Pálinka a lombikban

Hogyan csökkentsük a pálinkák metanoltartalmát?

Az egészségre is ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet ezért érdemes megvizsgáltatni. A metanollal, vagyis a metil-alkohollal kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló az, hogy az alkoholok közül ez az a fajta, amelyik komoly egészségkárosodást okozhat. Míg az etil-alkohol (vagyis a „jó” alkohol) szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely  rosszullétet, fejfájást okozhat, a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja, ez utóbbi pedig egy méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat.

Tovább
A pálinka egy külön univerzum. Jól érzi magát a gyomrunkban és a laboratóriumban egyaránt, fellelhető a jogszabályokban, az élelmiszer-biztonsági írásokban és még a marketing tudományában is. A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv azért egyedülálló a magyar piacon, mert ezen összetett kérdéskört a maga komplexitásában közelíti meg. A pálinka nem csak az egyik legkedveltebb hazai rövidital, hanem hungarikum, nemzeti büszkeségünk is, amióta pedig lehetővé vált az otthoni főzése, a népszerűsége rohamosan emelkedik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többet tudjunk róla Tovább
Igen, egy laboratóriumban jó helyre talál még a pálinka is, persze nem a munkatársak gyomrában, hanem az analitikai műszerek belsejében. A pálinkák vizsgálata nagyon sok szempontból nélkülözhetetlen: számos olyan anyag keletkezhet a főzés során, amelyek súlyosan károsíthatják az egészséget, emellett a kitűnő hungarikumot bizony sokan hamisítják, ráadásul a laboratórium egyedülálló, Pálinkavédjegynek nevezett rendszerének köszönhetően a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt védő minősítést kínál az érdeklődőknek. Az utóbbi években jelentősen bővült a pálinkaválaszték, ám a termékek minősége erősen változó. A fogyasztó biztonságát és a jobb tájékozódást segíti a tavaly bevezetett Pálinka-védjegy rendszer, amelynek lényege, hogy a matricával ellátott palackokban – laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok nyomán – garantáltan az előírt minőségi követelményeknek megfelelő ital található Tovább
A csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Arra is oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat, ez pedig rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit, a cefrébe pedig ne adagoljunk műtrágyát, mert abból a rákkeltő hatású etil-karbamát jöhet létre. A hidrogén-cianid és az etil-karbamát mérgező anyagok, a csonthéjas gyümölcsök (meggy, cseresznye, kajszibarack, őszibarack, szilva stb.)  magjában található magbélből származnak, ezért a magozást már a gyümölcs aprítása előtt, vagy azzal egy időben el kell végezni. Így megelőzhetjük, hogy a magbélből az erjedés során ne kerüljön a szennyező és egészségre káros hidrogén-cianid és etil-karbamát a cefrébe, valamint a cefréből a lepárlás során a pálinkába. Tovább
Ráadásul tudományos alapokon. A pálinka készítésekor gyakori hiba, hogy a lepárlás kezdetén túl kevés előpárlatot választunk el, ezért a középpárlatba kellemetlen, szúrós szagú komponensek kerülnek, gyakorlatilag elrontva az italt. Jó hír minden pálinkakészítőnek, hogy az előpárlatosság kijavítására igenis van gyógymód. A Laboratorium.hu mindezt a tudomány szemszögéből mutatja be. Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mi is az az előpárlatosság. Nagygyörgy Lászlótól, a pálinkavizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársától tudjuk meg, hogy a lepárlás kezdetén az etanolhoz képest a viszonylag illékonyabb komponensek kerülnek a gőzfázisba, amelyek közül elsősorban az etil-acetát felelős azért a hibáért, amelyet előpárlatosságnak szoktunk nevezni. Tovább
Milyen hatással vannak a pálinka ízére és élvezeti értékére a jogszabályi előírások? Másképp fogalmazva: előfordulhat-e, hogy ugyan egy párlat mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, az ital mégis nagyon rossz? Hogyan segíthetnek ebben a vizsgálatok? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából kiderül. Vajon milyen összefüggésben van a pálinka - érzékszervi úton megállapítható - minősége azokkal a követelményekkel, amelyeket a hatályos jogszabályok előírnak? Nagygyörgy László, a többek között pálinkavizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa segítségével jártunk utána a kérdésnek Tovább
Azt is kérdezhetnénk: kétszer vagy egyszer lepárolt pálinkát fogyasszunk inkább?  A válasz ezúttal nem a fogyasztóktól és nem is a gyártóktól érkezik, hanem egy független vizsgálólaboratóriumból: több ezer pálinkamérés alapján a Laboratorium.hu-n most végre kiderül az igazság. Vajon tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól? Lássuk mindezt a tudomány szemszögéből!Minden a vezéraromán múlik!Ahhoz, hogy a két lepárlási módszer lényegi különbségeit megértsük, mindenekelőtt tisztáznunk kell, milyen mennyiségben kerülnek be a pálinkába gyümölcsfajra jellemző fontos komponensek, azaz a vezéraromák. Mindezt több tényező is befolyásolja:Kevés komponens volt a cefrében: Ha a cefrében eleve kevés volt egy fontos komponensből, akkor a pálinkába is nehezebb megfelelő koncentrációba bejuttatni azt a vezéraromát Tovább

