Egyre nagyobb figyelmet kapnak az úgynevezett natúrborok: egy régi típusú grúz fehérbor-készítési technológia, a kvevri például 2013-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára. Miért lehetnek fontosak a natúrborok napjainkban? Az immár az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSING Hungary Kft. szakértői által szerkesztett tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati közlemények egyik legfrissebb cikke ezt az izgalmas témát járja körbe.
A natúrbor-készítési gyakorlat napjainkra mozgalommá növekedett, számos országban talált követőkre és fogyasztóközönségre, akiknek véleménye szerint még soha nem használt a borkészítő társadalom annyi növényvédőszert a szőlőben, annyi borászati segédanyagot és tartósítószert, mint napjainkban, ami rendkívül káros mind az élővilág, mind a növényvilág szempontjából. Sokan ezért úgy gondolják, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, a régmúlt idők borászati gyakorlatához, például a héjon erjesztéshez.Az egyik ilyen technológia a bevezetőben említett ősi borászati eljárás, amely napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap: ez a hagyományos agyagedényes ősi grúz eljárás natúrborként és narancsborként már Magyarországon is bekerült a jogi szabályozásba: a kvevriben erjesztett bort a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) 2020-ben felvette a különleges borok kategóriái közé.
► Tovább ►