élőlények górcső alatt

Fusarium, az időzített gomba

A Fusarium az egyik legelterjedtebb mikroszkopikus gomba, amely megfertőzi a növényeket, az általa termelt toxinok pedig komoly betegségeket is okozhatnak. Míg a gabonaféléknél ez élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent, addig a banánoknál magát a növényt pusztítja el, mint egy időzített bomba. Vagyis gomba. Akárhogy is van, a mikotoxinok vizsgálata rendkívül fontos.

Tovább
Méghogy a baktériumok nem beszélnek! Egy nemrég publikált tudományos cikk szerint speciális jelzőmolekulák segítségével igenis kommunikálnak egymással a baktériumok! A quorum sensingnek nevezett jelenségnek fontos szerepe lehet az élelmiszerek megromlásában és az élelmiszer-eredetű megbetegedésekben is. Ellentétben korábbi vélekedéssel, a baktériumok nagyon sokoldalú lények. Képesek kommunikálni is, nemcsak saját populációjukon belül, hanem fajaik között, sőt a növényekkel és állatokkal is – olvasható Farkas József akadémikus és Mohácsiné Farkas Csilla, a biológiai tudományok kandidátusa az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóiratban megjelent cikkében Tovább
Elképzelhető, hogy a kézfertőtlenítésre használt szerek fertőzzenek? Bármilyen abszurdnak tűnik is, igen. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban nemrég megjelent írás szerint ugyanis a fertőtlenítőszerek 10 százaléka nem felel meg az előírásoknak, sőt azok mikroflórával szennyeződhetnek, ami közegészségügyi szempontból is komoly veszélyt jelenthet. A laboratóriumnak ezen a területen is fontos szerep jut. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 %-a nem bizonyult megfelelőnek az elmúlt 5 év átlagában,  a mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. Az ételfertőzés kapcsán vizsgált fertőtlenítőszerek esetén a készítmények közel fele (!) nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak, ami arra enged következtetni, hogy a fertőtlenítőszerek hatékonysága a nem megfelelő alkalmazás és tárolás következtében jelentősen romlik – amint arról a Mindenar Tovább
Hogy mi is a DNS? Talán azt mondhatnánk: az élet kottája. Immár több mint hatvan éve ismerjük, sőt az elmúlt húsz-harminc évben egyre jobban közelítünk a titokhoz a technológiák robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, de még mindig nem mondhatjuk ki: tudjuk, hogy ez a kód miként irányítja az élő szervezeteket. Azért számos dolgot már nagy biztonsággal megállapíthatunk, így például képesek vagyunk kimutatni és mennyiségileg meghatározni a génmódosított (GMO) élelmiszer- és takarmány-összetevőket, a DNS alapú módszerfejlesztésnek köszönhetően pedig az allergéneket, állati- és növényi komponenseket. És akkor a mangalicáról még nem is beszéltünk. A DNS-nek a legközismertebb funkcióján túl még rengeteg más feladata is van, sok mindenért felelős, annak jobb megismerése ezért létfontosságú lehet számunkra a rákkutatástól kezdve a bakteriális diagnosztikán át a gyógyszerfejlesztésig, a növényi, állati vírusok megismeréséig. Jelenlegi tudásunk alapján már hozzá tudunk nyúlni, a leleményes és modern technológiáknak köszönhetően pedig meg tudjuk vizsgálni a DNS-t.A szekvenálásA DNS szekvenálás során egy adott DNS szakasz nukleotidsorrendjét állapítjuk meg gyorsan és hatékonyan. Tovább
Amellett, hogy a húsát nagy élvezettel elfogyasztjuk, a mangalica DNS-ét is alaposan meg kell vizsgálni. Az értékes és a világon egyedülálló fajtából készült termékeket ugyanis előszeretettel hamisítják, egy kutatás eredményeként kialakított vizsgálati módszer segítségével azonban képesek vagyunk meghatározni azt a bizonyos génszakaszt, amelyik a mangalicára jellemző. Ez nem volt kis munka! Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az ember és a csimpánz génkészlete 99,9 százalékban egyezik, a mangalica és a közönséges sertés között ez a különbség még kisebb, nem véletlen tehát, hogy a kutatómunka évekig is eltartott. Hazánk vezető biotechnológiai, állattenyésztési, élelmiszeripari kutatóintézetei, laboratóriumai és cégei fogtak össze, hogy a legmodernebb molekuláris biológiai eszköztár segítségével a mangalica örökítőanyagát felmérjék.Egyedülálló diagnosztikai eljárásAz élelmiszeranalitika területén is mind szélesebb körben alkalmazzák a DNS sokszorozáson alapuló PCR eljárások különböző típusait élelmiszerhamisítások, illetve egészségügyi kockázatot hordozó összetevők kimutatására. Ez a technika ma már jól kidolgozott, azonban eredményes alkalmazásának feltétele, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű és minőségű DNS-oldat. Tovább
Ahogy a környezeti elemek anyaméhként vesznek körül bennünket, úgy jelenti a mi szervezetünk a közvetlen környezetet milliárdnyi apró élőlénynek. Közöttük vannak olyanok, amelyek hasznos munkát végeznek a testünkben, de bizony sok olyan is előfordul, amely veszélyt jelent. Éppen ezért fontos ebből a szempontból is megnézni az élelmiszert, vizet, étrend-kiegészítőket, de még a csomagolóanyagokat is, és a mikrobákat, mikroorganizmusokat kíméletlenül berakni a mikroszkóp alá!. A mikrobiológiai vizsgálatok során kimutatjuk a kórokozókat és azok toxinjait, meghatározzuk a higiéniai és minőségi paramétereket (romlást okozók, starter kultúrák), megvizsgáljuk a fertőtlenítőszerek hatékonyságát, romlás ok-okozat elemzést, Challenge-teszteket végzünk, felállítjuk a prediktív mikrobiológiai modelleket, környezeti ártalom vizsgálatot végzünk (Legionella), megmérjük a vízaktivitást, mindebben nagy segítséünkre vannak a műszeres gyorsvizsgálatok (VIDAS, PCR, TEMPO).A mikrobiológiai vizsgálati eredmények akár 24 órán belül is elkészülnek! Tovább
Magyarországon szigorúan tiltják a genetikailag módosított szervezetek, fajták termesztését, kereskedelmét. Éppen ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani (termelőknek, gyártóknak, forgalmazóknak és fogyasztóknak egyaránt) az élelmiszereink GMO-vizsgálatára, hiszen a termékekben talált genetikailag módosított összetevők egészségkárosodást okozhatnak és komoly jogi következményekkel is járhatnak. De hogyan lehet kimutatni és vizsgálni ezeket a termékeket? Erről szól az alábbi összeállításunk. A genetikailag módosított szervezetek kimutatása során a DNS-laboratóriumok két stratégiát követhetnek. Az első a géntermék, azaz a fehérje kimutatásán alapszik Tovább

