hírek a laboratórium világából
Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.
► Tovább ►A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.
A világszerte ismert és rettegett, vízből képződő aeroszollal fertőző baktérium Magyarországon is több áldozatot szedett már, az általa okozott betegségek a mai napig rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. A WESSLING Tudásközpont több ezer Legionella-mérést végzett el, az adatok összesítése pedig a hamarosan beinduló turisztikai szezon, illetve az időszakosan bezárt, most újranyitó ipari létesítmények kapcsán újra ráirányítja a figyelmet a hírhedt Legionellára.A WESSLING elmúlt években végzett mérései alapján több, mint ezer ivóvízminta negyedében kimutatták a Legionellát, amely a minták több, mint 12 százalékában pedig meg is haladta a figyelmeztetési szintet.
Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.
Az EU még 2009-ben fogadta el a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet, amelynek előírásait 2011-től fokozatosan kellett alkalmazni. A tavaly decemberi jogszabálymódosítás révén pedig az integrált növényvédelem alkalmazása ma már nem csak lehetőség, hanem előírás is. A jövőben a hatóság már a növényvédelmi technológiai ellenőrzés során vizsgálni fogja, hogy a termelő az integrált növényvédelem alapelveit betartva, a lehető leghatékonyabb és egyben leginkább környezetkímélő módon folytatja-e a növénytermesztést – minderről részletesebben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hivatalos tájékoztatásában olvashat.
A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.
A szerzők célja az volt, hogy a világ különböző országaiból származó alapanyagok adatait összehasonlítsák a magyarországi alapadatokkal. A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható lencse-, rizs- és szárazbab-típusok nagy változékonyságot mutatnak származási országuk tekintetében. A szupermarketek polcairól általában öt kontinensről származó termék közül is választhat a vásárló.
A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.
Az élelmiszer- és a környezetbiztonság egymást átfedő fogalmak, hiszen a körülöttünk lévő víz, levegő és talaj tisztasága, illetve szennyezettsége alapvetően befolyásolja a mezőgazdaság által előállított élelmiszerek alapanyagainak a biztonságát – mondta el Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója a vállalat Youtube-csatornáján ingyenesen elérhető webináriumán.
Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.
A gyümölcsök friss állapotban rövid időn belül megromlanak, eltarthatóságuk azonban szárítással növelhető. A liofilizálás egy fontos ám költséges eljárás az élelmiszeriparban, a vákuum alatt fagyasztott termékek elvesztik víztartalmukat, ám a beltartalmi értékeik jelentős része nem változik. Ezeket az élelmiszereket később intakt formában fel lehet használni: így kerül például a málna és epertöret a feketecsokoládéba, és ezzel az eljárással készülnek az instant kávéporok is.
Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.
Az akrilamid kis molekulasúlyú, szagtalan, szilárd, fehér színű vegyület, amely vízben és szerves oldószerekben egyaránt jól oldódik. Az akrilamidot az 1950-es évektől kezdve számos ipari eljárás során alkalmazzák, például poliakrilamidok gyártásához, amelyeket többek között vízoldható sűrítőanyagként használnak fel. Tudható még róla, hogy e vegyület emberi idegméreg, amelyet a Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) a 2A csoportba (valószínű emberi rákkeltő) sorolt.
