Mit vizsgálunk a városi mézben?

A címben szereplő kérdés előtt érdemes egy másikat is tisztázni. Létezik városi méz? Lehetséges, hogy a méhek nem csak a mezőkön és az akácosokban gyűjtik össze a virágport, hanem a nagyvárosok parkjaiban is? A válasz meghökkentő: igen, lehetséges, a laboratóriumi vizsgálatokból pedig az is kiderül, hogy milyen minőségű ez a bizonyos városi méz...

A laboratorium.hu már foglalkozott a méz összetételével és vizsgálataival. Most azonban egy olyan érdekes esetre szeretnénk felhívni a kedves olvasók figyelmét, amely még ilyenkor, télen is éppen eléggé megdöbbentő, még ha ebben az évszakban már nem is készít senki mézet– sem vidéken, sem pedig a városban.

A Finger német művészcsoport 2007 óta foglalkozik méhekkel. Városi méhekkel. Frankfurt egyik vasúti pályaudvara mellett, egy templomtoronyban helyezték el az első kaptárakat, amelyek kolóniánként több mint 50 kilogramm mézet hoztak. A projekt gyorsan fejlődött, vezetői magyar segítőikkel idén nyáron a Műcsarnok hátsó teraszán helyeztek el három kaptárt, és kíváncsian várták, hogy a Budapesten összegyűjtött virágporból milyen minőségű mézet készítettek a méhek.

A vizsgálatokkal laboratóriumunkat bízták meg!

 

 

„Nem lesz túl érdekes a beszámolóm, ugyanis nem találtunk semmi rosszat!” – mondta tréfásan Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója a Közösségi Méz elnevezésű rendhagyó projekt sajtótájékoztatóján tartott előadásában, a laboratórium által megvizsgált mézmintával kapcsolatban.

A bejelentésnek igen nagy jelentősége van, hiszen mindez azt jelenti, hogy a talán némileg jogos előítéletekkel szemben a városban begyűjtött méz a vizsgált jellemzők alapján megfelelt a követelményeknek, emberi fogyasztásra alkalmas. Ez alapján egyáltalán nem abszurd a feltételezés, hogy a jövőben nem csak önfenntartó, hanem kifejezetten rentábilis városi méhészetek is létrejöhetnek. 

A városban ugyanis hihetetlen mennyiséget tudnak összeszedni a méhek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a közterületeken nagyon sok a fa, a vizsgálatkor éppen a japán akác virágzott,  nem meglepő, hogy pollenje 93 százalékos arányban volt jelen a mézben” – mondta Szigeti Tamás, aki a konkrét vizsgálatokat és értékeket is örömmel ismertette a nagyközönséggel.

 

 



 

A méz cukor-spektrumát folyadékkromatográfiás berendezéssel, a HMF (hidroxi-metilfurfurol) mérését pedig fényelnyelésen alapuló spektrofotometriás eljárással végeztük. Szintén spektrometriás eljárás a nehézfémek vizsgálata: a színképelemzés , a gerjesztett állapotban történő fénykibocsátás alapján be lehet azonosítani az elemet. Az állatgyógyszer-maradékok kivonása a mézből folyadékkromatográffal zajlott.

Biológiailag, normál állapotban a legnagyobb mennyiségben a fruktóz és a glükóz van jelen a mézben, illetve kis mennyiségben a szacharóz is. Ha ez utóbbiból sok lett volna benne, az gyanús lehet, hiszen valószínűsíthető, hogy nem természetes úton keletkezett, vagyis hamisítás eredményeként került a mézbe. Nem mérgező, nem káros az egészségre, mindenesetre a hamisítás gyanúját felveti.

Esetünkben azonban teljesen normális értékeket kaptunk.

Ahogy a különböző állatgyógyszer-maradékok (szulfonamidok, tetraciklinek, makrolidok, fluorokinonok, nitrofurán-metabolitek, nitro-imidazolok, klóramfenikol, fumagillin) esetében is minden érték rendben volt.

Egy másik fontos, vizsgálandó terület a nehézfémtartalom meghatározása. A városban ugyanis a porból, a légszennyezés folytán nagy eséllyel juthat a növényekbe és ezáltal a mézbe például arzén, kadmium, higany, nikkel, ólom, cink. Az összes érték a mérési határ alatt volt, csak a cink mogott a határon, igaz, annak ilyen koncentrációban még pozitív az élettani hatása.

Őszinte megdöbbenésünkre tehát minden rendben volt, nem igazolódott be az az egyébként jogos előfeltevés, miszerint a városi méz szennyezettebb lenne, mint a vidéki mézek, sőt, annak minden paramétere megfelelt még a forgalomba kerülés feltételének is!

Budapest első városi méhészete másfél hónap alatt mintegy 65 kilogramm közösségi mézzel büszkélkedhetett,  a méhek pedig kifejezetten jól érezték magukat a Városligetben. Reméljük, jövőre ismét találkozhatunk velük!

 

Az eseményről itt olvashat érdekes összeállítást.

A mézvizsgálatokról részletesebben pedig itt tájékozódhat.