a víz vizsgálata

Mikroplasztikok és „örök életű” anyagok vizeinkben

Az Eurofins Analytical Services eredményei a Víz világnapján!A mikroműanyagok mindenhol jelen vannak: a tengerben, a felszíni vizekben, a szennyvízben és a levegőben is. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium módszerfejlesztések és kutatások sorozatával járul hozzá ahhoz, hogy azok szakszerű mérése és a probléma nemzetközi szinten történő kezelése minél hatékonyabb lehessen. Az úgynevezett PFAS-vegyületek szinte örök életűek: remek ipari tulajdonságokkal rendelkeznek, ám kifejlesztésükkor még nem tudták, hogy bizony súlyos kockázatot jelentenek a környezetre, vizeinkre és az emberi egészségre is. Az Eurofins Analytical Services óaktívan foglalkozik ezzel a területtel is. Rövid összefoglalónkkal a Víz világnapja alkalmából erre a két súlyos környezetvédelmi kockázatra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Tovább
Egy hazai kutatók részvételével zajlott mérés eredménye MáltánálA Deep Sea elnevezésű Földközi tengeri kutatás során kiderült: a mélyebb rétegekben (6-10 m mélységben) nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen. A Málta környékén végzett kutatások meglepő eredményét nemrég publikálták a projekt vezetői. A nemzetközi csapatban részt vevő Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. vizsgálólaboratórium projektmenedzsere a Laboratorium.hu tudományos portálnakelmondta, hogy a mikroműanyagok mélyebb rétegekben történő masszív jelenléte hátterében a részecskék sűrűségének megváltozása, azaz szennyeződése is állhat. A The International Ocean Institute által finanszírozott „Deep SEE” projekt célja a máltai partközeli vizek mikroműanyag-szennyezésének feltárása volt, amelynek során a sziget körül négy helyszínen is feltérképezték a tenger különböző rétegeit: a vízfelszíni vizsgálatokkal egy időben az úgynevezett Manta hálóval a mélyebben fekvő területek mikroműanyag-tartalmát is megmérték (ugyanolyan környezeti és műszaki feltételek mellett – mindehhez elengedhetetlen volt a Zibel elnevezésű önkéntes szervezet technikai segítsége).Az így kapott mintákat a környezetvédelmi vizsgálatokban is élenjáró Eurofins Analytical Services Hungary Kft Tovább
A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben. A világszerte ismert és rettegett, vízből képződő aeroszollal fertőző baktérium Magyarországon is több áldozatot szedett már, az általa okozott betegségek a mai napig rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. A WESSLING Tudásközpont  több ezer Legionella-mérést végzett el, az adatok összesítése pedig a hamarosan beinduló turisztikai szezon, illetve az időszakosan bezárt, most újranyitó ipari létesítmények kapcsán újra ráirányítja a figyelmet a hírhedt Legionellára Tovább
A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból. Az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációját végző Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából hiánypótló tanulmány készült a „Mikroműanyagok a szennyvizekben – Szennyvízanalitika a magyarországi szennyvíztisztítókban a Duna mentén” címmel. A munkához a Magyar Víziközmű Szövetség nyújtott hátteret, elősegítve a kijelölt szennyvíztisztítókkal történő kapcsolatfelvételt és ezzel támogatva a vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft független laboratórium munkáját.Két nagy, két közepes és egy kis kapacitású, a Dunába tisztított szennyvizet bebocsátó telepen 2021. Tovább
Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt. A november 29. és december 5. között a Hungexpón megrendezett Planet Budapest célja az volt, hogy felhívja a közönség, különösen a fiatalok figyelmét a kedvezőtlen környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra, illetve bemutassa, hogy ezek a negatív, az emberiség jövőjét beárnyékoló változások még visszafordíthatók. Tovább
Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg. A mikroműanyagok korunk egyik legkomolyabb környezetvédelmi kihívását jelentik. Az egyik legfontosabb feladat mindenekelőtt a helyzet feltérképezése: a lehető legpontosabb mérések (mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok) kifejlesztése, illetve a módszerek egységesítése Tovább
Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről. A Duna Transznacionális Program keretében és az EU társfinanszírozásával megvalósuló Tid(y)Up! INTERREG DTP elnevezésű projektbenMagyarország mellett számos európai ország (többek között Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Bulgária, Románia és Ukrajna) ország vesz részt, a kutatás magyarországi projektvezetője a Természetfilm.hu Egyesület Tovább

Az idén is lesz Hungalimentaria!

Idén immár 14. alkalommal szervezik meg a hazai élelmiszerbiztonsági és élelmiszervizsgálati szektor talán legfontosabb tudományos tanácskozását és kiállítását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. (a WESSLING Hungary Kft. jogutódja) szervezésében megvalósuló HUNGALIMENTARIA konferencia és szakmai kiállításprogramja összeállt, a szervezők várják a jelentkezőket.

