A minőségi étcsokoládé egyre divatosabb édességnek számít, a választék is gazdag, és már egész tűrhető áron vehetünk 70%-os vagy magasabb kakaótartalmú csokikat. Egy magas kakaótartalmú étcsoki rosttartalma 10-15 gramm/100 gramm, míg ugyanez a rostforrásként reklámozott cukros bolti kekszeknél általában 3-9 gramm közötti érték – mondja Soltész Erzsébet dietetikus, A rost jó! című könyv szerzője.Egy kocka jófajta étcsokiban tehát 1,0-1,5 gramm élelmi rost található, más rostforrások elfogyasztásával kiegészítve (néhány szem mandula, dió, kis narancs) a napi rostbevitel arányos részét teljesítettük – mondja a szakember.

A hazai piacon mindeddig az első komolyabb, a rostokkal kapcsolatos, hiánypótló, A rost jó! című könyv szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus a WESSLING Tudásközponttal közös CSR-akció keretében nemrég beszámolt a mák és a dió rosttartalmának vizsgálatáról.  A Rosttudatos blogon mindenki számára közérthetően ismerteti az élelmi rostokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.Legutóbb a káposzta kapcsán mondta el, hogy értékes rosttartalmának mintegy 40 százaléka olyan vízben oldódó élelmi rost, amelyet az emésztőrendszerünket benépesítő mikroorganizmusok fermentálnak, így táplálva a bélfalat, segítve az immunfunkció fenntartását, a gyulladásos folyamatok gátlását.

Szinte minden növényi élelmiszerben vannak rostok: zöldségekben, különösen a hüvelyesekben, a gyümölcsökben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az olajos magvakban. Az eltérő kémiai-fizikai jellemzőik alapján az egyes rosttípusoknak más és más szupererejük van - állítja a Rosttudatos blog – és a nemrég megjelent, A rost jó! című könyv – szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus, aki a WESSLING Tudásközponttal közös  CSR-akció keretében nemrég a mák és a dió rosttartalmáról is beszélt.A vízben nem oldódó élelmi rostok főleg a növények sejtfalában találhatók, ott tartó-határoló szerepük van, rendkívül ellenállóak.

Fogyókúrában hasznosak, segítik az emésztést, megelőzhetik a daganatokat – hangzik legtöbbször a válasz az élelmi rostokkal kapcsolatban. Hogy emellett még mérsékelhetik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, szabályozhatják a koleszterinszintet, hozzájárulnak a gyulladásos folyamatok megelőzéséhez, támogatják a bélflóra egészséges összetételét – ezeket az előnyöket már kevesebben tudják.És hogy tulajdonképpen mik is azok az élelmi rostok? Nos, a kérdés nem is olyan egyszerű, még az elmúlt években is változott, hogy mi tartozik pontosan a rostok közé.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslése szerint 2050-re 9,7 milliárd főre emelkedhet a Föld népességszáma, amelynek élelmiszerrel történő ellátása nehézséget okozhat. A World Resources Institute adatai szerint 2010 és 2050 között a globális hús- és tejfogyasztás közel 70%-kal, a marhahús-fogyasztás pedig több mint 80%-kal nő majd. Az élelmiszertermelés jövőbeni átalakítása érdekében célszerű tehát megfontolni a sejttenyésztés és a növényi alapú alternatív fehérjék előállításának lehetőségét – olvashatjuk a WESSLING Tudásközpont által kiadott, a hazai élelmiszer-tudomány egyik legfontosabb tudományos lapjában, az Élelmiszervizsgálati Közlemények megjelent, decemberi számában.

Laboratóriumi vizsgálatokról mostanában sajnos leginkább a koronavírus vonatkozásában hallani. A független vizsgálólaboratóriumok azonban számos olyan területen tevékenykednek (környezetvédelem, élelmiszer-biztonság), amelyek rendszeres ellenőrzése komoly segítséget jelenthet az önkormányzatoknak is.Ezt ismerte fel Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere, illetve Dr.