Egy átfogó felmérés keretében a
hazai halastavakban a vizsgált több, mint ötszáz féle vegyületnek csak kevesebb,
mint 10%-a volt kimutatható. Az eredmények ismeretében a jövőben
megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédő szerek és
gyógyszermaradványok nagy részénél jelenleg még hiányoznak. A HappyFish elnevezésű
projekt során mód nyílik az édesvízi haltermékek minőségét befolyásoló tényezők
azonosítására is - írta a Laboratorium.hu...
- Több, mint 400 peszticid és 100 gyógyszermaradvány felmérése történt meg
halastavak vizében, üledékében és a halak húsában
- A halastavak vizében és üledékében leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben
előforduló növényvédő szer a glifozát, de az üledékek esetében – ahol van
vonatkozó jogszabály – a határérték alatt maradt mindenhol
- · Szinte minden halmintában és még vizekben is kimutatható a DDT nyoma: a fél
évszázada betiltott rovarölő szer és bomlástermékei sajnos még mindig jelen vannak
az ökoszisztémában
- A tavak vizében és a halhúsban a kimutatási határ közelében talált növényvédő
szerek és gyógyszermaradványok többségére egyelőre nincs elfogadott határérték
- · A halastavak esetében alkalmazott ellenőrzött
körülmények és technológiák – köztük az iszapeltávolítás - hozzájárulhatnak a
tavak öntisztuló képességének fenntartásához és ahhoz, hogy a
gyógyszermaradványok és peszticidek ne jelentsenek veszélyforrást az
ökoszisztémára és az emberi egészségre.
Az “Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és
élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” elnevezésű, röviden
csak HappyFishnek hívott, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
által támogatott projekt legfőbb célja, hogy megértse és meghatározza a
minőségi halhús kritériumait, és a további jogi szabályozáshoz határértékeket
javasoljon. Ez utóbbiak ugyanis a haltermékek, elsősorban az édesvízi
haltermékek esetében sajnos hiányosak.
A konzorciumot vezető WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium,
a Szent István Egyetem Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete (Gödöllő),
Hűtő- és Állatitermék Technológiai Tanszéke (Budapest), a The Fishmarket Kft.
és az SKC Consulting Kft. közös munkájuk eredményeképpen már a projekt
félidejében fontos, hiánypótló tényekről számolnak be.
Glizofát és társai – előfordulásuk a
halastavakban
A hat vizsgált magyarországi halastó környezeti terhelését a kutatók eddig elsősorban
a növényvédő szerek (peszticidek) és a gyógyszermaradványok szempontjából
vizsgálták meg. Összességében a 6 tó vizében 12 peszticidet, 3
peszticid-bomlásterméket, valamint 4 gyógyszermaradványt, az üledékben a
glifozát peszticidet és bomlástermékét (AMPA) mutatták ki, azonban szinte
minden esetben csak az igen alacsony kimutatási határ körül alakult a
vegyületek koncentrációja, egészségügyi kockázatokról tehát nem beszélhetünk.

A gyógyszerek közül a vízben és az üledékben több, mint 100 vegyületet
vizsgáltak, amelyek közül összesen négyet találtak meg a vizekben. Három (karbamazepin,
szulfametoxazol, acetaminofen) a humán klinikai gyakorlatban használt
antiepileptikum, antibiotikum és fájdalomcsillapító, illetve egy (flumekvin) az
állatgyógyászatban használt antibiotikum. Üledékekből nem lehetett
gyógyszermaradványokat detektálni.
Ami a növényvédő szereket illeti: a halastavak vizeiben a 426 vizsgált
vegyületből 1 rovarirtó szer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke),
5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket
mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű
metabolitját találták. A peszticid szermaradványok igen alacsony, 0,01-0,1 µg/L, ill. mg/kg nagyságrendben
fordultak elő a vízben, ill. az üledékben.
A felmérésben a halastavak vizéből kimutatott peszticidek döntő többsége esetében
nem találunk határértékeket [a 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet a felszíni víz
vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló
rendeletben], ahol mégis, ott a kimutatott koncentráció csak tizede a
jogszabályban meghatározotténak.

