Pálinka a lombikban

Hogyan csökkentsük a pálinkák metanoltartalmát?

Az egészségre is ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet ezért érdemes megvizsgáltatni. A metanollal, vagyis a metil-alkohollal kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló az, hogy az alkoholok közül ez az a fajta, amelyik komoly egészségkárosodást okozhat. Míg az etil-alkohol (vagyis a „jó” alkohol) szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely  rosszullétet, fejfájást okozhat, a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja, ez utóbbi pedig egy méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat.

Tovább
A pálinka egy külön univerzum. Jól érzi magát a gyomrunkban és a laboratóriumban egyaránt, fellelhető a jogszabályokban, az élelmiszer-biztonsági írásokban és még a marketing tudományában is. A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv azért egyedülálló a magyar piacon, mert ezen összetett kérdéskört a maga komplexitásában közelíti meg. A pálinka nem csak az egyik legkedveltebb hazai rövidital, hanem hungarikum, nemzeti büszkeségünk is, amióta pedig lehetővé vált az otthoni főzése, a népszerűsége rohamosan emelkedik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többet tudjunk róla Tovább
Igen, egy laboratóriumban jó helyre talál még a pálinka is, persze nem a munkatársak gyomrában, hanem az analitikai műszerek belsejében. A pálinkák vizsgálata nagyon sok szempontból nélkülözhetetlen: számos olyan anyag keletkezhet a főzés során, amelyek súlyosan károsíthatják az egészséget, emellett a kitűnő hungarikumot bizony sokan hamisítják, ráadásul a laboratórium egyedülálló, Pálinkavédjegynek nevezett rendszerének köszönhetően a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt védő minősítést kínál az érdeklődőknek. Az utóbbi években jelentősen bővült a pálinkaválaszték, ám a termékek minősége erősen változó. A fogyasztó biztonságát és a jobb tájékozódást segíti a tavaly bevezetett Pálinka-védjegy rendszer, amelynek lényege, hogy a matricával ellátott palackokban – laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok nyomán – garantáltan az előírt minőségi követelményeknek megfelelő ital található Tovább
A csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Arra is oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat, ez pedig rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit, a cefrébe pedig ne adagoljunk műtrágyát, mert abból a rákkeltő hatású etil-karbamát jöhet létre. A hidrogén-cianid és az etil-karbamát mérgező anyagok, a csonthéjas gyümölcsök (meggy, cseresznye, kajszibarack, őszibarack, szilva stb.)  magjában található magbélből származnak, ezért a magozást már a gyümölcs aprítása előtt, vagy azzal egy időben el kell végezni. Így megelőzhetjük, hogy a magbélből az erjedés során ne kerüljön a szennyező és egészségre káros hidrogén-cianid és etil-karbamát a cefrébe, valamint a cefréből a lepárlás során a pálinkába. Tovább
Ráadásul tudományos alapokon. A pálinka készítésekor gyakori hiba, hogy a lepárlás kezdetén túl kevés előpárlatot választunk el, ezért a középpárlatba kellemetlen, szúrós szagú komponensek kerülnek, gyakorlatilag elrontva az italt. Jó hír minden pálinkakészítőnek, hogy az előpárlatosság kijavítására igenis van gyógymód. A Laboratorium.hu mindezt a tudomány szemszögéből mutatja be. Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mi is az az előpárlatosság. Nagygyörgy Lászlótól, a pálinkavizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársától tudjuk meg, hogy a lepárlás kezdetén az etanolhoz képest a viszonylag illékonyabb komponensek kerülnek a gőzfázisba, amelyek közül elsősorban az etil-acetát felelős azért a hibáért, amelyet előpárlatosságnak szoktunk nevezni. Tovább
Milyen hatással vannak a pálinka ízére és élvezeti értékére a jogszabályi előírások? Másképp fogalmazva: előfordulhat-e, hogy ugyan egy párlat mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, az ital mégis nagyon rossz? Hogyan segíthetnek ebben a vizsgálatok? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából kiderül. Vajon milyen összefüggésben van a pálinka - érzékszervi úton megállapítható - minősége azokkal a követelményekkel, amelyeket a hatályos jogszabályok előírnak? Nagygyörgy László, a többek között pálinkavizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa segítségével jártunk utána a kérdésnek Tovább
Azt is kérdezhetnénk: kétszer vagy egyszer lepárolt pálinkát fogyasszunk inkább?  A válasz ezúttal nem a fogyasztóktól és nem is a gyártóktól érkezik, hanem egy független vizsgálólaboratóriumból: több ezer pálinkamérés alapján a Laboratorium.hu-n most végre kiderül az igazság. Vajon tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól? Lássuk mindezt a tudomány szemszögéből!Minden a vezéraromán múlik!Ahhoz, hogy a két lepárlási módszer lényegi különbségeit megértsük, mindenekelőtt tisztáznunk kell, milyen mennyiségben kerülnek be a pálinkába gyümölcsfajra jellemző fontos komponensek, azaz a vezéraromák. Mindezt több tényező is befolyásolja:Kevés komponens volt a cefrében: Ha a cefrében eleve kevés volt egy fontos komponensből, akkor a pálinkába is nehezebb megfelelő koncentrációba bejuttatni azt a vezéraromát Tovább

Toxikus anyagok az élelmiszerekben: miért kell vizsgálni a tropán alkaloidokat?