A WESSLING a 35. ELTE OTDK támogatói között

2021-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Kémiai Intézete az egy éve tartó járványhelyzet következtében rendhagyó módon, online rendezte meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, amelynek egyik szponzora a WESSLING Tudásközpont. Külön büszkeségünk, hogy oktató laboratóriumunk diákjai is díjat nyertek.

Tovább

Hogyan válasszunk növényvédő szert?

Hatalmas versennyel indul a tavaszi időszak a kereskedelem és a termelők számára egyaránt. A megfelelő termesztési technológia megtalálása mellett az egyik legfontosabb kihívást a kártevők jelentik. Milyen szempontok alapján érdemes peszticidet (növényvédő szert) választani? Egy közel 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést.

Tovább

Mi a gond a tűzoltóhabbal?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

Laboratóriumi tanácsok a biztonságos nyitáshoz

A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek.

Tovább

Mik azok a mikrozöldségek?

Olyan fiatal, gyenge, lágyszárú növények, amelyek viszonylag rövid időn belül elhervadnak, de már akár a kicsírázás után egy héttel ehetők, ráadásul tápanyagban igen gazdagok. Elterjedésük – mint oly sok meglepő trend manapság – a világ népességének fokozott növekedésének köszönhető elsősorban. A Debreceni Egyetem kutatói különböző növénycsaládokba tartozó fajokat (mustár, retek, mángold, cékla, bazsalikom) értékeltek, tanulmányuk nemrég jelent meg a WESSLING Tudásközpont szaklapjában.

Tovább

Mi köze a Bambinak az élelmiszerek ásványolaj-szennyezéséhez?

Többek között ez is kiderül a Csomagolóanyagok, csomagolószerek és élelmiszerek ásványolaj-szennyezettsége című előadásból. A WESSLING Tudásközpont online és mindenki számára elérhető tudományos videói a laboratórium szemszögéből közelítik meg a mindannyiunk életét befolyásoló környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

Tovább

Munkavédelem a laboratórium szemszögéből

A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat.

