Mikotoxinok maszkabálja

Az élelmiszeriparban régóta ismert tény, hogy az apró, toxinogén penészgombák által termelt méreganyagok (mikotoxinok) veszélyesek lehetnek az egészségünkre. Nem véletlen, hogy az élelmiszervizsgálatok célpontjában többek között ezek a vegyületek állnak. Egy újabb tudományos felismerés szerint azonban a mikotoxinok arra is képesek, hogy álcázzák magukat, így az eddigi vizsgálati módszerekkel sokkal nehezebben mutathatók ki...

 

A penészgombák számos faja különféle toxintermelésük miatt az utóbbi évtizedek meghatározó jelentőségű takarmányozási-állategészségügyi és élelmiszer-ellátási problémájává vált, amely világszerte növekszik, többek között a fokozott stresszhatást okozó időjárási extremitások gyakoribbá válása miatt. A mikotoxinok közül talán az aflatoxinok a leghírhedtebbek, amelyek főként a mogyorót és bizonyos gabonaféléket támadják meg, nagy mennyiségű fogyasztásuk pedig rákkeltő hatású lehet.

 

Farkas József, Szeitzné Szabó Mária és Mohácsiné Farkas Csilla az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) című tudományos szaklapban publikált, Mikotoxinok álarcban című írásukban arra hívják fel a figyelmet, hogy a szóban forgó toxinok ráadásul még el is bújhatnak az analitikus szeme elől. Hogy pontosabbak legyünk: a nagy múltú, hatvan éves tudományos folyóirat legfrissebb, októberi számában közölt cikk szerint nem is a mérgek öltenek álarcot, hanem maguk a gazdanövények azok, amelyek a védekezésük részeként megváltoztathatják a rajtuk megtelepedő penészgombák toxinjait.

 

Különböző furmányos módokon rejtik el, építik be a szervezetükbe ezeket a mérgeket (többek között cukrokhoz, fehérjékhez kötődnek, sejtfal-komponensekké rögzítik, esetleg más biopolimerekhez kötik azokat).

 

A probléma mindezzel az, hogy a maszkolt vagy rejtett mikotoxinok a jelenlegi rutin vizsgálati és ellenőrzési-jogszabályozási körülmények között a mikotoxin-kitettség becslésénél figyelmen kívül maradnak!

 

Magyarul „átslisszolnak” az ellenőrzésen, viszont egy idő után megmutatják igazi arcukat: az álarcos mikotoxinok az ember vagy állat szervezetében visszaalakulnak az eredeti összetételű toxinokká.

 

Szükség van tehát a további kémiai és biológiai kutatómunkára, módszertani fejlesztésekre és akár jogszabályozás-módosításra is. A problémakör súlyát jelzi, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) illetékes testületei is foglalkoznak a témával, és várható az új EU bizottsági álláspont kialakítása is. Minderről a Buksza blog írásában is olvashat.

 

A további mikrobiológiai vizsgálatokhoz kattintson ide!