A Magyar Tudományos Akadémián mutatták be egy új hazai kutatás eredményét, amely alapján kijelenthető, hogy a szennyvíztisztító telepek igen nagy hatékonysággal eltávolítják a mikroműanyagokat: a szennyvíztisztítás során zajló folyamatok eredményeként a tisztított vízzel a beérkező mikroműanyagoknak mindössze 0,1 - 3 %-a kerül a befogadó felszíni vizekbe...
A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága 2024. április 3-án tartotta negyedéves előadó ülését. Ezen az ülésen kiemelt figyelmet szenteltek a kommunális szennyvizeken keresztül kibocsátott mikroműanyagok legújabb kutatási eredményeinek. Ennek keretében a RISK-MP projektkonzorcium – az Eurofins Analytical Services Hungary Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Pannon Egyetem - munkatársai mutatták be első eredményeiket, amelyeket több hazai szennyvíztisztító telep felmérése során gyűjtöttek össze.
A bemutatott eredmények alapján megállapítható, hogy a szennyvíztisztító telepek annak ellenére távolítják el igen nagy hatékonysággal a mikroműanyagokat, hogy rendeltetésszerűen nem tervezték azokat ilyen problémák megoldására. A szennyvíztisztítás során zajló folyamatok eredményeként a tisztított vízzel a beérkező mikroműanyagoknak mindössze 0,1 - 3 %-a kerül a befogadó felszíni vizekbe.
A tisztítandó szennyvízzel beérkező mikroműanyagok egy részét a rácsszűrés során keletkező rácsszeméttel a mechanikai tisztítási fokozatban eltávolítják, a homok- és zsírfogóból kikerülő hulladékáramokkal azonban jelentős része kerül a szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszapba, amelynek későbbi hasznosítása során fontos ezt figyelembe venni.
A vizsgálatok alapján a szennyvíziszapban közel 80 részecske volt kimérhető egy gramm szárazanyagban. Számításba véve a Magyarországon évente keletkező közel 170.000 tonna szennyvíziszapot, ez mintegy 13.000 milliárd részecskét jelent, ami tömegre vetítve 1320 tonna mikroműanyag. A leggyakrabban kimutatott mikroműanyag-típusok a szennyvíziszapban a poliészter (például PET), polietilén és polipropilén voltak.
Fontos kiemelni, hogy a tisztított szennyvízzel és a szennyvíziszappal a környezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségének elsődleges csökkentési lehetősége a szennyvíz keletkezési helyén van; vagyis minél kevesebb mikroműanyag kerül a háztartásunkban keletkező szennyvízbe, annál kevesebb jut vissza a természetbe.
Ezért kiemelten fontos a lakosság hozzájárulása a mikroműanyag szennyezés megelőzéséhez. Ennek módjai lehetnek többek között a mikroműanyagot tartalmazó kozmetikumok, törlőkendők és tisztítószerek használatának mellőzése, mosógépekre szerelhető szűrők alkalmazása a mosás során keletkező mikroműanyag szálacskák eltávolítása érdekében, valamint nem műanyag háztartási eszközök használata, amikor csak lehetséges.
Az európai közösségi szabályozásban már megjelentek az első rendeletek a mikroműanyag összetevők kivonásáról és további jogszabályok vannak előkészületben a környezet védelme érdekében.
A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00239 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a Piacvezérelt Kutatás-fejlesztési és Innovációs Projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.