Mikroműanyagok a szennyvizekben

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Tovább

Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi.

Tovább

Alga mint fehérjeforrás? Alumínium az élelmiszerekben?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

Tovább

A WESSLING a Planet Budapest Világtalálkozón

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Elstartolt a Hungalimentaria

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Tovább

Nemzetközi jelentőségű kutatás a mikroműanyag-vizsgálatok terén

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Tovább

Csomagolóanyagok: csak elméletben vagyunk ökotudatosak

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

Tovább

Mikroműanyagokra vadásznak a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Tovább

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Tovább

Ismét laborban vizsgálták Magyarország Cukormentes tortáját

A „Beszterce rózsája” nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg. A vizsgálatokat az idén is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium végezte. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül, hogyan.

Tovább

Még ma is veszélyes a dioxin az ételekben

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Tovább

Középpontban az azbeszt

Folytatódik a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozataAz azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az asbestosis, a mesothelioma és a tüdőrák is. A WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium épületek azbesztmentesítésével összefüggő szakértői szolgáltatásaival, akkreditált mintavétellel és vizsgálattal áll megrendelői rendelkezésére, ezúttal pedig egy tudományos videóban számol be a fontos, sok embertársunkat érintő kérdésről.

Tovább

Megújult az Élelmiszervizsgálati Közlemények honlapja

A mindenki számára ingyenes, magyar és angol nyelvű tudományos cikkek htmel-formában is olvashatók.

Tovább

Antibiotikum-rezisztens baktériumok az élelmiszerekben

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap honlapján megjelent kutatásból kiderül, hogy az antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok egyre nagyobb kihívást jelentenek nem csak humán- és állatgyógyászatban, hanem az élelmiszer-feldolgozás során is. A Debreceni Egyetem kutatása és a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumi vizsgálatai alapján egyértelműen kiderült, hogy az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés lenne szükséges.

Tovább

Hogyan szűrik ki a sérült gyümölcsöket?

Új magyar kutatás segíthet a szállítási és tárolási károk csökkentésébenKutatók almákat és körtéket helyeztek speciális prés alá annak érdekében, hogy megállapítsák: meddig maradnak megfelelő állagúak. Ezzel a módszerrel a gyümölcsök feldolgozása, szállítása és szállítása során keletkező mechanikai igénybevételeket modellezték, előrejelezve, hogy a termények vajon hogyan és mennyi idő alatt mehetnek tönkre. Mindez a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények hamarosan megjelenő tudományos cikkében olvasható majd.

Tovább

Mennyiben függ a tej minősége az ellések számától?

Tapasztalható-e változás a tehenek napi tejmennyiségében, a nyers tehéntej összetételében (zsír- és fehérjetartalom), valamint annak mikrobiológiai tulajdonságaiban az egyszer vagy többször ellett tehenek esetében? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a WESSLING Tudásközpont tudományos lapja, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szakfolyóirat egyik tanulmánya hamarosan megjelenő, júniusi számában.

Tovább

Mi olyan vonzó egy laboratóriumban?

