A világvége elmarad!

Nyolc hónap után az ásványi olajok eltűntek a csomagolóanyag dobozából, és bekerültek az élelmiszerbe – derült ki egy friss kutatásból, amelyet a Hungalimentaria konferencián és kiállításon ismertettek. A NÉBIH és a WESSLING Hungary Kft. által szervezett tudományos tanácskozásán elhangzott, hogy az étrend-kiegészítők 61 %-a nem felelt meg az előírásoknak, a mikroműanyagok pedig már az élelmiszereinkbe is beférkőznek, de a világvége mégis elmarad! A 2017-es konferencia médiapartnere a Laboratorium.hu, aktuális cikkeink most mind a tanácskozásról szólnak...

 „A népesedés, klímaváltozás, a környezetszennyezés problémáinak magunk vagyunk okozói és elszenvedői, egyben saját újításaink és fejlesztéseink kínálnak megoldást – mondta Bánáti Diána, a Nemzetközi Élettudományi Intézet (International Life Sciences Institute, ILSI) európai tudományos igazgatója a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által megrendezett, az élelmiszerek vizsgálatával, ellenőrzésével foglalkozó szervezetek, hatóságok, kutatók, gyártók és forgalmazók kétévente esedékes tudományos seregszemléjén, azaz a Hungalimentaria 2017 Konferencián és Kiállításon.

„A világvége ezúttal is elmarad, sőt az életünk minősége hihetetlenül sokat javult az elmúlt évszázadokban, évtizedekben. Magasabb terméshozamú és ellenállóbb növények, biztonságos élelmiszer-előállítás, a mérgezést okozó mikroflora szaporodásának gátlása, feldolgozott, hosszú ideig tárolható, minőséget megőrző élelmiszerek előállítása – sorolta Bánáti Diána a modern kor vívmányait.

 

Hasonló bizakodással néztek a jövő elé a hazai szakpolitika irányítói is. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkára, a konferencia fővédnöke és Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke a hatósági és a magánlaboratóriumok együttműködését hangsúlyozták a problémák megoldása, a módszerfejlesztések területén.

A hatósági előadásokról részletesen itt olvashat.


Bánáti Diána, Zsigó Róbert, Oravecz Márton és Szigeti Tamás. Fotó: Laboratorium.hu, Lovász Csaba.

   A konferencia fontos témái:
  • ·         A világvége elmarad
  • ·         A csomagolóanyag nem ellenség
  • ·         Az étrend-kiegészítők 60 %-a nem felelt meg az előírásoknak
  • ·         Kiderült, miért szeretjük a helyi termékeket
  • ·         A Legionellát vizsgálni kell!
  • ·         Fertőznek a kézfertőtlenítők?
  • ·         Szemkamera mutatja meg a tudatalattinkat!

 

A csomagolóanyag nem ellenség!

Az immár 11. alkalommal, április 26-án és 27-én megrendezett tanácskozás mottója: „Terítéken az élelmiszerek és csomagolóanyagaik”. A csomagolóanyagoknak ugyanis kulcsszerepük van az élelmiszer-biztonságban: amellett, hogy egyben tartják az élelmiszert, védik a környezet hatásaitól (és fordítva), eltarthatóvá és biztonságossá teszik, ráadásul fontos üzenetet, információkat is hordoznak – emelte ki Zanathy László, a WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) elnöke elmondta, hogy Európában a csomagolóanyagok felhasználása: 160 kg/fő/év. Ausztriában ez a szám 153, míg Magyarországon 102, Romániában pedig 49. Az anyagfajták tekintetében az üveg és a fa visszaszorulóban van, a fém és a papír kevésbé növekszik, mint a műanyag, amely kiugróan magas!

A hatékonyabb, jobb áruvédelmet jelentő, hosszabb eltarthatóságot kínáló, megfelelő adagnagyságú csomagolás képes megelőzni, mérsékelni az élelmiszer-veszteséget, ezzel pedig jelentős környezetterheléstől óvja meg a környezetet.

 

Sőt az élelmiszerrel érintkező anyagok, az úgynevezett FCM-ek (food contact material) csoportja messze túlmutatnak a csomagolóanyagokon, hiszen közéjük tartoznak még a tároladényeken, evőeszközökön túl a a gyártósorok, illetve az ezek tisztítására használt különböző vegyszerek is – mondta Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője.