Az európai és globális trendekhez hasonlóan hazánkban is legnagyobb
mennyiségben forgalmazott gyomirtószer, azaz a glifozát, illetve annak lebomlási
terméke, az AMPA volt a legtöbb esetben - két tó vizében és négy tó üledékében
- kimutatható. Míg felszíni vizek vonatkozásában nincs határérték a vegyületre,
addig az üledékek esetében a vonatkozó rendelet alapján a detektált
koncentráció az EU-s és a magyar határértékek alatt maradt.
A halastavak esetében az ellenőrzött termelési körülmények és a technológiához
elválaszthatatlanul hozzátartozó rendszeres iszapeltávolítás hozzájárulhat
ahhoz, hogy a gyógyszermaradványok és peszticidek által jelentett kockázatok
elkerülhetőek legyenek. Ezt alátámasztják a mérési eredmények is, miszerint
gyógyszereket egyáltalán nem, peszticidek közül is csak a legnagyobb
mennyiségben alkalmazott glifozátot és metabolitját lehetett kimutatni
üledékekből. A halastavak vizéből detektált anyagok forrását ezért feltételezhetően
elsősorban az azokat tápláló vízfolyások jelentik, nem pedig a mederüledékből
oldódnak vissza a tavak vizébe.
Növényvédő szerek a halakban?
A halak estében 420 féle peszticidet vizsgáltak a kutatók, ezekből összesen
21 anyagot lehetett kimutatni. Ezek közül 11 rovarölő szer, 7 gombaölő szer, 1 gyomirtó
szer, 2 pedig bomlástermék, azaz metabolit volt. Gyógyszermaradványokból 139
vegyület közül csupán egy - a neomicin antibiotikum – volt olyan mennyiségben
jelen, ami egyáltalán lehetővé tette a kimutatását. A peszticidek egyedi
koncentrációja jellemzően a kimutatási határ, azaz a 0,01-0,05 mg/kg körül
ingadozott. Annak megítélése, hogy ez alacsony vagy magas érték, további
környezet-egészségügyi információk gyűjtését és feldolgozását igényli, mert jelenleg
nincs érvényes szabályozás a halhúsban található szermaradványokra. Éppen ez a
Happy Fish projekt egyik legfontosabb célja: előkészíteni ezeknek a határértékeknek
a megfelelő meghatározását.

Leggyakrabban a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett
kimutatni, ezek az összes tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág
az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) 2016-ban publikált európai
hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a
vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen
anyagai. Azonban meg kell jegyezni, hogy a halakban talált DDE és DDD értékek
más állati termékekhez, vagy már érvényét vesztett határértékekhez viszonyítva
sem érték el azoknak a tizedét.
A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár
Magyarországon 1968-ban a világon először tiltották be a használatát, egyes
számítások szerint a hatvanas években kijutatott mennyiség közel egynegyedével
még továbbra is együtt élünk.
A többi szermaradvány – peszticid és gyógyszermaradvány - csak
elszigetelten fordult elő a halak húsában, és az értékek nem voltak jelentősek más
állati termékek határértékeivel összevetve sem. Fontos eredmény, hogy a
vizekből gyakran kimutatható glifozátot a halhúsban egy esetben sem találták
meg.
A Happy Fish projekt legfőbb célja a minőségi halhús kritériumainak leírása, a
halhús minőségét befolyásoló anyagok meghatározása tótól az asztalig. Végkövetkeztetésként
pedig olyan – kockázatbecslésen és fogyasztási modelleken alapuló –
határérték-javaslatok kidolgozása, amelyek megalapozhatják a haltermékek jogi
szabályozását is. A három év alatt megvalósuló projekt további hozadéka, hogy
az olcsó és hatékony vizsgálat csökkenthetné az analitikai költségeket, ezzel
fokozva a kiváló minőségű termékek piaci versenyképességét. A projekt szerves
részét képezi innovatív (pl. konyhakész, hosszan eltartható) formában való
kiszerelések kidolgozása is.
A pályázati főösszeg nettó 1 419 187 223 forint, ebből
vissza nem térítendő támogatás nettó 1 095 243 937 forint. A Nemzeti
Versenyképességi és Kiválósági Program pályázatot a Nemzeti Kutatási,
Fejlesztési és Innovációs Hivatal írta ki, a vissza nem térítendő támogatást a
Magyar Állam nyújtja. Ez a pénzügyi keret jelentősen hozzájárulhat az ágazat
versenyképességének növekedéséhez
A projektről tudósító korábbi Laboratorium.hu-cikk
