Élelmiszer-vizsgálati újdonságok

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) című tudományos szaklap legfrissebb számában közölt kutatásokból kiderül, hogyan vélekednek a fogyasztók az élelmiszerekben található adalékanyagokról, miképpen változott a magyar termékek aránya a hazai áruházak polcain, illetve milyen módon lehet közelebb vinni a gimnáziumi tanulókhoz az élelmiszer-kémia összefüggéseit...

A tudományos szaklap vezető anyagául a szerkesztők Nádosi Márta és munkatársai munkáját összefoglaló, a gyógynövényekből készült teakeverék vizsgálatáról szóló dolgozatot választották, amely egy májvédő tulajdonságú drogokat tartalmazó teakeverék hatóanyagainak vizsgálatáról szól. Az élelmiszertudományt művelő szakemberek és laikusok között évtizedek óta folyik a vita a növényi és állati származású zsiradékok technológiai, érzékszervi és táplálkozástudományi jelentőségéről. Izsó Tekla és munkatársai, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói most a margarinokhoz kevert tejből származó zsiradék hatására mérhető technológiai  jellemzőket vizsgálták a mai kornak megfelelő legmodernebb (DSC = differential scanning calorimetry, NMR = nuclear magnetic resonance spectrometry) technikával.



A NÉBIH kutatói, Farkas Zsuzsa és munkatársai Ambrus Árpád irányításával folytatják az ÉVIK 2014. évi 2. számában megjelent kézirattal összefüggő munka ismertetését. A Microsoft Excel alapú módszer célorientált mintavételi terv készítéséhez egy internetes honlapot is készítettek, amelyen a célirányos mintavétel tervezéséhez használható, Excel alapú makróval ki is lehet próbálni egy adott növénykultúra vizsgálatához szükséges eszközt.


Bíró György áttekintő dolgozata az emberi tápcsatorna mikroorganizmusainak élettani szerepét mutatja be. Az ember bélcsatornájában élő mikroszkópikus lények teljes életünk alatt befolyásolják egészségünket, életfunkcióinkat. A mikroflóra állapotát alapvetően az ember által elfogyasztott élelmiszerek befolyásolják. A bélcsatorna mikroflórájának sérülése, rendellenes működése számos emberi betegség okozója lehet. A cikkről a laboratorium.hu is közölt egy részletesebb ismertetést.


Szűcs Viktória és munkatársai, szintén a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóiként az élelmiszerekhez használt adalékanyagokkal kapcsolatos fogyasztói vélekedéseket, szokásokat vizsgálták. Megállapításaik szerint az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos adalékanyagok elfogadottsága nagymértékben összefügg az élelmiszereket fogyasztó vásárlók ismereteivel. Felméréseik szerint az élelmiszertechnológiát – akár laikus szinten – ismerő vásárlók tárgyilagosan képesek megítélni az egyes élelmiszer-termékek jelölésén olvasható adalékok szerepét, fontosságát, esetenként feleslegességét.

Kasza Gyula és kutatócsoportja az élelmiszerlánc-biztonsági okból is fontos magyar eredetű élelmiszerek arányát kereste az áruházláncok polcain. Megállapították, hogy hogy közel négy év alatt mintegy 2,5%-kal nőtt a hazai termékek aránya, így 2014-ben a polcokon az áruk több mint 78%-amagyar előállítók üzemeiből került ki.


Szabó S. András egyetemi oktatói praxisa mellett középiskolásokkal is foglalkozik. Kéziratában tíz olyan egyszerű kísérlet leírását foglalja össze, amelyeknek segítségével egy gimnáziumban tanuló diák is kitűnően megértheti az élelmiszer-kémia fontosabb összefüggéseit. 

Hazai körképünkben többek között az idén tavasszal megrendezett, X. Hungalimentaria konferencián, illetve az ugyancsak nagy sikerű, az Élelmiszer Szakma Napja elnevezésű rendezvényen elhangzott előadások összefoglalóiból teszünk közzé néhány gondolatot Szunyogh Gábor tollából, és szaklapunkból természetesen Kurucz Csilla rovata, a Magyar Szabványügyi Testület gondozásában megjelent, az élelmiszer-ágazatot érintő szabványosítási hírek sem maradhatnak el.

Az egyre népszerűbb szaklapban természetesen az összes anyag angol fordításban is megjelent. A www.eviko.hu honlapon megtalálják a tudományos cikkek összefoglalóit, és ugyanitt a lapra digitálisan elő is lehet fizetni.