Élelmiszerek és más finomságok

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

A „Beszterce rózsája” nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg. A vizsgálatokat az idén is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium végezte. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül, hogyan.

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Új magyar kutatás segíthet a szállítási és tárolási károk csökkentésébenKutatók almákat és körtéket helyeztek speciális prés alá annak érdekében, hogy megállapítsák: meddig maradnak megfelelő állagúak. Ezzel a módszerrel a gyümölcsök feldolgozása, szállítása és szállítása során keletkező mechanikai igénybevételeket modellezték, előrejelezve, hogy a termények vajon hogyan és mennyi idő alatt mehetnek tönkre. Mindez a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények hamarosan megjelenő tudományos cikkében olvasható majd.

Tapasztalható-e változás a tehenek napi tejmennyiségében, a nyers tehéntej összetételében (zsír- és fehérjetartalom), valamint annak mikrobiológiai tulajdonságaiban az egyszer vagy többször ellett tehenek esetében? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a WESSLING Tudásközpont tudományos lapja, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szakfolyóirat egyik tanulmánya hamarosan megjelenő, júniusi számában.

Hatalmas versennyel indul a tavaszi időszak a kereskedelem és a termelők számára egyaránt. A megfelelő termesztési technológia megtalálása mellett az egyik legfontosabb kihívást a kártevők jelentik. Milyen szempontok alapján érdemes peszticidet (növényvédő szert) választani? Egy közel 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést.

Olyan fiatal, gyenge, lágyszárú növények, amelyek viszonylag rövid időn belül elhervadnak, de már akár a kicsírázás után egy héttel ehetők, ráadásul tápanyagban igen gazdagok. Elterjedésük – mint oly sok meglepő trend manapság – a világ népességének fokozott növekedésének köszönhető elsősorban. A Debreceni Egyetem kutatói különböző növénycsaládokba tartozó fajokat (mustár, retek, mángold, cékla, bazsalikom) értékeltek, tanulmányuk nemrég jelent meg a WESSLING Tudásközpont szaklapjában.

Többek között ez is kiderül a Csomagolóanyagok, csomagolószerek és élelmiszerek ásványolaj-szennyezettsége című előadásból. A WESSLING Tudásközpont online és mindenki számára elérhető tudományos videói a laboratórium szemszögéből közelítik meg a mindannyiunk életét befolyásoló környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

Egészen pontosan a sörgyártás során visszamaradt törkölyből, amely egy igen kedvező beltartalmi paraméterekkel - alacsony cukor-, magas rost- és fehérjetartalommal - rendelkező melléktermék. Milyen eredménnyel jár a búzalisztes tallérok sörtörköllyel való dúsítása? Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap egyik legfrissebb cikke a Laboratorium.hu-n.

A mikrohullámú hőkezelés már nem csak a háztartásokban, hanem az élelmiszeriparban is egyre inkább elterjedt eljárás, ám az eltarthatóság szempontjából jelentős különbség lehet az így kezelt banán és az alma ízesítésű gyümölcsjoghurtok között. Miért? Erről szól az Laboratorium.hu legújabb cikke.

A minőségi csokoládé jelentős élelmirost-forrás – mondja Soltész Erzsébet dietetikus. Egy független élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberének segítségével összeszedtük: mit is nevezhetünk csokinak, miért jó sokunk kedvenc édessége, és milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani.

Sokunk számára szinte feloldhatatlan dilemmát jelent, hogy a hizlaló és túlzott fogyasztása esetén komoly egészségügyi problémákat okozó cukrot vagy az azt helyettesítő szereket válasszuk. Ez utóbbiak negatív hatásairól ugyanis számos mendemonda kering. Alábbi összeállításunkban ezért arra vállalkoztunk, hogy rendet tegyünk a cukorpótló molekulák területén, bemutatjuk azok laboratóriumi vizsgálati módszereit, és ígérjük: a fenti dilemmára is megoldást kínálunk.

Bármilyen meglepő, de az emésztőrendszerünkben élő baktériumok kommunikálnak velünk! Erről beszélt a töltött káposzta rosttartalmának jótékony hatása kapcsán Soltész Erzsébet dietetikus, és erről szól két tudományos cikk a WESSSLING Tudásközpont Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapjában is. Quorum sensing, in vitro "veritas" és rosttudatos táplálkozás a Laboratorium.hu-n.

Legutóbb a mák és dió rosttartalmának vizsgálatáról számoltunk be, most pedig a Rosttudatos blog másik két érdekes írása alapján szedtük össze: mit tudnak a vízben oldódó és nem oldódó rostok? Nem is gondolnánk, mennyi jótékony élettani hatással rendelkeznek.

Laboratóriumi eredmény: kiemelkedően magas a mák és a dió rosttartalmaAz élelmi rostokról máig sem tudunk mindent, pedig azok kedvező élettani hatása szinte felmérhetetlenül összetett– állítja Soltész Erzsébet dietetikus, aki egy hazai független laboratóriummal együtt ismeretterjesztő sorozatot indított. Első alkalommal a bejgli legfontosabb alapanyait, azaz a mák és a dió élelmirost-tartalmát vizsgálták meg a WESSLING Tudásközpontban.

A növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet soha nem látott ütemben növekszik, a fejlődés talán a „vega” hamburgerek esetében a legeklatánsabb. Vajon kik fogyasztják elsősorban ezeket a termékeket, és hogyan nevezhetjük a 21. század húspótlóit?  Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője összefoglaló tanulmányában többek között ezekre a kérdésekre is válaszol az Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számában.

A Nébih legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a fogyasztók közel fele észlelt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek között. A leggyakrabban említett élelmiszer kategória a csokoládék és más édességek voltak. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legújabb számában publikált felmérés részletes eredményei a Laboratorium.hu-n.

A kukorica betakarítása augusztusban megkezdődött. Miért fontos a peszticidek és mikotoxinok vizsgálata? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

Kicsi Gesztenye, Pöttyös Panni és Barackos Buborék után az idei nyertes, azaz a Szentivánéji Álom is látogatást tett a WESSLING Hungary Kft. Élelmiszervizsgáló Laboratóriumában. A mesés elnevezések igazi remekműveket, cukormentes tortákat jelölnek: az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztesét alaposan megvizsgálták - finoman szólva. A Laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogyan.

Miért fontos a gabonák rendszeres mikotoxin-vizsgálata? Milyen eszközökkel történhet a vizsgálat? A WESSLING Hungary Kft. független laboratóriumának szakértői válaszoltak a kérdésekre. Parányi méregkeverők a Laboratorium.hu-n.

