A tudatos élelmiszerfogyasztók felismerték és elfogadták, hogy az „egészségesebb” élelmiszerek (az egészség fenntartásához a szokásosnál hatékonyabban hozzájáruló) fogyasztása megelőzhet bizonyos betegségeket, és napjainkban a kutatók mellett az ipar is törekszik az „egészségesebb” élelmiszerek fejlesztésére és előállításra. A kenyér és a pékáruk fontos szerepet töltenek be az emberi táplálkozásban: a búzakenyér általában hatékony energiaforrás és pótolhatatlan tápanyagokat tartalmaz, éppen ezért ezeknek a termékeknek a funkcionális komponensekkel történő dúsítása széles körben elterjedt. A dúsított kenyerek táplálkozás-élettani szempontból értékesebbek egy egyszerű kenyérnél, hiszen olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre.

A propoliszra az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult az emberi szervezetre gyakorolt előnyös hatása miatt, és egyre szélesebb körben fogadják el, mint betegségmegelőző és terápiás szert. A részben a tudományos tájékoztatás terén kifejtett munkájáért nemrég Superbrands Business díjban részesült, az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSLING Hungary Kft. szakemberei által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos dolgozatában Benedek Csilla és Veresné Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének kollégái tanulmányukban a propolisz (más néven méhszurok vagy méhragasztó) emberi és állati egészségre gyakorolt jótékony hatásait vizsgálták.

A natúrbor-készítési gyakorlat napjainkra mozgalommá növekedett, számos országban talált követőkre és fogyasztóközönségre, akiknek véleménye szerint még soha nem használt a borkészítő társadalom annyi növényvédőszert a szőlőben, annyi borászati segédanyagot és tartósítószert, mint napjainkban, ami rendkívül káros mind az élővilág, mind a növényvilág szempontjából. Sokan ezért úgy gondolják, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, a régmúlt idők borászati gyakorlatához, például a héjon erjesztéshez.Az egyik ilyen technológia a bevezetőben említett ősi borászati eljárás, amely napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap: ez a hagyományos agyagedényes ősi grúz eljárás natúrborként és narancsborként már Magyarországon is bekerült a jogi szabályozásba: a kvevriben erjesztett bort a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) 2020-ben felvette a különleges borok kategóriái közé.

Miközben az éghajlat megváltozása kapcsán annak negatív hatásaival szembesülünk, ki kell mondani, hogy a folyamatnak bizony vannak nyertesei is. Ilyenek többek között a növényeken élő mikroszkopikus gombák. Ezeknek a parányi élőlényeknek a jelentős része azonban az emberre is veszélyes méreganyagokat termel.

Az ízek érzékelése során öt alapízt különböztetünk meg: az édeset, a sósat, a savanyút, a keserűt és az umamit (ez utóbbi az érzékeléséért felelős receptor felfedezése után, 2002-ben került hivatalosan az alapízek közé.) A alapízek közül a keserű íz detektálása a legkomplexebb – olvassuk Biró Barbara (Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) és munkatársai tanulmányából, amely a világ piacvezető laboratóriumhálózatához, az Eurofins-hez csatlakozott Wessling Hungary Kft.szakemberei által szerkesztett, nemzetközileg is elismert, kétnyelvű tudományos szaklapban jelent meg.

Mik azok a tropán alkaloidok és miért veszélyesek az emberre?A tropán alkaloidok a Brassicaceae és a Solanaceae (pl. nadragulya, beléndek, csattanó maszlag), illetve az Erythroxylaceae (pl. kokacserje) családokba tartozó növények toxikus hatású, másodlagos anyagcseretermékei.