Kézfertőtlenítők vizsgálata laboratórium

Fertőző kézfertőtlenítők

Elképzelhető, hogy a kézfertőtlenítésre használt szerek fertőzzenek? Bármilyen abszurdnak tűnik is, igen. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban nemrég megjelent írás szerint ugyanis a fertőtlenítőszerek 10 százaléka nem felel meg az előírásoknak, sőt azok mikroflórával szennyeződhetnek, ami közegészségügyi szempontból is komoly veszélyt jelenthet. A laboratóriumnak ezen a területen is fontos szerep jut...

 

 

Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 %-a nem bizonyult megfelelőnek az elmúlt 5 év átlagában,  a mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. Az ételfertőzés kapcsán vizsgált fertőtlenítőszerek esetén a készítmények közel fele (!) nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak, ami arra enged következtetni, hogy a fertőtlenítőszerek hatékonysága a nem megfelelő alkalmazás és tárolás következtében jelentősen romlik – amint arról a Mindenar.hu szakmai blog is beszámolt.

 

Meglepő módon a helytelenül gyártott, hígított és tárolt szerek mikroflórával szennyeződhetnek, és akár évekig is életképesek maradhatnak!


 

Németh Zsuzsanna, Holczhauzerné Faragó Judit és Gulyás Márta tanulmányukban 12 év vizsgálati eredményeit foglalják össze. Leszögezik, hogy az élelmiszer nemcsak az ember, de a mikrobák számára is kiváló tápanyag, ezért alapvető követelmény, hogy a gyártás különböző lépései során az élelmiszer ne szennyeződjön mikroorganizmussal. Éppen ezért az élelmiszer-előállítás területén alkalmazott fertőtlenítőszerekkel kapcsolatban követelmény a baktericid és fungicid aktivitás biztosítása.


Mindez azonban korántsincs így. Az egyik kézfertőtlenítő szer vizsgálata során például az alkalmazott teszttörzsektől eltérő telepek – penészszerű képződmények - fejlődtek ki. Ez a szer ugyan nem került forgalomba, ám számos más készítmény igen. Mivel az élelmiszer-ipari felhasználásra engedélyezett kézfertőtlenítő szerek – engedély birtokában – az egészségügyben is alkalmazhatóak, ezért a szennyezett fertőtlenítőszerek esetében – fennállhat a Pseudomonas okozta nosocomiális fertőzések kockázata, amely csökkent immunitás esetén (szerv transzplantációs műtétek, katéter behelyezés, lélegeztető gépek alkalmazását követően) akár halálos kimenetelű fertőzést is okozhat. A Serratia marcescens baktérium jól fejlődik foszfor tartalmú környezetben (szappanok, samponok), és különböző nosocomiális betegségek (sepsis, légúti, húgyúti és sebfertőzések) kórokozója lehet.


(Forrás: Élelmiszervizsgálati Közlemények, www.eviko.hu)

 

Az adatok alapján a kézfertőtlenítő szerek és fertőtlenítő hatású mosogatószerek kifogásoltsága mind a mikrobiológiai hatékonyság, mind baktériumokkal való szennyezettség szempontjából jelentős, ami visszavezethető a készítmények nem megfelelő hatékonyságára (pl. hatóanyag kombináció, a behatási idő, illetve az alkalmazási koncentráció helytelen meghatározása), illetve azok helytelen felhasználására (rossz szerkoncentráció alkalmazása, szennyezett flakonba történő utántöltés). A problémát tovább súlyosbíthatja, ha a munkaoldatokat nem megfelelően készítik elő és tárolják.

 

 

Ha a helytelen gyártás vagy tárolás során a fertőtlenítőszer baktériummal szennyeződik, annak egészségügyi kihatásával hosszabb távon kell számolni. Ezért az utántöltős flakonoknál – az utántöltés előtt – fokozottan kell ügyelni a flakonok forró vizes kiöblítésére, hogy a szerekben esetlegesen előforduló (nem spórás) mikroorganizmusokat elimináljuk. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszereknek fontos szerep jut az élelmiszereredetű megbetegedések megelőzésében. A fertőtlenítőszerek akkor fejtik ki optimálisan hatásukat, ha - a vizsgálatokkal igazolt - megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák azokat.

 

A legfontosabb azonban, hogy a cikkben taglalt szerek mikrobiológiai vizsgálatát a forgalomba kerülés előtt minden alkalommal el kell végezni!


Szunyogh Gábor