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket. A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján. Vadasi Tamás, az idén 30 éves, nemrég az Eurofins nemzetközi laboratóriumi hálózathoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője a vizsgálati módszerek mellett a kiemelten vizsgálandó termékek körét is kifejtette a Laboratorium.hu legfrissebb cikkében.

Tovább

Ízekre szedték „Nagyi kedvencét” a laboratóriumban

A szegedi Virág Cukrászda és Kávéház hozzáadott cukor nélkül készült alkotása nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Ipartestület rendezett meg. A díjnyertes alkotást ismét az idén 30 éves és az útját immár a világ legnagyobb laboratóriumhálózata, az Eurofins-csoport tagjaként folytató WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában vizsgálták. Jó hírünk van: a torta mindenben megfelelt, a Laboratorium.hu cikkéből pedig az is kiderül, miért.

Tovább

Dioxinok, mikotoxinok az élelmiszerekben

Figyeljünk oda a veszélyes vegyületekre!Míg a dioxinok inkább állati, addig a mikotoxinok főleg növényi élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, ahol felhalmozódhatnak. Mindkét vegyülettípus veszélyes az emberi egészségre, ezért szigorú határértékek mentén rendszeresen ellenőrzik azokat. Hogyan kerülnek az élelmiszerekbe ezek az anyagok? Milyen módon lehet kimutatni az előfordulásukat? Az idén 30 éves WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője válaszol.

Tovább

Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

Tovább

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább

Növényvédő szerek: szigorodik a szabályozás, fontos feladatok várnak a termelőkre

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

Tovább

Külföldi termések a magyar piacon – van-e különbség?

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.

Tovább

Fluortartalmú csomagolószerek – miért lehetnek veszélyesek?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Tovább

Fagyasztva szárítás: nem romlik a gyümölcsök minősége

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Tovább

Akrilamid a kapszulás kávékban – van-e félnivalónk?

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.

Tovább

Mikroműanyagok a szennyvizekben

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Tovább

Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi.

Tovább

Alga mint fehérjeforrás? Alumínium az élelmiszerekben?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

Tovább

A WESSLING a Planet Budapest Világtalálkozón

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Elstartolt a Hungalimentaria

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Tovább

Nemzetközi jelentőségű kutatás a mikroműanyag-vizsgálatok terén

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Tovább

Csomagolóanyagok: csak elméletben vagyunk ökotudatosak

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

Tovább

Mikroműanyagokra vadásznak a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Tovább

A pálinka tudománya

Hogyan magozzunk? Mi a helyzet a metanoltartalommal? Mi a jó pálinka titka? Hogyan írjuk helyesen? A Csodák Palotája 4 évszak tudománya elnevezésű tárlatának legizgalmasabb tablóit mutatja be újra. Az őszi szürethez kapcsolódóan pedig ezúttal ismét fókuszba került a pálinka. A Laboratorium.hu összeállításából a pálinkabarátok fontos információkat szippanthatnak magukba.

Tovább

Pálinka és helyesírás

Cefrézés, magozás, feldolgozás, lepárlás. Jól ismert fogalmak kedvenc szeszes italunkkal kapcsolatban. De azt vajon tudjuk-e, hogyan írjuk le a pálinka szót szóösszetételekben? Főleg, ha az az üveg címkéjén is szerepel.

Tovább

Megvan a jóízű pálinka titka!

Egy friss kutatás eredménye alapján sokkal finomabb pálinkát tudunk főzni, ráadásul a metanoltartalom is csökkenthető. A kulcsszó: a deflegmáció. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent cikk minden pálinkakésztőnek hasznos lehet.

Tovább

Egyre jobbak a magyar pálinkák

Hatósági mérések alapján óriásit javult a pálinka minősége, amelyhez fontos kutatások is hozzájárultak – derült ki a szakma és a döntéshozók részvételével december elején szervezett konferencián. A Baján, a Városháza dísztermében megtartott tanácskozás a termelés, a fogyasztás kultúrája és a közösségformálás köré épült.

Tovább

Egy jó vilmoskörte pálinka születése

Hogyan készítsünk jó pálinkát? Különösen, ha vilmoskörtéről van szó? Mi a helyzet az utóérleléssel, a cefrézéssel, a lepárlással kapcsolatban? A Laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogyan készült az év „majdnem” legjobb vilmoskörte pálinkája.

Tovább

"Gyümölcsfáink tetején"

Hogyan szedjük? Hogyan dolgozzuk fel? Miként cefrézzük? Mi a helyzet a lepárlással? Igen, ismét a pálinkáról volt szó, mégpedig a Csodák Palotája Science Pub elnevezésű tudománynépszerűsítő sorozatában. Nagygyörgy László laikusoknak és szakembereknek egyaránt élvezetes előadásából csak néhány részlet felvillantására van lehetőségünk, ám ezek a tudnivalók is aranyat érnek.

Tovább

Védjegyet a pálinkára!

Március 30-tól újabb nevezési időszakot hirdet a Pálinkavédjegy-rendszer. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés garanciát ad arra, hogy a matricával ellátott palackokban valóban kitűnő minőségű pálinka van. A 2012 őszén bevezetett kezdeményezés eddigi pályázati időszakaiban már összesen 14 gyártó 62 pálinkája szerezte meg a jogosultságot a védjegy használatára. A jelenlegi pályázati időszakban 2015. március 30-tól április 17-ig lehet nevezni a védjegyre.

Tovább

Pálinkakészítési ismeretek megrendelése

A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv megrendelése kapcsán, a postai utánvéttel, illetve az ajánlott levélként történő postázás esetén felmerülő költségekről itt tájékozódhat.

Tovább