Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg...

A mikroműanyagok korunk egyik legkomolyabb környezetvédelmi kihívását jelentik. Az egyik legfontosabb feladat mindenekelőtt a helyzet feltérképezése: a lehető legpontosabb mérések (mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok) kifejlesztése, illetve a módszerek egységesítése. Mindkét területen nemzetközi szinten is jelentős lépést tett Bordós Gábor, aki kollégáival és a MATE szakembereivel több fontos hazai projekt, valamint Dr. Szoboszlay Sándor tanszékvezető egyetemi docens vezetésével zajlott PhD-kutatása keretében új mintavételi és mintaelőkészítési módszereket és eszközöket fejlesztett ki, mindamellett elvégezte az első hazai mikroműanyag-méréseket is a felszíni vizekben.

A legfontosabb tudományos eredmények

Bordós Gábor és munkatársai először mutatták ki magyarországi felszíni vizekben (köztük halastavak vizében) mikroműanyagok jelenlétét 0,1-2 mm közötti mérettartományban, megállapítva, hogy átlagos koncentrációjuk 21,5 db/ m3 (3,52-32,05 db/m3 tartományban). Emellett meghatározták a szemcsék anyagtípusát: a leggyakrabban előforduló anyagok a polipropilén és a polietilén. Létrehoztak egy műanyagmentes, univerzálisan alkalmazható mintavevő eszközt a felszíni vizek mikroműanyag tartalmának meghatározásához, úgy, hogy a rugalmas elemek gumiból, míg a szűrők és szűrőházak rozsdamentes acélból készültek. A szűrők sorba kapcsolásával nagy mennyiségű minta (akár 2 m3) szűrhető akár kis pórusátmérőjű (25 µm) szűrőn felszíni vizekből is, ami a nemzetközi mikroműanyag-kutatásban jelentős előrelépés. A mintaelőkészítés fejlesztése során is új eszközt alkotottak, amely 64 százalékos hatásfokkal nyeri vissza a mintákat (ez esetben mesterségesen előállított műanyag részecskéket).

A PhD dolgozatban részletezett eredmények nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten is jelentősek: Bordós Gábor a MATE tudományos vezetésével és a WESSLING Hungary Kft. szakmai segítségével fontos előrelépést ért el a mintavétel, a mintaelőkészítés és a mérés területén is.

Az első magyarországi mérések és eredmények alapján megállapítható, hogy nagy igény van a mintavételi módszerek egységesítésére, szabványosítására, ugyanez igaz a mintaelőkészítésre is. Az ebben az irányban tett lépéseket a tématerületen vezető pozíciójú Water Research tudományos lapban megjelent cikkek alapján a nemzetközi tudományos közösség is elfogadta.

A PhD munka fő célja új tudományos eredmények létrehozása, ám Bordós Gábor szerint kiemelten fontos az is, hogy mindez a gyakorlatban is megvalósult, a módszerek akkreditációja ugyanis már folyamatban van.

Bordós Gábort már a 2000-es évek végén, a Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusán is a biológiailag lebomló műanyagok kérdésköre foglalkoztatta, a kutatást később Gödöllőn folytatta az MSc-képzés mellett, az  Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetben, Dr. Szoboszlay Sándor témavezetésével.. A MATE docense és neves kutatója napjainkig támogatja Bordós Gábort szakértelmével, tapasztalatával, tanácsaival, nem véletlen, hogy Gábor ugyanebből a témából írta a diplomamunkáját is. 2015-től a WESSLING Hungary Kft-nél a környezetvédelmi piac aktuális problémáival is  foglalkozott. A német anyavállalat munkatársainak kutatási eredményei kapcsán találkozott először testközelből a mikroműanyagok problémakörével. Miután alaposan utánajárt a téma elméleti hátterének (szakmai konferenciákon vett részt, tudományos cikket publikált az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklapban), a Happy Fish ( „Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszerbiztonság növelése érdekében a haltermékvonalon”)  és az MMM („Mikroműanyagok édesvízi mintavételi módszertanának és mintaelőkészítésének fejlesztése") projektek során már a gyakorlatban is alkalmazta a megszerzett ismereteket: elvégezte az első hazai mikroműanyag-méréseket, majd eszközöket és módszert is fejlesztett. Ezek lettek a PhD-munkájának legfőbb pillérei. Eredményeit számos hazai és nemzetközi konferencián ismertette, élvonalbeli tudományos folyóiratokban (például a Water Research szaklapban) publikálta. Első szerzős, illetve levelező szerzős publikációinak összesített impakt faktora 28,25. A szakmai megjelenéseken túl az on-line, illetve nyomtatott sajtóban megjelenő ismeretterjesztő cikkek sorozatával elősegítette ezen új környezetvédelmi kihívás szélesebb körű megismerését is. 2019-ben a tématerületen végzett munkásságáért a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége „A Környezet Védelméért” oklevéllel tüntette ki.