Megesszük a csomagolást

A világon az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok száma eléri a négyezret, a kioldódás révén pedig hátrányos hatást gyakorolhatnak az élelmiszert fogyasztó ember egészségére, ezért fontos, hogy az élelmiszerek csomagolóanyagait az arra alkalmas laboratóriumokban rendszeresen vizsgálják - hangzott el egy élelmiszeripari konferencián...

Az élelmiszerek csomagolása tehát nem csak a marketing szempontjából fontos – mondta el Szigeti Tamás János, a többek között a csomagolóanyagok vizsgálatát is elvégző WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója az FMCG TOP 2018 elnevezésű élelmiszer-ipari konferencián.

A csomagolóanyagokból ugyanis idegen komponensek kerülhetnek az élelmiszereinkbe, nyolcvan év alatt például átlagosan 300-400 g csomagolóanyag-származékot fogyasztunk el!

Csomagolóanyagokkal már régóta kapcsolatban állunk, Nicolas Apppert például Napoleon korában készítette el első konzervjeit, az Északnyugati Átjáró felfedezői pedig minden bizonnyal a kezdetleges, túlzott ólomtartalmú fémdobozoknak köszönhetően haltak meg – legalábbis az exhumálás után ez derült ki. Az amerikai toxikológus tudós, Lehman szerint minden anyag oldható, még ha rosszul is. A csomagolóanyagok esetében azonban még egy rossz oldódás is veszélyes lehet!


A derék felfedezők haláláért is felelős kioldódás az anyagátadás, vagyis a diffúzió elve szerint történik a csomagolóanyag és az élelmiszer közötti határfelületen – mondta el Szigeti Tamás. A kioldódás differenciálelméleteit kidolgozó (és emellett a kontaktlencse feltalálójaként is híressé vált orvos) Eugen Frick arra is rávilágított, hogy a diffúziós állandó a hőmérséklet emelkedésével arányosan nő. Jó példát jelentenek erre a sütőpapírok, amelyekből többek között szulfátszármazékok, fémionok kerülhetnek át az ételbe.

Emiatt célszerű elkerülni a tűző napon az autóban hagyott ásványvizes palackokból származó italok fogyasztását is, a palackokból ugyanis a magasabb hőfokon jobban kioldódnak a komponensek, de ugyanezen elv miatt okoz kisebb problémát a kioldódás a hűtőipari termékeknél, az alacsonyabb hőmérsékleten ugyanis jóval kisebb a migráció is.

A csomagolás kiválasztásakor a legfőbb szempont, hogy a fertőzés (kontamináció) minimális legyen, de emellett olyan nem elhanyagolható szempontoknak is figyelmet kell szentelni, hogy a mélyfagyasztott termékek csomagolása nem válik-e törékennyé a fagyasztás hatására, a mikrohullámú sütőbe kerülő termék csomagolásának anyaga pedig ne rendelkezzen poláris frakciócsoportokkal, ez utóbbiak ugyanis gerjesztődnek a mikrohullámú energiától, és összetevőik az élelmiszerekbe vándorolhatnak (az élelmiszerek tárolására szánt edényeken fel kell tüntetni, hogy mikrohullámú melegítő berendezésben való használatra is alkalmas-e).

 

Szigeti Tamás megemlített néhány csomagolóanyag-fajtát, és ismertette az azokkal kapcsolatos lehetséges kioldódási folyamatokat. A konzerveknél a belső felület sérülése kapcsán kerülhetnek fémionok, szerves monomerek, stabilizátorok az ételbe, az alumínium pedig nem bizonyított módon, ám egyes vélekedések szerint igenis felelős a hírhedt Alzheimer-kór kialakulásáért.

Ma a csomagolóanyagok biztonsága a gyártó felelőssége, az ellenőrzést az Európai Unióban az többek között a 10/2011/EK rendelete szabályozza. A szigorú szabályozásra szükség is van, hiszen a világon előállított műanyagok 15 százaléka kapcsolatba kerül élelmiszerekkel! A műanyagokból számos komponens kioldódhat, például a kioldási tulajdonságaikat tekintve rendkívül agresszív savanyúságok tárolására szolgáló edényekből. Az ecetsav ugyanis kioldhatja a vegyületeket a műanyagokból.


A színezett papírokból, dátumbélyegzésekből a tintán keresztül kőolajszármazékok migrálhatnak az élelmiszerekbe. Szigeti Tamás kiemelte, hogy a hulladékpapír visszaforgatása környezetvédelmi szempontból ugyan fontos, ám abból nem tanácsos élelmiszerek csomagolóanyagát készíteni.

Gyakran előfordul, hogy a csomagolásra használt különböző fóliák külső, nyomtatott felülete a csomagolóanyag felgöngyöléskor érintkezésbe kerül a belső felülettel, így a tinta az élelmiszerrel közvetlenül kapcsolatba léphet.


További cikkek a témában:

A jövő csomagolóanyagai

Nyomtatott csomagolás


A csomagolóanyagok vizsgálatával kapcsolatban itt tájékozódhat