Miért fontos a gabonák rendszeres mikotoxin-vizsgálata?
Milyen eszközökkel történhet a vizsgálat? A WESSLING Hungary Kft. független
laboratóriumának szakértői válaszoltak a kérdésekre. Parányi méregkeverők a Laboratorium.hu-n...
Az
élelmiszeriparban régóta ismert tény, hogy az apró, toxinogén penészgombák
által termelt méreganyagok (mikotoxinok) veszélyesek lehetnek az egészségünkre;
ezeket a mikotoxinokat a növényeken élősködő mikroszkopikus gombák egy része a
felmelegedő éghajlaton könnyebben termeli.
A mikotoxinok természetes és mesterséges környezetben egyaránt
előfordulhatnak. Életben maradásukhoz olyan vegyületeket állítanak elő, amelyek
egy része hasznos (pl. antibiotikum), más részük azonban az emberekre,
állatokra nézve kifejezetten egészségkárosító hatással bír.
Utóbbi csoportba tartoznak a mikotoxinok, amelyek között előfordulnak vese-
és májkárosító, rákkeltő hatású és hormonháztartást zavaró vegyületek, valamint
idegmérgek is – mondták a mikotoxinvizsgálatok terén is
élenjáró WESSLING Tudásközpont élelmiszervizsgáló laboratóriumának
munkatársai, akik kiemelték: a mikotoxinok nemcsak a termelési időszakban
képződnek, hanem – nem megfelelő körülmények esetében – a szállítás és a
raktározás során is.
A meleg, száraz időjárás és a kedvezőtlen tárolási körülmények elősegítik a
kukorica, búza fertőződését. A gombák által termelt toxinok közül
legjelentősebbek az aszpargillusz gombák által termelt aflatoxinok, valamint a
fuzárium gombák által termelt mikotoxinok. A 19. század során az aflatoxinok
elsősorban a mediterrán éghajlatú országokban voltak jelen, napjainkban azonban
már Közép-Európában és Magyarországon is veszélyforrásként tekintenek rájuk a
mezőgazdasági szakemberek.
Az Európai Unióban a mikotoxinok élelmiszerekben elfogadható maximális
koncentrációját különböző rendeletek és irányelvek szabályozzák. Az egyes
rendeletek különböző értékeket szabnak meg a közvetlen táplálkozási célú, a
csecsemők és a kisgyerekek által fogyasztott élelmiszerek, valamint az egyes
állatfajok esetében. Azokat a határértékeket, amelyeket a nemzetközi
kereskedelmi forgalomban szükséges figyelembe venni, a Codex Alimentarius
tartalmazza. A cél az, hogy a szennyezést az egyes élelmiszerekben
olyan alacsony szinten tartsák, amennyire az technikailag lehetséges.
A mikotoxinok a nyers mezőgazdasági termékekben és a takarmányokban
előfordulva bekerülnek a táplálékláncba, például olyan alapélelmiszerekbe, mint
amilyen a hús, a tojás, vagy a sajt. Kimutatásukat nehezíti, hogy a
gazdanövények védekezésük részeként megváltoztathatják a rajtuk megtelepedő
penészgombák toxinjait, például olyan módon, hogy azokat cukrokhoz, fehérjékhez
kötik.
A laboratóriumban azonban mindent megtesznek azért, hogy a
mezőgazdasági termények valóban biztonságosak legyenek, és mindenben
megfeleljenek a jogszabályoknak.
A WESSLING Hungary Kft-nél például a kémiai-fizikai vizsgálataik között a mikotoxinokat
is elemzik. Az elválasztástechnikai módszerek lényege, hogy a mintából
homogenizálást követően a szakemberek kivonják a számukra fontos vegyületet, a
kivonatot megtisztítják, alkotórészeit pedig folyadék- és/vagy
gázkromatográfiás eszközökön kimutatják.
A talajból az élelmiszerekbe kerülő toxikus fémeket ICP-technikával mutatják
ki; a vetőmagok genetikai vizsgálata molekuláris módszerekkel vagy
tömegspektrometriás eljárással zajlik, a vetőmagok fajtaazonosságát és
genetikai állapotát GMO-vizsgálatokkal állapítják meg.