Ó, ha címke volnék!

Milyen új trendek jellemzik az élelmiszereken lévő címkéket? Mi változott a jogszabályokban? Hogyan reagáltak a gyártók, forgalmazók, és – nem utolsósorban – mit szólnak mindehhez a fogyasztók? Címketrendek, jelölésváltozás...

Amint arról itt, a Laboratorium.hu-n már beszámoltunk, nemrég fontos változások történtek a jelölésben. A jogszabályi változások és a különböző piaci folyamatok következtében új trendek jelentek meg a jelölésben is, lássuk, mik is ezek!

Új trendek az élelmiszer-jelölésben

Egyrészt megnövekedett a címkék mérete, és ezzel egy időben egyre népszerűbbé vált az úgynevezett peel off címkék használata. Az angol elnevezés arra utal, hogy a címke a termékről roncsolásmentesen eltávolítható, a hátoldalára pedig a kötelező információk mellett reklámszövegek, promóciós ismertetők is nyomtathatók.

A palackozott italoknál a megnövekedett kötelező jelölési szöveg egyre gyakoribb, hogy a palackhoz díszzsinórral rögzített kiegészítő jelölést rögzítenek. Fontos ugyanakkor megemlíteni: ezeket a szövegeket úgy kell felhelyezni, hogy azok ne lehessenek könnyen eltávolíthatók, illetve jól olvashatók legyenek, mivel erre jogszabály is kötelezi az élelmiszeripari vállalkozókat.

 

Nem véletlen az új trendek megjelenése: manapság ugyanis egyre több fogyasztó igényli azokat a figyelemfelhívó jelöléseket, amelyek az élelmiszerek származására, eredetére, továbbá az áltagosnál magasabb minőségére, vagy a termék hagyományos készítési eljárására utalnak.  

Az önkéntes eredetmegjelölésre utaló jelölés mellet az élelmiszer-válalkozók szívesen hivatkoznak a jobb minőségre, ilyen jelzők lehetnek például: különleges, kiváló, extra, prémium stb. Nagyon fontos, hogy ezek mögött a jelzők mögött valódi tartalom is legyen, vagyis a termék valóban különleges és magasabb minőségű legyen a hozzá hasonló többi termékhez képest.

Az önkéntes jelölésekről szóló szabályozás szerint az élelmiszer-vállalkozónak minden esetben bizonyítania kell azt, hogy a terméke magasabb minőségű. Egyre több fogyasztó részesíti előnyben a hagyományos, kézzel készített termékeket, ennek következtében egyre több vállalkozás alkalmazza a tradicionális manufakturális technológiát és értékesíti termékeit „kézműves” megjelöléssel. Általánosságban nehéz meghatározni azt, hogy az egyes ágazatokban mikor beszélünk kézműves előállításról. Az ágazati sajátosságokat és hagyományokat egyaránt figyelembe kell venni.

 

 

Mit mondanak a jogszabályok?

A termék eredetét illetően a vonatkozó 74/2012 VM rendelet a következő három kategóriát határozza meg: magyar termék, hazai termék, hazai feldolgozású termék. Az említett három kategória információt ad a fogyasztónak arról, hogy a termék, vagy annak összetevői kizárólag vagy részben származnak-e Magyarországról, vagy csak a feldolgozás történt hazánkban.

A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011 számú EU-rendelet 2011 novemberében lépett hatályba és 2014. december 13-án vált kötelezően alkalmazandóvá. Az EU élelmiszer-információs rendelet egyetlen rendeletben foglalta össze az EU-ban már hatályos általános élelmiszer-címkézési és tápanyag-jelölési előírásokat, ugyanakkor számos új rendelkezést is bevezetett.

A legjelentősebb változások: bevezették a kötelező címkeszövegek minimális betűméretét, a tápérték-információ kötelező feltüntetését, valamint azt, hogy az allergéneket az összetevők listájában ki kell emelni a többi nem allergén összetevő közül. Bevezettek bizonyos termékspecifikus előírásokat is, például a „kiolvasztott”élelmiszerekre, az ún. „élelmiszer-utánzatokra”, valamint a nanoösszetevők feltüntetése vonatkozó szabályozást.