 

  

Zanathy László, a Hungalimentariát szervező WESSLING Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Szigeti Tamás János üzletfejlesztési igazgató, a Hungalimentaria főszervezője, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap főszerkesztője.. Fotó: Laboratorium.hu, Lovász Csaba.



A WESSLING Hungary Kft. szakemberei, Kovács Ágnes és Kosdi Bence az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és műanyagtárgyak vizsgálatáról beszéltek. A kioldódó anyagok az élelmiszerbe kerülve megváltoztathatják annak érzékszervi tulajdonságait, összetételét. A műanyagokból monomerek, oligomerek, lágyítók, stabilizátorok, a papírból főleg ásványolaj-eredetű szénhidrogének, a fém- és kerámiaeszközökből pedig fémek oldódnak ki.

 

Ezért fontos, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok gyártása, összetétele és minősége szabályozott és ellenőrzött legyen. Jó megoldás lehet minderre a WESSLING által kidolgozott GC-MS technika, illetve ennek továbbfejlesztési lehetőségei.

 

„Németországban egy élelmiszerlánc félrerakott egy doboz rizst 8 hónapra és a 8 hónap után az ásványi olajok a dobozból eltűntek és átvándoroltak a rizsbe” – számolt be a megdöbbentő tapasztalatról Madai Gyula független szakértő. Elmondta, hogy a dobozokon lévő festőanyagok nagy részét ásványi olajok alkotják, amelyek közvetlen csomagolás esetén bejutnak az élelmiszerbe. Minderre megoldás lehetne az, ha ásványi olaj mentes festékeket használnának, ám minden bizonnyal a költségek miatt ez még nem terjedt el széles körben.


Ugrai Miklós az STI Petőfi Nyomdában megvalósított „food save packaging” technológiáról beszélt: előadásában nyomon követhettük azt a folyamatot, amelynek során a megrendelés befogadásától a tervezésen és a megfelelő speciális lakk és festék kombináció kiválasztásán át a termék elnyeri végső formáját.

 

A témához kapcsolódóan Bordós Gábor (WESSLING Hungary) és Németh Zsolt (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) előadásaikban elmondták, napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy az éves szinten termelődött több mint 300 millió tonnányi műanyaghulladék nagy része bekerül a természetes ökoszisztémákba vizekbe, ahol azonban nem bomlanak le (a Duna mikroműanyag hozamát például évi 1500 tonnára becsülik), így előbb-utóbb az élelmiszereinkben is megjelennek.

 

További részletek: http://laboratorium.hu/hungalimentaria2017csomagoloanyag


 

Fotók: Laboratorium.hu

 


Az étrend-kiegészítők nagy része nem felelt meg az előírásoknak!


Az étrend-kiegészítők negyed részét ma már a sportolóknak szánt készítmények teszik ki, a szabadidő sportolóknak pedig közel 70%-a fogyaszt étrend-kiegészítőt – ismertetett egy nemrég készült felmérést Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa. A leggyakrabban fogyasztott étrend-kiegészítők közé a fehérjék, aminosavak, a kreatin és az ezeket tartalmazó készítmények, valamint a vitaminok, illetve az ásványianyag-tartalmú étrend-kiegészítők. Ezeket követték a sportitalok és az energiaszeletek. A fogyasztást növelő tényezők: a válaszadók extrovertáltságának szintje, a sportolás intenzitása, valamint a termékek vélelmezett hatásába vetett bizalom.

 

Szilvássy Blanka a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok által az interneten, valamint kereskedelmi egységekben végzett, étrend-kiegészítők hatósági ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Az étrend-kiegészítők célellenőrzése 2016. március elején kezdődött, vizsgálataik során a boltok polcain vásárolt áruk 61%-a valamilyen szempontból nem felelt meg az előírásoknak: ezek 39%-a minőségi-, illetve összetételbeli-, 9%-a élelmiszer-biztonsági-, és 71%-a jelölési problémát mutatott. Az internetes ellenőrzés során rendelt termékek 87%-ánál találtak nem-megfelelőséget. A legnagyobb aranyban itt is jelölési hiányosságok jelentettek a problémát beleértve az internetes honlapokon található információkat, de szép számban jelentkeztek élelmiszer-minőségi- és biztonsági hibák, illetve hat termek esetében élelmiszer-hamisítás miatt is szükséges volt az eljárás megindítása.

 

Horváthné Soós Erika, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa Miért pozitív, ami negatív? című előadásában elmondta, hogy minden esetben a versenyző felelős a szervezetében kimutatható bármilyen tiltott szerért, hacsak nem tudja bizonyítani az eljárás során, hogy gondatlanságból került be a szervezetébe a szer, valamilyen táplálékkiegészítő használata során.

 

További részletek: http://laboratorium.hu/Hungalimentaria2017etrendkiegeszito

 

Miért szeretjük a helyi termékeket?


Szegedyné Fricz Ágnes (Földművelésügyi Minisztérium) a fogyasztók helyi termékekkel kapcsolatos elvárásairól készült felmérést ismertette. Elmondta, hogy a legfontosabb szempontok a jó minőség, a biztonság, az olvasható felirat, a GMO mentesség, a részletes  volt. Ezután következett a márka, az egészséges étrendbe való illeszkedés, az adalékanyag-mentesség, illetve a környezetvédelmi szempont. Az ár, a praktikusság, az esztétikus csomagolás pedig csak a fentiek után játszottak szerepet.

 

Legkevésbé az érdekes reklám befolyásolja az embereket a vásárlásban, illetve a biotermékek esetében pedig nem az érdektelenség lehet az ok, hanem a kevés tudás. Az emberek természetesnek, ízletesnek, tápanyagban gazdagnak, biztonságosnak és környezetbarátnak gondolják a helyi termékeket, amelyektől elvárják a településre jellemző ízvilágot, a származó alapanyagokat, a hagyományos előállítási módot.

 

Élelmiszer és pazarlás


Hetesi Zsolt (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) a talajkímélő eljárásokat ismertető előadásában elmondta, hogy  termőföldek vetési időszakon kívüli állandó növényi anyaggal való takarása által egy amerikai kutatás során az 1991-ben mért 1,7%-ról 2011-re 5,3%-ra nőtt a szervesanyag-tartalom. A vegyszer-felhasználást pedig 20-25%-kal tudták csökkenteni amellett, hogy más földekhez képest lényegesen több termés nőtt (nem 65 mázsa/hektár, hanem 85 mázsa/hektár).

Amerikában egyébként az élelmiszerek 40%-a a kukában landol, de ez az arány Európában sem sokkal jobb. Az élelmiszerpazarlás témája többek között ezért is értékelődött fel nemzetközi szinten, és vezetett társadalmi, illetve morális feszültségekhez az élelmiszer-biztonság, a gazdaság (pénzügyi veszteség, pénzügyi erőforrás pazarlás), illetve a környezetvédelem (hulladékkezelés, természeti erőforrások pazarlása) területén  - mondta el Deák Ferenc (FVM) Az élelmiszerpazarlás visszaszorítása című előadásában.

 

A világ népessége 2050-ig 9 milliárdra nő, azonban a termőtalajok nagysága korlátozott, már jelenleg szinte az összes használatban van. Ezenkívül az éghajlatváltozás előre nem látható változásokat hozhat, amely szintén befolyásolja a termőtalajok használatát. Évente 1,3 milliárd tonna étel kerül a szemétbe világszinten. Érdekesség, hogy nagyjából ugyanannyi ember éhezik (1,7 milliárd), mint ahány túlsúlyos ember van. Magyarországon becslés szerint 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukába (egy magyar család átlagosan évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki), és ez még tagállami szintek kevésnek mondható!

 

További részletek: http://laboratorium.hu/Hungalimentaria2017elelmiszerespazarlas

 

Vizsgálni kell a Legionellát!

Gasparikné Dr. Reichardt Judit, a WESSLING Hungary Kft. mikrobiológiai laboratóriumának vezetője elmondta, hogy a Legionella hazánkban1998 óta kötelezően bejelentendő betegség, 2016. február 4. óta pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete alapján kötelezően vizsgálandó paraméter.

Az érintett létesítmények köre rendkívül nagy  – a közfürdőktől és a wellness-szállodáktól kezdve a hűtőtornyokkal rendelkező létesítményeken át egészen a kórházakig, szociális intézményekig. A Legionella ugyanis az épületek használati hideg- és melegvizes rendszerében, a klímarendszerekben megtelepedhet, valamint a már említett nedves hűtőtornyoknál, illetve az aeroszol előállító medencéknél.

A WESSLING Hungary Kft. 2015-ben és 2016-ban több ezer Legionella vizsgálatot végzett. Ezek alapján érdekes statisztikákat osztott meg az előadó a közönséggel. A vizsgálatra beérkezett technológiai vizek esetében literenként 1000 baktériumtelep alatti szintet mértek a vizsgálatok döntő többségénél, ez a határérték még csak a figyelmeztetési szint alatt van, beavatkozni e fölött kell, ilyenkor már nem csak tanácsos, hanem kötelező is az beavatkozás.

