Összes hír

Munkavédelem a laboratórium szemszögéből

A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat.

Tovább

Minél hamarabb ki kell szűrni a növényvédő szereket

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

Tovább

Sörkorcsolya sörből

Egészen pontosan a sörgyártás során visszamaradt törkölyből, amely egy igen kedvező beltartalmi paraméterekkel - alacsony cukor-, magas rost- és fehérjetartalommal - rendelkező melléktermék. Milyen eredménnyel jár a búzalisztes tallérok sörtörköllyel való dúsítása? Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap egyik legfrissebb cikke a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Gyümölcsjoghurtok és a mikrohullám

A mikrohullámú hőkezelés már nem csak a háztartásokban, hanem az élelmiszeriparban is egyre inkább elterjedt eljárás, ám az eltarthatóság szempontjából jelentős különbség lehet az így kezelt banán és az alma ízesítésű gyümölcsjoghurtok között. Miért? Erről szól az Laboratorium.hu legújabb cikke.

Tovább

Egy kattintás a tudás

Online laboratóriumi előadássorozat indultGórcső alatt és kamera előtt a növényvédő szerek, mikroműanyagok, csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek, kozmetikumok, azbeszt, pálinka, méz, GMO-k vizsgálata. Egy hazai független laboratórium ingyenes, mindenki számára elérhető online előadássorozatot indított.

Tovább

Új ruhába bújt a Laboratorium.hu!

Megújult Magyarország első és egyetlen laboratóriumi „hírügynöksége”, a több, mint nyolc éve működő Laboratorium.hu. Hétről hétre immár több, mint 370 cikkben számoltunk be a laboratóriumi vizsgálatokról a környezetvédelem, az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonság területén, elemzésekkel, számokkal és közérthető magyarázatokkal bemutatva azt a munkát, amely a korszerű vizsgálólaboratóriumokban zajlik. A külső megújulás kapcsán rövid összegzést adunk abból, mi minden jelent meg eddig tudományos portálunkon, azaz a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Hogyan válasszunk csokit?

A minőségi csokoládé jelentős élelmirost-forrás – mondja Soltész Erzsébet dietetikus. Egy független élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberének segítségével összeszedtük: mit is nevezhetünk csokinak, miért jó sokunk kedvenc édessége, és milyen szempontok alapján érdemes kiválasztani.

Tovább

Tiltott gyümölcs az édes íz? - Cukorhelyettesítők élelmiszereinkben

Sokunk számára szinte feloldhatatlan dilemmát jelent, hogy a hizlaló és túlzott fogyasztása esetén komoly egészségügyi problémákat okozó cukrot vagy az azt helyettesítő szereket válasszuk. Ez utóbbiak negatív hatásairól ugyanis számos mendemonda kering. Alábbi összeállításunkban ezért arra vállalkoztunk, hogy rendet tegyünk a cukorpótló molekulák területén, bemutatjuk azok laboratóriumi vizsgálati módszereit, és ígérjük: a fenti dilemmára is megoldást kínálunk.

Tovább

A rostok és a bél-agy tengely

Bármilyen meglepő, de az emésztőrendszerünkben élő baktériumok kommunikálnak velünk! Erről beszélt a töltött káposzta rosttartalmának jótékony hatása kapcsán Soltész Erzsébet dietetikus, és erről szól két tudományos cikk a WESSSLING Tudásközpont Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapjában is. Quorum sensing, in vitro "veritas" és rosttudatos táplálkozás a Laboratorium.hu-n.

Tovább

A rost szuperereje

Legutóbb a mák és dió rosttartalmának vizsgálatáról számoltunk be, most pedig a Rosttudatos blog másik két érdekes írása alapján szedtük össze: mit tudnak a vízben oldódó és nem oldódó rostok? Nem is gondolnánk, mennyi jótékony élettani hatással rendelkeznek.

Tovább

Karácsonyi rostnyomozás

Laboratóriumi eredmény: kiemelkedően magas a mák és a dió rosttartalmaAz élelmi rostokról máig sem tudunk mindent, pedig azok kedvező élettani hatása szinte felmérhetetlenül összetett– állítja Soltész Erzsébet dietetikus, aki egy hazai független laboratóriummal együtt ismeretterjesztő sorozatot indított. Első alkalommal a bejgli legfontosabb alapanyait, azaz a mák és a dió élelmirost-tartalmát vizsgálták meg a WESSLING Tudásközpontban.

Tovább

A húsevők imádják a vega burgereket

A növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet soha nem látott ütemben növekszik, a fejlődés talán a „vega” hamburgerek esetében a legeklatánsabb. Vajon kik fogyasztják elsősorban ezeket a termékeket, és hogyan nevezhetjük a 21. század húspótlóit?  Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője összefoglaló tanulmányában többek között ezekre a kérdésekre is válaszol az Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számában.