Az élelmiszer-eredetű fertőzések 20 százalékát okozzák vírusok. A koronavírusok főleg légúti megbetegedéseket okoznak, de vajon terjednek-e élelmiszerek útján? Mik az eddigi tapasztalatok, és mit tehetünk mi, fogyasztók? Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője írt erről egy friss tudományos értekezést a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szakfolyóiratának június 30-án megjelent (ÉVIK 2020-2) számában.

Nem számítanak gyógyszernek, viszont sok esetben rendkívül hatékony összetevőket tartalmaznak az étrend-kiegészítőnek nevezett, illetve a különleges táplálkozási célra szánt készítmények. Ezek lehetnek a fittness-termekben használt teljesítményfokozók, izomtömeg-növelők, különböző vitamintartalmú készítmények, vagy éppen potencianövelő szerek is. Nagyon fontos, hogy ezek eredetét mindig ellenőrizzük, lehetőleg ne rendeljük az interneten és ne vegyük meg azokat a pult alól. Nagyon nagy bajt tud okozni akár egy hamis tabletta is, ezért is lényeges rendszeresen vizsgálni ezeket a termékeket!.

Egy laboratóriumban a munkatársak felkészültsége és a legmodernebb berendezések mellett az érzékszervek is fontos szerepet játszanak: az élelmiszerek elemzésekor ugyanis nagy szerep jut az ízlelésnek és a szaglásnak. A megfelelő jogosítvánnyal rendelkező szakemberek például meg tudják állapítani azt is, van-e az ételben umami.

A Fusarium az egyik legelterjedtebb mikroszkopikus gomba, amely megfertőzi a növényeket, az általa termelt toxinok pedig komoly betegségeket is okozhatnak. Míg a gabonaféléknél ez élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent, addig a banánoknál magát a növényt pusztítja el, mint egy időzített bomba. Vagyis gomba. Akárhogy is van, a mikotoxinok vizsgálata rendkívül fontos.

Ca2O: a kémiában ugyan nincs ilyen képlet, hiszen a kalcium és az oxigén nem ilyen arányban kötődnek egymáshoz, viszont a képletet CaCaO-ként leírva már igenis egy létező anyaggal, mi több egy élvezeti cikkel, a mindenki által imádott kakaóval állunk szemben! Az ünnepekhez közeledve érdemes áttekinteni, mi mindenre kell odafigyelnünk a csokoládévásárláskor.

Sokan azt gondolhatják, hogy az élelmiszerek cukortartalmának meghatározása  nem túl bonyolult feladat. Annyiban igazuk is van, hogy ez egy viszonylag egyszerű vizsgálat… ha éppen nem kell szétbontani a poliszacharidokat…vagy nem répacukorról van szó…vagy ha nem egyszerre vannak jelen az élelmiszerben a mono- és a poliszaharidok. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire összetett a kérdés, mint az, hogy ha a teljes szénhidrát-tartalomra vagyunk kíváncsiak egy élelmiszerben, akkor gyakran kénytelenek vagyunk megmérni a többi összetevő mennyiségét (fehérje, zsír, rost, hamu) is, és mindezt kivonjuk százból! De talán a legcélravezetőbb, ha gyorsan végignézzük, hogyan vizsgáljuk közvetlenül a cukrokat a laboratóriumban.

Órarugó Gerincű Felpattanó és Festéktüsszentő Hapci Benő valószínűleg nem sokáig gondolkozna, ha Pom Pom megkérné őket: fogadják a barátságukba az Élelmiszer-utánzó Modelloldatokat. E furcsa nevű szerzetek egyelőre még nem álltak be Csukás István a való világban már haszontalanná vált, mégis szeretni való figurái közé:  jelenleg ugyanis az élelmiszerek csomagolóanyagainak kioldódási vizsgálatai során játszanak főszerepet a laboratóriumban.

Hogy mi minden van egy paradicsomban, az nem csak a biológia szempontjából nagyon érdekes kérdés. A paradicsomot ugyanis megesszük, így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy milyen anyagokat tartalmaz. A természetes komponensek mellett olyan mesterséges vegyületek jelenlétét kutatjuk, amelyek adott esetben ártalmasak lehetnek az egészségünkre.

Egyfajta csodaszerként vagy legalábbis elképesztő hatású étrend-kiegészítőként árulják különböző boltokban és weboldalakon az oxigénnel dúsított vizet. A hatásvadász leírások alapján valóban úgy tűnhet, a palackban vagy patronos formában árusított termék energikussá, fitté varázsol bennünket, megvéd az öregedéstől, a potenciazavaroktól, sőt, még a rákot is gyógyítja. A valóságban azonban már az is kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e az emésztőrendszerünkig az oxigéndús víz.

A méz egy különleges élelmiszer. Hogy ennek utánajárjunk, képzeletben csatlakozzunk az egyiptomi piramisokat feltáró régészekhez, akik lezárt edényekben több ezer éves,  romlatlan állapotú mézre bukkantak! Évszázadok teltek, s múltak, és a méz továbbra is ott hevert fogyasztásra alkalmasan. Mi lehet ennek a titka? Nem csak erre a kérdésre igyekszünk válaszolni.

Az ember természetesnek látszó módon vonzódik a szimmetriához. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a mindennapi életben tapasztalható törekvés arra, hogy lakásunkban valamely mértani szabály szerint helyezzük el bútorainkat, majd ezt a szabályt megtörjük egy vázával, falra akasztott képpel, hogy az alap szerkezetet, a szimmetriát jobban kiemelhessük. A természetben is látunk hasonló „törekvéseket”, a transzzsírsavakat például éppen egy ilyen „hiba” miatt tartjuk veszélyesnek a szervezetünkre.

Pontosabban a dioxinokkal, hiszen ez egy komplett vegyületcsalád, igaz, nem a szimpatikus fajtából. Egyes tagjai ugyanis mérgezők: hulladékégető művekből, vegyi üzemek melléktermékeiként kerülhetnek a környezetbe, de előfordulnak a természetben is: vulkánok és erdőtüzek füstjében és bizonyos agyagtípusokban. A vegyületcsalád bizonyos tagjai igen erős mérgek. A halálos dózis alatti mennyiségek rendszeresen a melegvérűek szervezetébe jutva, azok utódainál torzfejlődést eredményezhetnek, ezért bizony nagyon kell velük vigyázni! Tragikus, hogy egy alkalommal a vietnámi háborúban is szerephez jutottak, mintha vegyi fegyverként használták volna őket. Alábbi összefoglalásunkban igyekeztünk összeszedni a dioxinokkal kapcsolatos néhány fontosabb tudnivalót.

