Pálinka a lombikban

Hogyan csökkentsük a pálinkák metanoltartalmát?

Az egészségre is ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet ezért érdemes megvizsgáltatni. A metanollal, vagyis a metil-alkohollal kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló az, hogy az alkoholok közül ez az a fajta, amelyik komoly egészségkárosodást okozhat. Míg az etil-alkohol (vagyis a „jó” alkohol) szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely  rosszullétet, fejfájást okozhat, a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja, ez utóbbi pedig egy méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat.

Tovább
A pálinka egy külön univerzum. Jól érzi magát a gyomrunkban és a laboratóriumban egyaránt, fellelhető a jogszabályokban, az élelmiszer-biztonsági írásokban és még a marketing tudományában is. A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv azért egyedülálló a magyar piacon, mert ezen összetett kérdéskört a maga komplexitásában közelíti meg. A pálinka nem csak az egyik legkedveltebb hazai rövidital, hanem hungarikum, nemzeti büszkeségünk is, amióta pedig lehetővé vált az otthoni főzése, a népszerűsége rohamosan emelkedik. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél többet tudjunk róla Tovább
Igen, egy laboratóriumban jó helyre talál még a pálinka is, persze nem a munkatársak gyomrában, hanem az analitikai műszerek belsejében. A pálinkák vizsgálata nagyon sok szempontból nélkülözhetetlen: számos olyan anyag keletkezhet a főzés során, amelyek súlyosan károsíthatják az egészséget, emellett a kitűnő hungarikumot bizony sokan hamisítják, ráadásul a laboratórium egyedülálló, Pálinkavédjegynek nevezett rendszerének köszönhetően a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt védő minősítést kínál az érdeklődőknek. Az utóbbi években jelentősen bővült a pálinkaválaszték, ám a termékek minősége erősen változó. A fogyasztó biztonságát és a jobb tájékozódást segíti a tavaly bevezetett Pálinka-védjegy rendszer, amelynek lényege, hogy a matricával ellátott palackokban – laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatok nyomán – garantáltan az előírt minőségi követelményeknek megfelelő ital található Tovább
A csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Arra is oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat, ez pedig rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit, a cefrébe pedig ne adagoljunk műtrágyát, mert abból a rákkeltő hatású etil-karbamát jöhet létre. A hidrogén-cianid és az etil-karbamát mérgező anyagok, a csonthéjas gyümölcsök (meggy, cseresznye, kajszibarack, őszibarack, szilva stb.)  magjában található magbélből származnak, ezért a magozást már a gyümölcs aprítása előtt, vagy azzal egy időben el kell végezni. Így megelőzhetjük, hogy a magbélből az erjedés során ne kerüljön a szennyező és egészségre káros hidrogén-cianid és etil-karbamát a cefrébe, valamint a cefréből a lepárlás során a pálinkába. Tovább
Ráadásul tudományos alapokon. A pálinka készítésekor gyakori hiba, hogy a lepárlás kezdetén túl kevés előpárlatot választunk el, ezért a középpárlatba kellemetlen, szúrós szagú komponensek kerülnek, gyakorlatilag elrontva az italt. Jó hír minden pálinkakészítőnek, hogy az előpárlatosság kijavítására igenis van gyógymód. A Laboratorium.hu mindezt a tudomány szemszögéből mutatja be. Mindenekelőtt érdemes tisztázni, mi is az az előpárlatosság. Nagygyörgy Lászlótól, a pálinkavizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársától tudjuk meg, hogy a lepárlás kezdetén az etanolhoz képest a viszonylag illékonyabb komponensek kerülnek a gőzfázisba, amelyek közül elsősorban az etil-acetát felelős azért a hibáért, amelyet előpárlatosságnak szoktunk nevezni. Tovább
Milyen hatással vannak a pálinka ízére és élvezeti értékére a jogszabályi előírások? Másképp fogalmazva: előfordulhat-e, hogy ugyan egy párlat mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, az ital mégis nagyon rossz? Hogyan segíthetnek ebben a vizsgálatok? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából kiderül. Vajon milyen összefüggésben van a pálinka - érzékszervi úton megállapítható - minősége azokkal a követelményekkel, amelyeket a hatályos jogszabályok előírnak? Nagygyörgy László, a többek között pálinkavizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa segítségével jártunk utána a kérdésnek Tovább
Azt is kérdezhetnénk: kétszer vagy egyszer lepárolt pálinkát fogyasszunk inkább?  A válasz ezúttal nem a fogyasztóktól és nem is a gyártóktól érkezik, hanem egy független vizsgálólaboratóriumból: több ezer pálinkamérés alapján a Laboratorium.hu-n most végre kiderül az igazság. Vajon tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól? Lássuk mindezt a tudomány szemszögéből!Minden a vezéraromán múlik!Ahhoz, hogy a két lepárlási módszer lényegi különbségeit megértsük, mindenekelőtt tisztáznunk kell, milyen mennyiségben kerülnek be a pálinkába gyümölcsfajra jellemző fontos komponensek, azaz a vezéraromák. Mindezt több tényező is befolyásolja:Kevés komponens volt a cefrében: Ha a cefrében eleve kevés volt egy fontos komponensből, akkor a pálinkába is nehezebb megfelelő koncentrációba bejuttatni azt a vezéraromát Tovább