Pontosabban: miért kaphatja meg egy független vizsgálólaboratórium az üzleti szektor legkiválóbbjainak járó elismerést, azaz a Superbrands-díjat? Talán azért, mert sokkal több, mint egy laboratórium. De mitől? És miért hívja magát tudásközpontnak? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

A WESSLING a 35. ELTE OTDK támogatói között

2021-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Kémiai Intézete az egy éve tartó járványhelyzet következtében rendhagyó módon, online rendezte meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, amelynek egyik szponzora a WESSLING Tudásközpont. Külön büszkeségünk, hogy oktató laboratóriumunk diákjai is díjat nyertek.

Tovább

Hogyan válasszunk növényvédő szert?

Hatalmas versennyel indul a tavaszi időszak a kereskedelem és a termelők számára egyaránt. A megfelelő termesztési technológia megtalálása mellett az egyik legfontosabb kihívást a kártevők jelentik. Milyen szempontok alapján érdemes peszticidet (növényvédő szert) választani? Egy közel 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést.

Tovább

A pálinka tudománya

Hogyan magozzunk? Mi a helyzet a metanoltartalommal? Mi a jó pálinka titka? Hogyan írjuk helyesen? A Csodák Palotája 4 évszak tudománya elnevezésű tárlatának legizgalmasabb tablóit mutatja be újra. Az őszi szürethez kapcsolódóan pedig ezúttal ismét fókuszba került a pálinka. A Laboratorium.hu összeállításából a pálinkabarátok fontos információkat szippanthatnak magukba.

Tovább

Pálinka és helyesírás

Cefrézés, magozás, feldolgozás, lepárlás. Jól ismert fogalmak kedvenc szeszes italunkkal kapcsolatban. De azt vajon tudjuk-e, hogyan írjuk le a pálinka szót szóösszetételekben? Főleg, ha az az üveg címkéjén is szerepel.

Tovább

Megvan a jóízű pálinka titka!

Egy friss kutatás eredménye alapján sokkal finomabb pálinkát tudunk főzni, ráadásul a metanoltartalom is csökkenthető. A kulcsszó: a deflegmáció. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent cikk minden pálinkakésztőnek hasznos lehet.

Tovább

Egyre jobbak a magyar pálinkák

Hatósági mérések alapján óriásit javult a pálinka minősége, amelyhez fontos kutatások is hozzájárultak – derült ki a szakma és a döntéshozók részvételével december elején szervezett konferencián. A Baján, a Városháza dísztermében megtartott tanácskozás a termelés, a fogyasztás kultúrája és a közösségformálás köré épült.

Tovább

Egy jó vilmoskörte pálinka születése

Hogyan készítsünk jó pálinkát? Különösen, ha vilmoskörtéről van szó? Mi a helyzet az utóérleléssel, a cefrézéssel, a lepárlással kapcsolatban? A Laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogyan készült az év „majdnem” legjobb vilmoskörte pálinkája.

Tovább

"Gyümölcsfáink tetején"

Hogyan szedjük? Hogyan dolgozzuk fel? Miként cefrézzük? Mi a helyzet a lepárlással? Igen, ismét a pálinkáról volt szó, mégpedig a Csodák Palotája Science Pub elnevezésű tudománynépszerűsítő sorozatában. Nagygyörgy László laikusoknak és szakembereknek egyaránt élvezetes előadásából csak néhány részlet felvillantására van lehetőségünk, ám ezek a tudnivalók is aranyat érnek.

Tovább

Védjegyet a pálinkára!

Március 30-tól újabb nevezési időszakot hirdet a Pálinkavédjegy-rendszer. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés garanciát ad arra, hogy a matricával ellátott palackokban valóban kitűnő minőségű pálinka van. A 2012 őszén bevezetett kezdeményezés eddigi pályázati időszakaiban már összesen 14 gyártó 62 pálinkája szerezte meg a jogosultságot a védjegy használatára. A jelenlegi pályázati időszakban 2015. március 30-tól április 17-ig lehet nevezni a védjegyre.

Tovább

Pálinkakészítési ismeretek megrendelése

A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv megrendelése kapcsán, a postai utánvéttel, illetve az ajánlott levélként történő postázás esetén felmerülő költségekről itt tájékozódhat.

Tovább