Az Eurofins Vetcontrol Kft. hamarosan megrendezi legújabb, immár ötödik Baromfi Egészségügyi Akadémiáját, amelyen számos olyan aktuális kérdésről lesz szó, mint a mikotoxinok által okozott gazdasági és állategészségügyi károk, a fertőző bronchitis megelőzése vagy a madárinfluenza aktualitásai.

Az említett témák mellett szó esik majd a mintavételről és a mintaküldés aranyszabályairól. A Laboratorium.hu a mindenki számára ingyenes webináriumra „hangoló”, kedvcsináló cikkében most Dr. Bóna Márta állatorvos-menedzser szakállatorvos, baromfi szaktanácsadó előadásának gondolatait foglalta össze a  baromfiállományokat érintő diagnosztikai és monitoring céllal vett mintavételi módszerekről...

Amint azt az állatorvos-társadalom tagjai megszokhatták, az Eurofins-csoporthoz tartozó Vetcontrol Kft. állategészségügyi laboratóriuma rendszeresen tart mindenki számára hozzáférhető, szakmai webináriumokat, amelyek olyan fontos témákat érintenek, mint például az antibiotikum-rezisztencia veszélyei, a kérődzők immunrendszere, a lovak fertőző betegségei, a Broiler-betegségek laboratóriumi diagnosztikája vagy éppen az ivóvízben történő helyes gyógyszerbeadás a sertésállományban.

A szakértő laboratórium május 30-án 14:00 órai kezdettel ezúttal aktuális Baromfi Egészségügyi Akadémiáját rendezi meg.

Előadásaink:

  • Kovács Melinda Egyetemi Tanár, MTA rendes tagja – A mikotoxinok gazdasági kártétele és állategészségügyi hatásai a baromfitartásban.
  • Horváth-Papp Imre – A fertőző bronchitis felismerése, annak kártétele és megelőzése.
  • Bálint Ádám PhD – Madárinfluenza aktualitásai.
  • Fornyos Kinga PhD – Mintavétel és mintaküldés aranyszabályai.
  • Földi József – Gyógykezelési javaslat ismertetése.
  • Látits Miklós – A Baromfi Termék Tanács működése és tevékenységi köre.

REGISZTRÁCIÓ

A Laboratorium.hu Dr. Bóna Márta egyik korábbi szakmai előadásának legfontosabb tudnivalóit kiemelve a mintavételi módszerek témakörét járja körbe.

A szakember egy eltérő megközelítésre, a preventív szűrési vizsgálatokra hívja fel a figyelmet a nagyüzemi baromfitartás esetében. Hasonlóan az emberi megelőzés célú szűrővizsgálatokhoz, a szárnyasoknál is konkrét probléma felmerülése nélkül, nem betegséghez köthetően is javasolt a mintavétel és laboratóriumi vizsgálat.

Ennek legismertebb példája a Salmonella-mintavétel, amelyet a 180/ 2009. (XII:29.) FVM a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet ír elő – ismerteti Dr. Bóna Márta, hozzátéve, hogy a mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok számos előnnyel járnak:

  • a megfelelő mikro- és makrokörnyezet biztosításával például a baromfiállományok gazdaságos termelése valósulhat meg a profit maximalizálása (az állománytól elvárható lehető legtöbb bevétel realizálása) érdekében.
  • az esetleges betegségekkel szembeni védettség szintjének előzetes ismerete segítség a diagnosztikában
  • az esetleges antibiotikum kezelés eredményessége és az emberi szervezetre gyakorolt hatása megjósolhatóbb

Hogyan és mikor vegyünk mintát?

A szakembereknek élő madárból és elhullott vagy kényszervágott szárnyasokból is tudnak mintát venni és laborvizsgálatokat végezni. A kettő természetesen jellegéből adódóan eltérő mintavételi eljárásokat igényel és másmilyen diagnosztikára is alkalmas, ahogy az is fontos tényező, hogy a fertőzéssel érintett egyedeket a megbetegedés melyik szakaszában boncolják.

„Élő madárból oronasal (szájpadlási hasadék), légcső és kloáka tampon mintavételre, valamint vérvételre van lehetőség. Bizonyos betegségek esetén tolltüsző mintavétel (Marek-betegség), bőrkaparék és tollminta (tolltetű, rühösség, külső paraziták), valamint környezeti por (Salmonella) és bélsár minta (Salmonella, férgek) is vehető” – számolt be további érdekes részletekről a szakember.

