Mik azok a natúrborok, és miért lehetnek fontosak a 21. században?

Egyre nagyobb figyelmet kapnak az úgynevezett natúrborok: egy régi típusú grúz fehérbor-készítési technológia, a kvevri például 2013-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára. Miért lehetnek fontosak a natúrborok napjainkban? Az immár az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSING Hungary Kft. szakértői által szerkesztett tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati közlemények egyik legfrissebb cikke ezt az izgalmas témát járja körbe.

Tovább

A betakarításkor lezúduló sok eső miatt különösen fontos vizsgálni a kukoricát.A globális átalakulások mellett a jelenlegi időjárás is kedvező hatással van a mikroszkopikus gombák elszaporodására. A gabonafélék betakarításakor lehullott nagy mennyiségű csapadék minden bizonnyal növeli a növények (különösen a kukorica) mikotoxin-szennyezettségét. Mivel az apró élősködők által termelt méreganyagok az élelmiszerláncba bekerülve az emberre is veszélyesek lehetnek, a jelen időszakban kiemelten fontos azok laboratóriumi vizsgálata – hangsúlyozta Vadasi Tamás, a nemrég a világszinten is piacvezető Eurofins-csoporthoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. szakértője.

Miközben az éghajlat megváltozása kapcsán annak negatív hatásaival szembesülünk, ki kell mondani, hogy a folyamatnak bizony vannak nyertesei is. Ilyenek többek között a növényeken élő mikroszkopikus gombák. Ezeknek a parányi élőlényeknek a jelentős része azonban az emberre is veszélyes méreganyagokat termel.

Tovább

A fenti kérdéseket az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap nemrég megjelent tanulmányában hazai kutatók válaszolják meg, a Laboratorium.hu röviden összefoglalja az izgalmas cikket.

Az ízek érzékelése során öt alapízt különböztetünk meg: az édeset, a sósat, a savanyút, a keserűt és az umamit (ez utóbbi az érzékeléséért felelős receptor felfedezése után, 2002-ben került hivatalosan az alapízek közé.) A alapízek közül a keserű íz detektálása a legkomplexebb – olvassuk Biró Barbara (Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és munkatársai tanulmányából, amely a világ piacvezető laboratóriumhálózatához, az Eurofins-hez csatlakozott Wessling Hungary Kft.szakemberei által szerkesztett, nemzetközileg is elismert, kétnyelvű tudományos szaklapban jelent meg.

Tovább

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket. A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján. Vadasi Tamás, az idén 30 éves, nemrég az Eurofins nemzetközi laboratóriumi hálózathoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője a vizsgálati módszerek mellett a kiemelten vizsgálandó termékek körét is kifejtette a Laboratorium.hu legfrissebb cikkében.

Mik azok a tropán alkaloidok és miért veszélyesek az emberre?A tropán alkaloidok a Brassicaceae és a Solanaceae (pl. nadragulya, beléndek, csattanó maszlag), illetve az Erythroxylaceae (pl. kokacserje) családokba tartozó növények toxikus hatású, másodlagos anyagcseretermékei.

Tovább

A szegedi Virág Cukrászda és Kávéház hozzáadott cukor nélkül készült alkotása nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Ipartestület rendezett meg. A díjnyertes alkotást ismét az idén 30 éves és az útját immár a világ legnagyobb laboratóriumhálózata, az Eurofins-csoport tagjaként folytató WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában vizsgálták. Jó hírünk van: a torta mindenben megfelelt, a Laboratorium.hu cikkéből pedig az is kiderül, miért.

A hivatalos, ám ennek ellenére meglehetősen étvágygerjesztő leírás szerint „az elegáns küllemű, hozzáadott cukor nélküli tortában az üde, kellemesen savanykás málnavelő, a fehércsokoládés pisztácia ropogós, valamint a könnyű mascarpone mousse harmonikus ízvilágát némi hibiszkusz virág és csipkebogyó velő teszi teljessé”. Fontos tudni még, hogy a piskóta mandula- és kókuszlisztből készült, így gabonalisztet sem tartalmaz.Ahhoz, hogy a fenti állítások valóban igaznak bizonyuljanak, komoly laboratóriumi vizsgálatok voltak szükségesek.

Tovább

Figyeljünk oda a veszélyes vegyületekre!Míg a dioxinok inkább állati, addig a mikotoxinok főleg növényi élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, ahol felhalmozódhatnak. Mindkét vegyülettípus veszélyes az emberi egészségre, ezért szigorú határértékek mentén rendszeresen ellenőrzik azokat. Hogyan kerülnek az élelmiszerekbe ezek az anyagok? Milyen módon lehet kimutatni az előfordulásukat? Az idén 30 éves WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője válaszol.

A dioxinok általában kémiai vegyületek (például növényvédő-szerek) előállítása során keletkeznek melléktermékként, illetve képződhetnek bizonyos égési folyamatok (ipari tevékenység, hulladékégetés, erdőtüzek) során is – mondta el Vadasi Tamás, a WESSLING Élelmiszerbiztonsági Üzletágának vezetője.Az agráriumban és az élelmiszerek között főként a zsíros, olajos termékekben és azok alapanyagaiban fordulhatnak elő nagyobb mennyiségben. Az emberi dioxin-terhelés 90%-a élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe, ennek zöme (az összes bevitel 80%-a) állati eredetű élelmiszer (hús, tej, tojás, hal).

Tovább

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

A körkörös gazdaságban a hulladékra nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk. Az újrahasznosítás azonban kockázatokkal is jár, ezért rendszeresen ellenőrizni kell az anyagukban vagy energetikai szempontból újrahasznosított termékeket. Az idén 30 éves WESSLING Tudásközpont a hatályos európai és hazai sztenderdek alapján méri, hogy az újrahasznosított szilárd tüzelőanyag vagy műanyag ételcsomagolás valóban biztonságos-e.

Tovább