Tovább

Minél hamarabb ki kell szűrni a növényvédő szereket

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

Tovább

Sörkorcsolya sörből

Egészen pontosan a sörgyártás során visszamaradt törkölyből, amely egy igen kedvező beltartalmi paraméterekkel - alacsony cukor-, magas rost- és fehérjetartalommal - rendelkező melléktermék. Milyen eredménnyel jár a búzalisztes tallérok sörtörköllyel való dúsítása? Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap egyik legfrissebb cikke a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Gyümölcsjoghurtok és a mikrohullám

A mikrohullámú hőkezelés már nem csak a háztartásokban, hanem az élelmiszeriparban is egyre inkább elterjedt eljárás, ám az eltarthatóság szempontjából jelentős különbség lehet az így kezelt banán és az alma ízesítésű gyümölcsjoghurtok között. Miért? Erről szól az Laboratorium.hu legújabb cikke.

Tovább

Egy kattintás a tudás

Online laboratóriumi előadássorozat indultGórcső alatt és kamera előtt a növényvédő szerek, mikroműanyagok, csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek, kozmetikumok, azbeszt, pálinka, méz, GMO-k vizsgálata. Egy hazai független laboratórium ingyenes, mindenki számára elérhető online előadássorozatot indított.

Tovább

Új ruhába bújt a Laboratorium.hu!

Megújult Magyarország első és egyetlen laboratóriumi „hírügynöksége”, a több, mint nyolc éve működő Laboratorium.hu. Hétről hétre immár több, mint 370 cikkben számoltunk be a laboratóriumi vizsgálatokról a környezetvédelem, az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonság területén, elemzésekkel, számokkal és közérthető magyarázatokkal bemutatva azt a munkát, amely a korszerű vizsgálólaboratóriumokban zajlik. A külső megújulás kapcsán rövid összegzést adunk abból, mi minden jelent meg eddig tudományos portálunkon, azaz a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Hogyan válasszunk csokit?

A minőségi csokoládé jelentős élelmirost-forrás – mondja Soltész Erzsébet dietetikus. Egy független élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberének segítségével összeszedtük: mit is nevezhetünk csokinak, miért jó sokunk kedvenc édessége, és milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani.

Tovább

Tiltott gyümölcs az édes íz? - Cukorhelyettesítők élelmiszereinkben

Sokunk számára szinte feloldhatatlan dilemmát jelent, hogy a hizlaló és túlzott fogyasztása esetén komoly egészségügyi problémákat okozó cukrot vagy az azt helyettesítő szereket válasszuk. Ez utóbbiak negatív hatásairól ugyanis számos mendemonda kering. Alábbi összeállításunkban ezért arra vállalkoztunk, hogy rendet tegyünk a cukorpótló molekulák területén, bemutatjuk azok laboratóriumi vizsgálati módszereit, és ígérjük: a fenti dilemmára is megoldást kínálunk.

Tovább

A rostok és a bél-agy tengely

Bármilyen meglepő, de az emésztőrendszerünkben élő baktériumok kommunikálnak velünk! Erről beszélt a töltött káposzta rosttartalmának jótékony hatása kapcsán Soltész Erzsébet dietetikus, és erről szól két tudományos cikk a WESSSLING Tudásközpont Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapjában is. Quorum sensing, in vitro "veritas" és rosttudatos táplálkozás a Laboratorium.hu-n.

Tovább

A rost szuperereje

Legutóbb a mák és dió rosttartalmának vizsgálatáról számoltunk be, most pedig a Rosttudatos blog másik két érdekes írása alapján szedtük össze: mit tudnak a vízben oldódó és nem oldódó rostok? Nem is gondolnánk, mennyi jótékony élettani hatással rendelkeznek.

Tovább

Karácsonyi rostnyomozás

Laboratóriumi eredmény: kiemelkedően magas a mák és a dió rosttartalmaAz élelmi rostokról máig sem tudunk mindent, pedig azok kedvező élettani hatása szinte felmérhetetlenül összetett– állítja Soltész Erzsébet dietetikus, aki egy hazai független laboratóriummal együtt ismeretterjesztő sorozatot indított. Első alkalommal a bejgli legfontosabb alapanyait, azaz a mák és a dió élelmirost-tartalmát vizsgálták meg a WESSLING Tudásközpontban.