A mintavétel helye, mennyisége, időzítése, eszköze és a minta megfelelő tárolása, címkézése a minta típusától és a laborvizsgálat céljától függően is eltérő lehet.

Dr. Bóna Márta arról is beszélt, hogy

  • a vérvétel hogyan történjen élő vagy holt madár vagy a naposcsibék esetében és milyen időbeni tényezőket kell figyelembe venni például immunstátusz megállapításánál
  • kórszövettani, immunhisztokémiai (IHC) vizsgálat esetében milyen oldatban kell tárolni a szövetmintát, hogyan zárjuk, tároljuk, jelöljük, és egyáltalán mekkora mintát milyen arányban, hogyan és honnan érdemes venni
  • bakteriológiai vizsgálatoknál hogyan lehet a lehető legtisztábban tárolni a tampon és szövetmintákat és hogyan kerülhető el a spórásodás
  • virológiai/molekuláris módszerek esetében kiemelten fontos, hogy maga a minta ne szennyezze a környezetét. A feltételezett diagnózisnak megfelelő tárolás módjáról, a minta eltarthatóságáról és beküldés mikéntjéről.
  • toxikológiai vizsgálat esetében nem csak a madárból származó minta szükséges, hanem a környezet, kórelőzmény és kórbonctani adatok és ezek részleteinek ismertetése
  • parazitológiai szempontból is fontos, honnan kell speciálisan mintát venni és milyen fontos tényezőkre kell figyelni, hogyan biztosítható a beküldendő szivárgás és szagmentes tárolása

A vizsgálat eredményességét és érvényességét a jól megválasztott minta is garantálja, ehhez pedig két kérdést is fel kell tennünk az állományt érintő betegséggel kapcsolatban. Egyrészt jelen van-e a betegség vagy fertőzöttség a populációban, másrészt mekkora a fertőzött állatok aránya, illetve hogyan tudjuk ezt megállapítani – fejtette ki Dr. Bóna Márta.

A fenti kérdések megválaszolása segít annak eldöntésében, hogy mely egyedeket vonjuk be a mintázásba és hány egyedből vegyünk mintát.

Az egyedszám meghatározásánál azt is figyelembe vehetjük, hogy bizonyos mintatípusonként (tampon és szervminták) és bizonyos vizsgálatok (PCR) esetében poolozhatók (egyesíthetők) a minták. A minták egyesítése a laboratóriumi dolgozók feladata, ezért javasoljuk, hogy a telepen egyedi mintavétel történjen, és a poolozás igényét a mintakísérő lapon tüntessék fel, illetve telefonon beszéljék meg a laboratórium munkatársával -hívja fel a figyelmet a szakember az egyeztetés fontosságára.

Mit tekintünk egy mintázási egységnek, és hogyan lehet reprezentatív mintát gyűjteni a madarak esetében, mire jó a korábbi titer adatok átnézése, statisztikai információk és gyakorlati tapasztalatok alapján egy mintázási egységen belül mi az a titkos egyedszám, ami alá nem érdemes menni, hogyan érdemes egyensúlyozni a statisztikailag helyes mintaszám és a laboratóriumi vizsgálat költségei között, avagy mivel nem érdemes kompromisszumot kötni, ha helyes eredményt szeretnénk látni, arra a soron következő webinárium alkalmával is hallhatnak az érdeklődők.

A betegségek monitorozásához a minta mérete a fertőződési arány és a mintavétel gyakorisága szerint változik – árult el további érdekességeket Dr. Bóna Márta, hozzátéve, szükséges, hogy a mintaszám 95%-os megbízhatósággal mutassa, ha a betegség jelen van a prevalencia vagy a fertőzöttség különböző szintjein.

Összegzésül elmondható, hogy érdemes a gazdálkodóknak az adott baromfifajnak és termelési módnak megfelelő monitoringprogramot kidolgozniuk és működtetniük az állomány egészségügyi státuszának megismerése és fenntartása érdekében a termelést hátrányosan befolyásoló betegségekre.

Amennyiben a baromfik egészségügyi kérdéseinek tekintetében további hasznos információkat szeretne megtudni, ajánljuk figyelmébe a Vetcontrol webináriumát.