Az Eurofins Vetcontrol Kft. ingyenes szakmai webináriuma a legújabb KAP-pályázat felhasználásáról.

A környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok rendkívül veszélyesek: az Európai hatóságok előrejelzései szerint hazánkban 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká is válhatnak. Az Agrárminisztérium és az Eurofins Vetcontrol Kft. állategészségügyi laboratórium szakértőinek közreműködésével megvalósuló webináriumon az április végén megjelent, Közös Agrárpolitika pályázatról volt szó. A támogatás az állattartó típusú, nagy létszámú árutermelő minősítésű sertés, baromfi vagy szarvasmarha tartó tenyészetekben elősegíti az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését...

Az Antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem kompenzációs kifizetés elnevezést viselő támogatás célja az antibiotikumok felelős, fenntartható használatának elősegítése, különösen a humán egészségügyi szempontból kritikus hatóanyagok alkalmazásának visszaszorítása és az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzése.

A felhívás alapján normatív, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon jogosultsági feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termelők, akik hozzájárulnak az antimikrobiális rezisztencia visszaszorításához azáltal, hogy a jogszabályokban meghatározott követelményeken túlmutatóan, önkéntes alapon, a felhívásban meghatározott feltételek szerint vállalják a kötelezettségek megvalósítását és azokat teljesítik. A helyes, körültekintő, célzott antibiotikum felhasználásához elengedhetetlenül szükségesek a laboratóriumi vizsgálatok is, amelyekről ugyancsak szó esett az állategészségügyi laboratóriumi vizsgálatokban élen járó Eurofins Vetcontrol Kft. által szervezett szakmai webináriumon.

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem nagyon fontos területe az állategészségügynek, a számos előremutató intézkedés és eredmény mellett még sok a feladat is. Az AMR-nek egy része kell, hogy legyen egy támogatási rendszer biztosítása is, amely megkönnyíti a gazdák életét – mondta el dr. Kollár-Nagy Eszter az Agrárminisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának Állategészségügyi referense az AMR állategészségügyi jelentőségéről és az AMR támogatási jogcím szakmai hátteréről szóló előadásában.

„Antimikrobiális rezisztenciáról (AMR) akkor beszélünk, ha a mikroorganizmusok olyan antimikrobiális hatóanyagok jelenléte ellenére is képesek életben maradni, illetve szaporodni, amelyek rendes körülmények között gátlólag hatnak rájuk, vagy elpusztítják őket” - idézte az Európai Bizottság honlapját.

Az AMR a társadalmat érintő számos negatív hatása közül is kiemelkedik az az ijesztő adat, amely alapján közel 1,3 millió ember halálát okozhatja a világon egy évben a rezisztens kórokozók előfordulása. Éppen ezért a WHO a top 10 egészségügyi fenyegetés közé választotta az AMR-t, de 2022-ben a 3 legsúlyosabb egészségügyi fenyegetés között szerepelt, vagyis az AMR a humánegészségügyet és a környezetegészségügyet is érinti. A környezetben lévő rezisztens törzsek előfordulása borzasztó nagy kockázatot jelent, illetve maguk a rezisztencia gének, amelyeket a bacilusok előszeretettel adogatnak egymásnak.

Ezzel a nagyon jelentős egészségügyi aggállyal nemzetközi szervezetek együttesen is foglalkoznak. Létrejöttek olyan nemzetközi együttműködések, mint például WOAH -WHO -FAO – UNEP Négyes együttműködése vagy a WHO Globális Egy egészség akcióterve és egyéb intézkedések az Európai Unióban, amelyek magukban foglalják például a közös jelentések készítését, harmonizált AMR monitoringot, antibiotikum adatgyűjtést, országlátogatásokat, képzéseket, kutatási programokat is.