Tovább

Nagyon sok a mikroműanyag a tengervíz mélyebb rétegeiben

Egy hazai kutatók részvételével zajlott mérés eredménye MáltánálA Deep Sea elnevezésű Földközi tengeri kutatás során kiderült: a mélyebb rétegekben (6-10 m mélységben) nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen. A Málta környékén végzett kutatások meglepő eredményét nemrég publikálták a projekt vezetői. A nemzetközi csapatban részt vevő Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. vizsgálólaboratórium projektmenedzsere a Laboratorium.hu tudományos portálnakelmondta, hogy a mikroműanyagok mélyebb rétegekben történő masszív jelenléte hátterében a részecskék sűrűségének megváltozása, azaz szennyeződése is állhat.

Tovább

Hogyan nevezzük a húspótló ételeket?

A növényi alapú étrend egyre fontosabbá válik mind az egészségtudatos, mind pedig a környezettudatos fogyasztók számára, és még a fenntartható élelmiszerellátási lánc kialakításához is hozzájárul. Bánáti Diána és Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének kutatói arra keresték a választ a független vizsgálólaboratóriumokat működtető Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb tudományos cikkében, hogy a szakirodalomban „plant-based meat alternatives” vagy „meat analogues” névvel illetett, kizárólag növényi alapanyagokból készített, húskészítményekre hasonlító élelmiszerek mely egyéb, széles körben, laikusok számára is használatos elnevezésekkel illethetők.

Tovább

Hol tart most a hazai élelmiszeripar?

Milyen kihívásokkal kellett és kell napjainkban is megküzdenie az élelmiszeriparnak? Milyen lehetőségek állnak előtte? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Felkai Beáta és Kuti Beatrix (mindketten az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztályának munkatársai) az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat lehutóbbi számában.

Tovább

Flexitariánus étrend: a fenntarthatóság következő lépcsőfoka?

A flexitariánusoknak jelentős szerepük lehet a hús és egyéb állati eredetű termékek fogyasztásának hatékony csökkentésében és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemben. Pontosan mit takar a flexitariánus kifejezés, mi ez az új típusú étkezési forma, és hogyan támogatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztást? Bánáti Diána, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének professzora az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények őszi számának dolgozatában adja meg a fenti kérdésekre a válaszokat.

Tovább

A bazsalikomos kenyér makroelemekben gazdag

Az élelmiszerek dúsításával napjainkban számos tanulmány foglalkozik, hiszen központi kérdéssé vált a funkcionális élelmiszerek előállítása, vizsgálata és fogyasztása. A kenyér egyik fontos alapélelmiszerünk, és rendszeresen fogyasztunk különböző fűszereket is – de mi történik, ha ezeket az összetevőket összegyúrjuk? Milyen ízvilágú terméket kapunk és miféle pozitív egészségtani hatásokkal bír a végeredmény? Varga-Kántor Andrea és szerzőtársai, a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének munkatársai az Eurofins-csoporthoz tartozó Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közleményeksoron következő számának dolgozatában keresték a válaszokat.

Tovább

Egészséges csodaszer: mi mindenre jó a propolisz?

Csökkenti a vércukorszintet, hatékony antioxidáns és gyulladáscsökkentő szer, hatásos segít a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az érelmeszesedés visszaszorításában és a magas vérnyomás csökkentésében is. A méhészetek értékes „mellékterméke”, azaz a propolisz valódi csodaszer, de mit tud még a felsoroltakon kívül? Az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSLING Hungary Kft. szakemberei által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számából szemléztünk.

Tovább

Mik azok a natúrborok, és miért lehetnek fontosak a 21. században?

Egyre nagyobb figyelmet kapnak az úgynevezett natúrborok: egy régi típusú grúz fehérbor-készítési technológia, a kvevri például 2013-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára. Miért lehetnek fontosak a natúrborok napjainkban? Az immár az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSING Hungary Kft. szakértői által szerkesztett tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati közlemények egyik legfrissebb cikke ezt az izgalmas témát járja körbe.

Tovább

Mikotoxinok: a klímaváltozás nyertesei!

A betakarításkor lezúduló sok eső miatt különösen fontos vizsgálni a kukoricát.A globális átalakulások mellett a jelenlegi időjárás is kedvező hatással van a mikroszkopikus gombák elszaporodására. A gabonafélék betakarításakor lehullott nagy mennyiségű csapadék minden bizonnyal növeli a növények (különösen a kukorica) mikotoxin-szennyezettségét. Mivel az apró élősködők által termelt méreganyagok az élelmiszerláncba bekerülve az emberre is veszélyesek lehetnek, a jelen időszakban kiemelten fontos azok laboratóriumi vizsgálata – hangsúlyozta Vadasi Tamás, a nemrég a világszinten is piacvezető Eurofins-csoporthoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. szakértője.

