Legionella laboratóriumi vizsgálata

A Legionella rendszeres vizsgálata idén február 4-től kötelező! A komoly egészségügyi kockázatot jelentő baktérium előfordulása alapján a vállalkozások, szolgáltatók nagy számban érintettek. A január 16-án megjelent útmutató pontosítja a Legionella kockázatértékelésének és akkreditált laboratóriumi vizsgálatának feltételeit. A témában megjelent eddigi ismeretterjesztő írásaink mellett tehát most a konkrét teendőket ismertetjük. Fontos, sokakat érintő cikk következik...

A mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló, illetve langyos, meleg vízben hamar elszaporodó baktérium komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, érdemes minden intézménynek, vállalkozásnak alaposan tanulmányoznia az útmutatót*, hiszen a hatóság ebben rögzíti konkrétan, hogy milyen kötelezettségeknek is kell eleget tenniük az Emberi Erőforrások Minisztériumának 49/2015. (IX.6.) rendelete előírásainak értelmében.

Lássuk tehát a legfontosabb adatokat:


Kik lehetnek az érintettek?

 

A Legionella-fertőzés szempontjából kockázati közegnek tekintendő valamennyi olyan épített vízrendszer, amelyben együttesen adottak az alábbi feltételek:

A rendszerben 20-50 °C hőmérsékletű víz van.

A rendszerben fennáll a pangó vízterek kialakulásának lehetősége. Ide tartoznak a nagy kiterjedésű rendszerek, amelyekben nem egyenletes, vagy nem minden ponton biztosított az áramlás, illetve a hosszabb-rövidebb ideig áramlás nélküli rendszerek.

A rendszer rendeltetésszerű használata során (vagy rendkívüli helyzetekben) finom eloszlású vízpermet (aeroszol) képződik.

 

Az érintett létesítmények köre tehát rendkívül nagy  – a közfürdőktől és a wellness-szállodáktól kezdve a hűtőtornyokkal rendelkező raktárakon át egészen a kórházakig, szociális intézményekig.

 

Az útmutató szerint a kockázatot jelentő létesítményeknél érdemes a vezetőség által jóváhagyott, írásba foglalt megelőzési, ellenőrzési és szabályozási programot kidolgozni, amely a következő területekre terjed ki: személyzet, oktatás, képzés, működési és karbantartási terv, dokumentáció.

 

Az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak a létesítményen belül minden kockázatot jelentő közegre (pl. vízhálózat, medencék, légkezelő rendszer stb.) ki kell jelölnie egy személyt, aki a kockázat megfelelő értékeléséért és kezeléséért felelős.




 

A Legionella jelenléte és mennyisége a vízrendszerben laboratóriumi vízvizsgálattal meghatározható!

 

A fokozott kockázatot jelentő létesítményekben rendszeres mintavételt kell végezni az alábbiak szerint:


Használati melegvíz-rendszerekben (egészségügyi és szociális létesítmények, kereskedelmi szálláshelyek)

  • Vízhőmérséklet mérése havonta
  • Legionella-csíraszám meghatározás évente egyszer
  • A Legionella vizsgálatot legalább épületenként egy, a melegvíz-előallítás helyétől távol eső ponton, ill. a kockázatbecslés alapján kijelölt számú és elhelyezkedésű pontokon kell elvégezni. Ajánlott a különösen magas kockázat pontokon, pl. kórházak érzékeny osztályain mintavételi pontot kijelölni
  • Tagolt épületek esetében épületszárnyanként minimum egy, a melegvíz előállításától távol eső pontot kell kijelölni.
  • Recirkuláció nélkül, sugárvezetékekkel rendelkező épületekben javasolt valamennyi ágvezeték végpontján mintát venni
  • Recirkulációs rendszer megléte esetén a visszaterő víz vizsgálatával is jól jellemezhető a kolonizáció mértéke.

 

 

 

Közfürdőkben (30°C-nál melegebb, vízpermetet képző medencék esetén)

  • Medencevíz vizsgálata havonta Legionella parametérre.
  • Három negatív (<10 TKE/L Legionella) vizsgálat után negyedévesre csökkenthető a vizsgálati gyakoriság.
  • Szűrt víz vizsgálata negyedévente Legionella paraméterre.

Nedves hűtőtornyok esetében:

  • Legionella csíraszám-meghatározás havonta egyszer
  • 22°C telepszám meghatározás havonta egyszer 
  • Három egymást követő, értékelhető és legfeljebb 1000 TKE/L Legionella eredmény után a vizsgálati gyakoriság negyedévesre csökkenthető
  • Az eredmény akkor értékelhető, ha a Legionella-szám meghatározását nem akadályozza nagyszámú  egyéb mikroorganizmus jelenléte. Amennyiben a Legionella csíraszámot a nagyszámú egyéb mikroorganizmus miatt nem lehet meghatározni, a létesítményt kockázatosnak kell tekintetni, és a rendelet 2. melléklete szerinti beavatkozási szintnek megfelelően eljárni.
  • A vizsgálatot legalább a hűtőtorony vízteréből, valamint a kockázatbecslés alapján kijelölt számú és elhelyezkedésű pontokon kell elvégezni.

A kockázat mértékétől függően legalább évenkénti, vagy annál gyakoribb Legionella-vizsgálatot kell végezni az érintett kockázati közegből.

 

Amint az a fenti összefoglalóból is kiderült, a Legionellával kapcsolatos kockázatértékelést és az ahhoz kapcsolódó akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat rendkívül komolyan kell venni, hiszen ezt a területet immár rendelet szabályozza, ez utóbbi végrehajtását pedig útmutató pontosítja.

 

Érdemes tehát minden érintett vállalkozásnak megkeresnie a szakértő laboratóriumot.


További érdekes cikkeink a témában:

 


Ellenőrzik a Legionellát

Legionella, a csapból támadó baktérium


*Módszertani útmutató a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó kockázat értékeléséről és a kockázatcsökkentő beavatkozásokról címmel nemrég megjelent az Országos Közegészségügyi Központ 2016/1-es kiadása.