Megújult az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata szempontjából az egyik legfontosabb magyarországi tudományos szaklap: az Élelmiszervizsgálati Közlemények. Az olvasók hamarosan egy színes, A4-es formátumú lapot tarthatnak a kezükben, amelyben a kitűnő tudományos cikkek teljes terjedelmükben megjelennek angolul is. Az új honlapon a cikkek kereshetők és digitálisan letölthetők, így a nemzetközi szakmai közvélemény és piac is könnyen hozzáfér majd a megújult tartalomhoz.

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

A modern mezőgazdaságban a növényvédő-szerek széles spektrumát használják fel. Ezek rendszeres vizsgálata az egészségügyi kockázaton túl azért is fontos, mert a határérték feletti jelenlétük komoly veszteséget okozhat a gyártónak és a forgalmazónak egyaránt. Mik is azok a peszticidek? Mit okozhatnak? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

A koronavírus terjedése során újra a figyelem középpontjába kerültek a különböző étrend-kiegészítő készítmények. Hogyan vizsgálja a laboratórium az étrend-kiegészítőket? Mit kell tennünk azért, hogy biztosra menjünk? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Alábbi összeállításunkban összeszedtük azokat a legfontosabb kémiai és élettani ismereteket, amelyeket a tejjel kapcsolatban tudni érdemes. Külön kitértünk arra, hogy mi a különbség a boltok polcain kapható termékek összetétele és minősége között, és ebből fakadóan arra is, hogy miért érdemes rendszeresen laboratóriumban vizsgálni a különböző tejeket.

Tudta, hogy a „magától értetődő” vizezésen túl a kecske- és tehéntejet egyaránt felhasználják a másik termék hamisítására? Mi a helyzet a tejsavóval és a szójatejjel? Na és a vajjal, valamint a sajtokkal? Mindegyiket hamisítják, de szerencsére van módszer a kiszűrésükre. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása egy nemrég publikált magyar tanulmány alapján készült.

Növényvédő szerek az élelmiszerekben. Megesszük a csomagolást? Az utolsó szó a mikrobáké. Doppingolunk, és nem is tudunk róla? A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. több, mint 25 éves tapasztalatát osztja meg a nagyközönséggel Magyarország talán legfontosabb élelmiszeripari kiállításán, az OMÉK-on.  Az „Ésszel a kosárba!” elnevezésű konferencián jelentik be az azonos elnevezésű cikksorozat indulását is. A nagyközönségnek szánt érdekes, élelmiszerbiztonsági cikkeket itt, a Laboratorium.hu-n olvashatják majd.

A melegben miért romlanak meg jobban az élelmiszerek? Mi alapján határozhatjuk meg, hogy fogyaszthatók-e még? Hogyan tároljuk az élelmiszereket a nagy melegben? Miért nem szabad megszakadnia a hűtési láncnak? Hogyan és mit vizsgálnak az élelmiszerekben? A Laboratorium.hu válaszai a kánikulában.

A nemrég kidolgozott technológiával biztonságosan gyártható az a csökkentett zsírtartalmú, laktózmentes, élőflórás vajkrém, amelynek tejcukortartalma 0,1% alá csökkenthető. A Széchenyi István Egyetem kutatói az eredményeiket az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban ismertették. A dolgozat összefoglalása a Laboratorium.hu-n.

A nyolcadik alkalommal megrendezett Magyarország Cukormentes Tortája verseny díjnyertes alkotását ezúttal is egy független laboratóriumban, a WESSLING Hungary Kft-nél ellenőrizték. Mi mindent vizsgáltak a Kicsi Gesztenyében? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából kiderül.

Az idén június 7-én szervezik meg először az Élelmiszerbiztonsági Világnapot. Az élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb feltétele a termékek rendszeres laboratóriumi vizsgálata, ám a hagyományos elemzések mellett új kihívásoknak is meg kell felelni: allergének, növényvédő szerek, doppingszerek az értend-kiegészítőkben, GMO-k, vagy éppen a csomagolóanyagokból az ételekbe oldódó vegyületek – ezeket az anyagokat mind nyakon kell csípni. De hogyan? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

A fogyasztók megfelelő tájékoztatására hívták fel a figyelmet a hazai élelmiszer-biztonság prominens szereplői az idén immár tizenkettedik alkalommal megrendezett Hungalimentaria konferencián és kiállításon. A monstre rendezvényen hatósági és laboratóriumi szakemberek, egyetemi kutatók analitikai, mikrobiológiai, jogi, érzékszervi és technológiai szempontból is körbejárják az élelmiszerek témakörét, mindemellett pedig olyan kiemelt területekről is értekeznek, mint a kommunikáció, a szabályozási szempontok vagy a jövő élelmiszerei. A Laboratorium.hu tudósítása.

A lakosság egyre jobban bízik az élelmiszer-biztonsági hatóságban, de a Nébih Tudáspróbájából kiderült az is: a további tájékoztatásnak még bőven van helye. A Laboratorium.hulegfrissebb cikkében bemutatja, mi mindent tett a hatóság a lakosság élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tájékoztatásáért, és mire készül egy független laboratórium ugyanezzel a céllal.

Hogyan lehet növelni a ponty eltarthatóságát a feldolgozástechnológia fejlesztésével? Található-e növényvédőszer a halastavakban? Kimutathatók-e a mikroműanyagok? Ezekre a közvéleményt is foglalkoztató aktuális kérdésekre egy hiánypótló és komplex hazai projekt kutatói adtak több, mint megnyugtató választ: a hazai édesvízi halak nem csak finomak, hanem biztonságosak is.

A csomagolóanyagokból kioldódó anyagok veszélyesek lehetnek az ember egészségére, életünk során tekintélyes mennyiséget fogyasztunk el a káros vegyületekből. Lágyítók, nehézfémek, színezékek: ezeket mind megesszük – derül ki a Laboratorium.hu a nyomda- és a csomagolóipar legfontosabb seregszemléjéről szóló tudósításából.

Annak ellenére, hogy funkcionális élelmiszereket nap mint nap fogyasztunk, ez a szókapcsolat a legtöbbünk számára nem jelent túl sokat. Pedig a modern élelmiszeripar egyik legfontosabb termékcsoportjának köszönhető többek között a hiánybetegségek kialakulásának megakadályozása. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számában kiderül, hogyan hatnak, miként készülnek, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk.

