Foszfor-biotápanyag csontból | Laboratórium

Hogyan lesz foszfor-biotápanyag a csontból?

A Refertil projekt legfőbb célja az ásványi műtrágyák arányának csökkentése, a hiányzó tápanyagok hulladékeredetű visszapótlása a talajba és az élelmiszerbiztonság növelése. A nemzetközi projektben nyolc európai ország – köztünk laboratóriumunk - vesz részt. A környezetanalitikai üzletág vezetője, Palotai Zoltán szerint a projekt megoldást jelenthet a hagyományos foszfátutánpótlás egyre dráguló költségeire, és új utakat nyithat a mezőgazdaságban, illetve a környezetvédelemben is...

„Az új Refertil mezőgazdasági melléktermék-újrahasznosító eljárással természetes bio-foszfor anyagokkal tudjuk helyettesíteni az ásványi eredetű, üzemekben készített, mesterséges foszfát műtrágyát, amely sok esetben magas toxikus nehézfém tartalommal rendelkezik, úgymint a kadmium és az urán. Az új eljárással a mezőgazdasági melléktermékekből hasznos és biztonságos biotermék válhat a kis és középvállalkozás kertészeti gazdálkodók felhasználására az egész Európai Unióban, ahol harmonizáltan és szabályozottan lehet felhasználni ezt a bioanyagot ” – mondta el Palotai Zoltán.

A foszfát műtrágyák környezetbiztonsági problémái a 2011-ben bekövetkezett Japán nukleáris katasztrófa után kerültek a figyelem középpontjába. Német kutatók felmérése szerint az 1951 és 2011 között  Németországban felhasznált foszfát műtrágyák használata körülbelül 14.000 tonnányi uránszennyződést eredményezett a mezőgazdasági területeken, amely átlagosan 1 kilogramm uránszennyeződést jelent hektáronként. További fontos kihívás, hogy a világ alacsony nehézfémtartalmú ásványi foszfátkészletei végesek, és mindössze néhány ország, főként Morokkó  kezében összpontosulnak. Emiatt a foszfát ára folyamatosan növekszik, és az Európai Bizottság a foszfátot az első 20 Kritikus Alapanyag listára helyezte, amely alapanyagok az ellátás biztonság és kockázat szempontjából kiemelt gazdasági és stratégiai jelentőséggel bírnak.

Az Európai Unió 92%-ban importálja a foszfátanyagokat, és emiatt rendkívül kiszolgáltatott. A mezőgazdasági termelés azonban elképzelhetetlen foszforellátás nélkül, ez az elem az állatok és az ember számára is nélkülözhetetlen – fejtette ki Palotai Zoltán, aki úgy vélte, a komposztálási technológiák fejlesztésével és a biochar (ABC bioszén) elnevezésű újrahasznosított koncentrált foszfor termék előállításával a foszfát utánpótlása részben megoldható, elsősorban kertészeti biogazdálkodási célokra.

A biochar szó magyar megfelelője talán a bioszén lehet, amely kifejezés szerves anyagból pirolízis során előállított, elszenesedett terméket jelent. A kiindulási anyag alapján ez lehet növényi eredetű bioszén, illetve állati eredetű bioszén, ez leggyakrabban a csontszén, angolul ABC (Animal Bone bioChar). A bioszén minőségi és biztonsági követelményei magasak, hiszen ezen termék talajban történő alkalmazása visszafordíthatatlan folyamat. Ennek megfelelően a növényi eredetű bioszén vonatkozásában az enegetikai célokra gyártott faszén már nem elégséges minőségű, nem engedélyezett és talaj javítás céljára nem alkalmazható termék.

A nyolc európai ország részvételével zajló Refertil-projekt 2011-ben indult és 2015 szeptember végéig tart. A Refertil projekt koordinátora a Terra Humana Kft., a bioszén stratégiai fontosságú technológia tervezője Edward Someus. A kutatásban résztvevő magyarországi laboratórium az Európai Unió különböző országainak úgynevezett kiindulási anyagát, vagyis a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékeket, illetve az ebből készült biztonságosan kezelt kész termékeket (komposzt, bioszén) vizsgálja, minősíti. A laboratórium azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokból származó talajmintákban hogyan oldódnak ki az azokba helyezett komposzt és biochar komponensei. A több mint 120 féle kioldási kísérlet révén a laboratórium feltárja a különböző országokból származó termékekben lévő tápanyagpotenciált és az esetleges toxikus anyagok viselkedését is.

A kutatás az EU bizottságait; elsősorban Vállalkozás és Ipari Főosztályt (DG Enterprise and Industry); tudományos, ipari illetve gyakorlati tapasztalatokkal és adatokkal segíti a talajjavító anyagok, műtrágyák jogharmonizációjának a területén, nagy hangsúlyt fektetve az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szempontokra. Mindennek a jogalkotásban is fontos szerepe van, hiszen várhatóan 2016-ban  életbe lép az új, mind a 27 tagállamra kiterjedő új szabályzórendszer (Fertilizer Regulation revision), amely engedélyezni fogja a biztonságosan kezelt mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek újrahasznosítását. Ezen melléktermékek mennyisége uniós szinten több száz millió tonna/év, a szóban forgó jogharmonizáció tehát évtizedek óta az EU egyik legfontosabb és legnagyobb átfogó jogharmonizációja az agrárium szektor területén. Ennek megfelelően az EU 27 tagállamát érintő, a szerves és szervetlen tápanyagokra, talajjavítókra és növekedést fokozó szerekre vonatkozó egységes szabályozás lép életbe.

A laboratórium az abszolút mennyiségek mellett a kockázatelemzésekhez kapcsolódóan a kioldódási tulajdonságokat is vizsgálta a talajmintákban. Ez alapján a Refertil-projekt már most jelentős és gazdaságilag is hasznosítható eredményekről számolhat be.

  • A mezőgazdasági melléktermékek biztonságos újrahasznosítása során megtaláltuk azokat a marker vegyületeket, minőségi mutatókat, amelyekkel segíteni, támogatni tudjuk a prémium minőségű bioszén és komposzt gyártókat. A projekt résztvevői javaslatokat fogalmaznak meg a tápanyag visszapótlására, például, hogy mely anyagok kombinációja lehet hasznos a mezőgazdaság számára, figyelembe véve a talaj minőségét és a termelni kívánt növényi kultúra igényeit. Ebből a szempontból is remekül megfelel az ABC csontszén.– mondta el Palotai Zoltán. Végeredményként tehát mind az élelmiszer-, mind pedig a környezetbiztonság fejlődik, miközben új gazdasági erő jelenik meg.
  • A  környezetünkben lévő hulladékok vizsgálatai során azonban több nemzetközi mintából igazoltuk, hogy bizonyos hulladékok és szennyvíziszapok komposztálása veszélyes lehet a magas nehézfémtartalom és egyéb szennyeződések miatt – folytatta a szakember. Kutatásaink során azt is sikerült meghatározni, hogy a szerves vegyületekben milyen arányban vannak jelen az ugyancsak toxikus, poliaromás szénhidrogének (PAH-ok), illetve a környezetrezisztens, nehezen lebomló anyagok (POP-ok).

A Refertil-projekt végleges eredményeit 2015-ben ismertetik, mely során több hazai és nemzetközi konferencia is várható az eredmények széleskörű nemzetközi bemutatására, úgymint a 2015 június 23-ára tervezett Refertil konferencia Brüsszelben.

A Refertil projektről hírt adott a Portfolio.hu és az Élelmiszer.hu szakmai hírportál is.