Tovább

Hazai kutatások pontosítják a mikroműanyagok mérését

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg aggasztó hírek a mikroműanyagok előfordulásáról: nem csak felszíni vizekben, de már élelmiszerekben, ivóvízben, levegőben, élőlényekben is kimutatják azokat. A pontos méréshez az egyik legfontosabb szempont az  alkalmazott mintavételi technika hatásfoka, a különböző mérettartományú részecskék azonosítása. Két friss magyar kutatás révén a jövőben egyre jobb mérési eredmények születhetnek.

Tovább

Labor a városban

Hol, hogyan tud segíteni egy független vizsgálólaboratórium az önkormányzatoknak? Számos területen: Gyomaendrődön egy társadalmi felelősségvállalás projekt keretében megvizsgálták a település felszíni vizeit, termálvizét, a vasútvonal zajterhelését, a helyben fogott halak húsát és még a környéken termő, számos termék alapanyagául szolgáló homoktövist is. A WESSLING Tudásközpont szakemberei az értékeket magyarázva számos önkormányzat számára kínálhatnak fontos segítséget.

Tovább

Roncsolásmentes gyógyszervizsgálat

Spektroszkópiai és kemometriai módszerek segítségével már a gyártási folyamaton belül roncsolásmentesen lehetne vizsgálni az egyes tablettákat, felgyorsítva ezáltal a teljes gyártási folyamatot – derül ki Horváth Lívia dolgozatából, aki a Budapesti Műszaki Egyetem idei Tudományos Diákköri Konferenciáján az Analitikai és Számításos Kémia szekció díját kapta a WESSSLING Tudásközponttól.

Tovább

Sötétben vizsgálják a lebomlást

Komposztálhatóságot és biológiai lebonthatóságot is vizsgálnak egy nemrég nyílt francia laboratóriumban. Elsősorban papír és műanyag csomagolóanyagokat tesztelnek majd, a szolgáltatás Magyarországról is elérhető, a terméktanúsítással kiegészítve pedig a fogyasztóknak és a forgalmazóknak egyaránt kiemelt bizitonságot jelenthet.

Tovább

A biztonság "harmadik szeme"

izalmat és piaci előnyt is jelent a terméktanúsításHogyan lehet garantálni mind a fogyasztó, mind pedig a gyártó, forgalmazó felé, hogy az adott termék (legyen szó gyermekeknek szánt cikkekről, csomagolóanyagról, újrahasznosított hulladékról vagy éppen kozmetikumokról) valóban biztonságos?  A terméktanúsítás Európa számos országához hasonlóan egyre fontosabb szerepet játszik a hazai kereskedelemben is. A Laboratorium.hu cikke.

Tovább

Újabb CSR-elismerést kapott a WESSLING Tudásközpont

Az idén 25 éves KÖVET Egyesület által meghirdetett versenyen a Vállalati Felelősség kategóriában kapott díjat a WESSLING Tudásközpont Laborkaland elnevezésű középiskolásoknak szóló kémiaversenye – olyan hazai nagyvállalatok és szervezetek közé emelkedve, mint a MOL, az EGIS, a HiPP, az OTP vagy Újbuda Önkormányzata.

Tovább

Minden második hazai vásárló tapasztalta a kettős minőséget

A Nébih legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a fogyasztók közel fele észlelt már különbséget az azonos márkájú, Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek között. A leggyakrabban említett élelmiszer kategória a csokoládék és más édességek voltak. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legújabb számában publikált felmérés részletes eredményei a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Korona a levegőből: egy lépéssel a vírus előtt

Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket.  A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak.

Tovább

Új vírusazonosítási módszerekért kapott díjat egy magyar laboratórium

Új módszer vírusok kimutatására, mikroműanyag-vizsgálatok, laboratóriumi edények új tisztítási eljárása – három innováció Újpestről, a WESSLING Tudásközpontból. A nemzetközi laboratóriumhálózat magyar tagja három díjat is nyert a vállalatcsoport innovációs versenyén.

Tovább

Mi minden van a kukoricában? Miért érdemes vizsgálni?

A kukorica betakarítása augusztusban megkezdődött. Miért fontos a peszticidek és mikotoxinok vizsgálata? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

Tovább

Egy labor a legbiztonságosabb hazai cégek között

A nemrég odaítélt Superbrands Business díj és egy fontos környezetvédelmi kitüntetés után újabb elismerésben részesült a WESSLING Tudásközpont: a pénzügyileg legstabilabb magyarországi cégek közé került.

Tovább

Szentivánéji álom a laboratóriumban

Kicsi Gesztenye, Pöttyös Panni és Barackos Buborék után az idei nyertes, azaz a Szentivánéji Álom is látogatást tett a WESSLING Hungary Kft. Élelmiszervizsgáló Laboratóriumában. A mesés elnevezések igazi remekműveket, cukormentes tortákat jelölnek: az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztesét alaposan megvizsgálták - finoman szólva. A Laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogyan.

Tovább

Veszélyes mikromérgek

Miért fontos a gabonák rendszeres mikotoxin-vizsgálata? Milyen eszközökkel történhet a vizsgálat? A WESSLING Hungary Kft. független laboratóriumának szakértői válaszoltak a kérdésekre. Parányi méregkeverők a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Koronavírus és élelmiszer: mit mond a tudomány?

