Flexitariánus étrend: a fenntarthatóság következő lépcsőfoka?

A flexitariánusoknak jelentős szerepük lehet a hús és egyéb állati eredetű termékek fogyasztásának hatékony csökkentésében és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemben. Pontosan mit takar a flexitariánus kifejezés, mi ez az új típusú étkezési forma, és hogyan támogatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztást? Bánáti Diána, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének professzora az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények őszi számának dolgozatában adja meg a fenti kérdésekre a válaszokat.

Tovább

Az élelmiszerek dúsításával napjainkban számos tanulmány foglalkozik, hiszen központi kérdéssé vált a funkcionális élelmiszerek előállítása, vizsgálata és fogyasztása. A kenyér egyik fontos alapélelmiszerünk, és rendszeresen fogyasztunk különböző fűszereket is – de mi történik, ha ezeket az összetevőket összegyúrjuk? Milyen ízvilágú terméket kapunk és miféle pozitív egészségtani hatásokkal bír a végeredmény? Varga-Kántor Andrea és szerzőtársai, a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének munkatársai az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSLING Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közleményeksoron következő számának dolgozatában keresték a válaszokat.

A tudatos élelmiszerfogyasztók felismerték és elfogadták, hogy az „egészségesebb” élelmiszerek (az egészség fenntartásához a szokásosnál hatékonyabban hozzájáruló) fogyasztása megelőzhet bizonyos betegségeket, és napjainkban a kutatók mellett az ipar is törekszik az „egészségesebb” élelmiszerek fejlesztésére és előállításra. A kenyér és a pékáruk fontos szerepet töltenek be az emberi táplálkozásban: a búzakenyér általában hatékony energiaforrás és pótolhatatlan tápanyagokat tartalmaz, éppen ezért ezeknek a termékeknek a funkcionális komponensekkel történő dúsítása széles körben elterjedt. A dúsított kenyerek táplálkozás-élettani szempontból értékesebbek egy egyszerű kenyérnél, hiszen olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre.

Tovább

Csökkenti a vércukorszintet, hatékony antioxidáns és gyulladáscsökkentő szer, hatásos segít a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az érelmeszesedés visszaszorításában és a magas vérnyomás csökkentésében is. A méhészetek értékes „mellékterméke”, azaz a propolisz valódi csodaszer, de mit tud még a felsoroltakon kívül? Az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSLING Hungary Kft. szakemberei által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számából szemléztünk.

A propoliszra az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult az emberi szervezetre gyakorolt előnyös hatása miatt, és egyre szélesebb körben fogadják el, mint betegségmegelőző és terápiás szert. A részben a tudományos tájékoztatás terén kifejtett munkájáért nemrég Superbrands Business díjban részesült, az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSLING Hungary Kft. szakemberei által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos dolgozatában Benedek Csilla és Veresné Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének kollégái tanulmányukban a propolisz (más néven méhszurok vagy méhragasztó) emberi és állati egészségre gyakorolt jótékony hatásait vizsgálták.

Tovább

Egyre nagyobb figyelmet kapnak az úgynevezett natúrborok: egy régi típusú grúz fehérbor-készítési technológia, a kvevri például 2013-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára. Miért lehetnek fontosak a natúrborok napjainkban? Az immár az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSING Hungary Kft. szakértői által szerkesztett tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati közlemények egyik legfrissebb cikke ezt az izgalmas témát járja körbe.

A natúrbor-készítési gyakorlat napjainkra mozgalommá növekedett, számos országban talált követőkre és fogyasztóközönségre, akiknek véleménye szerint még soha nem használt a borkészítő társadalom annyi növényvédőszert a szőlőben, annyi borászati segédanyagot és tartósítószert, mint napjainkban, ami rendkívül káros mind az élővilág, mind a növényvilág szempontjából. Sokan ezért úgy gondolják, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, a régmúlt idők borászati gyakorlatához, például a héjon erjesztéshez.Az egyik ilyen technológia a bevezetőben említett ősi borászati eljárás, amely napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap: ez a hagyományos agyagedényes ősi grúz eljárás natúrborként és narancsborként már Magyarországon is bekerült a jogi szabályozásba: a kvevriben erjesztett bort a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) 2020-ben felvette a különleges borok kategóriái közé.

Tovább

A betakarításkor lezúduló sok eső miatt különösen fontos vizsgálni a kukoricát.A globális átalakulások mellett a jelenlegi időjárás is kedvező hatással van a mikroszkopikus gombák elszaporodására. A gabonafélék betakarításakor lehullott nagy mennyiségű csapadék minden bizonnyal növeli a növények (különösen a kukorica) mikotoxin-szennyezettségét. Mivel az apró élősködők által termelt méreganyagok az élelmiszerláncba bekerülve az emberre is veszélyesek lehetnek, a jelen időszakban kiemelten fontos azok laboratóriumi vizsgálata – hangsúlyozta Vadasi Tamás, a nemrég a világszinten is piacvezető Eurofins-csoporthoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. szakértője.

Miközben az éghajlat megváltozása kapcsán annak negatív hatásaival szembesülünk, ki kell mondani, hogy a folyamatnak bizony vannak nyertesei is. Ilyenek többek között a növényeken élő mikroszkopikus gombák. Ezeknek a parányi élőlényeknek a jelentős része azonban az emberre is veszélyes méreganyagokat termel.

Tovább

A fenti kérdéseket az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap nemrég megjelent tanulmányában hazai kutatók válaszolják meg, a Laboratorium.hu röviden összefoglalja az izgalmas cikket.

Az ízek érzékelése során öt alapízt különböztetünk meg: az édeset, a sósat, a savanyút, a keserűt és az umamit (ez utóbbi az érzékeléséért felelős receptor felfedezése után, 2002-ben került hivatalosan az alapízek közé.) A alapízek közül a keserű íz detektálása a legkomplexebb – olvassuk Biró Barbara (Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és munkatársai tanulmányából, amely a világ piacvezető laboratóriumhálózatához, az Eurofins-hez csatlakozott Wessling Hungary Kft.szakemberei által szerkesztett, nemzetközileg is elismert, kétnyelvű tudományos szaklapban jelent meg.

Tovább

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket. A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján. Vadasi Tamás, az idén 30 éves, nemrég az Eurofins nemzetközi laboratóriumi hálózathoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője a vizsgálati módszerek mellett a kiemelten vizsgálandó termékek körét is kifejtette a Laboratorium.hu legfrissebb cikkében.

Mik azok a tropán alkaloidok és miért veszélyesek az emberre?A tropán alkaloidok a Brassicaceae és a Solanaceae (pl. nadragulya, beléndek, csattanó maszlag), illetve az Erythroxylaceae (pl. kokacserje) családokba tartozó növények toxikus hatású, másodlagos anyagcseretermékei.

Tovább