Meddig ehető az élelmiszer?

Szavatosság, eltarthatósági, fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idő: melyik mit jelent? Meddig fogyasztható egy élelmiszer? Az Ésszel a kosárba sorozatunkban ezúttal erre a kérdésre igyekszünk válaszolni a laboratóriumi szakértő segítségével...


Ideje rendet vágni a különböző, az élelmiszerek eltarthatóságára vonatkozó és sokszor egymásnak is ellentmondó fogalmak között!


Mi érvényes a lédig és a csomagolt termékekre? Ezúttal is a WESSLING Hungary Kft. szakértői segítenek megválaszolni a kérdést.
ÉSSZEL A KOSÁRBA!

A növényvédő szerek, mikotoxinok és a mikrobák után az Ésszel a kosárba! sorozat következő cikke arról szól, hogy meddig fogyasztható egy élelmiszer.
MEDDIG EHETŐ AZ ÉLELMISZER?
A CIKK NÉHÁNY MONDATBAN:



  • Élelmiszerekkel kapcsolatban ne használjuk a szavatosság kifejezést!

  • Minőségmegőrzési idő: legalább egy hónap

  • Fogyaszthatósági idő: maximum egy hónap

  • Lejárati idő: csak akkor érvényes, ha az élelmiszert megfelelően tárolják

  • Nem csomagolt termékek: vásárlástól számított egy nap

  • Lédig termékek: a termékek külleme, mindenkori állaga alapján tudunk következtetéseket levonni
 




Szavatosság

Mindenekelőtt szeretnénk mindenkit figyelmeztetni arra, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban ne használjuk a szavatosság kifejezést! A szavatosság egy olyan jogi alapokon nyugvó felelősségvállalás, amelyet a gyártó vállal a termék hibáinak elhárítása, enyhítése érdekében, esetenként a garanciális idő letelte után is.

A szavatossági jogviszony alapján tehát jótáll azért, hogy a tartós fogyasztási cikk fő darabjai az általa vállalt idő alatt nem hibásodnak meg. Természetesen amennyiben valaki bizonyíthatóan romlott élelmiszertől betegszik meg, kerül kórházba, emiatt keletkezik anyagi kára, akkor pénzbeli kártérítést kaphat, ezt pedig a gyártó felelős és köteles megtéríteni, de ez nem szavatossági eljárás.
Minőségmegőrzési és fogyaszthatósági idő

Ami az élelmiszerek eltarthatóságát illeti, két nagy csoportot különböztetünk meg. Egyrészt beszélünk minőségmegőrzési időről, ez egy hosszú, általában legalább egy hónapos időszakasz, amely alatt az adott élelmiszer (füstölt kolbász, konyhasó, pálinka, konzervdoboz tartalma) aggálymentesen fogyasztható.

Fogyaszthatósági idejük pedig főként a különleges tárolást (általában hűtést) igénylő élelmiszereknek van. Itt maximum néhány hétről beszélhetünk, ugyan ez sincs kőbe vésve, de ezeknek az élelmiszereknek (friss hús, tej, vaj, cukrászsütemények, stb.) a fogyaszthatósága általában nem haladja meg az egy hónapot.

Érdekes, hogy az EU-ban általában a "best before day-month-year (nap-hónap-év)" formát használják. Az élelmiszer a lejárati idő napjáig fogyasztható.

Legyen szó minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időről, mindkét esetben csakis akkor érvényes a csomagolt élelmiszer lejárati ideje, hogyha az élelmiszert a rajta feltüntetett előírásnak megfelelően tárolják, és a csomagolás sértetlen, hiszen a kibontás után megszűnik a gyártói felelősségvállalás.

Nem csomagolt termékek

A nem csomagolt ételek esetében a megengedett fogyaszthatósági idő általában a vásárlástól számított 24 óra. Tehát ha veszünk egy kiflit a boltban, joggal feltételezhetjük, sőt vélelmezhetjük (!), hogy azt nem tegnapelőtt, hanem aznap hajnalban sütötték!

Az ömlesztett, vagy más szóval lédig termékeknél sem beszélhetünk csomagolásról, ekkor a termékek külleme, mindenkori állaga alapján tudunk következtetéseket levonni: a penészes, összezúzott cseresznyének például nincs fogyaszthatósági ideje.


Az Ésszel a kosárba! kampány célja, hogy segítsen a fogyasztóknak abban, hogy minél biztonságosabb termékeket vásároljanak. A Laboratorium.hu tudományos weboldal cikksorozatában a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértői számolnak be a több millió élelmiszerminta vizsgálata után szerzett tapasztalataikról.

Az élelmiszer-vizsgálatokkal kapcsolatban itt tájékozódhat részletesebben.