Hogyan vizsgálják az akrilamidot?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb száma két kiemelten fontos témával jelentkezik: a NÉBIH a fipronilos tojásbotrány fogyasztókra gyakorolt hatásáról szóló, jelentős sajtóvisszhangot kiváltó tanulmányát itt publikálta először, az akrilamid vizsgálati módszereiről szóló szakmai cikk pedig ugyancsak egy rendkívül aktuális problémára hívja fel a figyelmet...

A több, mint hatvan éves lap áprilisi számának vezető anyaga az Európai Unió területén legutóbb érvénybe lépett rendelet „főszereplőjével”, az akrilamiddal foglalkozik. A fehérjéket és szénhidrátokat együtt tartalmazó, hőkezeléssel előállított élelmiszerekben Maillard-reakcióval keletkező, genotoxikus átalakulási termék megengedhető legnagyobb mennyiségeit a rendelet előírásai szerint 2018. április 11-től korlátozzák. A frissen életbe lépett határértékek betartását a hatóság ellenőrizni, a kifogásolható termékek előállítóit, forgalmazóit szankcionálni fogja. A közleményünkben olvashatnak a vegyület kialakulási folyamatairól, toxikológiai jellemzőiről, analitikájának módszereiről, az érvényes európai határértékekről, valamint a laboratóriumi eredményekről.

A kutatás eredményeiről részletesebben itt olvashat a Laboratorium.hu-n.

Barna Sarolta és szerzőtársai a 2017 augusztusában közismertté vált, a fipronil nevű inszekticiddel szennyezett tojások forgalomba kerülésének skandaluma kapcsán előállt gazdasági helyzetet, különösképpen a botrányra válaszul kialakult fogyasztói magatartást elemzik. A NÉBIH felmérése szerint a hatóság következetes kommunikációs tevékenységének köszönhetően a magyar vásárlók tojással és tojástartalmú élelmiszerekkel kapcsolatos bizalma alapvetően nem ingott meg.

A témával kapcsolatban a Laboratorium.hu külön cikkben is foglalkozott.

Bíró György szakirodalmi összefoglalójában az emberi táplálkozás egyik gyakori makro-összetevőjének, a fruktóznak (gyümölcscukor) az ember anyagcsere folyamataira gyakorolt hatásairól ír. A gyümölcscukor az anyagcserében a szőlőcukortól (glükóz) alapvetően eltérő folyamatokban vesz részt. A glükóz feleslegéből a máj glikogént állít elő, fruktóz pedig a májban főként trigliceridek képződése mellett raktározódik. A dolgozat ennek alapján elemzi a fruktóz élettani hatásait.

Szedljak Ildikó és Kubus Vanda a búzalisztek kiváltására alkalmas pszeudocerealia típusú alapanyagokból – hajdinából és amarántból – előállított snack termékek sütőipari, érzékszervi és eltarthatósági jellemzőinek vizsgálati eredményeiről számolnak be. Az általuk előállított termékek elsősorban a gluténre érzékeny fogyasztók körében jelenthetnek megoldást impulzus-termékek fogyasztására várhatóan kedvezőtlen anyagcsere-hatások nélkül.



2018-as tavaszi számunkban kísérleti jelleggel egy új rovatot indítunk. Bánáti Diána közreműködésével és szerkesztésében rövid referátumokat teszünk közzé külföldi tudományos szakfolyóiratokból. A Food and Chemical Toxicology és a Packaging Technology and Science c. folyóiratokból a fogyasztókat érő toxikus expozíciók becslésének bizonytalanságáról, illetve a nanotechnológiák csomagolástechnikai alkalmazásának lehetőségeiről közlünk egy-egy rövid kivonatot.

További részletek az Élelmiszervizsgálati Közlemények honlapján

Egyéb hírek az élelmiszer-biztonság, az élelmiszer-vizsgálatok világából