Teljes mértékben hozzáférhetővé és kereshetővé tette az összes cikkét egy tudományos lap. Az élelmiszer-biztonság legrégebbi szakmai folyóirata ma már modern külsővel, két nyelven és online is megjelenik, az elmúlt 62 év értékes anyagait pedig bárki szabadon és ingyenesen böngészheti, illetve letöltheti. A Laboratorium.hu összeállításában kuriózumok bukkannak fel a múltból...

Az online információk túláradásának világában egyre nagyobb az igény azokra a megbízható, internetes tudományos forrásokra, amelyekre biztos pontként tekinthet kutató és átlagember egyaránt. A hatalmas információdömpingben ugyanis igen kevés az olyan anyag, amely a szakmai és formai kihívásoknak egyaránt megfelel, így valóban hiteles forrásnak tekinthető.

Mindez egyrészt annak is köszönhető, hogy a szakmai lapok, kiadók nem szívesen bocsájtják ingyen közszemlére kincseiket, illetve – mivel az információk jelentős része csak offline, nyomtatott formában áll rendelkezésre – mindennek technikai akadálya is van.

Mindkét problémára megoldást talált egy hazai, nagy múltú tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK). Teljes, több, mint 62 éves anyagát digitalizálta, és az újság honlapján strukturált módon tette elérhetővé mindenki számára.

A legelső számok...

Ingyenesen letölthető és kereshető 20 ezer digitalizált oldal

„Az összes tudományos cikk, konferenciabeszámolók, az évtizedek során kifejlesztett élelmiszer-vizsgálati módszerek, a szabványváltozások, szakmai újítások mind-mind megtalálhatók a honlapunkon” – mondta el a Laboratorium.hu–nak Dr. Szigeti Tamás János, az ÉVIK főszerkesztője, az újságot kiadó WESSLING Hungary Kft. független laboratórium üzletfejlesztési igazgatója.

„Az úgynevezett kétrétegű pdf-eknek köszönhetően a valósághű megjelenés alatt olyan szövegfájl található, amely lehetővé teszi a kijelölést, másolást, kulcsszavak, szerzők alapján történő keresést, nem csak a www.eviko.huhonlapon, hanem a nagy organikus keresőmotorok (pl. a Google) segítségével is” – magyarázta az értékes adatbázis előnyeit Szigeti Tamás.

Dr. Szigeti Tamás János főszerkesztő büszkén mutatta meg azt az egyedülálló megoldást, amelynek köszönhetően a valósághű megjelenés kereshető és letölthető tartalommal párosul.

Az Arcanum Adatbázis Kft. a lapot kiadó és szerkesztő WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. megbízása alapján végezte el a digitalizálás aprólékos munkáját, ennek köszönhető, hogy a 62 éves folyóirat minden száma (több, mint 20 ezer oldal!) strukturált megjelenítésben ma már teljes mértékben ingyen hozzáférhető – 1955-től napjainkig.

D-vitamin vizsgálata nem lehetséges… vagy mégis?

Nem csak a szakembereknek érdemes a régi számok között utazgatni az időben, hiszen a nagyközönség számára is számos érdekes információ derül ki a múltból. Rögtön a legelső számban Lindner Károly az élelmiszerek vitaminmeghatározásáról ír. Ebben még olyan érdekes vizsgálati módszerek tűnnek fel, mint a ma már alig használatos polarográfiás vagy lumineszenciás vizsgálatok, aztán a következőt olvassuk: „Nincsen tehát univerzális módszer, amelyet minden anyagra egyformán lehetne alkalmazni”. A tudomány fejlődését mutatja, hogy ma már az összes vitamint meg lehet vizsgálni a modern kromatográfiás módszerekkel.

Ugyanebből a cikkből az is kiderül, hogy akkoriban a D-vitaminokat még nem voltak képesek rutinszerűen meghatározni élelmiszerekből a szakemberek. Ma már ugyancsak nehéz elképzelni, hogy erre ne lenne lehetőség.

Az ÉVIK-et 2014-ben vette át a WESSLING Közhasznú Nonprofit kft-je, azóta új külsővel, két nyelven jelenik meg a lap, amelynek immár összes anyaga elolvasható a honlapon egészen az indulásig, 1955-ig visszamenően. A negyedévente megjelenő tudományos folyóiratot nemzetközi szinten is jegyzik.

A korabeli számok nyelvészeti szempontból is kínálnak érdekességeket. 1955-ben például még mikrogamma volt a mikrogramm, és hosszú o-val írták a metodikát. Ezeket a szavakat már a jelenlegi helyesírás szerint használjuk, ám a folyóirat címét a szerkesztők szándékosan megtartották. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények címben szereplő jelzőt (a mai elválasztás szerint) ugyanis kötőjellel kellene írnunk, azaz Élelmiszer-vizsgálati közleményekként kellene neveznünk a lapot.

A korábbi helyesírás megtartásával azonban a nagy múltú lap szellemiségének továbbvitelét kívánták jelezni, amire a jelenlegi másrészt helyesírás is lehetőséget ad: egy adott intézmény vagy lap elnevezését ugyanis a keletkezésekor érvényes helyesírás szerint is alkalmazhatjuk.

A legnagyobb médiumok által rendszeresen szemlézett és a nemzetközi tudományos világban is jegyzett Élelmiszervizsgálati Közlemények a tudományos lapok világában ritkának számító kezdeményezésével azt szeretné elérni, hogy minél több érdeklődő férjen hozzá az élelmiszer-biztonság témaköreihez.

Mindezt mostantól bárki megteheti a www.eviko.hu honlapra kattintva.