környezetben is lehetnek meghatározó különbségek ember és ember között (testsúly, nem, betegségek, kiben hogyan működik a metabolizmus, stb.), hiszen nem vagyunk egyformák. Így a normálisnak tekintett kreatinin-tartomány is viszonylag tág: kb. 0,2-0,5 g/l-től 3-4 g/l-ig.



Jogi háttér, a laboratórium kapacitása

A laboratóriumban a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló  2000. évi XXV. EüM-SzCsM Rendelettel összhangban végeznek ilyen vizsgálatokat. A rendelet 2. mellékletében felsorolt összes, vizeletből meghatározható paramétert (lásd. táblázat) képesek vagyunk mérni, fémeket és szerves vegyületeket egyaránt.

 


Vérből a rendelet mellékletében is feltüntetett ólmon és kadmiumon kívül a kobalt, nikkel és higany mérése is megoldott. Az összes említett paramétert eredményesen vizsgáltuk nemzetközi jártasságvizsgálatokon is.

Igény esetén kiküldünk steril, becsomagolt vizelet-mintavételi poharakat, illetve vér-mintavevő csöveket. A levett minták beszállításában is segítséget tudunk nyújtani. A már bevizsgált mintákat egy egyeztetett időpontig laboratóriumunkban archiváljuk, így azokból a későbbiekben további vizsgálatok is elvégezhetők.

Dr. Berente Bálint