A Termőföldtől az asztalig zöld stratégia célkitűzései között nemcsak a kémiai növényvédőszerek és műtrágyák használatának 20%-os csökkentése vagy az ökológiai gazdálkodás elérése és az ökológiai akvakultúra szerepel, hanem a haszonállatoknál és akvakultúránál használt antimikrobiális szerek használatának 50%-os csökkentése is. 2022-től új uniós rendeletek vonatkoznak a gyógyszeres takarmányokra, valamint az állatgyógyászati készítményekre is.

Az antimikrobiális szerek használatát 2030-ig mg/PCU* értékig kell zsugorítani, amely 2018-as adat szerint 118,3 mg/PCU, a 2022-es adat szerint 84,8 mg/PCU. A célérték pedig 59, 2 mg/PCU, tehát már így is jelentős csökkenés látható – mutat rá az eddigi eredményekre a szakértő. (Magyarázat: a mg - a beadott antibiotikum hatóanyagának a mennyiségét; a PCU - Population correction unit/populációs korrekciós egységet jelöli).

Az adatok több tagállam nagykereskedelmi eladási adatainak gyűjtésén alapuló jelentéséből származnak, amelyben Magyarország 2010. óta vesz részt, és az állategészségügyben az ötödik legtöbb antibiotikumot használó ország, ez az érték az utolsó az utolsó ESVAC jelentés (2023. okt. 13.) szerint 111,2 mg/PCU. Hazánk 2022-ben produkálta az eddigi legalacsonyabb értéket, az adatokból látszik nálunk is a fokozatos csökkenés, az egyre tudatosabb felhasználás.

„Az a cél, hogy a tömegkezelés formáiból az egyéni kezelés felé tartsunk.”

Nem arról van szó, hogy teljesen le kell csökkenteni az antibiotikumok használatát, hanem azt kell tudatosítani és elérni, hogy akkor alkalmazzuk azokat, amikor valóban szükség van rájuk. Ezt pedig úgy lehet biztosítani, hogy ha vannak mögötte szakmailag megalapozott vizsgálatok, információk, amelyek segítségével kiválaszthatjuk a legmegfelelőbb hatóanyagot, gyógyszerformát, készítményt – hangsúlyozza az előadó. Az így meghatározott, célzott hatóanyagfelhasználás az eladási adatokban is tükröződik, és a kevesebb eladás kisebb AMR kockázatot jelent.

Az EMA oldalon megtalálhatók a hatóanyag forgalmazási adatok, további információk pedig elérhetőek a NÉBIH oldalán.

Mi is az az AMR monitoring?

A baktériumok rezisztenciáját vizsgálni kell az emberi fogyasztásra szánt állatok vágóhídi vagy azok kiskereskedelmi húsmintáiban, hiszen ezek közegészségügyi jelentősége rendkívül nagy. Magyarországon magas a rezisztencia, bizonyos kórokozó-kombinációk esetében hazánkban volt a legmagasabb a rezisztens kórokozók aránya, ami azt jelenti, hogy bármelyikünk konyhájában ezek a multirezisztens kórokozók megtalálhatók - világít rá a mindennapi helyzet jelentőségére dr. Kollár-Nagy Eszter.

Februárban megjelent az ECDC, EFSA és az EMA 2024 februárjában kiadott IV. JIACRA elnevezésű közös jelentése a 2019, 2020 és 2021 évekről. A humán- és állategészségügyi antimikrobiális szerfelhasználás elemzése integrált analízisen alapszik, vagyis humán felhasználás és rezisztencia adatok és az állategészségügyi eladási adatokat és rezisztencia adatok (AMR előfordulása) összefüggéseit keresi, valamint az uniós trendeket is igyekszik felvázolni. Ez a fontos jelentés a tagállamok döntéshozatalait is befolyásolja.

Egyenesarányú összefüggés mutatható ki az antibiotikum-felhasználás és a rezisztencia között (ezt különböző törzsek esetében egyenként is megvizsgálták). Az E. Coli esetében például megnőtt a baktérium érzékenysége ott, ahol csökkentették az antibiotikus felhasználásokat. Ez azt jelenti, hogy van remény arra, hogy vissza lehet fordítani a folyamatokat, ha nem is teljesen, de részben.

Megtudtuk, hogy a jelentés alapján számos elemet tartalmazó körültekintő ajánlás született, beleértve a szakemberképzést, a felhasználás csökkentését, a megelőzés és járványvédelmi intézkedéseket, antimikrobiális szerek felelős és prudens alkalmazását, a diagnosztikai tesztek elérhetőségének biztosítását, valamint további adatgyűjtést és kutatásokat.

A hallgatóság megismerhette az arra vonatkozó jogszabályokat, hogy milyen esetben adhatunk antibiotikumot az állategészségügyben a humán szerek védelme érdekében. Ugyanezt a célt szolgálja az az antibiotikumlista, amely csak a humánegészségügyben használható hatóanyagokat tartalmazza. Ezeknek a szereknek az alkalmazása tilos az állategészségügyben azért, hogy megőrizzék a hatékonyságukat a humánegészségügy számára, így súlyosabb bakteriális megbetegedést lehet majd gyógyítani.

Az AMR támogatási jogcím háttere

A termőföldtől az asztalig stratégia 2030-ig megfogalmaz egy 50%-os csökkenést az antimikrobiális szerek eladására, valamint a Common Agricultural Policy / Közös Agrárpolitika (KAP) erre vonatkozó támogatott intézkedések, pénzügyi ösztönzőit. A tervezett négy jogcím közül egyelőre csak a mintavétel és rezisztenciavizsgálat elvégzése valósult meg, de a listában szerepelnek olyan előremutató tervek, mint a preventív termékek alkalmazása, antibiotikum-csökkentési terv kidolgozása, valamint az elektronikus adatgyűjtési rendszer alkalmazása például nagylétszámú sertés, szarvasmarha és baromfi telepek esetében.

A webinárium második felében Petró Tamás, az Agrárminisztérium, Közös Agrárpolitika Végrehajtásért Felelős Helyettes Államtitkárság EMVA környezeti támogatások referense ismertette az AMR pályázati felhívás kereteit. Ez az előremutató pályázat igyekszik bevonni a gazdákat az előzőekben megismert reformok megvalósításába. Az AMR alapja a 2021/2115/EU rendelet 70. cikk olyan kötelezettségvállalásokra nyújtható támogatás, amelyek túlmutatnak a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott kötelező követelményeken.

Miért fontos az antibiotikumok visszaszorítása a környezetben?

Az embereknél a szennyvízzel, állatoknál pedig a kiszórt szerves trágyával a környezetbe kerülő antibiotikum elpusztítja ugyan az arra érzékeny baktériumokat, ám egyben túlélési előnyt biztosít az ellenálló (rezisztens) mikroorganizmusoknak. Ennek eredményeként azok a kórokozó baktériumok szaporodnak el, amelyek ellen nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen hatékonyan védekezni – mondta el Branduse László, az Eurofins-csoporthoz tartozó Vetcontrol Kft. ügyvezetője, a május 14-én megrendezésre kerülő webinárium egyik főszervezője, a Laboratorium.hu-nak.

Ha egy legyengült emberi (vagy állati) szervezetben a multirezisztens kórokozó baktérium elszaporodik, a betegséget nem lehet antibiotikumokkal meggyógyítani a rezisztencia miatt, és végül a beteg akár meg is halhat – nem véletlen, hogy 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta betegségek akár vezető halálokká is válhatnak az egész világon. A tapasztalatok szerint az embereknél és az állatoknál is túladagolják az antibiotikumot, ráadásul az sem mindegy, hogy milyen betegségre milyen szert írnak fel.

Állatorvosi vizsgálatokkal és az antibiotikumok kimutatásával kapcsolatban a független és akkreditált laboratórium szakértőinél tájékozódhatnak az érdeklődők.