Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 %-a nem bizonyult megfelelőnek mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. A helytelenül gyártott, hígított és tárolt szerek ugyanis mikroflórával szennyeződhetnek, amely akár évekig is életképes maradhat – mondták el a kutatás vezetői.Egy másik kutatás során az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött.

A mikroműanyagok jelenléte ma már világszerte bizonyított minden környezeti elemben, az utóbbi években több megbetegedéssel is kapcsolatba hozták ezeket a részecskéket, igaz, hogy az ökoszisztémára és a humán egészségre gyakorolt pontos hatásuk még nem ismert.A környezetanalitikai vizsgálatok széles körével foglalkozó Eurofins Environment Testing Hungary Kft. az elmúlt években több alkalommal is mérésekkel állt a PET Kupa civil kezdeményezés mellé, hogy a laboratórium szakemberei a hulladék-eltávolításon túl a tudatformálási tevékenységbe is bekapcsolódjanak és a különböző környezeti terhelésekre, az azok által okozott kihívásokra is felhívják a figyelmet.

Az élelmiszerek cukortartalmának meghatározása általában ugyan nem bonyolult feladat, viszont már némileg összetettebb, amennyiben nem csak étkezési cukorról van szó, hanem a különböző további cukrokra, szaknyelven mono- és oligoszacharidokra, a jelenlévő cukoralkoholokra is kíváncsiak vagyunk. A sütiben lévő összes szénhidrát mennyiségének meghatározásához például az egész tortaszeletnek és a benne lévő összes összetevőnek izgalmas vizsgálatokon kell átmennie – mondta el a Laboratorium.hu-nak Balázs Gábor, az Eurofins Food&Feed Testing Budapest Kft.

„A csomagolás az élelmiszer-biztonság fenntartásának egyik legfontosabb feltétele: amellett, hogy egyben tartja az élelmiszert, védi a környezet hatásaitól (és fordítva), eltarthatóvá teszi, minimalizálja a fertőzés és szennyeződés veszélyét, gátolja a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodását is. Az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok minősége is változó” – mondta el Dr. Kovács Ágnes, az Eurofins Food and Feed Testing Budapest Kft.

A szép hangzású Legionellaelnevezés hátterében egy szomorú esemény áll. 1976-ban ugyanis az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai találkoztak egy philadelphiai hotelben, az összejövetel másnapján közel kétszázan megbetegedtek, közülük pedig 29-en egy rendkívül intenzív tüdőgyulladásban meg is haltak. A szörnyű tragédiát a szálloda légkondicionáló rendszerében elszaporodott, akkor először azonosított baktérium okozta.

Az élelmiszerallergia és -intolerancia vagy -érzékenység között az a jellemző különbség, hogy az allergia az immunrendszer rendellenes (gyakran igen heves) reakciója az élelmiszereken található összetevőkkel - legtöbbször fehérjék - szemben. Allergéneknek nevezzük tehát azokat az anyagokat, amelyek allergiás reakciót váltanak ki – magyarázta előadásában Bátai Borbála, az Eurofins Food and Feed Testing Gyula Kft. munkatársa Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciáján, a Hungalimentarián.