Tovább

A húsevők imádják a vega burgereket

A növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet soha nem látott ütemben növekszik, a fejlődés talán a „vega” hamburgerek esetében a legeklatánsabb. Vajon kik fogyasztják elsősorban ezeket a termékeket, és hogyan nevezhetjük a 21. század húspótlóit?  Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője összefoglaló tanulmányában többek között ezekre a kérdésekre is válaszol az Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számában.

Tovább

Hazai kutatások pontosítják a mikroműanyagok mérését

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg aggasztó hírek a mikroműanyagok előfordulásáról: nem csak felszíni vizekben, de már élelmiszerekben, ivóvízben, levegőben, élőlényekben is kimutatják azokat. A pontos méréshez az egyik legfontosabb szempont az  alkalmazott mintavételi technika hatásfoka, a különböző mérettartományú részecskék azonosítása. Két friss magyar kutatás révén a jövőben egyre jobb mérési eredmények születhetnek.

Tovább

Labor a városban

Hol, hogyan tud segíteni egy független vizsgálólaboratórium az önkormányzatoknak? Számos területen: Gyomaendrődön egy társadalmi felelősségvállalás projekt keretében megvizsgálták a település felszíni vizeit, termálvizét, a vasútvonal zajterhelését, a helyben fogott halak húsát és még a környéken termő, számos termék alapanyagául szolgáló homoktövist is. A WESSLING Tudásközpont szakemberei az értékeket magyarázva számos önkormányzat számára kínálhatnak fontos segítséget.

Tovább

Legionella: veszély a munkahelyen

Első alkalommal kerültek napvilágra olyan adatok Magyarországon, amelyekből következtetni lehet a Legionella okozta veszélyekre. Egy független laboratórium nemrég elvégzett több ezer vizsgálata alapján jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet a hírhedt baktérium előfordulása - adta hírül a Laboratorium.hu tudományos portál. Különösen az ipari létesítmények ivóvízrendszereinél érdemes figyelni.

Tovább

Penész: jó, rossz és csúf

Spóráikkal és méreganyagaikkal megbetegíthetnek minket, kiirtásuk nem könnyű, viszont olyan ételeket és italokat köszönhetünk nekik, mint a Camembert-sajt vagy a Tokaji. A TOP-Higiénia honlapjának legfrissebb cikkéből kiderül, hogy melyek a jó és a rossz penészgombák, hogyan kerülhetnek a konyhába, és hogyan tudjuk megelőzni a megbetegedést.

Tovább

10 000 "áldozat" évente: hogyan kerüljük el a Campylobactert?

A Campylobacter nemzetséghez tartozó baktérium Magyarországon évente kb. 10 000 megbetegedést okoz. Az Epidemiológiai Intézet által publikált adatok alapján ebben az évben már 5289 esetet regisztráltak, ami másfélszer annyi, mint a tavalyi hasonló időszakban feljegyzett esetek száma. A www.top-higienia.hu cikkéből kiderül, hogyan kerülhetjük el a kellemetlen találkozást a Campylobacterrel.

Tovább

A WC-hez szegező baktérium

A nyaralás során különösen fontos a jó tervezés. Az időjárásra ugyan nem lehetünk hatással, de arra igen, hogy a szabadságunk nagy részét ne a WC-n töltsük el. Ezért is érdemes megismerkedni – ha nem is testközelből – a Clostridium perfringens nevű baktériummal.

Tovább

A "szőlőfürt-baktérium"

A Staphylococcus aureus a www.top-higienia.hu weboldalon futó sorozatban bemutatottakhoz hasonlóan szintén a gyakori ételmérgezést okozó mikroorganizmusok közé tartozik. Egészséges emberek bőrén, nyálkahártyáján, de a székletben is megtalálható a potenciális kórokozó, és a járványok kb. 4%-ért felelős. A népesség igen széles köre érintett, a baktérium terjedésében pedig kiemelt jelentőségű a személyi tényező, ugyanis az élelmiszerekbe általában kézről kerül.

Tovább

E. coli, a kétarcú baktérium

Az Escherichia coli (röviden E. coli) baktérium a normál bélflóra legfontosabb tagja, így minden melegvérű állat és az ember emésztőrendszerének természetes összetevője. Fontos élettani szerepe van, hiszen ez a baktérium termeli a szervezet számára a K2 és a B vitamint, illetve jelenlétével nagymértékben gátolja más patogén kórokozók elszaporodását a bélrendszerben. Mi az E. coli okozta fertőzés, milyen tünetei vannak, hogyan kerülhet a konyhánkba.