Az ivóvizeknél kismértékben volt alacsonyabb a megfelelt minták aránya, a vizsgálatok 86 százalékánál 100 telep / liter alatt maradtak a mért értékek. Ezek a számok azonban nem tekinthetők reprezentatívnak az összes érintett, kockázatot jelentő létesítményre vonatkozóan, mert a minták zömében élelmiszeripari létesítményekből származnak.

Ezek a számok azonban cseppet sem megnyugtatók, hiszen a több ezer vizsgálat közül néhány százalékban a Legionellák magas száma komoly közegészségügyi kockázatot jelenthet.

Gorka Ágnes ás Lovász Csaba bemutatta azt a speciális, a laboratórium által kifejlesztett vizsgálatot, amely az eddigieknél gyorsabban és hatékonyabban képes meghatározni a Salmonellát.  A MALDI-TOF tömegspektrometria legfontosabb előnye az, hogy egy lépésben lehet megvalósítani a megerősítő vizsgálatokat, egyben mélyebb szintű azonosítási eljárás, így tehát nem csak munkát, de jelentős időt is spórolunk, hiszen lényegében órák alatt kaphatunk információt olyan fontos kérdésekről, mint a patogén mikroorganizmusok jelenlétének a hiánya vagy más vizsgálat esetében az antibiotikum-rezisztencia.

Fertőtlenítő anomáliák

A fertőtlenítőszerek ellenőrzésének tapasztalatairól számolt be dr. Németh Zsuzsanna; (Nébih). Vizsgálataik során leghatástalanabbnak a fertőtlenítő hatású mosogatószerek bizonyultak, de higiéniai szempontból még jelentősebb problémát okozhatnak a kézfertőtlenítő szerek, mert míg a mosogatószerek esetén a szer koncentrációjának növelésével fokozni tudjuk a szer hatékonyságát, addig a kézfertőtlenítő szerek alkalmazásánál erre már nincsen lehetőségünk. Mindezek mellett a kézfertőtlenítő szereket nemcsak az élelmiszeriparban, hanem a háztartásokban és az egészségügyben is alkalmazzák, ami álbiztonságot okozhat. Számos esetben tapasztalták ugyanis a fertőtlenítő szerek (bontott es bontatlan csomagolásában egyaránt) mikrobás szennyezettséget.

Hőtani vizsgálat és szemkamera

A konferencia egyik legérdekesebb gondolatkísérlete az egyik főszervező, Dr. Szigeti Tamás János (WESSLING Hungary Kft.) nevéhez fűződik. Az Élelmiszereink néhány összetevőjének hőtani elveken alapuló megítélése című előadásában kifejtette, hogy ez a szempont eddig nem játszott fontos szerepet az élelmiszerek megítélésekor, pedig nem mindegy, hogy az adott komponens csökkenti vagy növeli az ember szervezetében az entrópiát (a rendezetlenség fokát).

 

Az élelmiszerek érzékszervi vizsgálata során az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott a szem mozgását objektíven mérő szemkamera alkalmazása – számolt be izgalmas előadásában Gere Attila (Szent István Egyetem).

A szemkamerákat elsősorban a bírálók szemmozgásának követésére alkalmazzák a különböző bírálatok során. Az ember a szemét nem képes teljes mértékben kontrollálni, így megmutatja a tudatalattink egy részét, nem véletlenül szokták mondani, a szemünk sose hazudik. Ez a módszer a marketing területéről származik, ahol a szemre rögzíthető (egyfajta szemüveg) változatot adnak vásárlókra. Így könnyedén megfigyelhetik szemük mozgását, melynek nagy jelentősége van a polckihelyezések elrendezésekor.

További részletek: http://laboratorium.hu/hungalimentaria2017gyongyszemek

A Hungalimentaria legfőbb célja, hogy a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek, az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, az élelmiszeripar képviselői és minden érdeklődő számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait.

A konferencia egyben kiállítás is, több, mint 30 gyártó és forgalmazó volt jelen, a főbb támogatók között a McDonald’s, a Fornetti, az Eisberg, Ireks-Stamag, az Aktivit, a Hungária Ökogarancia és az Aquaworld Hotel.