Antibiotikum-rezisztens baktériumok az élelmiszerekben

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap honlapján megjelent kutatásból kiderül, hogy az antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok egyre nagyobb kihívást jelentenek nem csak humán- és állatgyógyászatban, hanem az élelmiszer-feldolgozás során is. A Debreceni Egyetem kutatása és a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumi vizsgálatai alapján egyértelműen kiderült, hogy az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés lenne szükséges.

Tovább

Hogyan szűrik ki a sérült gyümölcsöket?

Új magyar kutatás segíthet a szállítási és tárolási károk csökkentésébenKutatók almákat és körtéket helyeztek speciális prés alá annak érdekében, hogy megállapítsák: meddig maradnak megfelelő állagúak. Ezzel a módszerrel a gyümölcsök feldolgozása, szállítása és szállítása során keletkező mechanikai igénybevételeket modellezték, előrejelezve, hogy a termények vajon hogyan és mennyi idő alatt mehetnek tönkre. Mindez a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények hamarosan megjelenő tudományos cikkében olvasható majd.

Tovább

Mennyiben függ a tej minősége az ellések számától?

Tapasztalható-e változás a tehenek napi tejmennyiségében, a nyers tehéntej összetételében (zsír- és fehérjetartalom), valamint annak mikrobiológiai tulajdonságaiban az egyszer vagy többször ellett tehenek esetében? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a WESSLING Tudásközpont tudományos lapja, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szakfolyóirat egyik tanulmánya hamarosan megjelenő, júniusi számában.

Tovább

Mi olyan vonzó egy laboratóriumban?

Pontosabban: miért kaphatja meg egy független vizsgálólaboratórium az üzleti szektor legkiválóbbjainak járó elismerést, azaz a Superbrands-díjat? Talán azért, mert sokkal több, mint egy laboratórium. De mitől? És miért hívja magát tudásközpontnak? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

A WESSLING a 35. ELTE OTDK támogatói között

2021-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Kémiai Intézete az egy éve tartó járványhelyzet következtében rendhagyó módon, online rendezte meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, amelynek egyik szponzora a WESSLING Tudásközpont. Külön büszkeségünk, hogy oktató laboratóriumunk diákjai is díjat nyertek.

Tovább

Hogyan válasszunk növényvédő szert?

Hatalmas versennyel indul a tavaszi időszak a kereskedelem és a termelők számára egyaránt. A megfelelő termesztési technológia megtalálása mellett az egyik legfontosabb kihívást a kártevők jelentik. Milyen szempontok alapján érdemes peszticidet (növényvédő szert) választani? Egy közel 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést.

Tovább

Mi a gond a tűzoltóhabbal?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

Laboratóriumi tanácsok a biztonságos nyitáshoz

A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek.

Tovább

Mik azok a mikrozöldségek?

Olyan fiatal, gyenge, lágyszárú növények, amelyek viszonylag rövid időn belül elhervadnak, de már akár a kicsírázás után egy héttel ehetők, ráadásul tápanyagban igen gazdagok. Elterjedésük – mint oly sok meglepő trend manapság – a világ népességének fokozott növekedésének köszönhető elsősorban. A Debreceni Egyetem kutatói különböző növénycsaládokba tartozó fajokat (mustár, retek, mángold, cékla, bazsalikom) értékeltek, tanulmányuk nemrég jelent meg a WESSLING Tudásközpont szaklapjában.

Tovább

Mi köze a Bambinak az élelmiszerek ásványolaj-szennyezéséhez?

Többek között ez is kiderül a Csomagolóanyagok, csomagolószerek és élelmiszerek ásványolaj-szennyezettsége című előadásból. A WESSLING Tudásközpont online és mindenki számára elérhető tudományos videói a laboratórium szemszögéből közelítik meg a mindannyiunk életét befolyásoló környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

Tovább

Munkavédelem a laboratórium szemszögéből

A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat.

Tovább

Minél hamarabb ki kell szűrni a növényvédő szereket

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

Tovább

Sörkorcsolya sörből

Egészen pontosan a sörgyártás során visszamaradt törkölyből, amely egy igen kedvező beltartalmi paraméterekkel - alacsony cukor-, magas rost- és fehérjetartalommal - rendelkező melléktermék. Milyen eredménnyel jár a búzalisztes tallérok sörtörköllyel való dúsítása? Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap egyik legfrissebb cikke a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Gyümölcsjoghurtok és a mikrohullám

A mikrohullámú hőkezelés már nem csak a háztartásokban, hanem az élelmiszeriparban is egyre inkább elterjedt eljárás, ám az eltarthatóság szempontjából jelentős különbség lehet az így kezelt banán és az alma ízesítésű gyümölcsjoghurtok között. Miért? Erről szól az Laboratorium.hu legújabb cikke.

Tovább

Egy kattintás a tudás

Online laboratóriumi előadássorozat indultGórcső alatt és kamera előtt a növényvédő szerek, mikroműanyagok, csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek, kozmetikumok, azbeszt, pálinka, méz, GMO-k vizsgálata. Egy hazai független laboratórium ingyenes, mindenki számára elérhető online előadássorozatot indított.

Tovább

Új ruhába bújt a Laboratorium.hu!

Megújult Magyarország első és egyetlen laboratóriumi „hírügynöksége”, a több, mint nyolc éve működő Laboratorium.hu. Hétről hétre immár több, mint 370 cikkben számoltunk be a laboratóriumi vizsgálatokról a környezetvédelem, az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonság területén, elemzésekkel, számokkal és közérthető magyarázatokkal bemutatva azt a munkát, amely a korszerű vizsgálólaboratóriumokban zajlik. A külső megújulás kapcsán rövid összegzést adunk abból, mi minden jelent meg eddig tudományos portálunkon, azaz a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Hogyan válasszunk csokit?

A minőségi csokoládé jelentős élelmirost-forrás – mondja Soltész Erzsébet dietetikus. Egy független élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberének segítségével összeszedtük: mit is nevezhetünk csokinak, miért jó sokunk kedvenc édessége, és milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani.

Tovább

Tiltott gyümölcs az édes íz? - Cukorhelyettesítők élelmiszereinkben

Sokunk számára szinte feloldhatatlan dilemmát jelent, hogy a hizlaló és túlzott fogyasztása esetén komoly egészségügyi problémákat okozó cukrot vagy az azt helyettesítő szereket válasszuk. Ez utóbbiak negatív hatásairól ugyanis számos mendemonda kering. Alábbi összeállításunkban ezért arra vállalkoztunk, hogy rendet tegyünk a cukorpótló molekulák területén, bemutatjuk azok laboratóriumi vizsgálati módszereit, és ígérjük: a fenti dilemmára is megoldást kínálunk.