Tovább

Listeria

Mit kell tudni a patogén baktérium biológiájáról, szaporodási jellemzőiről és az ellene való védekezés lehetőségeiről? A Laboratorium.hu összeállításában a kórokozókról szóló tudnivalókat az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos, az EU-ban és Magyarországon jelenleg is hatályos jogszabályokat is megjelöltük.

Tovább

Kerüljük el a Salmonella-családot!

Hogy néz ki a Salmonella baktérium? Hogyan jut az ételekbe, és miként tudjuk elkerülni? A konyhákban megtalálható mikrobák és baktériumok közül talán a Salmonella a legismertebb.

Tovább

Szódabikarbónával a penész ellen

Látványnak sem szép a penészes fal, ráadásul még az egészségünkre is ártalmas lehet. Mi okozza a penésztelepek kialakulását? Hogyan védekezhetünk ellene? Az ok-okozati láncolat végén a magas páratartalom, a vizesedő falak és a nem túl savas és nem túl lúgos közeg áll. E cikkben szó esik a hőhidakról, és arról, hogyan tüntethetők el egyszerűen és hatékonyan a penészfoltok.

Tovább

Új módszerrel a szalmonella ellen

Akár 24 órával is csökkenthető a Szalmonella vizsgálata egy új módszerrel, amely a tömegspektrometria segítségével azonosítja a mikroorganizmusokat. Mi a lényege a MALDI-TOF elnevezésű azonosítási módszernek, és miért lehet rendkívül elterjedt az elkövetkező években? Valóban forradalmasíthatja a mikrobiológiát? Erről szól legfrissebb cikkünk, nem csak mikrobiológusoknak.

Tovább

Ellenőrzik a Legionellát!

November elejétől rendeletben szabályozzák az emberi egészségre súlyos veszélyt jelentő Legionella baktérium jelenlétét a környezetünkben. Mit jelent ez a gyakorlatban?Közel 40 éve fedezték fel először a Legionella baktériumot egy philadelphiai konferencián történt tragikus megbetegedés kapcsán (az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai közül 29-en belehaltak a fertőzésbe, innen kapta a nevét a veszélyes mikroorganizmus) ismerte meg a világ, és a baktérium azóta is számos alkalommal okoz megbetegedéseket. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján például Magyarországon 2013-ban 31, 2014-ben 38 és 2015-ben eddig 67 esetben rögzítettek Legionella baktérium által okozott fertőzést.A Legionella kötelező vizsgálatát azonban idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, így a vállalkozások pusztán saját jól felfogott érdekükből ellenőriztették azt. Az Európai Unió más országaihoz igazodva, mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet – mondta el Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. munkatársa. A független laboratórium az ország egész területén már évek óta vizsgál akkreditáltan Legionella-mintákat vizekből, levegőből.Az Emberi Erőforrások Miniszteriumának 49/2015. (IX.6.) rendelete a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokat tartalmazza.Mindenekelőtt fontos tisztázni a fenti két fogalmat: mely közegekre és mely létesítményekre vonatkozik a rendelet? Ami a közeget illeti, ez alatt azon 20–50 °C közötti hőmérsékletű vizet és az azt tartalmazó berendezéseket vagy rendszereket kell érteni, amelyek használata, működése, bemutatása vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges. A Legionella baktériumnak a szaporodáshoz ugyanis 20-50 °Celsius fokos vízre van szüksége, ennek módja pedig fertőzött aeroszol (levegőben eloszlatott folyadékcseppecskék) képződése és belélegzése. Ennek a kockázatát igyekszik lecsökkenteni a rendelet a közforgalmú létesítményekben.Melyek ezek a létesítmények? A rendelet szövege szerint azok az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azon közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét vagy hidroterápiás kezelőt.Ezeken a helyeken jön létre a fent bemutatott közeg, amely komoly veszélyt jelenthet különösen a legyengült szervezetű, idősebb emberekre, de – mivel minden ember másképp reagál a fertőzésre – gyakorlatilag mindenkire.A rendelet hatálya kiterjed a kockázatot jelentő közegekre, létesítményekre, azok üzemeltetőire vagy tulajdonosaira. Ezeket a közegeket és létesítményeket kockázati becsléssel szintekre kell osztani, amelynek három fokozatát állapítja meg a jogszabály: figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szint. Ezekhez a szintekhez pontos intézkedési előírásokat is megad a rendelet melléklete.Ahhoz hogy a létesítményünket be tudjuk sorolni, természetesen először kockázatbecslést kell végezni. Az elvégzett elemzésről dokumentációt kell készíteni (ugyancsak a rendelet melléklete szerint). Természeten a kockázatbecslés mellett az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak rendszeresen ellenőriznie is kell a létesítményét.A rendelet a megjelenéstől számított 90. napon lép hatálya, ami 2016. február elejére tehető.Mi az a Legionella?A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik – derül ki a Laboratorium.hu tudományos hírportál cikkéből. Amennyiben a vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek.Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.A Legionella által okozott megbetegedéseket legionellózisnak nevezik, ami lényegben atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. A betegség nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos, de azért általánosan elmondható, hogy a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek.Kapcsolódó anyagok:Legionella, a csapból támadó baktériumFürdővizek vizsgálataA Legionella-vizsgálatokról bővebben itt érdeklődhet.

