Izotóp a vízben

Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása...

Nem mindegy, hogy az embert élete során mekkora és milyen típusú sugárzás éri, hiszen a nagyobb terhelés magasabb egészségügyi kockázatot jelent. A kozmikus vagy a talajból származó sugárzás mellett a belső sugárterhelés a táplálékláncon keresztül vagy belégzéssel az ember szervezetébe jutott radioaktív izotópokból származik.

Ez utóbbi, azaz a fogyasztásból származó belső sugárterhelés az összesnek ugyan mintegy 2%-a, és még ennek is csak kisebb hányadát teszi ki az ivóvízből származó terhelés, ám e kismértékű sugárzás ellenőrzése is rendkívül fontos, előfordulhatnak ugyanis olyan vizek, amelyek természetes eredetű radioaktivitása magasabb az átlagosnál.

Minderről Süveges Miklós, a több, mint 30 éves tapasztalattal rendelkező, nemrég az egyik legnagyobb magyarországi független laboratórium, azaz a WESSLING Hungary Kft. tulajdonába került Hydrosys Labor Kft. vezetője beszélt a Laboratorium.hu-nak. A szakember hozzátette: nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy radioaktív izotópok olyan mennyiségben kerülhetnek az ivóvízbe, ami már egészségügyi kockázatot jelent.


Mi van a magyar vizekben?

Az ivóvizek radioaktivitásának ellenőrzésével kapcsolatos 201/2001.(X. 25.) Korm. rendelet legutóbbi, 2015-ös módosítása meghatározza a mérési paramétereket, módszereket, és kimondja, hogy az üzemeltetőknek 2016-tól a szolgáltatott víz radioaktivitását is rendszeresen ellenőrizniük kell.

A vizekben leggyakrabban előforduló izotópok többsége nehezen mérhető, csak néhány laboratórium képes ezeket meghatározni – mondta Süveges Miklós, aki szerint a magyarországi ivóvizekben természetes radioizotópokon kívül eddig csak elenyésző számban volt kimutatható mennyiségben mesterséges izotóp, de azok mennyisége sem jelentett egészségügyi kockázatot.

Az immár a WESSLING magyarországi cégcsoportjához tartozó Hydrosys Labor berendezései, amelyek segítségével többek között a radon aktivitása is mérhet.

A természetes vizekben az egyik leggyakrabban előforduló radioizotóp a trícium, amely a hidrogén hármas tömegszámú izotópja. A másik, leggyakrabban mért  természetes radioizotóp a radon, amely a természetes radioktív bomlássorok terméke.

A trícium koncentrációja            a             felszíni és felszín              alatti     vizekben               maximum            2-3         Bq/l (Bq = Becquerel, a radioaktivitás mértékegysége, bomlás/másodperc) , de a            védett   vízbázisok           esetén   0,06       Bq/l, azaz a határérték            alatt      van.

A            radonkoncentrációk      viszonylag           széles    határok               között   mozognak               (0-100   Bq/l), attól függően, hogy a szolgáltatott víz milyen vízadó rétegből származik, milyen volt a vízkezelési technológia, és a víz mennyi idő alatt jutott el a fogyasztói csaphoz. A magasabb radontartalmat elsősorban olyan ásványvízkutaknál lehet mérni, amelyek magasabb urán- és tóriumtartalmú kőzettel érintkeznek.

A laboratóriumi mérések alapján az egyik legmegnyugtatóbb hír az, hogy az eddig vizsgált csapvizekben    jellemzően         csak néhány      Bq/l       a             radon aktivitása, kimondható tehát, hogy a hazai ivóvíz ebből a szempontból is biztonságos és egészséges!


A radioanalitikai vizsgálatokról részletesen itt tájékozódhat.

További érdekes cikkek a víz vizsgálatával kapcsolatban.

Milyen laboratóriumi vizsgálatok állnak rendelkezésre?