Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre?
A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás
is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó
esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is...
Ma már kevesen
vitatják, hogy bolygónk éghajlata a földtörténeti korok ritmusához képest
számottevően nagyobb sebességgel változik. A szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá
váltak, hirtelen fellépő szárazság, majd hektikus ütemben előálló vizes
periódusok váltják egymást sokszor pusztító viharok kíséretében – mondta el Dr.
Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. szakembere Az éghajlatváltozás hatása a Föld vízgazdálkodásán tükröződik vissza a
legélesebben című előadásában, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen
május végén rendezett konferencián tartott.
A Klímaügye(in)k – Climatters
- Országos fenntarthatósági szakmai nap elnevezésű nemzetközi rendezvényen Szigeti
Tamás elmondta, hogy a Föld légkörének felmelegedésével kapcsolatos tanulmányok
szerint az atmoszféra +2 oC-os átlaghőmérséklet-emelkedése
visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat meg. Ehhez a jelenséghez még egy – a
közgondolkodásban kevésbé ismert – jelenség csatlakozhat: a Nap ciklikus
aktivitás-csökkenéséből következő lehűlés.
Az időjárás, illetve a hőmérséklet ingadozása
elsődlegesen az érintett területek közelében lévő vízrendszereken keresztül
érezteti hatását.
· A száraz időszakokban vízellátási nehézségek
jelentkezhetnek,
· A nedvesebb időjárási körülmények idején a
felszínen felszaporodó víztömegek árvizet, belvizet okozhatnak,
· Egyben veszélyeztethetik a mélységi vizek
tisztaságát, ezzel együtt az egészséges ivóvíz-ellátást is,
· Amennyiben a rendkívül csapadékos klíma, a
kommunális és ipari hulladékok szabálytalan elhelyezésével párosul, a
hulladékokból kioldódó veszélyes anyagok a vízbázisok elszennyeződését,
elfertőződését okozhatják.

Az előttünk álló évtizedekben várható éghajlati, környezeti tényezők tehát
komoly kihívást jelentenek az emberiség számára. Az energiahordozók, valamint az
élet fenntartásához szükséges édesvizek felhasználásában, összességében a Föld
erőforrásainak pazarló kiaknázásában az eddigi gyakorlattal szemben nagyobb
önmérsékletre lesz szükség.
Ne feledjük, a Föld összes vízkészletének mindössze 3,4%-a az édesvíz, és
ennek is csak töredéke az iható vízmennyiség. A szolgáltatást, termelést végző
szervezetek, vállalatok részéről nem lesz elegendő a verbális társadalmi
felelősségvállalás hangoztatása, tényleges, a jövő generációinak
életfeltételeit kevéssé veszélyeztető technológia alkalmazására lesz szükség. A
jövőbeni emberi lét „fenntarthatósága” érdekében természetesen nemcsak a
nagyvállalatoknak van kötelezettsége, hanem a társdalom elemi összetevőjének, magának
az egyénnek is.
Még egy gondolat a fenntarthatóság kérdésével kapcsolatban: Földünk fizikai
anyagforgalmát illetően zárt rendszernek tekinthető, hiszen a kozmikus térből
lényegében elektromágneses sugárzás révén kap energiát, amelyet – megváltozott
hullámhosszal – visszasugároz a kozmoszba. Ilyen formán érvényesnek tekinthetők
rá a zárt rendszerek termodinamikájának alaptörvényei. Ezek közül a második
törvény (tétel) a zárt rendszerek entrópiájának növekedéséről szól.
Az entrópia-növekedés pedig többek között egy meglévő szerkezet
rendezettségének csökkenését jelenti. Ezt a kikerülhetetlen folyamatot – az
előadó véleménye szerint – ma nem veszik számításba a Föld technológiailag
fejlett országaiban, amikor az ipari fejlesztéseket, kommunális
ellátórendszereket tervezik.
Példaként említette az 1982-es, Gerle György Tervszerű
környezetfejlesztés című, az Akadémia kiadónál megjelent munkáját említette. A
szerző egyik alapgondolata az, hogy az ipar által előállított valamennyi
terméke életciklusa a hulladéklerakókban vagy égetőművekben végződik.
További cikkeink a témában.
A víz laboratóriumi vizsgálatával kapcsolatban itt talál további fontos tudnivalókat.