Tovább

A GMO-mentesség hazai jelölése - Piaci előny a magyar termékek előtt?

A Földművelésügyi Minisztérium döntéshozói azt tervezik, hogy a GMO-mentes termékeket valamilyen jelzéssel, védjeggyel látnák el. Mindez hogyan kivitelezhető? Melyik termék nevezhető valóban GMO-mentesnek? Miért fontosak a laboratóriumi vizsgálatok, és miért nem értelmezhető a nulla, mint mérési mennyiség? Hogyan válhat a magyar termékek előnyére a GMO-mentesség? Erről szól következő összeállításunk.

Tovább

Hogyan halásszák a DNS-t?

Évekkel ezelőtt még csodálkoztak a vizsgálatokat megrendelők, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a termékük tartalmazzon GMO-t, azaz genetikailag módosított organizmust. Azóta egyre többen értették meg a laboratóriumi munka fontosságát, és az elmúlt években meggyőződhettek annak pontosságáról és megbízhatóságáról is. Ebből a cikkből kiderül, hogyan is zajlik a GMO-k vizsgálata.

Tovább

Labor a vendéglőben - 2.

Hét éves húsgolyó az autópálya melletti büfében, egérpiszok a cukrászdában, súlyos szabálytalanságok a vendéglátóhelyek közel felénél – nem győzzük kapkodni a fejünket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) híreit olvasva. Az utóbbi hetekben számos éttermet zártak be az ellenőrzések során feltárt komoly hiányosságok miatt. Mit tehetnek az étterem-tulajdonosok azért, hogy ne kelljen rettegniük az ellenőrzéskor? A többek között a HORECA-szektorban higiéniai és élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végző független laboratórium tanácsai segíthetnek az eligazodásban.

Tovább

Az utolsó szó mindig a mikrobáké!

Miért oldódik ki jobban az ásványvizes palack anyaga az italba a forró autóban? Mik azok az élelmiszer-utánzó modelloldatok? Hogyan szaporodnak a mikrobák a védőgázas csomagolásban? Mennyi csomagolóanyagot eszünk meg az életünk során? Az érdekes kérdések mellett a csomagolóanyagok biztonságáról, szabályozásáról és a vizsgálatok fontosságáról is tanácskoztak hatósági és laboratóriumi szakemberek egy október elején rendezett konferencián, amelyen a csomagolóipar színe-java is megjelent.

Tovább

Labor a vendéglőben - 1.

Hogyan alakítsák ki az éttermek saját értékelési rendszerüket? Mit mondanak a jogszabályok? Mi a lényege a terméktanúsításoknak? Melyek egy megfelelőség-értékelési rendszer kialakításának legfontosabb elemei? Milyen területeket érdemes figyelembe venni a vendéglátásban? A fenti kérdésekre igyekeztünk válaszokat találni az alábbi összeállításban.

Tovább

Bélharc: ételt rendelő baktériumok

A baktériumok úgy viselkednek a bélrendszerünkben, mint a vendégek az étteremben: leadják a rendelést a gazdaszervezetnek, hogy mit is szeretnének enni. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap következő, júliusi számában megjelenő összefoglalásból emellett az is kiderül, hogy az édesítőszerek elpusztíthatják a jótékony baktériumokat, amelyek egyébként ádáz küzdelmet – valóságos bélharcot – folytatnak egymással odabent.

Tovább

A csapból támadó baktérium

Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene.

Tovább