E-számok: valóban rémEsek?

Mi a helyzet az E-számokkal? Mindegyik étel, amelyben van ilyen: káros, rossz? Vagy csak pánikhangulatot keltenek az álhírekkel, kihasználva, hogy az emberek általában nem jártasak a kémiában? A Laboratorium.hu szakmai szemmel ad választ a mindannyiunkat nyugtalanító kérdésekre...

 

Valóban vannak olyan anyagok, amelyek túlzott fogyasztása okozhat problémát, ahogy az étel egyes összetevőire is lehetünk allergiásak. Még a szakembereknek sem könnyű azonban eligazodnia a hírdömpingben, amelyben egy laikus  végleg elveszik. A szövegkörnyezetből kiemelt félinformációk során kialakult tévhiteket pedig már nagyon nehéz  megváltoztatni.

Miért van szükség az E-számokra?

Ennek több oka is van. Egyrészt így a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, egyértelműen lehet jelölni, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Ez lényegesen leegyszerűsíti a gyártók és forgalmazók dolgát is, hiszen nem kell több tucat nyelven feltüntetni a listát, vagy ugyanennyi címkét tenniük a termékre. Természetesen a fogyasztó számára is egyszerűbbé válik a vásárlás külföldön.

Másrészt  egy adott méretű címkén csak kevés információ fér el. Minél rövidebben tudunk valamit leírni, annál kisebb helyen fér el az az információ, amit a terméken fel kell tüntetni. 

Az E-számokat tartalmazó kódrendszerben a termékben jelenlévő adalékanyagokat anyanyelvtől függetlenül és kis helyen, mindenki számára értelmezhető formában lehet feltüntetni.

 

Az adalékok a leggyakoribb felhasználásuk szerint rendszerezve, csoportokra osztva kapnak sorszámot.


Ha ennyire hasznosnak tűnik az E-számok használata, akkor miért kering a témával kapcsolatban annyi tévhit, hiedelem?

Mindenekelőtt ismerni kell az E-számok rendszerét, felépítését. Ezt követően el kell tudni igazodni a kémiai elnevezések dzsungelében. Azt a problémát ugyanis, hogy a vegyületeket nem ismerjük fel, egy újabb nevezéktannal, az E-számos rendszerrel cseréltük fel. A számok nem ijesztőek ugyan, ám az ismeretünket sem bővítik, csak még egy lépcsőfokot iktatnak be a megismerés folyamatába.

Az E-számrendszer felépítése

Az E-számrendszer a nemzetközi INS (International Numbering System) rendszer része. Európában használatos. Az USA-ban például az élelmiszer-adalékok ú.n. CFR számot kapnak. Az E-számok és a CFR jelzések megfeleltethetők egymásnak, ám nem minden CFR-kódnak, illetve E-számnak van párja.

Az adalékok a leggyakoribb felhasználásuk szerint rendszerezve, csoportokra osztva kapnak sorszámot. Az E jelet követően minden esetben egy háromjegyű szám következik. A négy számjegyű, ezres besorolás az újfajta adalékanyagokat foglalja össze, amelyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem. Jelenleg kilenc fő osztály található.

  • az 1-sel kezdődő, százas (1xx) csoport a Színezékek csoportja
  • a 2-sel kezdődő, kétszázas (2xx) csoport a Tartósítószerek csoportja
  • a 3-sal kezdődő, háromszázas (3xx) csoport az Antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok csoportja
  • a 4-sel kezdődő, négyszázas (4xx) csoport a Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek csoportja
  • az 5-sel kezdődő, ötszázas (5xx) csoport a Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok csoportja
  • a 6-sal kezdődő, hatszázas(6xx) csoport az Ízfokozók csoportja
  • a 7-sel kezdődő, hétszázas (7xx) csoport az Antibiotikumok csoportja (takarmányoknál használatos)
  • a 9-sel kezdődő, kilencszázas (9xx) csoport több kisebb csoportot foglal magában mint:

            900-909 a viaszok

            910-919 a szintetikus mázak

            920-929 az egyéb vegyes adalékok

            930-949 a gázok

            950-969 az édesítőszere

            990-999 a habosító anyagok csoportjait


  • Az 1x-sel kezdődő, „ezres” (1xxx)  csoport az újfajta adalékanyagokat foglalja össze, melyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem.

Az osztályba sorolás alapján már egy laikusnak is lehet elképzelése arról, hogy egy adott anyag miért is található meg egy élelmiszerben.  Ahhoz, hogy el tudja dönteni bárki is, mennyire veszélyes az emberi szervezetre, gyakorlati tapasztalatokra, kutatási eredményekre lehet támaszkodni.

 

Fontos kiemelni a mennyiség kérdését. Gondoljunk csak a gyógyszerekre! Megfelelő dózisban a javunkra válnak, de többet beszedve akár károsak is lehetnek. A gyógyszereknél sokkal közelebb lehet egymáshoz a még hasznos hatást biztosító és a már károst hatást mutató mennyiség. Ezért kell nagyon pontosan betartani az orvosi előírásokat.

A táplálékok esetén az adalék engedélyezett felhasználási mennyisége egy adott étel fogyasztási szokásait figyelembe véve jelentősen a káros érték alatt van. Allergia esetén viszont akár egy bizonyos anyag akár minimális jelenléte is fatális hatást okozhat.

Érdemes tehát a fő osztályok szerinti csoportosítást megjegyezni. Segít a tájékozódásban. Annak, akinél valamelyik összetevő allergiás reakciót vált ki, érdemes az(oka)t az E-számo(oka)t megjegyeznie, hogy ellenőrizhesse a címkén vásárlás előtt. Még mindig egyszerűbb 3 számjegyet megjegyezni, mintha valamilyen nyakatekert, kiejthetetlen kémiai kifejezést igyekezne az emlékezetébe vésni. 

Az E-számok tehát hasznosak! Ne féljünk tőlük, inkább ismerjük meg tartalmukat. Komolyabb kétely esetén a fogyasztók, gyártók és forgalmazók forduljanak akkreditált laboratóriumhoz!

Következő cikkeinkben a kilenc fő osztályban található adalékanyagokkal kapcsolatban találhatnak közérdekű, hasznos információkat.

Konyhakémia rovatunk további cikkeit itt tekinthetik meg

Az E-számokkal kapcsolatos korábbi írásunk a Laboratorium.hu-n

Allergének vizsgálata

Allergének az ételekben - egy konferencia tanulságai



Képek: Sutterstock