Tovább

Mitől keserű a kávé, és egyáltalán ki érzi annak?

A fenti kérdéseket az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap nemrég megjelent tanulmányában hazai kutatók válaszolják meg, a Laboratorium.hu röviden összefoglalja az izgalmas cikket.

Tovább

Toxikus anyagok az élelmiszerekben: miért kell vizsgálni a tropán alkaloidokat?

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket. A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján. Vadasi Tamás, az idén 30 éves, nemrég az Eurofins nemzetközi laboratóriumi hálózathoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője a vizsgálati módszerek mellett a kiemelten vizsgálandó termékek körét is kifejtette a Laboratorium.hu legfrissebb cikkében.

Tovább

Ízekre szedték „Nagyi kedvencét” a laboratóriumban

A szegedi Virág Cukrászda és Kávéház hozzáadott cukor nélkül készült alkotása nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Ipartestület rendezett meg. A díjnyertes alkotást ismét az idén 30 éves és az útját immár a világ legnagyobb laboratóriumhálózata, az Eurofins-csoport tagjaként folytató WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában vizsgálták. Jó hírünk van: a torta mindenben megfelelt, a Laboratorium.hu cikkéből pedig az is kiderül, miért.

Tovább

Dioxinok, mikotoxinok az élelmiszerekben

Figyeljünk oda a veszélyes vegyületekre!Míg a dioxinok inkább állati, addig a mikotoxinok főleg növényi élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, ahol felhalmozódhatnak. Mindkét vegyülettípus veszélyes az emberi egészségre, ezért szigorú határértékek mentén rendszeresen ellenőrzik azokat. Hogyan kerülnek az élelmiszerekbe ezek az anyagok? Milyen módon lehet kimutatni az előfordulásukat? Az idén 30 éves WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője válaszol.

Tovább

Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

Tovább

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább

Növényvédő szerek: szigorodik a szabályozás, fontos feladatok várnak a termelőkre

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

Tovább

Külföldi termések a magyar piacon – van-e különbség?

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.

Tovább

Fluortartalmú csomagolószerek – miért lehetnek veszélyesek?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Tovább

Fagyasztva szárítás: nem romlik a gyümölcsök minősége

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Tovább

Laboratóriumi tanácsok a biztonságos nyitáshoz

A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek.

Tovább

Hazai kutatások pontosítják a mikroműanyagok mérését

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg aggasztó hírek a mikroműanyagok előfordulásáról: nem csak felszíni vizekben, de már élelmiszerekben, ivóvízben, levegőben, élőlényekben is kimutatják azokat. A pontos méréshez az egyik legfontosabb szempont az  alkalmazott mintavételi technika hatásfoka, a különböző mérettartományú részecskék azonosítása. Két friss magyar kutatás révén a jövőben egyre jobb mérési eredmények születhetnek.

Tovább

Labor a városban

Hol, hogyan tud segíteni egy független vizsgálólaboratórium az önkormányzatoknak? Számos területen: Gyomaendrődön egy társadalmi felelősségvállalás projekt keretében megvizsgálták a település felszíni vizeit, termálvizét, a vasútvonal zajterhelését, a helyben fogott halak húsát és még a környéken termő, számos termék alapanyagául szolgáló homoktövist is. A WESSLING Tudásközpont szakemberei az értékeket magyarázva számos önkormányzat számára kínálhatnak fontos segítséget.

Tovább

Kopoltyú a gyomorban

Egyfajta csodaszerként vagy legalábbis elképesztő hatású étrend-kiegészítőként árulják különböző boltokban és weboldalakon az oxigénnel dúsított vizet. A hatásvadász leírások alapján valóban úgy tűnhet, a palackban vagy patronos formában árusított termék energikussá, fitté varázsol bennünket, megvéd az öregedéstől, a potenciazavaroktól, sőt, még a rákot is gyógyítja. A valóságban azonban már az is kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e az emésztőrendszerünkig az oxigéndús víz.

Tovább

Klorát-maradékok az élelmiszerekben

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

Tovább

A korábbinál több mikroműanyagot találtak a Dunában

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában a Greenpeace legfrissebb vizsgálata szerint. A méréseket ugyanaz a független laboratórium végezte, amelyik három éve a Parányi Plasztiktalány projekt keretében korábban már megvizsgálta a folyót. Azóta jelentős előrelépés történt a vizsgálati módszerekben is.

Tovább

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

Tovább

Izotóp a vízben

Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Tovább

Újabb mikroműanyag-mintavétel a Dunán

Ismét mintát vett a Dunából egy független laboratórium, ezúttal Esztergomnál helyezték a vízbe a mikroműanyagok mérésére kialakított szivattyút a Pó és a Duna folyókért program keretében. A WWF nemrég közzétett tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg - adta hírül a Laboratorium.hu.

Tovább

Már "néhány" molekulát is megtalálnak

Egy angol kutatás kapcsán az egész európai sajtót bejárta a hír, miszerint a folyók antibiotikum-szennyezettsége aggasztóan magas. Vajon mit jelent az, hogy magas? Vannak-e határértékek? Pusztán az a tény, hogy az emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kerülő különböző vegyületeket ma már képesek vagyunk kimutatni, valóban okot ad a pánikra? Lássuk, mit mond erről egy vizsgálólaboratórium.

Tovább

Mikrotárlat a mikroműanyagokról

Egy hazai laboratórium nemrég megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettségét. A nyugtalanító eredményekről az ősszel az egész magyar sajtó beszámolt, a Parányi Plasztiktalány projektről márciustól a kezdeményezés tudománykommunikációs partnere, a Csodák Palotája rendezett mikrotárlatot.

Tovább

A víz laborszemmel

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig. De mégis hol és mit? Kell-e tartanunk a glifozáttól és a hormonoktól? És miért nincs értelme a nulla határértéknek? Kiderül a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából készített összeállításából .

Tovább

Mikroműanyag, nagy elismerés

A 2019-es KSZGYSZ-bálon a mikroműanyagok vizsgálata terén elért eredményekért, valamint a széleskörű ismeretterjesztő tevékenységért kapott oklevelet egy vizsgálólaboratórium két munkatársa, Palotai Zoltán és Bordós Gábor.

Tovább

Már a glifozát is fennakad a rostán

Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a hírhedt glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkinek veszélyben lenne az egészsége, a vizsgálólaboroknak mindenesetre több dolguk lesz. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, mennyi vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

Tovább

Laboratóriumi jártasság

A sokéves hagyományoknak megfelelően a WESSLING Nonprofit Kft. által szervezett jártassági vizsgálati program, azaz a QualcoDuna idén januárban is megrendezte az előző, 2018-as évet összegző zárókonferenciáját. Az ismételten teltházas, jó hangulatú szakmai eseményen hasznos tanácsok is elhangzottak a többek között a laboratóriumi jártassággal vagy a mintavétellel kapcsolatban, és a közönség azt is megtudta: januártól már az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot.

Tovább

Vízválasztó felmelegedés

Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre? A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is.

Tovább

Nincs nulla határérték!

Hormonok és növényvédő szerek az ivóvízben? Bakterológiai veszélyek? Számos, mindanniyunkat érintő kérdést vettek sorra a Magyar Víziközmű Szövetség lapja, a Vízmű Panoráma legfrissebb számában. Dr. Szigeti Tamás János, egy vízvizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium szakembere szerencsére megnyugtató választ adott.

Tovább

Fúrt kút - kötelező vizsgálat

Hamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításában részletesen bemutatjuk a június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?.

Tovább

Körvizsgálati stabilitás

Egyszerűsödő és gyorsuló értékelés, online eszközök használata, kiszámítható jövőkép és a bűvös 42-es szám: sikeresen lezajlott a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett, kémiai, biológiai és mintavételi jártassági vizsgálatokat szervező QualcoDuna program tavalyi évet lezáró konferenciája.

Tovább

Fürdővizek vizsgálata

Többszöri nekifutás után, de most már ellentmondást nem tűrő módon megérkezett a nyár. A kánikulában az egyetlen hely, ahol valamennyire még el tudjuk viselni a hőséget: a strand. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, miben is úszkálunk! Ebből a cikkből kiderül, hogy mi minden lehet a medencék vizében, és hogy az ott található anyagokat, élőlényeket hogyan vizsgálják. A laboratóriumban ugyanis a természetes strandok és a fürdők, medencék vizét is elemzik.

Tovább

A vizsgálólaboratóriumok vizsgálata

Közérdekű és tájékoztató honlapunkon már cikkek tucatjait közöltük arról, hogy milyen izgalmas és sokszínű vizsgálatokat végeznek egy független laboratóriumban. Na de gondolná-e valaki, hogy a laboratóriumokat milyen sokoldalúan és szigorúan ellenőrzik? Ez az egyik ellenőrzési lehetőségről, a jártassági vagy más néven körvizsgálatokról szól.

Tovább

A csapból támadó baktérium

Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene.

Tovább