Természetesen kávé, de milyen? A darált változatoknál nem lehetünk biztosak minden esetben afelől, hogy a kávé ténylegesen honnan származik, és rajta kívül mi van a keverékben. A Szent István Egyetem kutatói arra vállalkoztak, hogy azonosítsák a kávéminták eredetét. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkében az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap nemrég megjelent tanulmányát foglalta össze.

Átfogó kutatást végzett a NÉBIH általános iskolások körében az élelmiszer-biztonságról. A gyerekek tudatosságán még van mit csiszolni, ami azért nagyon fontos, mert ez a korosztály a legfogékonyabb a helyes szokások elsajátítására. A megfelelő szemléletformáláshoz a szakértők a pedagógusok bevonását is javasolják. A nemrég publikált kutatásból a Laboratorium.hu készített összefoglalót.

A foszfortartalmú élelmiszer-adalékanyagok széles körben elterjedtek az élelmiszeriparban, azonban egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy kiterjedt alkalmazásuk és fogyasztásuk növeli egyes civilizációs ártalmak, például a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás kockázatát – az Élelmiszervizsgálati Közlemények cikke a Laboratorium.hu-n.

A 21. században sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő különböző allergiás, illetve túlérzékenységen alapuló anyagcsere-rendellenességek. Ilyen például a cölikália vagy a gabonaallergia. De hogyan ellenőrzik az adott vegyületeket? Milyen módszerek állnak a laboratóriumok rendelkezésére? Erről szól az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmánya.

Az élelmezési célú klónozás ugyan ma még csak leginkább a tudományos műhelyekben létező valóság, azonban már a kísérleti fázisban is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mit gondol róla a közvélemény. A Laboratorium.hu cikke szerint nem túl sok jót.

Egy átfogó felmérés keretében a hazai halastavakban a vizsgált több, mint ötszáz féle vegyületnek csak kevesebb, mint 10%-a volt kimutatható. Az eredmények ismeretében a jövőben megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédő szerek és gyógyszermaradványok nagy részénél jelenleg még hiányoznak. A HappyFish elnevezésű projekt során mód nyílik az édesvízi haltermékek minőségét befolyásoló tényezők azonosítására is - írta a Laboratorium.hu.

Az egyenes hozzáállást értékeljük, és úgy érezzük, akkor nagyobb a baj, ha az információ nem a vállalkozástól, hanem a hatóságtól származik, ugyanakkor a magyar lakosság nem „bünteti” a termékvisszahívásban érintett vállalkozásokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal frissen publikált kutatásáról a Laboratorium.hu közöl összesítést.

A piskóta, meggyes töltelék, habos túrókrém mellett  a laboratórium szempontjából is sok érdekességet tartalmaz a Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztese, azaz a Három kívánság: többek között szénhidrátot, fehérjét, sót, energiát.  Hogyan mutatták ki ezeket az értékeket? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb cikke .

Hogyan növelhető a sör kedveltsége technológiai fejlesztéssel? Hogyan hat a mák a csokoládéra? Érzékszervi vizsgálatoknál milyen mértékben befolyásolja a látás az ízfelismerő képességet? Hogyan csökkenthető a mézekbe kerülő növényvédő szer-maradékok mennyisége? Többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ ad a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) című szaklap legfrissebb, nyári száma.

Egy független laboratórium élelmiszer-vizsgálati szakértői csoportja mostantól nem használ több műanyagedényt az élelmiszerekkel kapcsolatos érzékszervi vizsgálatokhoz, mindezzel tekintélyes mennyiségű plasztikterheléstől mentesítve a környezetünket. Ez a döntés jól illeszkedik a vállalat által meghirdetett Parányi Plasztiktalány projekthez is, amely hamarosan a finisbe fordul.

Mit tehetnek az élelmiszeripari vállalkozások a rákkeltő akrilamid kötelező csökkentése érdekében? Egy független laboratórium által május végén szervezett konferencián kiderült, hogyan keletkezik az akrilamid, és milyen módon lehet biztonságosabb termékeket készíteni.

Legalábbis Franciaországban, egy öt éves kutatás eredménye szerint ugyanis a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41%-a tartalmazott növényvédő szert. A határértéket azonban csak 2-3%-nál lépte át a peszticid szintje, a szakemberek szerint pedig mindez nem jelent komoly egészségügyi veszélyt. Mi a helyzet Magyarországon, mire kell figyelni? A Laboratorium.hu ennek járt utána.

A világon az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok száma eléri a négyezret, a kioldódás révén pedig hátrányos hatást gyakorolhatnak az élelmiszert fogyasztó ember egészségére, ezért fontos, hogy az élelmiszerek csomagolóanyagait az arra alkalmas laboratóriumokban rendszeresen vizsgálják - hangzott el egy élelmiszeripari konferencián.

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb száma két kiemelten fontos témával jelentkezik: a NÉBIH a fipronilos tojásbotrány fogyasztókra gyakorolt hatásáról szóló, jelentős sajtóvisszhangot kiváltó tanulmányát itt publikálta először, az akrilamid vizsgálati módszereiről szóló szakmai cikk pedig ugyancsak egy rendkívül aktuális problémára hívja fel a figyelmet.

Becslések szerint a sportolók 30 %-a doppingol, ám ennek csak a 2 százalékát tudják kimutatni – hangzott el egy szakmai konferencián, amelynek középpontjában a tiltott szerek szabályozása, vizsgálata, egészségügyi kockázata állt.  Hogyan tudunk meggyőződni arról, hogy jó minőségű, biztonságos és legális terméket fogyasztunk? A Laboratorium.hu beszámolójában megszólal a Magyar Antidopping Csoport elnöke, illetve laboratóriumi szakemberek, valamint élsportolóktanácsairól olvashatnak.

A vásárlók alig tíz százaléka fogyaszt jelentősen kevesebb tojást és tojásból készült terméket a fipronilos botrány óta – derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számában közzétett NÉBIH-felmérésből. A Laboratorium.hu összefoglalta, hogy miért is töretlen a fogyasztói bizalom a tojás iránt.

A csomagolóanyagokkal kapcsolatban az elmúlt tíz évben több, mint kétezer riasztást regisztráltak az Európai Unióban, ami azért rossz hír, mert az élelmiszerekbe oldódott káros vegyületek a szervezetünkbe is bekerülnek - többek között ez derült ki a SIRHA Budapest kiállításon rendezett konferencián, amelyről a Laboratorium.hu tudósított.