 

A vásárlók szempontjai

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen az élelmiszer jellemzői és annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében. Továbbá nem ruházható fel az élelmiszer olyan hatással vagy tulajdonsággal, amellyel az nem rendelkezik, például bizonyos összetevők vagy tápanyagok jelenlétének, illetve hiányának kiemelésével.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásnak pontosnak, egyértelműnek és a fogyasztók számára könnyen érthetőnek kell lennie. Nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat. A tilalom az élelmiszerek reklámozására és megjelenítésére is vonatkozik.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező tájékoztatás előírásának elsődleges szempontja, hogy lehetővé váljék a fogyasztók számára az élelmiszerek azonosítása és megfelelő felhasználása, valamint az, hogy egyéni étrendi igényeiknek megfelelően választhassanak. E célt szem előtt tartva az élelmiszer-vállalkozóknak meg kell könnyíteniük e tájékoztatásnak az elérhetőségét a látásproblémákkal élők számára is. A címkén elhelyezett kötelező információ minimális betűmérete meghatározott, legalább 1,2 mm kell, hogy legyen (bizonyos méret alatt 0,9mm), amely biztosítja az adatok könnyebb olvashatóságát.

Kiemelt szempont, hogy a kötelező címkézési információnak elsőbbséget kell élveznie minden nem kötelezően feltüntetett címkézési információval szemben. Minden élelmiszerterméken fel kell tüntetni a következő kötelező információkat (kivéve, ha az adott termék mentességet élvez): terméknév, összetevők listája, bizonyos összetevők mennyiségének jelölése, allergének jelölése, tápérték-információ, nettó mennyiség, minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő, felelős vállalkozó neve és címe. Amennyiben szükséges, a tárolásra vonatkozó utasítások, a felhasználási javaslat, a származási ország, az állategészségügyi azonosító jel, a gyártási tétel azonosítója és bizonyos termékeket érintő egyéb címkézési előírások feltüntetése is szükséges lehet.

Az élelmiszer-címkézési információnak ugyanakkor egyértelműnek és könnyen érthetőnek kell lennie, és elő kell segítenie, hogy a vásárlók megalapozott döntéseket hozzanak az élelmiszerek vásárlásakor. A pontosság kulcsfontosságú, különösen az allergiával élő vásárlók vagy azok számára, akik vallási vagy etikai okokból kerülik valamely élelmiszer fogyasztását.

Fontos tehát, hogy a címkék a tudományosan igazoltan allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok (pl.: tej, tojás) jelenlétéről tájékoztatást nyújtsanak, hogy különösen az élelmiszer-allergiában vagy -intoleranciában szenvedő fogyasztók számára lehetővé váljon a számukra biztonságos élelmiszerek megfelelő információk birtokában történő kiválasztása.

Az összetevők között az allergén anyag nevét olyan szedéssel például betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. (Az összetevők felsorolásának hiányában megjelölésének a „tartalmaz” szóból és az allergén anyag vagy termék nevéből kell állnia.) Amennyiben az élelmiszereket előcsomagolás nélkül kínálják megvételre (pl.: lédig kifli és zsemle) a végső fogyasztónak vagy a vendéglátóknak, illetve közétkeztetőknek is fel kell tüntetni az allergén anyagokat.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás biztosítása érdekében az élelmiszerek fogyasztókhoz való eljuttatásának valamennyi módját figyelembe kell venni, beleértve az élelmiszerek távközlési eszközök segítségével végzett értékesítését is. A távértékesítés révén szállított élelmiszernek ugyanazokat a tájékoztatási követelményeket kell teljesítenie, amelyeket az üzletekben értékesített élelmiszereknek, ilyen esetekben a vonatkozó, élelmiszerekkel kapcsolatos kötelező, fenti tájékoztatásnak a vásárlás befejezését megelőzően is rendelkezésre kell állnia.

 

 

Mire figyeljenek a gyártók, forgalmazók?

A gyártók és forgalmazók számára azért nagyon fontos a termékeik rendszeres vizsgálata, mert amennyiben nem felelnek meg a szabályozásnak, súlyos bírságokat kockáztatnak, és emellett komoly presztízsveszteséget is elszenvedhetnek a piacon.

Az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok során elkészíti a gyártmánylapokat és címkedeklarációkat a hatályos jogszabályoknak megfelelően, magyarországi piacra és export termékek esetén gyakorlatilag a világ összes országába a helyi jogszabályoknak megfelelően. Megvizsgálják a gyártási higiéniát (felületi, ivóvízből és szennyvízből valamint levegőből vett minták), illetve késztermékek analitikai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálata önellenőrzési és a termékkövetelményeknek való megfelelési céllal.

 

Vadasi Tamás