Kozmetikum, egészség?

Alumínium-oxid, titán-dioxid. Vagy azt is mondhatnánk: izzadásgátló dezodor és naptej. A két fontos, mindannyiunk által használt kozmetikumcsaládnak ugyanis elsősorban e két vegyület határozza meg a hatásmechanizmusát. A kérdés, hogy okozhatnak-e egészségkárosodást ezek az anyagok...

A civilizált világban az együttélés egyik legfontosabb feltétele, hogy ápolt külsővel, tisztán érkezzünk meg a munkahelyünkre, ahol kellemetlen testszaggal sem illik zavarni kollégáinkat. Természetes igény, hogy ennek érdekében mindent megteszünk, és napi rendszerességgel használjuk az izzadásgátló dezodorokat. Az erős ultraibolya-sugárzás okozta káros hatások (leégés, bőrbetegségek) elkerülése végett pedig nyáron naptejjel kenjük be a bőrünket. Nem árt azonban tudni, hogy a kozmetikai készítmények e két fontos csoportja milyen anyagokat tartalmaz, és hogy ezek hogyan fejtik ki hatásukat, illetve milyen veszélyt jelenthetnek a szervezetünkre.

 

 

Alumínium-tömítés

A kozmetikumok jelentős csoportját az izzadásgátló készítmények jelentik. Közöttük gyakoriak azok a szerek, amelyek az izzadást fizikai módszerrel akadályozzák meg, nevezetesen úgy, hogy a készítménybe – akár hajtógázas spray formájában is – alumínium-oxidot, vagy valamilyen alumíniumoxid-származékot kevernek.

Ezek az oxidszemcsék testnedveinkben alapvetően oldhatatlanok, így a bőrre kerülve azon vékony bevonatot képeznek, amelynek szemcséi eltömítik a verítékmirigyek kivezető nyílását a bőr felületén. Ezzel valóban megakadályozható, hogy a verítékmirigyek által termelt váladékban különböző, hosszúszénláncú zsírsavak okozta kellemetlen szaghatás kialakuljon, akár negyvennyolc órán keresztül is, ahogyan azt egyébként a készítmények hirdetésein, leírásain is olvashatjuk.

Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy az izzadás ilyen mechanikai jellegű visszaszorítása a testünkben működő verítékmirigyek működésének megzavarásával valósul meg, ami azt jelenti, hogy a mirigyekben termelődő váladék nem tud a szabadba ürülni. Ennek hatására a mirigyek károsodhatnak, és nem kívánatos szöveti változásokon mehetnek keresztül.

Annak, aki hajlamos az erős izzadásra, és az izzadással járó szaghatás őt vagy a környezetét zavarja, azt tanácsoljuk, hogy lehetőség szerint kerülje a műszálas holmik viselését, öltözködjék szellősen, rétegesen. Természetesen számos olyan készítmény létezik, amelyek nem tartalmaznak alumíniumot, intenzív, kellemes illatukkal képesek elnyomni az izzadság következtében előálló kellemetlen szagot.

Gerjesztett titán-dioxid

A titán-dioxidot azért keverik a napozókrémekbe, hogy fizikai szerkezete révén nyelje el, illetve verje vissza a bőr felületére beeső – esetenként káros – UV-sugárzást. A napozókrémek és -tejek fényelnyelő faktorértékei általában a készítményben található titán-dioxid mennyiségével vannak arányban. A titán-dioxid az alumínium-oxidokhoz hasonlóan oldhatatlan az emberi bőr felületén található „oldószerekben”. Mindennek ellenére számos kutató van azon a véleményen, hogy a bőrfelülettel érintkező titán-dioxid a napsugárzás hatására gerjesztett állapotba kerül, majd az így szerzett energiatöbbletet kisugározza magából. Ez a másodlagos sugárzás hátrányosan érintheti a napozókrém használójának bőrét.

 

A jelenséget a festékipar szakemberei figyelték meg korábban. Megállapították ugyanis, hogy az egyébként kifejezetten inert titán-dioxid a műgyantaalapú festékekből polimerizációval kialakult fedőréteget az előbb említett gerjesztés kapcsán károsíthatja, ami a fehérre festett felületek besárgulásával, a fedő réteg lepattogzásával járhat együtt.

Egyes feltételezések szerint az előbb vázolt folyamatok a napvédő krémekben és naptejekben található titán-dioxid révén valamilyen módon az emberi bőrre is kifejthetik hátrányos hatásukat.

A kozmetikai ipar azonban nem csak e két szervetlen vegyület felhasználásával állítja elő megszámlálhatatlanul sokféle termékét, ezért nem mehetünk el szó nélkül a készítményekben található különböző szintetikus vagy természetes szerves vegyület hatásai mellett sem.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a kozmetikai készítmények illatanyagai, hatóanyagai sok esetben természetes eredetű nyersanyagokból készülnek (növényi illatanyagok, állományjavítók, hordozó anyagok, stb.)

Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a kozmetikai termékek nem „ölnek meg”minket, ám különösen az arra érzékeny embereknél okozhatnak egészségkárosodást. Ezeket a hatásokat igen nehéz tetten érni, ezért aki úgy tapasztalja, hogy a bőre különösen érzékeny, és számos anyaggal érintkezve a bőrén allergiás tüneteket, kiütéseket, foltokat vesz észre, lehetőség szerint bizonyítottan csak természetes anyagokból álló kozmetikai szereket használjon.

Azt tanácsoljuk, hogy ha valakinél bármilyen bőrrel kapcsolatos panasz jelentkezik, feltétlenül keresse fel a szakorvost (bőrgyógyászt), és ne hagyatkozzon az interneten olvasható sok esetben ellenőrizetlen és minden tudományos ismeretet nélkülöző tanácsokra.

Éppen ezért rendkívül fontos ennek a termékcsaládnak a rendszeres ellenőrzése és akkreditált laboratóriummal történő vizsgálata.

Dr. Szigeti Tamás János - SZG