A Hungexpón február 7. és 9. között ismét megrendezik Magyarország legnagyobb élelmiszeripari seregszemléjét, a SIRHA kiállítást. Mindez a vizsgálólaboratóriumok szempontjából sem elhanyagolható, hiszen a sok-sok élelmiszer (pékáruk, cukrászsütemények, fagyasztott termékek, csomagolóanyagok, italok, kávék stb.) biztonságát elsősorban az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok garantálják. Az egyik független labor konferenciát is szervez a kiállításon.

Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét – a hamarosan hatályba lépő EU-rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a főzni való krumplit ne süssük, a nem megfelelő hőkezelés hatására képződő akrilamiddal ugyanis lényegében egy műanyagok monomerjét esszük meg – derül ki a Laboratorium.hu cikkéből.

Teljes mértékben hozzáférhetővé és kereshetővé tette az összes cikkét egy tudományos lap. Az élelmiszer-biztonság legrégebbi szakmai folyóirata ma már modern külsővel, két nyelven és online is megjelenik, az elmúlt 62 év értékes anyagait pedig bárki szabadon és ingyenesen böngészheti, illetve letöltheti. A Laboratorium.hu összeállításában kuriózumok bukkannak fel a múltból.

Hogyan támogatja a Földművelésügyi Minisztérium az élelmiszeripart, mire fordítja a NÉBIH az élelmiszer-biztonsági díjat, melyek a legfrissebb piaci trendek és kiskereskedelmi tapasztalatok? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszer-feldolgozás és -kereskedelem című konferenciáján a szakmai közönség megismerhetett egy rendkívül izgalmas új projektet is, amelynek célja laboratóriumi vizsgálatokkal, valamint tudományos kutatómunkával hozzájárulni a halfogyasztás fellendüléséhez.

Amint arról a Laboratorium.hu-n nemrég beszámoltunk, a szemkamerás vizsgálatok rendkívül fontos információkat árulnak el a tudatalattinkról. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számából mindemellett az is kiderül, veszélyes-e a zöldborsó, hogyan javítsuk a tej hőkezelésének hatásfokát, milyen módon hasznosítjuk a feketeköménymag-olajat természetes tartósítószerként.

Mi alapján választunk terméket a boltokban? Aki tudja a választ, megtalálta a bölcsek kövét. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb tanulmánya közelebb visz a titokhoz. A szemkamerás vizsgálatok ugyanis fontos információkat árulnak el a tudatalattinkról: melyik részét nézzük meg a csomagolásnak, milyen információkat keresünk, számít-e mennyi ideig nézzük a terméket? A Laboratorium.hu összeállításából kiderül.

A Magyarország Cukormentes Tortája győztes tortakölteményét, Pöttyös Pannit elégették, kiszárították, kénsavval roncsolták, és még lúgban is megfőzték. Hogy minderre miért volt szükség? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Ma már közismert tény, hogy a tejfogyasztás a tejcukorbontó képesség hiányában kellemetlen tüneteket (felfúvódást, hasi görcsöket, hasmenést) okoz. A genetikusok szerint egykor minden ember laktózérzékeny volt, a kérdés, hogy az emberek tápcsatornája többségében miért is képes ma különösebb nehézség nélkül feldolgozni a nyers tejet. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számának egyik cikkéből kiderül a válasz, illetve azt is megtudhatjuk, hogy a tej komoly befolyást gyakorolt Európa népeinek történelmére is.

Mi az a szteroidprofil, és hogyan használják fel a doppingellenőrök? Miért kell vigyázni a DHEA-val? Hogyan követhetnek el doppingvétséget a jóhiszemű sportolók? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Honnan tudhatjuk, hogy egy étrend-kiegészítő biztonságos, és nem tartalmaz semmi olyan tiltott anyagot, amely az egészségünkre veszélyes lehet? A Laboratorium.huösszeállításából kiderül, mi mindent vizsgálnak a független laboratóriumok, és hogyan érdemes eljárniuk a felelős gyártóknak, ha valóban minden szempontból megfelelő, a tiltott, egészségkárosító anyagoktól mentes termékeket kívánnak forgalmazni.

Életünk során akár 40 dekagrammnyi, az élelmiszerbe oldódott csomagolóanyagot is megeszünk, és bármily meglepő, még a szilárd felületen érintkező anyagok is oldódhatnak egymásban. A papír csomagolóanyag ásványianyag-tartalma bekerülhet az élelmiszerbe, ami kifejezetten veszélyes, ezért is szabályozza a kérdést az Európai Unió nemrég életbe lépett ajánlásában. A Laboratorium.hu összeállításában egy példán keresztül bemutatjuk, hogy a liszt mely pontokon találkozhat ásványolaj-maradékokkal.

Egy független laboratórium összegyűjtötte és táblázatba foglalta azt a több száz étrend-kiegészítőt, amelyek bizonyosan nem tartalmazzák a 85 legproblémásabb doppingszert. A www.doppingmentes.hu honlapon mindezt bárki ellenőrizheti, kereshet gyártó, terméknév és termékkategória szerint is. Mindemellett hasznos tanácsokat olvashat, például arról, hogy miért kell vigyázni az –ol, -diol, -one, -stene végződésű vegyületekkel.

A több mint ötven ENSZ-tagország képviselői, valamint az FM és a NÉBIH vezető szakemberei részvételével Budapesten lezajlott CCMAS elnevezésű tanácskozáson a világ élelmiszer-kereskedelme, illetve az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata szempontjából perdöntő vizsgálati módszerekről határoztak. A Magyar Munkacsoport elnöke a Laboratorium.hu-nak összegezte a konferencia eredményeit.

Nyolc hónap után az ásványi olajok eltűntek a csomagolóanyag dobozából, és bekerültek az élelmiszerbe – derült ki egy friss kutatásból, amelyet a Hungalimentaria konferencián és kiállításon ismertettek. A NÉBIH és a WESSLING Hungary Kft. által szervezett tudományos tanácskozásán elhangzott, hogy az étrend-kiegészítők 61 %-a nem felelt meg az előírásoknak, a mikroműanyagok pedig már az élelmiszereinkbe is beférkőznek, de a világvége mégis elmarad! A 2017-es konferencia médiapartnere a Laboratorium.hu, aktuális cikkeink most mind a tanácskozásról szólnak.

"A népesedés, klímaváltozás, a környezetszennyezés problémáinak magunk vagyunk okozói és elszenvedői, egyben saját újításaink és fejlesztéseink kínálnak megoldást problémáinkra – mondta A világvége megint elmarad című előadásában Bánáti Diána, a Nemzetközi Élettudományi Intézet (International Life Sciences Institute, ILSI) európai tudományos igazgatója a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által megrendezett, az élelmiszerek vizsgálatával, ellenőrzésével foglalkozó szervezetek, hatóságok, kutatók, gyártók és forgalmazók kétévente esedékes tudományos seregszemléjén, azaz a Hungalimentaria 2017 Konferencián és Kiállításon.

Az immár 11. alkalommal, április 26-án és 27-én megrendezett tanácskozás mottója: „Terítéken az élelmiszerek és csomagolóanyagaik”. A csomagolóanyagoknak ugyanis kulcsszerepük van az élelmiszer-biztonságban: amellett, hogy egyben tartják az élelmiszert, védik a környezet hatásaitól (és fordítva), eltarthatóvá és biztonságossá teszik, ráadásul fontos üzenetet, információkat is hordoznak. A konferencián szóba kerül a csomagolóanyagok kioldódása, laboratóriumi vizsgálata, a mikrobiológiai veszélyek és a jogi szabályozás is.

Természetes, ízletes, tápanyagban gazdag - általában ezt várják el az emberek a helyi termékekkel kapcsolatban - derült ki az élelmiszer-biztonság legnagyobb hazai tanácskozásán, a Hungalimentaria konferencián, ahol az is elhangzott, hogy a szántás nélküli vetés lehet a talaj regenerálódásának a titka, az éhezés egyik ellenszere. A Laboratorium.hu tudományos portál beszámolójában a legfrissebb kutatási eredmények.

Bordós Gábor (WESSLING Hungary) és Németh Zsolt (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) előadásaikban elmondták, hogy napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok nagy része bekerül a természetes ökoszisztémákba vizekbe, ahol azonban nem bomlanak le. Ezzel szemben UV-sugárzás hatására láncszerkezetük porozódik. Az így létrejövő, 5 mm-nel kisebb darabokat mikroműanyagoknak nevezik. Ma már számos adat áll rendelkezésre arról, hogy európai álló-és folyóvizekben és azok üledékeiben is jelen vannak. A Duna mikroműanyag „hozamát” például évi 1500 tonnára becsülik. Reagálva az új típusú környezeti kockázatra, a WESSLING laboratóriumok saját egy saját fejlesztésű mintavételt követően FT-IR mikroszkóppal képesek 15 μm szemcseméretig meghatározni a mikroműanyagok mennyiségét, típusait.

Már a szabadidő-sportolók is rendszeresen szedik az étrend-kiegészítőket, amelyek 61 százaléka nem felelt meg az előírásoknak - derült ki a NÉBIH és a kormányhivatalok kutatásaiból, amelyeket a szakemberek a NÉBIH és a WESSLING Hungary Kft. által szervezett Hungalimentaria 2017 konferencián ismertettek. A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, hogy elsősorban mire kell figyelni a szerek szedésekor, hogy ki felelős a doppingolásért, és hogy mi a helyzet étrend-kiegészítők idős korban történő szedésekor.

Gasparikné Dr. Reichardt Judit, a WESSLING Hungary Kft. mikrobiológiai laboratóriumának vezetője elmondta, hogy a Legionella egy olyan természetes és mesterséges környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg (20-50 °C) vízben hamar elszaporodik.  A legionárius betegség leggyakrabban a Legionella baktériumokat  aeroszol formában tartalmazó levegő belégzését követően alakulhat ki és súlyos, akár halálos betegséget is okozhat.

2016-ra az egy évvel azelőttihez képest megduplázódott a biotermelők száma, de számos szabálytalanságot is észlelt az ezzel foglalkozó ellenőrző és tanúsító kft. A hibázók súlyos következményekre számíthatnak - derült ki a Hungalimentaria konferencián, ahol a többi között a kézfertőtlenítők mikrobiológiai szennyezettségéről is szó esett.

A Hungalimentaria legfőbb célja, hogy a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek, az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, az élelmiszeripar képviselői és minden érdeklődő számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait.

A Hungalimentaria konferencia főbb csapásai mellett olyan remek rejtekutakon is elindult néhány előadó, amelyek egy külön fejezetet érdemelnek a beszámolók sorában. Ilyen a vízminták radiocézium tartalma, az élelmiszerek vizsgálata hőtani szempontból, vagy éppen a szemkamerás vizsgálatok.

Kik azok az érzékszervi bírálók, és hogyan végzik a munkájukat? Az érzékszerveink valóban úgy működnek, mint a legfinomabb műszerek, és jelzéseik alapján tényleg lehet objektív ítéletet alkotni? A Laboratorium.hulegfrissebb cikkéből kiderül.

Húszéves Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciája és kiállítása, amelynek fókuszába ezúttal a csomagolóanyagokat állították a szervezők. A hatósági szempontok, a laboratóriumi vizsgálatok és a jogi szabályozás mellett a tanácskozáson körbejárják korunk legfontosabb élelmiszer-vizsgálati kérdéseit a mikroműanyagoktól az étrend-kiegészítőkön és növényvédő szereken át a bioélelmiszerekig.

Miért veszélyesek a cukros üdítők, és mi a helyzet az energiaitalokkal? Hol készítettek először cukrot, és mikor épült fel az első cukorgyár? A Laboratorium.hu kis cukorhatározójából kiderül az is, hogyan képes ez a vegyület ennyi energia tárolására, és hogy mi is adja az „édes só” ízét.

A megvásárolt élelmiszereink jelentős része a kukában landol, miközben a világ számos pontján éheznek az emberek. Míg régen az ételek tárolását és hasznosítását – főleg vidéken – jó hatékonysággal oldották meg, addig ma már ez komoly problémát okoz a háztartásoknak. Mit tehet egy átlagos városi ember annak érdekében, hogy csökkenteni tudja az ételhulladék mennyiségét? A Laboratorium.hu tanácsainak fókuszában a tudatos tervezés és a hűtőszekrény áll.

A NÉBIH kutatói az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lapban nemrég publikált felmérésükben arra keresték a választ, mennyire tartják fontosnak az emberek az élelmiszerek származási helyét. A hazai termékcsoportok között vezet a hús és a tojás, a magyar áru választása melletti legfontosabb szempont pedig a munkahelyek megőrzése volt. A nők, a 40 év felettiek és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők értékelik az átlagnál jobban a magyar származású élelmiszer-termékeket. A Laboratorium.hu összeállítása.

