a víz vizsgálata

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább
A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból. Az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációját végző Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából hiánypótló tanulmány készült a „Mikroműanyagok a szennyvizekben – Szennyvízanalitika a magyarországi szennyvíztisztítókban a Duna mentén” címmel. A munkához a Magyar Víziközmű Szövetség nyújtott hátteret, elősegítve a kijelölt szennyvíztisztítókkal történő kapcsolatfelvételt és ezzel támogatva a vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft független laboratórium munkáját Tovább
Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt. A november 29. és december 5 Tovább
Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg. A mikroműanyagok korunk egyik legkomolyabb környezetvédelmi kihívását jelentik. Az egyik legfontosabb feladat mindenekelőtt a helyzet feltérképezése: a lehető legpontosabb mérések (mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok) kifejlesztése, illetve a módszerek egységesítése. Mindkét területen nemzetközi szinten is jelentős lépést tett Bordós Gábor, aki kollégáival és a MATE szakembereivel több fontos hazai projekt, valamint Dr. Tovább
Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről. A Duna Transznacionális Program keretében és az EU társfinanszírozásával megvalósuló Tid(y)Up! INTERREG DTP elnevezésű projektbenMagyarország mellett számos európai ország (többek között Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Bulgária, Románia és Ukrajna) ország vesz részt, a kutatás magyarországi projektvezetője a Természetfilm.hu Egyesület. A projekt célja a makro- és mikroműanyagok vizsgálati módszerének egységesítése és új módszerek elterjesztése a folyók műanyag szennyezettségének csökkentésére – mondta el Bordós Gábor, a projektben szintén partner Országos Vízügyi Főigazgatóság által megbízott  laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. Tovább
A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek. Az átoltottság egyértelmű növekedésével talán ismét belátható időn belül újraindulnak azok az ipari és kereskedelmi szektorok, amelyek eddig a járvány veszteseinek számítottak. Nekik most különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy a lezárt épületek ivóvízrendszereit megfelelően ellenőrizzék – hívják fel a figyelmet egy független laboratórium, a WESSLING Tudásközpont munkatársai Tovább
Az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg aggasztó hírek a mikroműanyagok előfordulásáról: nem csak felszíni vizekben, de már élelmiszerekben, ivóvízben, levegőben, élőlényekben is kimutatják azokat. A pontos méréshez az egyik legfontosabb szempont az  alkalmazott mintavételi technika hatásfoka, a különböző mérettartományú részecskék azonosítása. Két friss magyar kutatás révén a jövőben egyre jobb mérési eredmények születhetnek. A mikroműanyag kifejezést a 2000-es években használták először az 5 mm-nél kisebb részecskékre, amelyekről kiderült: sokféle káros élettani hatással rendelkezhetnek, veszélyeztethetik a vízi ökoszisztémát, legyen szó az eleve ilyen kisméretűre gyártott és például kozmetikumokban használt elsődleges mikroműanyagokról (mikrogyöngyök), vagy a környezetbe kikerülő nagyobb hulladékok aprózódásából keletkező másodlagos mikroműanyagokról – ezeket tengerek vízéből mutatták ki először.A mikroműanyagok vizsgálata komplex környezetanalitikai feladat, amely a hatékony mintavétellel kezdődik Tovább

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább

Növényvédő szerek: szigorodik a szabályozás, fontos feladatok várnak a termelőkre

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

Tovább

Külföldi termések a magyar piacon – van-e különbség?

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.

Tovább

Fluortartalmú csomagolószerek – miért lehetnek veszélyesek?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Tovább

Fagyasztva szárítás: nem romlik a gyümölcsök minősége

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Tovább

Akrilamid a kapszulás kávékban – van-e félnivalónk?

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.

Tovább

Mikroműanyagok a szennyvizekben

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Tovább

Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi.

Tovább

Alga mint fehérjeforrás? Alumínium az élelmiszerekben?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

Tovább

A WESSLING a Planet Budapest Világtalálkozón

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Elstartolt a Hungalimentaria

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Tovább

Nemzetközi jelentőségű kutatás a mikroműanyag-vizsgálatok terén

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Tovább

Csomagolóanyagok: csak elméletben vagyunk ökotudatosak

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

Tovább

Mikroműanyagokra vadásznak a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Tovább

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Tovább

Ismét laborban vizsgálták Magyarország Cukormentes tortáját

A „Beszterce rózsája” nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg. A vizsgálatokat az idén is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium végezte. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül, hogyan.

Tovább

Még ma is veszélyes a dioxin az ételekben

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Tovább

Középpontban az azbeszt

Folytatódik a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozataAz azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az asbestosis, a mesothelioma és a tüdőrák is. A WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium épületek azbesztmentesítésével összefüggő szakértői szolgáltatásaival, akkreditált mintavétellel és vizsgálattal áll megrendelői rendelkezésére, ezúttal pedig egy tudományos videóban számol be a fontos, sok embertársunkat érintő kérdésről.

Tovább

Megújult az Élelmiszervizsgálati Közlemények honlapja

A mindenki számára ingyenes, magyar és angol nyelvű tudományos cikkek htmel-formában is olvashatók.

Tovább

Labor a városban

Hol, hogyan tud segíteni egy független vizsgálólaboratórium az önkormányzatoknak? Számos területen: Gyomaendrődön egy társadalmi felelősségvállalás projekt keretében megvizsgálták a település felszíni vizeit, termálvizét, a vasútvonal zajterhelését, a helyben fogott halak húsát és még a környéken termő, számos termék alapanyagául szolgáló homoktövist is. A WESSLING Tudásközpont szakemberei az értékeket magyarázva számos önkormányzat számára kínálhatnak fontos segítséget.

Tovább

Kopoltyú a gyomorban

Egyfajta csodaszerként vagy legalábbis elképesztő hatású étrend-kiegészítőként árulják különböző boltokban és weboldalakon az oxigénnel dúsított vizet. A hatásvadász leírások alapján valóban úgy tűnhet, a palackban vagy patronos formában árusított termék energikussá, fitté varázsol bennünket, megvéd az öregedéstől, a potenciazavaroktól, sőt, még a rákot is gyógyítja. A valóságban azonban már az is kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e az emésztőrendszerünkig az oxigéndús víz.

Tovább

Klorát-maradékok az élelmiszerekben

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

Tovább

A korábbinál több mikroműanyagot találtak a Dunában

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában a Greenpeace legfrissebb vizsgálata szerint. A méréseket ugyanaz a független laboratórium végezte, amelyik három éve a Parányi Plasztiktalány projekt keretében korábban már megvizsgálta a folyót. Azóta jelentős előrelépés történt a vizsgálati módszerekben is.

Tovább

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

Tovább

Izotóp a vízben

Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Tovább

Újabb mikroműanyag-mintavétel a Dunán

Ismét mintát vett a Dunából egy független laboratórium, ezúttal Esztergomnál helyezték a vízbe a mikroműanyagok mérésére kialakított szivattyút a Pó és a Duna folyókért program keretében. A WWF nemrég közzétett tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg - adta hírül a Laboratorium.hu.

Tovább

Már "néhány" molekulát is megtalálnak

Egy angol kutatás kapcsán az egész európai sajtót bejárta a hír, miszerint a folyók antibiotikum-szennyezettsége aggasztóan magas. Vajon mit jelent az, hogy magas? Vannak-e határértékek? Pusztán az a tény, hogy az emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kerülő különböző vegyületeket ma már képesek vagyunk kimutatni, valóban okot ad a pánikra? Lássuk, mit mond erről egy vizsgálólaboratórium.

Tovább

Mikrotárlat a mikroműanyagokról

Egy hazai laboratórium nemrég megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettségét. A nyugtalanító eredményekről az ősszel az egész magyar sajtó beszámolt, a Parányi Plasztiktalány projektről márciustól a kezdeményezés tudománykommunikációs partnere, a Csodák Palotája rendezett mikrotárlatot.

Tovább

A víz laborszemmel

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig. De mégis hol és mit? Kell-e tartanunk a glifozáttól és a hormonoktól? És miért nincs értelme a nulla határértéknek? Kiderül a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából készített összeállításából .

Tovább

Mikroműanyag, nagy elismerés

A 2019-es KSZGYSZ-bálon a mikroműanyagok vizsgálata terén elért eredményekért, valamint a széleskörű ismeretterjesztő tevékenységért kapott oklevelet egy vizsgálólaboratórium két munkatársa, Palotai Zoltán és Bordós Gábor.

Tovább

Már a glifozát is fennakad a rostán

Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a hírhedt glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkinek veszélyben lenne az egészsége, a vizsgálólaboroknak mindenesetre több dolguk lesz. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, mennyi vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

Tovább

Laboratóriumi jártasság

A sokéves hagyományoknak megfelelően a WESSLING Nonprofit Kft. által szervezett jártassági vizsgálati program, azaz a QualcoDuna idén januárban is megrendezte az előző, 2018-as évet összegző zárókonferenciáját. Az ismételten teltházas, jó hangulatú szakmai eseményen hasznos tanácsok is elhangzottak a többek között a laboratóriumi jártassággal vagy a mintavétellel kapcsolatban, és a közönség azt is megtudta: januártól már az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot.

Tovább

Vízválasztó felmelegedés

Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre? A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is.

Tovább

Nincs nulla határérték!

Hormonok és növényvédő szerek az ivóvízben? Bakterológiai veszélyek? Számos, mindanniyunkat érintő kérdést vettek sorra a Magyar Víziközmű Szövetség lapja, a Vízmű Panoráma legfrissebb számában. Dr. Szigeti Tamás János, egy vízvizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium szakembere szerencsére megnyugtató választ adott.

Tovább

Fúrt kút - kötelező vizsgálat

Hamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításában részletesen bemutatjuk a június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?.

Tovább

Körvizsgálati stabilitás

Egyszerűsödő és gyorsuló értékelés, online eszközök használata, kiszámítható jövőkép és a bűvös 42-es szám: sikeresen lezajlott a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett, kémiai, biológiai és mintavételi jártassági vizsgálatokat szervező QualcoDuna program tavalyi évet lezáró konferenciája.

Tovább

Fürdővizek vizsgálata

Többszöri nekifutás után, de most már ellentmondást nem tűrő módon megérkezett a nyár. A kánikulában az egyetlen hely, ahol valamennyire még el tudjuk viselni a hőséget: a strand. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, miben is úszkálunk! Ebből a cikkből kiderül, hogy mi minden lehet a medencék vizében, és hogy az ott található anyagokat, élőlényeket hogyan vizsgálják. A laboratóriumban ugyanis a természetes strandok és a fürdők, medencék vizét is elemzik.

Tovább

A vizsgálólaboratóriumok vizsgálata

Közérdekű és tájékoztató honlapunkon már cikkek tucatjait közöltük arról, hogy milyen izgalmas és sokszínű vizsgálatokat végeznek egy független laboratóriumban. Na de gondolná-e valaki, hogy a laboratóriumokat milyen sokoldalúan és szigorúan ellenőrzik? Ez az egyik ellenőrzési lehetőségről, a jártassági vagy más néven körvizsgálatokról szól.

Tovább

A csapból támadó baktérium

Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene.

Tovább