Tovább

A rostok és a bél-agy tengely

Bármilyen meglepő, de az emésztőrendszerünkben élő baktériumok kommunikálnak velünk! Erről beszélt a töltött káposzta rosttartalmának jótékony hatása kapcsán Soltész Erzsébet dietetikus, és erről szól két tudományos cikk a WESSSLING Tudásközpont Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapjában is. Quorum sensing, in vitro "veritas" és rosttudatos táplálkozás a Laboratorium.hu-n.

Tovább

A rost szuperereje

Legutóbb a mák és dió rosttartalmának vizsgálatáról számoltunk be, most pedig a Rosttudatos blog másik két érdekes írása alapján szedtük össze: mit tudnak a vízben oldódó és nem oldódó rostok? Nem is gondolnánk, mennyi jótékony élettani hatással rendelkeznek.

Tovább

A pálinka tudománya

Hogyan magozzunk? Mi a helyzet a metanoltartalommal? Mi a jó pálinka titka? Hogyan írjuk helyesen? A Csodák Palotája 4 évszak tudománya elnevezésű tárlatának legizgalmasabb tablóit mutatja be újra. Az őszi szürethez kapcsolódóan pedig ezúttal ismét fókuszba került a pálinka. A Laboratorium.hu összeállításából a pálinkabarátok fontos információkat szippanthatnak magukba.

Tovább

Pálinka és helyesírás

Cefrézés, magozás, feldolgozás, lepárlás. Jól ismert fogalmak kedvenc szeszes italunkkal kapcsolatban. De azt vajon tudjuk-e, hogyan írjuk le a pálinka szót szóösszetételekben? Főleg, ha az az üveg címkéjén is szerepel.

Tovább

Megvan a jóízű pálinka titka!

Egy friss kutatás eredménye alapján sokkal finomabb pálinkát tudunk főzni, ráadásul a metanoltartalom is csökkenthető. A kulcsszó: a deflegmáció. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent cikk minden pálinkakésztőnek hasznos lehet.

Tovább

Egyre jobbak a magyar pálinkák

Hatósági mérések alapján óriásit javult a pálinka minősége, amelyhez fontos kutatások is hozzájárultak – derült ki a szakma és a döntéshozók részvételével december elején szervezett konferencián. A Baján, a Városháza dísztermében megtartott tanácskozás a termelés, a fogyasztás kultúrája és a közösségformálás köré épült.

Tovább

Egy jó vilmoskörte pálinka születése

Hogyan készítsünk jó pálinkát? Különösen, ha vilmoskörtéről van szó? Mi a helyzet az utóérleléssel, a cefrézéssel, a lepárlással kapcsolatban? A Laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogyan készült az év „majdnem” legjobb vilmoskörte pálinkája.

Tovább

"Gyümölcsfáink tetején"

Hogyan szedjük? Hogyan dolgozzuk fel? Miként cefrézzük? Mi a helyzet a lepárlással? Igen, ismét a pálinkáról volt szó, mégpedig a Csodák Palotája Science Pub elnevezésű tudománynépszerűsítő sorozatában. Nagygyörgy László laikusoknak és szakembereknek egyaránt élvezetes előadásából csak néhány részlet felvillantására van lehetőségünk, ám ezek a tudnivalók is aranyat érnek.

Tovább

Védjegyet a pálinkára!

Március 30-tól újabb nevezési időszakot hirdet a Pálinkavédjegy-rendszer. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés garanciát ad arra, hogy a matricával ellátott palackokban valóban kitűnő minőségű pálinka van. A 2012 őszén bevezetett kezdeményezés eddigi pályázati időszakaiban már összesen 14 gyártó 62 pálinkája szerezte meg a jogosultságot a védjegy használatára. A jelenlegi pályázati időszakban 2015. március 30-tól április 17-ig lehet nevezni a védjegyre.

Tovább

Pálinkakészítési ismeretek megrendelése

A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv megrendelése kapcsán, a postai utánvéttel, illetve az ajánlott levélként történő postázás esetén felmerülő költségekről itt tájékozódhat.

Tovább