Inkább venne olyan élelmiszert, amely tartalmaz tartósítószert, vagy bevállalná, hogy naponta jár boltba? Mindkét megoldás mellett szólnak érvek. A TOP-Higiénia legutóbbi cikkében az élelmiszer-adalékok legtöbb kérdést felvető csoportját, vagyis a tartósítószereket mutatja be: mik is azok pontosan, mi szabályozza a felhasználásukat, melyeket alkalmazzák a leggyakrabban, és mely élelmiszerek nem tartalmazhatnak tartósítószert.

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Az E-számok után a TOP-Higienia.hu weboldal az élelmiszer-színezékeket vette górcső alá. Mik azok pontosan? Miért van rájuk szükség? Veszélyesek-e? Mesterséges vagy természetes? Hogyan jelölik? A válaszok a cikkben.

Milyen egészségügyi veszéllyel járnak? Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat? Az ételekben felbukkanó allergénekkel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre kaphattak választ a Budapesti Gazdasági Egyetem által szervezett konferencia látogatói november végén.

Miért van szükség az adalékanyagokra? Nincs-e belőlük túl sok? Mi szabályozza a használatukat? Tulajdonképpen mit jelentenek az E-számok? A biztonságos vendéglátásért ügyködő TOP-Higiénia honlap új sorozatában választ ad a mindenkit érdeklő kérdésekre.

Az iszlám vallás által előírt élelmiszerek és fogyasztási cikkek felügyeleti hatósága és egy magyarországi független vizsgálólaboratórium közös rendszere biztosítja a jövőben az iszlám országok piacaira irányuló európai élelmiszerek és fogyasztási cikkek előállításának ellenőrzését.

A hőkezelt és általában a feldolgozott élelmiszereknél sokkal nehezebben mutathatók ki az allergén anyagok, pedig azok továbbra is jelen vannak az ételben – derült ki az Élelmiszerviszgálati Közlemények legfrissebb számában megjelent tanulmányból. Mindez egészségügyi kockázatot is jelenthet, hiszen előfordulhat, hogy még a címkén jelölt értékek is eltérnek a valós arányoktól.

A vizsgált 21 nyerstej-értékesítési pontból 8 helyen találtak fizikai szennyeződést, és számos más mikrobiológiai-higiéniai problémára is fény derült – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közlemények aktuális számában. Az élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelentő hiányosságok miatt eladóknak, vevőknek egyaránt érdemes jobban odafigyelniük a kimért tejek vásárlásakor.

Idén ötödik alkalommal írta ki az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet 2016-ban a budapesti Tortavár Cukrászda „Áfonya hercegnő tortája” nyert meg. A független laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy az édesség valóban nem tartalmaz hozzáadott cukrot. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, hogy pontosan miből mennyi van az év cukormentes tortájában, és hogyan tudták mindezt megmérni.

Nehéz elképzelni, hogy a rovarok a mindennapi étrendünk részeivé váljanak, ám egyre több érv szól emellett. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számában megjelent tanulmányból kiderül, hogy az Afrikában és Ázsiában a mai napig közkedvelt rovarok miért jelenthetnek megoldást a fehérjekrízisre, a közeljövő élelmezési és mezőgazdasági problémáira.

A Vezúv nevű kreáció nyerte az idei Év fagylaltja versenyt, amelyre közel kilencven édességet neveztek. A Laboratorium.hu írása szerint a nemrég megújult szegedi Virág cukrászdában június 6-án rendezett eseményen tartották a Magyarország tortája verseny középdöntőjét, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett Magyarország Cukormentes Tortája versenyre készülő cukrászok pedig a szervezet dietetikusától kaptak tanácsokat. Az eseményen bemutatkozott a TOP-Higiénia rendszer is, amelynek célja a hazai vendéglátás biztonságának és minőségének javítása.

Széll Tamás győzelme a Bocuse d’Or szakácsversenyen egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar gasztronómia felzárkózóban van a világ élvonalához. A világ legfontosabb séfpárbajának helyszínén mutatkozott be a TOP-Higiénia elnevezésű új, minőségbiztosítási rendszer is. A független laboratórium pecsétjével ellátott éttermekben mostantól garantált a magas higiéniai színvonal.

Sokakban felmerül a félelem: veszélyes lehet-e az egészségre az asztali só. Nem csak a só ismert negatív élettani hatásairól van szó, hanem az adalékanyagokról is. Ha valakinek nem jutna eszébe éppen ettől rettegni, bizonyos forgalmazók előszeretettel hívják fel a figyelmünket erre a jelenségre is, leginkább azért, hogy némi piaci előnyhöz jussanak a kiélezett versenyben. Hogy valóban veszélyes-e az asztali só, vagy mindez csak átverés? Kiderül legfrissebb cikkünkből.

Az eddig „diabetikus” jelzővel feliratozott termékek eltűnnek a polcokról. Pontosabban átalakulnak. A július 20-tól hatályba lépő uniós jogszabály miatt elsősorban a szénhidrát anyagcserezavarral élőknek, vagyis a cukorbetegeknek kell majd figyelmesebbnek lenniük, de a változás gyakorlatilag mindenkit érint.

Megjelent az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap idei első száma, amelyben az élelmiszer-biztonság történetének legérdekesebb epizódjai mellett olvashatnak növényvédő szerekről, internetes élelmiszer-vásárlási szokásokról, húsipari készítmények omega-3 típusú zsírsavtartalmáról, az élelmiszerkémia oktatásának lehetőségeiről, illetve ehető filmbevonatokról is. Ez utóbbi cikkel részletesebben is foglalkozunk.

Műanyag, de komposztálható. Interaktív. Ehető! A jövő csomagolóanyagai már köztünk vannak, és nemcsak védik az élelmiszert, hanem intelligens módon jelzik annak mikrobiológiai és fizikai állapotát is – derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számának vezető tanulmányából. Sci-fi rajongók, figyelem!.

Tájékozottak, ám súlyos hiányosságokkal rendelkeznek a gyermekek az élelmiszer-biztonság területén – derült ki a NÉBIH legfrissebb, általános iskolások körében végzett kutatásából, amelynek eredményei az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lapban jelentek meg. Összeállításunkban a lap többi cikkéről is ejtünk néhány szót.

Javulhatnak a higiéniai állapotok és az előállítási körülmények a magyarországi cukrászdákban egy új kezdeményezésnek, a „TOP Higiénia” rendszer sikeres bevezetésének köszönhetően. Mindez a vállalkozásoknak is nagy előny lehet, hiszen a Top Higiénia a megelőzésre teszi a hangsúlyt, a csatlakozott konyhák, éttermek, cukrászatok állandó követelmény alapján,  független szakértő által kiállított véleményt kapnak a munkájukról.

