Tudományos lap | Laboratórium

Tudományos lapot ajánlunk!

Megújult az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata szempontjából az egyik legfontosabb magyarországi tudományos szaklap: az Élelmiszervizsgálati Közlemények. Az olvasók hamarosan egy színes, A4-es formátumú lapot tarthatnak a kezükben, amelyben a kitűnő tudományos cikkek teljes terjedelmükben megjelennek angolul is. Az új honlapon a cikkek kereshetők és digitálisan letölthetők, így a nemzetközi szakmai közvélemény és piac is könnyen hozzáfér majd a megújult tartalomhoz...

Csomagolóanyagok vizsgálata, tejtermékfejlesztés zsírsavösszetétel-módosítással, a hársméz színjellemzőinek változása hőkezelés hatására, az aflatoxin egészségügyi kockázata, baktériumok kommunikációja és annak élelmiszer-tudományi jelentősége – csak néhány cím a megújuló Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap következő számának témái közül.

Az első lapszámban az élelmiszerek csomagolóanyagainak vizsgálatát mutatjuk be nagyobb terjedelemben, ehhez kapcsolódóan pedig egy másik, jogi tematikájú cikkben foglalkozunk a műanyagalapú csomagolóanyagok és tárgyak összkioldódás-vizsgálati jegyzőkönyveinek tartalmi követelményeivel is. Emellett számos, a hazai élelmiszeripart és a tudományos életet egyaránt komolyan érintő témát dolgozunk fel:

Egy kutatás ismertetésében választ kerestünk arra, hogy az olajos magvakkal történő takarmány-kiegészítéssel nyert tej, illetve Specidol fantázianevű zsírsavkészítmény gyártásközi felhasználásával befolyásolható-e a termékek (joghurt, sajt) zsírsavösszetétele, és ha igen, milyen mértékben. A hosszú ideig tartó szállítás vagy tárolás, illetve a nem megfelelő körülmények között végzett feldolgozási folyamatok kedvezőtlenül befolyásolhatják a méz minőségét, és ez a változás az érzékszervi tulajdonságok változását is okozhatja. Erről a témáról szól a „Hársméz színjellemzőinek változása hőkezelés hatására illetve a tárolás során” című tanulmányunk.

Emellett szó esik a búzaliszt ásványianyag- és fehérjetartalmának változásáról a műtrágyázás hatására. Tanulmányt olvashatnak az aflatoxin egészségügyi kockázatáról és azokról a módszerekről, amelyekkel az Aspergillus penészgombák szaporodása és toxintermelése hatékonyan csökkenthető, az uborka érése során bekövetkező beltartalmi értékváltozásokról, valamint a baktériumok kommunikációjáról és annak élelmiszer-tudományi jelentőségéről.

Az ÉVIK második és harmadik száma további érdekes témákat tartalmaz a glifozát vizsgálatának módszereitől a fertőző kézfertőtlenítőkön át az álarcos mikotoxinokig vagy az élelmiszerek arzéntartalmát vizsgáló tanulmányig. Érdemes tehát ellátogatni a www.eviko.hu honlapra!