Minden második hazai vásárló tapasztalta a kettős minőséget

A Nébih legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a fogyasztók közel fele észlelt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek között. A leggyakrabban említett élelmiszer kategória a csokoládék és más édességek voltak. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legújabb számában publikált felmérés részletes eredményei a Laboratorium.hu-n...

 

Az élelmiszerek kettős minőségének témaköre évek óta jelen van a köztudatban és foglalkoztatja a hazai fogyasztókat is. Mit gondolnak a jelenségről a magyar vásárlók? Létező problémáról van-e szó, és ha igen, milyen megoldási javaslatok születtek ennek orvoslására az elmúlt években? A kérdésekre a választ a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakértőinek cikke adja meg a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szakfolyóiratának szeptember 30-án megjelent soron következő, azaz harmadik számában.

 

Az élelmiszerek kettős minősége, vagyis az a jelenség, hogy különböző országokban azonos márkanév és/vagy nagyon hasonló csomagolás mellett eltérő minőségű/összetételű élelmiszerrel találkoznak a vásárlók, az elmúlt évek az egyik legtöbbeket foglalkoztató kérdés volt az élelmiszerlánc területén, Az Európai Bizottság termék-összehasonlító és fogyasztói vizsgálatait megelőzve a Nébih már 2014 óta vizsgálja ezt a kérdéskört. Magyarországon a hazai fogyasztók közel fele észlelt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek között. Ötből három megkérdezett személy szerint a kettős minőség gyakorlata nem elfogadható, tízből kilenc ember szerint pedig fontos, hogy a kettős minőség fennállása esetén a gyártó a termékjelölésen keresztül tájékoztassa a fogyasztót annak tényéről.

 

Az európai uniós jogszabályok nem tiltják, hogy a gyártók földrajzilag eltérő területeken eltérő összetételű termékeket hozzanak forgalomba, ez a gyakorlat mégis megkérdőjelezhető, mert megtévesztő lehet a vásárlók számára.


  A kettős minőség jelenségének rövid története

A kettős minőség jelenségének létezésére a Szlovák Fogyasztók Egyesülete által 2011-ben elvégeztetett és közzétett vizsgálati eredmények hívták fel a figyelmet. A felmérés során több tagállamban forgalmazott, azonos márkájú termékek különböző országokból – Németország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Romániában és Bulgária – származó mintáit hasonlították össze. 


Az eredmények rávilágítottak, hogy a Nyugat-Európában forgalmazott élelmiszerekhez képest bizonyos szempontok – például összetétel, érzékszervi tulajdonságok – szerint a Kelet-Közép-Európában forgalmazott termékek eltérnek. Az ismertetett adatok kapcsán a kelet-közép-európai régió országainak vezetői közösen léptek fel, és kérték az Európai Uniót a jelenség kivizsgálására. Ezzel párhuzamosan az említett országokban több termék-összehasonlító vizsgálatot is lefolytattak, amelyek közül volt, amelyik igazolta a kettős minőség jelenségét, és volt, ahol nem találtak eltérést az összevetett termékek között. 


Mindezek hatására Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság akkori elnöke 2017. évi értékelő beszédében elítélte a kettős minőség gyakorlatának alkalmazását, az Európai Bizottság pedig még ugyanezen év júniusában közreadta a tisztességtelen gyakorlatok hatékonyabb tagállami kezelését szolgáló útmutatóját. A Bizottság közösségi szinten a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv (UCPD) módosítására tett javaslatot, amelyet a „fogyasztóvédelmi csomag” (New Deal for Consumers) részeként tárgyalt a Tanács fogyasztóvédelmi és információs munkacsoportja. 


A „fogyasztóvédelmi csomagot” 2019 áprilisában fogadták el és ebben tisztességtelennek minősítették a kettős minőség fogyasztókat megtévesztő módon való alkalmazását. Ugyanakkor a szöveg kimondja, hogy létezhetnek olyan objektív indokok (például a nemzeti előírások, az alapanyagok elérhetősége vagy szezonális jellege stb.), amelyek esetében tolerálható a kettős minőség jelenléte.

 


A Nébih az élelmiszerlánc-biztonság és -minőség területén a vásárlók védelméért felelős hatóságként folytatott termék-összehasonlító vizsgálatokat. Az első vizsgálat 2014-ben zajlott, ennek eredményei alapján az elemzett 20, magyar-osztrák termékpárból 10 esetében regisztráltak különbséget. Ezt követően 2017 tavaszán 96 termékpár összehasonlítása, illetve 2017 nyarán 39, jellemzően szezonális termékpár összehasonlítása céljából is végeztek mintavételt. A tavaszi vizsgálat termékpárjai közül 51 esetben azonos márkájú, azonos külső megjelenésű és azonos összetételű termékeket vetettek össze, és 27 esetben állapítottak meg érzékszervi különbözőséget, míg az ugyanezen év nyarán vizsgált 39 termékpár csaknem harmadánál regisztráltak összetételbeli vagy érzékszervi eltérést.

 

Jelen kutatást megelőzően a Nébih 2017-ben végzett fogyasztói felmérést a kettős minőség fogyasztók körében történő észleléséről Magyarországon elsőként, 1001 fő bevonásával , amely során kiderült, hogy ez a kérdés a magyar lakosságot is foglalkoztatja. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy minden második magyar állampolgár tapasztalt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek minősége között.

 

A Nébih 2019. tavaszán ugyanebben a témában összesen 1003 fő megkérdezésével készített személyes interjút, amely alapjána válaszadók 47,30%-a észlelt már konkrét különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek között, 38,33%-uknak azonban egyáltalán nincs ilyen jellegű tapasztalatuk.

 

A válaszadók említései alapján a kettős minőséggel leginkább érintett termékcsoport a csokoládé és más édességek kategóriája (240 fő által említve), ezt követi a tej és tejtermékek kategóriája 82 említéssel.

 

Azokban az esetekben, ahol konkrét termék esetén említettek eltérést a fogyasztók a külföldön és az itthon is kapható azonos termékek kapcsán,  az esetek 95,71%-ában a külföldi gyártású terméket ítéltek jobbnak. Ehhez kapcsolódóan a megkérdezettek 59,84%-a szerint nem elfogadható, ha egy gyártó azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszereket hoz forgalomba különböző országokban, míg valamivel több mint egyharmaduk (37,28%) ezt csak abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha a gyártók egyértelműen jelölik a különbséget.

 

Összegzésképpen elmondható, hogy a fogyasztók elvárják, hogy a gyártók jelöljék, ha különböző országokban azonos márkanév alatt eltérő minőségű élelmiszereket hoznak forgalomba. A megkérdezettek véleménye szerint erre leginkább megfelelő megoldás a csomagoláson feltüntetett pontos leírás lenne.

 

Az élelmiszer-vizsgálatokkal kapcsolatban itt érdeklődhet.
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények további cikkeit itt olvashatja.