A kétévente megrendezett Hungalimentaria konferencia és kiállítás célja, hogy az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek, valamint az élelmiszeripar legfontosabb szereplői számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait, illetve az élelmiszer-jog aktuális kérdéseit.Az idei esemény kiemelt témái: az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok kihívásai, táplálkozástudomány, analitika, szabályozási és fenntarthatósági kérdések, valamint a körforgásos gazdaság az élelmiszeriparban.A legfontosabb információk:Az időpont: 2023.

A The International Ocean Institute által finanszírozott „Deep SEE” projekt célja a máltai partközeli vizek mikroműanyag-szennyezésének feltárása volt, amelynek során a sziget körül négy helyszínen is feltérképezték a tenger különböző rétegeit: a vízfelszíni vizsgálatokkal egy időben az úgynevezett Manta hálóval a mélyebben fekvő területek mikroműanyag-tartalmát is megmérték (ugyanolyan környezeti és műszaki feltételek mellett – mindehhez elengedhetetlen volt a Zibel elnevezésű önkéntes szervezet technikai segítsége).Az így kapott mintákat a környezetvédelmi vizsgálatokban is élenjáró Eurofins Analytical Services Hungary Kft. vizsgálta, az eredmény pedig rendkívül érdekes tendenciákat mutat.

Az elmúlt néhány évben a nemzetközi és a hazai piacon egyaránt egyre nagyobb mennyiségben és választékban jelentek meg különböző növényi alapú élelmiszerek és készételek, amelyeket a hagyományos konyha alapvetően húsos, azaz húst tartalmazó ételként ismer. Ez napjaink egyik legnagyobb élelmiszeripari innovációja, az egyik legnépszerűbb trend, a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztása soha nem látott ütemben növekszik.Elég csak az első, csak növényekből származó alapanyagból készült húsanalóg termékre, az ImpossibleTM Burgerre, valamint a Beyond Meat nevű termékre gondolni.

Egy iparág akkor lehet sikeres, ha a hazai piacokon és a nemzetközi porondon is helyt tud állni. Ehhez elengedhetetlen a terület sajátosságainak ismerete, valamint a kapcsolódó célirányos beavatkozások és fejlesztések – vélekednek az Eurofins Független laboratórium által szerkesztett és támogatott nagy múltú szaklap szerzői, akik már az élelmiszeripar meghatározása során is felhívják a figyelmet annak speciális helyzetére:„Az élelmiszeripar ugyan a feldolgozóipar része, mégis teljesen más sajátosságokkal rendelkezik, mint más ágazatok. Az agrárium szerves részeként önállóan nehezen értelmezhető, ezért a teljes élelmiszerláncot érdemes elemezni és vizsgálni.

Az európai és az észak-amerikai lakosság nagy része mindenevő, kis része vegetariánus vagy vegán, ők szigorúan betartják választott étrendjüket. Létezik azonban két másik kategória is, amelyeket egyre gyakrabban emlegetünk.A húsfogyasztásukat csökkentő fogyasztókat a szakirodalom „húscsökkentőknek” vagy „szemi-vegetariánusoknak” is nevezi, míg a flexitariánusok tudatosan csökkentik az állati eredetű termékeket étrendjükben, de nem zárják ki szigorúan a húst, csak éppen ritkábban fogyasztják, mint a mindenevők.

A tudatos élelmiszerfogyasztók felismerték és elfogadták, hogy az „egészségesebb” élelmiszerek (az egészség fenntartásához a szokásosnál hatékonyabban hozzájáruló) fogyasztása megelőzhet bizonyos betegségeket, és napjainkban a kutatók mellett az ipar is törekszik az „egészségesebb” élelmiszerek fejlesztésére és előállításra. A kenyér és a pékáruk fontos szerepet töltenek be az emberi táplálkozásban: a búzakenyér általában hatékony energiaforrás és pótolhatatlan tápanyagokat tartalmaz, éppen ezért ezeknek a termékeknek a funkcionális komponensekkel történő dúsítása széles körben elterjedt. A dúsított kenyerek táplálkozás-élettani szempontból értékesebbek egy egyszerű kenyérnél, hiszen olyan összetevőket is tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre.