a víz vizsgálata

PFAS mérésekkel támogatta a PET Kupát az Eurofins Analytical Services Hungary Kft.Több, mint 30 éves, milliós nagyságrendű vizsgálati eredményből összeálló tapasztalatunkkal már eddig is komoly erőfeszítéseket tettünk a víz védelméért:elég csak felszíni, felszín alatti, talaj- vagy akkreditált szennyvízméréseinkre, rekultivációs projektekben való részvételünkre vagy az olyan módszerfejlesztéseinkre gondolni, mint például peszticidek és gyógyszermaradványok vizekből történő meghatározása, mikroműanyag mérések a Balatonban és a Dunában.

Egy rendhagyó laboratóriumi vizsgálat történeteAmennyiben egy kutató éppen a nemzetközi konferencián tartandó előadását megelőzően talál kullancsot a lábán, az bizony nagy eséllyel vezethet az apró műanyagcsillámok laboratóriumi vizsgálatához. Hogy a két tény között mi a logikai összefüggés, miből áll a csillám, és miért jelent veszélyt a környezetre? Kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából.

Nem csak hogy jelen vannak a Balatonban a különböző méretű mikroműanyag-részecskék, hanem sajnos kimutatható élettani hatással is vannak a gerinctelen élőlényekre. Mindez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Laboratóriumának közös kutatásából derült ki.

Az Eurofins Analytical Services eredményei a Víz világnapján!A mikroműanyagok mindenhol jelen vannak: a tengerben, a felszíni vizekben, a szennyvízben és a levegőben is. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium módszerfejlesztések és kutatások sorozatával járul hozzá ahhoz, hogy azok szakszerű mérése és a probléma nemzetközi szinten történő kezelése minél hatékonyabb lehessen. Az úgynevezett PFAS-vegyületek szinte örök életűek: remek ipari tulajdonságokkal rendelkeznek, ám kifejlesztésükkor még nem tudták, hogy bizony súlyos kockázatot jelentenek a környezetre, vizeinkre és az emberi egészségre is. Az Eurofins Analytical Services óaktívan foglalkozik ezzel a területtel is. Rövid összefoglalónkkal a Víz világnapja alkalmából erre a két súlyos környezetvédelmi kockázatra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Egy hazai kutatók részvételével zajlott mérés eredménye MáltánálA Deep Sea elnevezésű Földközi tengeri kutatás során kiderült: a mélyebb rétegekben (6-10 m mélységben) nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen. A Málta környékén végzett kutatások meglepő eredményét nemrég publikálták a projekt vezetői. A nemzetközi csapatban részt vevő Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. vizsgálólaboratórium projektmenedzsere a Laboratorium.hu tudományos portálnakelmondta, hogy a mikroműanyagok mélyebb rétegekben történő masszív jelenléte hátterében a részecskék sűrűségének megváltozása, azaz szennyeződése is állhat.

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek.

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg aggasztó hírek a mikroműanyagok előfordulásáról: nem csak felszíni vizekben, de már élelmiszerekben, ivóvízben, levegőben, élőlényekben is kimutatják azokat. A pontos méréshez az egyik legfontosabb szempont az  alkalmazott mintavételi technika hatásfoka, a különböző mérettartományú részecskék azonosítása. Két friss magyar kutatás révén a jövőben egyre jobb mérési eredmények születhetnek.

Hol, hogyan tud segíteni egy független vizsgálólaboratórium az önkormányzatoknak? Számos területen: Gyomaendrődön egy társadalmi felelősségvállalás projekt keretében megvizsgálták a település felszíni vizeit, termálvizét, a vasútvonal zajterhelését, a helyben fogott halak húsát és még a környéken termő, számos termék alapanyagául szolgáló homoktövist is. A Eurofins Tudásközpont szakemberei az értékeket magyarázva számos önkormányzat számára kínálhatnak fontos segítséget.

Egyfajta csodaszerként vagy legalábbis elképesztő hatású étrend-kiegészítőként árulják különböző boltokban és weboldalakon az oxigénnel dúsított vizet. A hatásvadász leírások alapján valóban úgy tűnhet, a palackban vagy patronos formában árusított termék energikussá, fitté varázsol bennünket, megvéd az öregedéstől, a potenciazavaroktól, sőt, még a rákot is gyógyítja. A valóságban azonban már az is kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e az emésztőrendszerünkig az oxigéndús víz.

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában a Greenpeace legfrissebb vizsgálata szerint. A méréseket ugyanaz a független laboratórium végezte, amelyik három éve a Parányi Plasztiktalány projekt keretében korábban már megvizsgálta a folyót. Azóta jelentős előrelépés történt a vizsgálati módszerekben is.

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Ismét mintát vett a Dunából egy független laboratórium, ezúttal Esztergomnál helyezték a vízbe a mikroműanyagok mérésére kialakított szivattyút a Pó és a Duna folyókért program keretében. A WWF nemrég közzétett tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg - adta hírül a Laboratorium.hu.

Egy angol kutatás kapcsán az egész európai sajtót bejárta a hír, miszerint a folyók antibiotikum-szennyezettsége aggasztóan magas. Vajon mit jelent az, hogy magas? Vannak-e határértékek? Pusztán az a tény, hogy az emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kerülő különböző vegyületeket ma már képesek vagyunk kimutatni, valóban okot ad a pánikra? Lássuk, mit mond erről egy vizsgálólaboratórium.

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig. De mégis hol és mit? Kell-e tartanunk a glifozáttól és a hormonoktól? És miért nincs értelme a nulla határértéknek? Kiderül a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából készített összeállításából .

Egy hazai laboratórium nemrég megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettségét. A nyugtalanító eredményekről az ősszel az egész magyar sajtó beszámolt, a Parányi Plasztiktalány projektről márciustól a kezdeményezés tudománykommunikációs partnere, a Csodák Palotája rendezett mikrotárlatot.

A 2019-es KSZGYSZ-bálon a mikroműanyagok vizsgálata terén elért eredményekért, valamint a széleskörű ismeretterjesztő tevékenységért kapott oklevelet egy vizsgálólaboratórium két munkatársa, Palotai Zoltán és Bordós Gábor.

Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a hírhedt glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkinek veszélyben lenne az egészsége, a vizsgálólaboroknak mindenesetre több dolguk lesz. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, mennyi vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

A sokéves hagyományoknak megfelelően a WESSLING Nonprofit Kft. által szervezett jártassági vizsgálati program, azaz a QualcoDuna idén januárban is megrendezte az előző, 2018-as évet összegző zárókonferenciáját. Az ismételten teltházas, jó hangulatú szakmai eseményen hasznos tanácsok is elhangzottak a többek között a laboratóriumi jártassággal vagy a mintavétellel kapcsolatban, és a közönség azt is megtudta: januártól már az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot.

Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre? A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is.

Hormonok és növényvédő szerek az ivóvízben? Bakterológiai veszélyek? Számos, mindanniyunkat érintő kérdést vettek sorra a Magyar Víziközmű Szövetség lapja, a Vízmű Panoráma legfrissebb számában. Dr. Szigeti Tamás János, egy vízvizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium szakembere szerencsére megnyugtató választ adott.

Hamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításában részletesen bemutatjuk a június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?.

Egyszerűsödő és gyorsuló értékelés, online eszközök használata, kiszámítható jövőkép és a bűvös 42-es szám: sikeresen lezajlott a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett, kémiai, biológiai és mintavételi jártassági vizsgálatokat szervező QualcoDuna program tavalyi évet lezáró konferenciája.

Többszöri nekifutás után, de most már ellentmondást nem tűrő módon megérkezett a nyár. A kánikulában az egyetlen hely, ahol valamennyire még el tudjuk viselni a hőséget: a strand. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, miben is úszkálunk! Ebből a cikkből kiderül, hogy mi minden lehet a medencék vizében, és hogy az ott található anyagokat, élőlényeket hogyan vizsgálják. A laboratóriumban ugyanis a természetes strandok és a fürdők, medencék vizét is elemzik.

Közérdekű és tájékoztató honlapunkon már cikkek tucatjait közöltük arról, hogy milyen izgalmas és sokszínű vizsgálatokat végeznek egy független laboratóriumban. Na de gondolná-e valaki, hogy a laboratóriumokat milyen sokoldalúan és szigorúan ellenőrzik? Ez az egyik ellenőrzési lehetőségről, a jártassági vagy más néven körvizsgálatokról szól.

Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene.