A dioxinok általában kémiai vegyületek (például növényvédő-szerek) előállítása során keletkeznek melléktermékként, illetve képződhetnek bizonyos égési folyamatok (ipari tevékenység, hulladékégetés, erdőtüzek) során is – mondta el Vadasi Tamás, a WESSLING Élelmiszerbiztonsági Üzletágának vezetője.Az agráriumban és az élelmiszerek között főként a zsíros, olajos termékekben és azok alapanyagaiban fordulhatnak elő nagyobb mennyiségben. Az emberi dioxin-terhelés 90%-a élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe, ennek zöme (az összes bevitel 80%-a) állati eredetű élelmiszer (hús, tej, tojás, hal).

A körkörös gazdaságban a hulladékra nem szemétként tekintünk, hanem értéknek, másodlagos nyersanyagnak tartjuk. Az újrahasznosítás azonban kockázatokkal is jár, ezért rendszeresen ellenőrizni kell az anyagukban vagy energetikai szempontból újrahasznosított termékeket. Az idén 30 éves WESSLING Tudásközpont a hatályos európai és hazai sztenderdek alapján méri, hogy az újrahasznosított szilárd tüzelőanyag vagy műanyag ételcsomagolás valóban biztonságos-e.

Tápértékének, élettani hatásainak, aromájának köszönhetően a méz széles körben fogyasztott élelmiszer, amelyet a legtöbben édesítésre használnak, ám gyógyászati célra is kiváló, gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatásainak köszönhetően. A mézek összetételére és vizsgálatára vonatkozóan számos szabályozás létezik, ezek közül Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai és irányelvei a mérvadók.Végh Rita és kutatócsoportja (mindannyian a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet munkatársai) különböző növényi eredetű, hazai és külföldi származású mézet hasonlítottak össze többek között nedvesség-, cukor-, hamu-, szabad aminosav- valamint pH érték alapján, de kutatásuk a magyarországi flórára jellemző növényekről származó virágporcsomók makrotápanyag-összetételének vizsgálatára, valamint a méz- és pollenminták színére is kiterjedt.

A világszerte ismert és rettegett, vízből képződő aeroszollal fertőző baktérium Magyarországon is több áldozatot szedett már, az általa okozott betegségek a mai napig rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. A WESSLING Tudásközpont  több ezer Legionella-mérést végzett el, az adatok összesítése pedig a hamarosan beinduló turisztikai szezon, illetve az időszakosan bezárt, most újranyitó ipari létesítmények kapcsán újra ráirányítja a figyelmet a hírhedt Legionellára.A WESSLING elmúlt években végzett mérései alapján több, mint ezer ivóvízminta negyedében kimutatták a Legionellát, amely a minták több, mint 12 százalékában pedig meg is haladta a figyelmeztetési szintet.

Az EU még 2009-ben fogadta el a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet, amelynek előírásait 2011-től fokozatosan kellett alkalmazni. A tavaly decemberi jogszabálymódosítás révén pedig az integrált növényvédelem alkalmazása ma már nem csak lehetőség, hanem előírás is. A jövőben a hatóság már a növényvédelmi technológiai ellenőrzés során vizsgálni fogja, hogy a termelő az integrált növényvédelem alapelveit betartva, a lehető leghatékonyabb és egyben leginkább környezetkímélő módon folytatja-e a növénytermesztést – minderről részletesebben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hivatalos tájékoztatásában olvashat.

A szerzők célja az volt, hogy a világ különböző országaiból származó alapanyagok adatait összehasonlítsák a magyarországi alapadatokkal. A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható lencse-, rizs- és szárazbab-típusok nagy változékonyságot mutatnak származási országuk tekintetében. A szupermarketek polcairól általában öt kontinensről származó termék közül is választhat a vásárló.