A mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésbõl, amelyet elsõként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró mûanyagok megjelenéséért elsõsorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe kerülõ mûanyag hulladékok aprózódása lehet a felelõs. A felszíni vizek mikromûanyag-tartalmának meghatározására több projekt is indul a közeljövõben...

Az elsõ hazai mikromûanyag vizsgálatok után ismét a Tisza vízgyûjtõjén vett mintákat vizsgáltak a kutatók. A Tisza-tavat tápláló Eger-patak, a tározón belül található Nagy-morotva, valamint a Tisza folyó Tiszafürednél vett mintáiban is kimutathatók voltak mikroplasztikok.

Aggasztó jelenség, hogy a nagy mennyiségû mûanyag-felhasználás miatt már az édesvizekben is megjelentek az 5 mm-nél kisebb részecskék, vagyis a mikromûanyagok, amelyek környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági veszélyt is jelentenek, hiszen a vízi élõlények szervezetében koncentrálódnak, a felületükön megtapadó szerves szennyezõket (növényvédõ szerek, gyógyszermaradványok) pedig a halak szervezetébe juttatják.

A HappyFish projekt * célja a halhús minõségét befolyásoló anyagok meghatározása, ennek részét képezik a mikromûanyag-vizsgálatok is. A projektet vezetõ laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. szakemberei mintaterületnek a Tisza-tavat választották, itt ugyanis több víztípus mintázása is kivitelezhetõ, a Tisza vizét pedig csatornákon keresztük számos Kelet-magyarországi halgazdaság használja.

A december elején lezajlott mintavétel során a laboratórium munkatársait a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. nagy helyismerettel rendelkezõ, tapasztalt kollégái segítették az Eger-patakon, a Nagy-morotván, a Tiszán és a Tisza-tó tározóterén.

A WESSLING Hungary Kft. szakemberei mintaterületnek a Tisza-tavat választották. Fotók: Papp Gábor

Az eredmények

A folyamatos laboratóriumi fejlesztéseknek köszönhetõen a 100 mikrométer (3-4 hajszálnyi) pórusátmérõjû szûrõkön 1,5m³ vízminta átszûrése is lehetséges volt minden mintavételi ponton.

A vízfolyásokban 10 részecske jelent meg 1 m³ mintában, jellemzõen polipropilén (PP) és polietilén (PE) anyagúak. A Nagy-morotvából származó mintában ez a két anyag hasonló koncentrációban jelent meg, azonban ezen felül poliészter részecskéket is detektáltak a kutatók, ezért itt magasabb az egységnyi vízben mutatkozó mikromûanyag-koncentráció.

Mikromûanyagok száma 1 m³ felszíni vízmintában különbözõ mintavételi pontokon. Forrás: WESSLING Hungary Kft.

Az üledékmintákból a Tisza-tó mintavételi pontjain a kutatók jellemzõen 1 részecskét találtak kilogrammonként. A Nagy-morotvában polipropilén (PP), míg az Eger-patakban polisztirol (PS) és poliamid (PAM) volt kimutatható. Ezek az értékek közelítenek a Tisza felsõbb szakaszán (Dombrád) nyáron vett mintában mértekhez: ott 1,7 részecske (polisztirol és politetrafluor-etilén) volt 1 kg üledékben, ahogy az a 2. ábrán is látható.

Mikromûanyagok száma 1 kg üledékmintában különbözõ mintavételi pontokon. Forrás: WESSLING Hungary Kft.

 Honnan jön a mikromûanyag?

A rendelkezésre álló néhány európai tanulmányban közölt eredmények tükrében ezek a számok a korábban jelentett értékekhez hasonló mértékûek. Mivel a mûanyagok nagyon széles körben elterjedtek, így a mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk.

Jelen esetben a terhelés növekedéséhez hozzájárulhat a Tiszába vezetett tisztított kommunális szennyvíz is, amelyben a mikromûanyagok koncentráltan fordulhatnak elõ, hiszen ezeket a szennyvíztisztító rendszereket elsõ sorban biológiailag lebontható anyagok eltávolítására tervezték. Az Eger-patak felsõbb szakaszai iparterületeken haladnak át, ami szintén fokozott terhelést okozhat.

A mostani eredmények fontos szerepet játszanak a HappyFish projektben (a halastavak mikromûanyag-tartalmának jövõbeli értékelésében), de sajnos arra is rámutatnak, hogy a mikromûanyagok a hazai természetes vizekben is elterjedtek.

További hazai projektek a mikromûanyagok kutatására

Ennek a területnek a kutatása elsõdleges fontosságú – vélik a WESSLING Hungary Kft. szakemberei. A laboratórium ezért a közeljövõben két projektet is indít. A „Mikromûanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelõkészítésének fejlesztése” (röviden Mikromódszer) címet viselõ projekt során egységes mintavételi módszert fejlesztenek az édesvízi rendszerek szennyezettségének felméréséhez, ami a jövõbeli szabványosítási törekvések alapjául szolgálhat.

Ugyancsak a WESSLING-laboratórium indítja el májusban a Parányi Plasztiktalány, azaz a PPT névre hallgató projektjét, amelynek során 2018 nyarán felmérik számos magyarországi folyó – így a Duna – mikromûanyag-tartalmát. A folyamatot hamarosan egy honlapon is nyomon követheti majd a nagyközönség, ahol hiánypótló tudásbázist is létrehoznak a szakemberek.

További fontos és érdekes cikkek a témában:

Mikromûanyag úszik a Tiszában

Ftalátot találtak a Tiszában!

Dzsungelharc a PET-palackokért

Mikromûanyag: új veszélyforrás

Mikromûanyagra planktonhálóval

Honnan jön az olajfolt?

Fotó: Shutterstock. Ahogy ez a kép, úgy a címlapfotó is illusztráció.

*Az NVKP_16-1-2016-0144 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a NVKP_16 pályázati program finanszírozásában valósult meg.”