élőlények górcső alatt

Hogy mi is a DNS? Talán azt mondhatnánk: az élet kottája. Immár több mint hatvan éve ismerjük, sőt az elmúlt húsz-harminc évben egyre jobban közelítünk a titokhoz a technológiák robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, de még mindig nem mondhatjuk ki: tudjuk, hogy ez a kód miként irányítja az élő szervezeteket. Azért számos dolgot már nagy biztonsággal megállapíthatunk, így például képesek vagyunk kimutatni és mennyiségileg meghatározni a génmódosított (GMO) élelmiszer- és takarmány-összetevőket, a DNS alapú módszerfejlesztésnek köszönhetően pedig az allergéneket, állati- és növényi komponenseket. És akkor a mangalicáról még nem is beszéltünk.

Amellett, hogy a húsát nagy élvezettel elfogyasztjuk, a mangalica DNS-ét is alaposan meg kell vizsgálni. Az értékes és a világon egyedülálló fajtából készült termékeket ugyanis előszeretettel hamisítják, egy kutatás eredményeként kialakított vizsgálati módszer segítségével azonban képesek vagyunk meghatározni azt a bizonyos génszakaszt, amelyik a mangalicára jellemző. Ez nem volt kis munka! Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az ember és a csimpánz génkészlete 99,9 százalékban egyezik, a mangalica és a közönséges sertés között ez a különbség még kisebb, nem véletlen tehát, hogy a kutatómunka évekig is eltartott.

Ahogy a környezeti elemek anyaméhként vesznek körül bennünket, úgy jelenti a mi szervezetünk a közvetlen környezetet milliárdnyi apró élőlénynek. Közöttük vannak olyanok, amelyek hasznos munkát végeznek a testünkben, de bizony sok olyan is előfordul, amely veszélyt jelent. Éppen ezért fontos ebből a szempontból is megnézni az élelmiszert, vizet, étrend-kiegészítőket, de még a csomagolóanyagokat is, és a mikrobákat, mikroorganizmusokat kíméletlenül berakni a mikroszkóp alá!.

Magyarországon szigorúan tiltják a genetikailag módosított szervezetek, fajták termesztését, kereskedelmét. Éppen ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani (termelőknek, gyártóknak, forgalmazóknak és fogyasztóknak egyaránt) az élelmiszereink GMO-vizsgálatára, hiszen a termékekben talált genetikailag módosított összetevők egészségkárosodást okozhatnak és komoly jogi következményekkel is járhatnak. De hogyan lehet kimutatni és vizsgálni ezeket a termékeket? Az Eurofins Biomi Kft. laboratóriumi szakértői segítségével készült cikkünkből kiderül.

Első alkalommal kerültek napvilágra olyan adatok Magyarországon, amelyekből következtetni lehet a Legionella okozta veszélyekre. Egy független laboratórium nemrég elvégzett több ezer vizsgálata alapján jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet a hírhedt baktérium előfordulása - adta hírül a Laboratorium.hu tudományos portál. Különösen az ipari létesítmények ivóvízrendszereinél érdemes figyelni.

Spóráikkal és méreganyagaikkal megbetegíthetnek minket, kiirtásuk nem könnyű, viszont olyan ételeket és italokat köszönhetünk nekik, mint a Camembert-sajt vagy a Tokaji. A TOP-Higiénia honlapjának legfrissebb cikkéből kiderül, hogy melyek a jó és a rossz penészgombák, hogyan kerülhetnek a konyhába, és hogyan tudjuk megelőzni a megbetegedést.

A Campylobacter nemzetséghez tartozó baktérium Magyarországon évente kb. 10 000 megbetegedést okoz. Az Epidemiológiai Intézet által publikált adatok alapján ebben az évben már 5289 esetet regisztráltak, ami másfélszer annyi, mint a tavalyi hasonló időszakban feljegyzett esetek száma. A www.top-higienia.hu cikkéből kiderül, hogyan kerülhetjük el a kellemetlen találkozást a Campylobacterrel.

A nyaralás során különösen fontos a jó tervezés. Az időjárásra ugyan nem lehetünk hatással, de arra igen, hogy a szabadságunk nagy részét ne a WC-n töltsük el. Ezért is érdemes megismerkedni – ha nem is testközelből – a Clostridium perfringens nevű baktériummal.

