Édesített élet - kutatás az aszpartámról

Az aszpartám az egyik leghíresebb édesítőszer. Sok tanulmány szerint káros az egészségre, ám az európai hatóságok bizonyos szint alatt ártalmatlannak ítélték annak mennyiségét. A NÉBiH egyik legfrissebb kutatása megnyugtató eredményt hozott: a napi aszpartámbevitel nem ad okot aggodalomra, de a gyerekek túlzott üdítőfogyasztása már kockázatos lehet. És a gyümölcsjoghurtokkal is vigyázni kell...

Bár az aszpartámbevitel a szokásos étrend esetén nem ad okot aggodalomra, és a magyarok aszpartám-kitettsége európai szinten is átlagosnak tekinthető, egy nemrég publikált kutatás szerint a kisgyermekek édesített joghurtok és üdítők fogyasztásával túlléphetik az elfogadható napi beviteli értéket. Érdekes eredményt mutat az átlagos fogyasztó aszpartám bevitelének élelmiszer-kategóriánként történő megoszlása is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatósága (NÉBiH ÉKI) a biztonságos aszpartamfogyasztásról végzett vizsgálatát az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legutóbbi számában jelentette meg.

A NÉBIH ÉKI annak megállapítására végzett vizsgálatot, hogy a hazai élelmiszerfogyasztási adatok alapján mennyire biztonságos az aszpartám fogyasztása, azaz mennyire közelíti meg a hazai aszpartám- bevitel a nemzetközileg elfogadott megengedhető napi bevitel (ADI, Acceptable Daily Intake) értéket (ez 40 mg/ttkg/nap – mg/testtömeg kilogramm/nap).

Az eredmények alapján levonható a következtetés, hogy a magyar lakosság élelmiszerekből származó aszpartám expozíciója egészségügyi szempontból nem aggályos, hiszen a felnőttek esetén a nagy bevitel az ADI 20%-a, míg időseknél az ADI 13,8%-a, az átlagos bevitel ennél alacsonyabb, felnőtteknél az ADI 5,8%-a, idősek esetén 4,8%-a.

Az aszpartám élelmiszerekkel, italokkal történő bevitele az átlagos magyar fogyasztóknál a szokásos étrend esetén tehát nem ad okot aggodalomra. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a gyermekek expozíciója nagy mennyiségű aszpartámmal édesített üdítőital- és gyümölcsjoghurt- fogyasztás esetén elérheti az ADI-értéket.

A kutatás másik igen érdekes és talán sokak számára meglepő tanulsága az aszpartám bevitelének élelmiszerkategóriánként történő megoszlása, amelyet a teljes lakosságra nézve és egy átlagos fogyasztót alapul véve határoztak meg.  

Eszerint az aszpartámbevitelhez legnagyobb mértékben az alkoholmentes italok (37,9%), a tejtermékek (27,0%) és a feldolgozott gyümölcsök (13,9%) járulnak hozzá – derül ki a Frecskáné Csáki Katalin és szerzőtársai által jegyzett, az Aszpartám édesítőszer élelmiszerekből származó bevitelének becslése és a kockázat értékelése című, az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklapban megjelent tanulmányából.

 

 

 

1. ábra: Átlagos fogyasztó esetén a különböző termékek hozzájárulása az aszpartámbevitelhez  (mg/ttkg/nap ill. %) Forrás: Élelmiszervizsgálati Közlemények

 

 

200-szor édesebb a cukornál

Mi is az az aszpartám, és miért olyan fontos a rendszeres vizsgálata? Az aszpartám egy alacsony kalóriatartalmú (energiabevitelt nem jelentő), intenzív, mesterséges édesítőszer, amely mintegy 200-szor édesebb a cukornál. Kémiai szerkezete szerint nem szénhidrát, hanem dipeptid, az L-aszparaginsav és L-fenilalanin aminosavak dipeptidjének metilésztere.