A férfiak pazarlóbbak, mint a nők, legalábbis ami az élelmiszereket érinti, emellett a 30-as éveikben járó korosztály dobja ki a legtöbb élelmiszert a kukába – derült ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) legújabb számában publikált kutatásból. A tudományos szaklap többi cikkében arra is fény derül, hogy bizonyos fogyasztói csoportok az átlagosnál jobban kitettek a növényvédő-szereknek, hogyan változik a kávé polifenol-tartalma a pörkölés hatására, hogy miért létfontosságú elem a nikkel.

Hét éves húsgolyó az autópálya melletti büfében, egérpiszok a cukrászdában, súlyos szabálytalanságok a vendéglátóhelyek közel felénél – nem győzzük kapkodni a fejünket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) híreit olvasva. Az utóbbi hetekben számos éttermet zártak be az ellenőrzések során feltárt komoly hiányosságok miatt. Mit tehetnek az étterem-tulajdonosok azért, hogy ne kelljen rettegniük az ellenőrzéskor? A többek között a HORECA-szektorban higiéniai és élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végző független laboratórium tanácsai segíthetnek az eligazodásban.

Miért oldódik ki jobban az ásványvizes palack anyaga az italba a forró autóban? Mik azok az élelmiszer-utánzó modelloldatok? Hogyan szaporodnak a mikrobák a védőgázas csomagolásban? Mennyi csomagolóanyagot eszünk meg az életünk során? Az érdekes kérdések mellett a csomagolóanyagok biztonságáról, szabályozásáról és a vizsgálatok fontosságáról is tanácskoztak hatósági és laboratóriumi szakemberek egy október elején rendezett konferencián, amelyen a csomagolóipar színe-java is megjelent.

Hogyan alakítsák ki az éttermek saját értékelési rendszerüket? Mit mondanak a jogszabályok? Mi a lényege a terméktanúsításoknak? Melyek egy megfelelőség-értékelési rendszer kialakításának legfontosabb elemei? Milyen területeket érdemes figyelembe venni a vendéglátásban? A fenti kérdésekre igyekeztünk válaszokat találni az alábbi összeállításban.

A Barackos buborék jelen esetben nem valami abszurd színdarab címe, hanem a Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztes alkotása. Az augusztus 20-i ünnepségsorozathoz kapcsolódó verseny a cukorbetegségre, az egészséges életmódra is felhívja a figyelmet. Hogyan zajlott a Barackos buborék vizsgálata? A WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában valódi nyomozómunka folyt.

Az allergia népbetegség, terjedése ezért világszerte egyre nagyobb figyelmet érdemel. Az allergén anyagok jelen vannak az ételeinkben is. Miért veszélyesek, és hogyan lehet kimutatni a jelenlétüket? A laboratorium.hu legfrissebb minisorozatának első részében beszélünk a gluténről, a laktózról, illetve a szójáról, szó esik a mogyoróról és az ELISA-módszerről is.

Táplálkozásunk egyik alapvető nyersanyagát a gabonák adják, amelyek minősége szoros összefüggésben áll többek között a terület klimatikus tényezőivel. A felmelegedő éghajlat kapcsán felmerül a kérdés, hogy a megváltozott hőmérsékleti viszonyok miatt az eddig megszokottakhoz képest milyen káros hatások érhetik a gabonatermésünket, és milyen laboratóriumi vizsgálatok szükségesek ezek felismeréséhez.

A melegben miért romlanak meg jobban az élelmiszerek? Mi alapján határozhatjuk meg, hogy fogyaszthatók-e még? Van-e az élelmiszereknek szavatosságuk? Hogyan tároljuk az élelmiszereket a nagy melegben? Miért nem szabad megszakadnia a hűtőláncnak? Hogyan és mit vizsgálunk az élelmiszerekben? A Laboratorium.hu legfrissebb nyári összeállítása.

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) című tudományos szaklap legfrissebb számában közölt kutatásokból kiderül, hogyan vélekednek a fogyasztók az élelmiszerekben található adalékanyagokról, miképpen változott a magyar termékek aránya a hazai áruházak polcain, illetve milyen módon lehet közelebb vinni a gimnáziumi tanulókhoz az élelmiszer-kémia összefüggéseit.

Vizsgálólaboratóriumunkban a környezeti minták és a gyógyszerek mellett az élelmiszerek is igen jó helyre találnak, de nem csak az olyan alaptermékek, mint a hús, a tej vagy a zöldségek, hanem még a torták is! Magyarország Cukormentes tortája például minden évben nálunk vendégeskedik. Miért fontos a vizsgálata? Hogyan zajlik? E cikkből minden kiderül.

Míg az első nap fókuszában a közétkeztetést érintő fontos kérdések álltak, az eddigi legsikeresebb Hungalimentaria konferencia második munkanapján számos érdekes, az élelmiszer-biztonság területét érintő előadás mellett a kerekasztal-beszélgetésen a kommunikáció és a tájékoztatás fontossága, illetve egy a piaci és a hatósági laboratóriumokkal közös adatbázis kialakításának lehetősége is szóba került.

Méz, pálinka, búza, növényvédő szerek, mikotoxinok, étrend-kiegészítők vizsgálata, a víz arzéntartalma, állatgyógyászati melléktermék, közétkeztetés, az élelmiszeriparban használt fertőző fertőtlenítőszerek – többek között ezeket a rendkívül fontos élelmiszer-biztonsági témákat is megvitatják a Hungalimentaria tudományos konferencián és szakmai kiállításon április 22-23-án.

A címben szereplő kérdés előtt érdemes egy másikat is tisztázni. Létezik városi méz? Lehetséges, hogy a méhek nem csak a mezőkön és az akácosokban gyűjtik össze a virágport, hanem a nagyvárosok parkjaiban is? A válasz meghökkentő: igen, lehetséges, a laboratóriumi vizsgálatokból pedig az is kiderül, hogy milyen minőségű ez a bizonyos városi méz.

Az aszpartám az egyik leghíresebb édesítőszer. Sok tanulmány szerint káros az egészségre, ám az európai hatóságok bizonyos szint alatt ártalmatlannak ítélték annak mennyiségét. A NÉBiH egyik legfrissebb kutatása megnyugtató eredményt hozott: a napi aszpartámbevitel nem ad okot aggodalomra, de a gyerekek túlzott üdítőfogyasztása már kockázatos lehet. És a gyümölcsjoghurtokkal is vigyázni kell.