hírek a laboratórium világából
Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.
► Tovább ►
Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.
Amellett, hogy a Nébih a pandémiával kapcsolatos tájékoztatás és megelőzés érdekében tematizált aloldalt hozott létre, a vállalkozások számára útmutatót és segédletet alkotott, számos kiemelt ellenőrzést hajtott végre, valamint számos más intézkedést tett, 2021-ben újabb karanténkutatást is végzett, hogy megtudja, hogyan érintette a vásárlókat a vírushelyzet – mondta el Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a hazai élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb tanácskozásán, a hatóság és a WESSLING Tudásközpont által szervezett 13. Hungalimentaria konferencián.
Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a WESSLING Tudásközpont szervezesében kétévente megrendezett Hungalimentaria konferencia és kiállítás célja az, hogy az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek és az élelmiszeripar legfontosabb szereplői számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait.Az idei konferenciánk mottója: „Állami és magán laboratóriumok együtt az élelmiszerbiztonságért”.Dr.
Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.
A mikroműanyagok korunk egyik legkomolyabb környezetvédelmi kihívását jelentik. Az egyik legfontosabb feladat mindenekelőtt a helyzet feltérképezése: a lehető legpontosabb mérések (mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok) kifejlesztése, illetve a módszerek egységesítése. Mindkét területen nemzetközi szinten is jelentős lépést tett Bordós Gábor, aki kollégáival és a MATE szakembereivel több fontos hazai projekt, valamint Dr.
A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.
Mennyire ismerik a környezetbarát csomagolóanyagokat, vásárlásaik során figyelembe veszik-e az adott csomagolóanyag tulajdonságait? Mely jellemzőket tartják fontosnak a csomagolóanyag kiválasztásakor? Csak papíron ökotudatosak a magyar vásárlók, vagy a valóságban is? – tette fel a kérdéseket Dr. Lendvai Edina, a Szegedi Tudományegyetem docense 2020 júliusában annak a félezer magyar fogyasztónak, akiket kutatásába bevont. A szakcikk az immár bárki számára online is elérhető és letölthető Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos lap legújabb számában jelent meg.
Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.
A Duna Transznacionális Program keretében és az EU társfinanszírozásával megvalósuló Tid(y)Up! INTERREG DTP elnevezésű projektbenMagyarország mellett számos európai ország (többek között Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Bulgária, Románia és Ukrajna) ország vesz részt, a kutatás magyarországi projektvezetője a Természetfilm.hu Egyesület. A projekt célja a makro- és mikroműanyagok vizsgálati módszerének egységesítése és új módszerek elterjesztése a folyók műanyag szennyezettségének csökkentésére – mondta el Bordós Gábor, a projektben szintén partner Országos Vízügyi Főigazgatóság által megbízott laboratórium, a WESSLING Hungary Kft.
Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.
Az élelmiszerek mikotoxin-szennyezettsége a takarmányok mikroszkopikus gombái által termelt méreganyagok egyik bomlásterméke, a genotoxikus és rákkeltő aflatoxin M1 (AFM1) megjelenik a tejben, a májban, valamint a tojásban is – olvasható a Kerekes Kata (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság), Csorba Szilveszter (Állatorvostudományi Egyetem, Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet) és Ambrus Árpád (Debreceni Egyetem, Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola) által jegyzett tudományos cikkben, a NÉBIH szakmai támogatásával a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és kiadott, 2021-től mindenki számára teljesen ingyenesen és online letölthető módon megjelenő Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számában.A kutatók megjegyzik: a legjelentősebb élelmiszerbiztonsági kockázatot a fenti élelmiszerek közül a tej AFM1-szennyezése jelenti. Az eredmények alapján a három évnél fiatalabb gyermekek kitettsége egyértelműen egészségügyi kockázatot jelent, de még a 3-6 éves korcsoport expozíciója is határeset.