A Staphylococcus aureus a www.top-higienia.hu weboldalon futó sorozatban bemutatottakhoz hasonlóan szintén a gyakori ételmérgezést okozó mikroorganizmusok közé tartozik. Egészséges emberek bőrén, nyálkahártyáján, de a székletben is megtalálható a potenciális kórokozó, és a járványok kb. 4%-ért felelős. A népesség igen széles köre érintett, a baktérium terjedésében pedig kiemelt jelentőségű a személyi tényező, ugyanis az élelmiszerekbe általában kézről kerül.

Az Escherichia coli (röviden E. coli) baktérium a normál bélflóra legfontosabb tagja, így minden melegvérű állat és az ember emésztőrendszerének természetes összetevője. Fontos élettani szerepe van, hiszen ez a baktérium termeli a szervezet számára a K2 és a B vitamint, illetve jelenlétével nagymértékben gátolja más patogén kórokozók elszaporodását a bélrendszerben. Mi az E. coli okozta fertőzés, milyen tünetei vannak, hogyan kerülhet a konyhánkba.

Mit kell tudni a patogén baktérium biológiájáról, szaporodási jellemzőiről és az ellene való védekezés lehetőségeiről? A Laboratorium.hu összeállításában a kórokozókról szóló tudnivalókat az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos, az EU-ban és Magyarországon jelenleg is hatályos jogszabályokat is megjelöltük.

Hogy néz ki a Salmonella baktérium? Hogyan jut az ételekbe, és miként tudjuk elkerülni? A konyhákban megtalálható mikrobák és baktériumok közül talán a Salmonella a legismertebb.

Látványnak sem szép a penészes fal, ráadásul még az egészségünkre is ártalmas lehet. Mi okozza a penésztelepek kialakulását? Hogyan védekezhetünk ellene? Az ok-okozati láncolat végén a magas páratartalom, a vizesedő falak és a nem túl savas és nem túl lúgos közeg áll. E cikkben szó esik a hőhidakról, és arról, hogyan tüntethetők el egyszerűen és hatékonyan a penészfoltok.

Akár 24 órával is csökkenthető a Szalmonella vizsgálata egy új módszerrel, amely a tömegspektrometria segítségével azonosítja a mikroorganizmusokat. Mi a lényege a MALDI-TOF elnevezésű azonosítási módszernek, és miért lehet rendkívül elterjedt az elkövetkező években? Valóban forradalmasíthatja a mikrobiológiát? Erről szól legfrissebb cikkünk, nem csak mikrobiológusoknak.

November elejétől rendeletben szabályozzák az emberi egészségre súlyos veszélyt jelentő Legionella baktérium jelenlétét a környezetünkben. Mit jelent ez a gyakorlatban?Közel 40 éve fedezték fel először a Legionella baktériumot egy philadelphiai konferencián történt tragikus megbetegedés kapcsán (az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai közül 29-en belehaltak a fertőzésbe, innen kapta a nevét a veszélyes mikroorganizmus) ismerte meg a világ, és a baktérium azóta is számos alkalommal okoz megbetegedéseket. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján például Magyarországon 2013-ban 31, 2014-ben 38 és 2015-ben eddig 67 esetben rögzítettek Legionella baktérium által okozott fertőzést.A Legionella kötelező vizsgálatát azonban idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, így a vállalkozások pusztán saját jól felfogott érdekükből ellenőriztették azt. Az Európai Unió más országaihoz igazodva, mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet – mondta el Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. munkatársa. A független laboratórium az ország egész területén már évek óta vizsgál akkreditáltan Legionella-mintákat vizekből, levegőből.Az Emberi Erőforrások Miniszteriumának 49/2015. (IX.6.) rendelete a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokat tartalmazza.Mindenekelőtt fontos tisztázni a fenti két fogalmat: mely közegekre és mely létesítményekre vonatkozik a rendelet? Ami a közeget illeti, ez alatt azon 20–50 °C közötti hőmérsékletű vizet és az azt tartalmazó berendezéseket vagy rendszereket kell érteni, amelyek használata, működése, bemutatása vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges. A Legionella baktériumnak a szaporodáshoz ugyanis 20-50 °Celsius fokos vízre van szüksége, ennek módja pedig fertőzött aeroszol (levegőben eloszlatott folyadékcseppecskék) képződése és belélegzése. Ennek a kockázatát igyekszik lecsökkenteni a rendelet a közforgalmú létesítményekben.Melyek ezek a létesítmények? A rendelet szövege szerint azok az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azon közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét vagy hidroterápiás kezelőt.Ezeken a helyeken jön létre a fent bemutatott közeg, amely komoly veszélyt jelenthet különösen a legyengült szervezetű, idősebb emberekre, de – mivel minden ember másképp reagál a fertőzésre – gyakorlatilag mindenkire.A rendelet hatálya kiterjed a kockázatot jelentő közegekre, létesítményekre, azok üzemeltetőire vagy tulajdonosaira. Ezeket a közegeket és létesítményeket kockázati becsléssel szintekre kell osztani, amelynek három fokozatát állapítja meg a jogszabály: figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szint. Ezekhez a szintekhez pontos intézkedési előírásokat is megad a rendelet melléklete.Ahhoz hogy a létesítményünket be tudjuk sorolni, természetesen először kockázatbecslést kell végezni. Az elvégzett elemzésről dokumentációt kell készíteni (ugyancsak a rendelet melléklete szerint). Természeten a kockázatbecslés mellett az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak rendszeresen ellenőriznie is kell a létesítményét.A rendelet a megjelenéstől számított 90. napon lép hatálya, ami 2016. február elejére tehető.Mi az a Legionella?A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik – derül ki a Laboratorium.hu tudományos hírportál cikkéből. Amennyiben a vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek.Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.A Legionella által okozott megbetegedéseket legionellózisnak nevezik, ami lényegben atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. A betegség nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos, de azért általánosan elmondható, hogy a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek.Kapcsolódó anyagok:Legionella, a csapból támadó baktériumFürdővizek vizsgálataA Legionella-vizsgálatokról bővebben itt érdeklődhet.

A Földművelésügyi Minisztérium döntéshozói azt tervezik, hogy a GMO-mentes termékeket valamilyen jelzéssel, védjeggyel látnák el. Mindez hogyan kivitelezhető? Melyik termék nevezhető valóban GMO-mentesnek? Miért fontosak a laboratóriumi vizsgálatok, és miért nem értelmezhető a nulla, mint mérési mennyiség? Hogyan válhat a magyar termékek előnyére a GMO-mentesség? Erről szól következő összeállításunk.

Évekkel ezelőtt még csodálkoztak a vizsgálatokat megrendelők, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a termékük tartalmazzon GMO-t, azaz genetikailag módosított organizmust. Azóta egyre többen értették meg a laboratóriumi munka fontosságát, és az elmúlt években meggyőződhettek annak pontosságáról és megbízhatóságáról is. Ebből a cikkből kiderül, hogyan is zajlik a GMO-k vizsgálata.

Hét éves húsgolyó az autópálya melletti büfében, egérpiszok a cukrászdában, súlyos szabálytalanságok a vendéglátóhelyek közel felénél – nem győzzük kapkodni a fejünket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) híreit olvasva. Az utóbbi hetekben számos éttermet zártak be az ellenőrzések során feltárt komoly hiányosságok miatt. Mit tehetnek az étterem-tulajdonosok azért, hogy ne kelljen rettegniük az ellenőrzéskor? A többek között a HORECA-szektorban higiéniai és élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végző független laboratórium tanácsai segíthetnek az eligazodásban.

Miért oldódik ki jobban az ásványvizes palack anyaga az italba a forró autóban? Mik azok az élelmiszer-utánzó modelloldatok? Hogyan szaporodnak a mikrobák a védőgázas csomagolásban? Mennyi csomagolóanyagot eszünk meg az életünk során? Az érdekes kérdések mellett a csomagolóanyagok biztonságáról, szabályozásáról és a vizsgálatok fontosságáról is tanácskoztak hatósági és laboratóriumi szakemberek egy október elején rendezett konferencián, amelyen a csomagolóipar színe-java is megjelent.

Hogyan alakítsák ki az éttermek saját értékelési rendszerüket? Mit mondanak a jogszabályok? Mi a lényege a terméktanúsításoknak? Melyek egy megfelelőség-értékelési rendszer kialakításának legfontosabb elemei? Milyen területeket érdemes figyelembe venni a vendéglátásban? A fenti kérdésekre igyekeztünk válaszokat találni az alábbi összeállításban.

A baktériumok úgy viselkednek a bélrendszerünkben, mint a vendégek az étteremben: leadják a rendelést a gazdaszervezetnek, hogy mit is szeretnének enni. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap következő, júliusi számában megjelenő összefoglalásból emellett az is kiderül, hogy az édesítőszerek elpusztíthatják a jótékony baktériumokat, amelyek egyébként ádáz küzdelmet – valóságos bélharcot – folytatnak egymással odabent.

Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene.