A mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is
számíthatunk – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésből, amelyet elsőként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró műanyagok
megjelenéséért elsősorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe
kerülő műanyag hulladékok aprózódása lehet a felelős. A felszíni vizek
mikroműanyag-tartalmának meghatározására több projekt is indul a közeljövőben...
Az első hazai
mikroműanyag vizsgálatok után ismét a Tisza vízgyűjtőjén vett
mintákat vizsgáltak a kutatók. A Tisza-tavat tápláló Eger-patak, a tározón belül
található Nagy-morotva, valamint a Tisza folyó Tiszafürednél vett mintáiban is
kimutathatók voltak mikroplasztikok.
Aggasztó jelenség, hogy a nagy
mennyiségű műanyag-felhasználás miatt már az édesvizekben is megjelentek az 5
mm-nél kisebb részecskék, vagyis a mikroműanyagok, amelyek környezetvédelmi és
élelmiszer-biztonsági veszélyt is jelentenek, hiszen a vízi élőlények szervezetében
koncentrálódnak, a felületükön megtapadó szerves szennyezőket (növényvédő
szerek, gyógyszermaradványok) pedig a halak szervezetébe juttatják.
A HappyFish projekt * célja a halhús
minőségét befolyásoló anyagok meghatározása, ennek részét képezik a mikroműanyag-vizsgálatok
is. A projektet vezető laboratórium,
a WESSLING Hungary Kft. szakemberei mintaterületnek a Tisza-tavat választották,
itt ugyanis több víztípus mintázása is kivitelezhető, a Tisza vizét pedig
csatornákon keresztük számos Kelet-magyarországi halgazdaság használja.
A december elején lezajlott
mintavétel során a laboratórium munkatársait a Tisza-tavi
Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. nagy helyismerettel rendelkező,
tapasztalt kollégái segítették az Eger-patakon, a Nagy-morotván, a Tiszán és a
Tisza-tó tározóterén.


A WESSLING Hungary Kft. szakemberei mintaterületnek a Tisza-tavat választották. Fotók: Papp Gábor
Az eredmények
A folyamatos laboratóriumi fejlesztéseknek
köszönhetően a 100 mikrométer (3-4 hajszálnyi) pórusátmérőjű szűrőkön 1,5m3
vízminta átszűrése is lehetséges volt minden mintavételi ponton.
A vízfolyásokban 10 részecske jelent meg 1 m3 mintában,
jellemzően polipropilén (PP) és polietilén (PE) anyagúak. A Nagy-morotvából származó
mintában ez a két anyag hasonló koncentrációban jelent meg, azonban ezen felül
poliészter részecskéket is detektáltak a kutatók, ezért itt magasabb az
egységnyi vízben mutatkozó mikroműanyag-koncentráció.
Mikroműanyagok száma 1 m3 felszíni vízmintában
különböző mintavételi pontokon. Forrás: WESSLING Hungary Kft.
Az üledékmintákból a Tisza-tó
mintavételi pontjain a kutatók jellemzően 1 részecskét találtak
kilogrammonként. A Nagy-morotvában polipropilén (PP), míg az Eger-patakban
polisztirol (PS) és poliamid (PAM) volt kimutatható. Ezek az értékek
közelítenek a Tisza felsőbb szakaszán (Dombrád) nyáron vett mintában mértekhez:
ott 1,7 részecske (polisztirol és politetrafluor-etilén) volt 1 kg üledékben,
ahogy az a 2. ábrán is látható.
Mikroműanyagok száma 1 kg üledékmintában különböző
mintavételi pontokon. Forrás: WESSLING Hungary Kft.
Honnan jön a
mikroműanyag?
A rendelkezésre álló néhány
európai tanulmányban közölt eredmények tükrében ezek a számok a korábban jelentett
értékekhez hasonló mértékűek. Mivel a műanyagok nagyon széles körben
elterjedtek, így a mikroplasztikok megjelenésére már a természetes
ökoszisztémában is számíthatunk.
Jelen esetben a terhelés
növekedéséhez hozzájárulhat a Tiszába vezetett tisztított kommunális szennyvíz
is, amelyben a mikroműanyagok koncentráltan fordulhatnak elő, hiszen ezeket a szennyvíztisztító
rendszereket első sorban biológiailag lebontható anyagok eltávolítására
tervezték. Az Eger-patak felsőbb szakaszai iparterületeken haladnak át, ami
szintén fokozott terhelést okozhat.
A mostani eredmények fontos
szerepet játszanak a HappyFish projektben (a halastavak
mikroműanyag-tartalmának jövőbeli értékelésében), de sajnos arra is rámutatnak,
hogy a mikroműanyagok a hazai természetes vizekben is elterjedtek.
További hazai projektek a mikroműanyagok kutatására
Ennek a területnek a kutatása
elsődleges fontosságú – vélik a WESSLING Hungary Kft. szakemberei. A
laboratórium ezért a közeljövőben két projektet is indít. A „Mikroműanyagok
édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése” (röviden
Mikromódszer) címet viselő projekt során egységes mintavételi módszert
fejlesztenek az édesvízi rendszerek szennyezettségének felméréséhez, ami a
jövőbeli szabványosítási törekvések alapjául szolgálhat.
Ugyancsak a WESSLING-laboratórium
indítja el májusban a Parányi Plasztiktalány, azaz a PPT névre hallgató
projektjét, amelynek során 2018 nyarán felmérik számos magyarországi folyó –
így a Duna – mikroműanyag-tartalmát. A folyamatot hamarosan egy honlapon is nyomon
követheti majd a nagyközönség, ahol hiánypótló tudásbázist is létrehoznak a
szakemberek.
További fontos és érdekes cikkek a témában:
Mikroműanyag úszik a Tiszában
Ftalátot találtak a Tiszában!
Dzsungelharc a PET-palackokért
Mikroműanyag: új veszélyforrás
Mikroműanyagra
planktonhálóval
Honnan jön az olajfolt?

Fotó: Shutterstock. Ahogy ez a kép, úgy a címlapfotó is illusztráció.
*Az
NVKP_16-1-2016-0144 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és
Innovációs Alapból biztosított támogatással, a NVKP_16 pályázati program
finanszírozásában valósult meg.”