 

 

2. ábra. Az aszpartám molekulája

 

Az aszpartám – amennyiben az étrendbe kerül – az ember szervezetében többek között fenilanalinná (egy aromás aminosavvá) bomlik, ez viszont az arra érzékeny egyéneknél allergiás válaszreakciókat válthat ki, ezért az aszpartámot tartalmazó élelmiszerek jelölésébe be kell építeni a figyelmeztető kifejezést, hogy „fenil-alanin forrást tartalmaz”.

Ha már az élelmiszerek összetételénél tartunk, érdemes tudni azt is, hogy az aszpartám a NutraSweet nevű édesítőkészítmény hatóanyaga. Ha valaki tehát ezt a népszerű terméket látja az élelmiszerek címkéjén, csomagolásán, biztosan tudhatja, hogy az adott termék aszpartámot tartalmaz.

 

Az aszpartám története

Több európai ország­ban az aszpartám édesítőszerként történő felhasz­nálása az 1980-as évek óta engedélyezett italokban, desszertekben, édességekben, tejtermékekben, rágógumikban, energiacsökkentett és súlycsökken­tő termékekben, valamint asztali édesítőszerként.

Ezt az adalékanyagot és bomlástermékeit kb. 30 éve fokozottan vizsgálják különböző állatkísérletekben, klinikai kutatásokban, beviteli és epidemiológiai ta­nulmányokban, és piacra helyezés utáni monitoring keretében. Alapos vizsgálatok alapján engedélyezték adalékanyagként emberi fogyasztásra. Az EU-ban egységesen 1994 óta engedélyezett, de az élelmiszere­ken jelölni kell, ha aszpartámot tartalmaznak – összegzi az eviko.hu-n megjelent tanulmány.

A FAO és WHO adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága a már említett 40 mg/ttkg/nap – mg/testtömeg kilogram/nap megengedhető napi bevitel (Ac­ceptable Daily Intake, ADI) értéket állapított meg az aszpartámra.

 

Számos, a 2000-es években publikált tanulmány szerint az aszpartám multipotenciális rákkeltő, mivel a kísér­leti állatoknál bizonyos rosszindulatú daganatok (lim­fóma, leukémia, vesemedence-, uréterdaganat, peri­fériás idegrendszert érintő daganat) száma megnőtt. Az EFSA azonban az összes ren­delkezésre álló bizonyíték alapján nem talált indokot a korábban megállapított 40 mg/ttkg/nap ADI módosítására, és a honlapján 2013. december 10-én közzétett tanulmányában is megerősíti az érvényben lévő napi beviteli érték biztonságosságát.

 

Az adalékanyagok lakossági bevitelének követé­se tagállami kötelezettség. Az élelmiszer-adalé­kanyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi 1333/2008/EK rendelet tartalmazza az élelmiszer-adalékanyagok – így az aszpartam – felhasználására vonatko­zó szabályokat. Az aszpartám megengedett maximális felhasználási szintjei is az egyes élelmiszerekre/élelmiszer kategó­riákra vonatkozóan a hivatkozott rendeletben találha­tók.

 

 

 

 

A Laboratórium.hu szerkesztősége mindazonáltal úgy vélekedik, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása nem javasolt abban az esetben, ha valaki nem cukorbeteg, vagy nem kényszerül erőteljes diétára, szénhidrátelvonásra. Tehát ha nem indokolt, a hagyományos, természetes édesítőszereket nem kell kiváltani aszpartámmal.

 

Annak, aki választékosan és fegyelmezetten táplálkozik, és sokat mozog, felesleges aszpartammal édesítenie az életét!

 
 

 További érdekes cikkeink a témában:

 

Tiltott gyümölcs az édes íz?

http://laboratorium.hu/tiltottgyumolcsazedesiz

 

Cukoranalízis: egyszerű vagy bonyolult?

http://laboratorium.hu/hogyanvizsgaljukacukrot

 

Élelmiszerutánzó modelloldatok

http://laboratorium.hu/tiltottgyumolcsazedesiz

 Az élelmiszerek vizsgálatával kapcsolatban itt tájékozódhat.