Az élelmiszer-eredetű fertőzések 20 százalékát okozzák vírusok. A koronavírusok főleg légúti megbetegedéseket okoznak, de vajon terjednek-e élelmiszerek útján? Mik az eddigi tapasztalatok, és mit tehetünk mi, fogyasztók? Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője írt erről egy friss tudományos értekezést a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szakfolyóiratának június 30-án megjelent (ÉVIK 2020-2) számában.

Tovább

Laborkalandok a Tudásközpontban

Egy hazai vizsgálólaboratórium immár hetedik éve nyitja meg kapuit a fiatal generációk előtt. Eddig Magyarország első országos online kémiaversenyének győzteseit látták vendégül a nagyközönség számára szigorúan lezárt laboratóriumban, ahová egy éve már pályázati úton jutnak be a laborkalandozók. Kromatográfia, élelmiszer-vizsgálatok, parányi plasztikok – csak néhány az elmúlt hónapok témái közül.

Tovább

Hogyan csökkentsük a pálinkák metanoltartalmát?

Az egészségre is ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet ezért érdemes megvizsgáltatni. A metanollal, vagyis a metil-alkohollal kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló az, hogy az alkoholok közül ez az a fajta, amelyik komoly egészségkárosodást okozhat. Míg az etil-alkohol (vagyis a „jó” alkohol) szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely  rosszullétet, fejfájást okozhat, a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja, ez utóbbi pedig egy méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat.

Tovább

Célkeresztben az étrend-kiegészítők

Nem számítanak gyógyszernek, viszont sok esetben rendkívül hatékony összetevőket tartalmaznak az étrend-kiegészítőnek nevezett, illetve a különleges táplálkozási célra szánt készítmények. Ezek lehetnek a fittness-termekben használt teljesítményfokozók, izomtömeg-növelők, különböző vitamintartalmú készítmények, vagy éppen potencianövelő szerek is. Nagyon fontos, hogy ezek eredetét mindig ellenőrizzük, lehetőleg ne rendeljük az interneten és ne vegyük meg azokat a pult alól. Nagyon nagy bajt tud okozni akár egy hamis tabletta is, ezért is lényeges rendszeresen vizsgálni ezeket a termékeket!.

Tovább

A pálinka ujjlenyomata

A pálinka egy külön univerzum. Jól érzi magát a gyomrunkban és a laboratóriumban egyaránt, fellelhető a jogszabályokban, az élelmiszer-biztonsági írásokban és még a marketing tudományában is. A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv azért egyedülálló a magyar piacon, mert ezen összetett kérdéskört a maga komplexitásában közelíti meg.

Tovább

Umami, humulon, lupulon

Egy laboratóriumban a munkatársak felkészültsége és a legmodernebb berendezések mellett az érzékszervek is fontos szerepet játszanak: az élelmiszerek elemzésekor ugyanis nagy szerep jut az ízlelésnek és a szaglásnak. A megfelelő jogosítvánnyal rendelkező szakemberek például meg tudják állapítani azt is, van-e az ételben umami.

Tovább

Azbeszt, a lassú gyilkos

A laboratorium.hu honlapon sorra bemutatjuk azokat a vizsgálatokat, amelyek életünk minőségének javítását szolgálják. Az élelmiszerek, gyógyszerek és a környezetre ártalmas anyagok mintavételéről, vizsgálatáról már írtunk. De vajon hogy vizsgáljuk meg az egészséget is súlyosan károsító azbesztet? A kérdés azért jogos, mert ezt az anyagot még jelenleg is számos ipari- és középület tartalmazza.

Tovább

Fusarium, az időzített gomba

A Fusarium az egyik legelterjedtebb mikroszkopikus gomba, amely megfertőzi a növényeket, az általa termelt toxinok pedig komoly betegségeket is okozhatnak. Míg a gabonaféléknél ez élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent, addig a banánoknál magát a növényt pusztítja el, mint egy időzített bomba. Vagyis gomba. Akárhogy is van, a mikotoxinok vizsgálata rendkívül fontos.

Tovább

Csokoládé, a kedvenc képlet

Ca2O: a kémiában ugyan nincs ilyen képlet, hiszen a kalcium és az oxigén nem ilyen arányban kötődnek egymáshoz, viszont a képletet CaCaO-ként leírva már igenis egy létező anyaggal, mi több egy élvezeti cikkel, a mindenki által imádott kakaóval állunk szemben! Az ünnepekhez közeledve érdemes áttekinteni, mi mindenre kell odafigyelnünk a csokoládévásárláskor.

Tovább

Cukoranalízis: egyszerű vagy bonyolult?

Sokan azt gondolhatják, hogy az élelmiszerek cukortartalmának meghatározása  nem túl bonyolult feladat. Annyiban igazuk is van, hogy ez egy viszonylag egyszerű vizsgálat… ha éppen nem kell szétbontani a poliszacharidokat…vagy nem répacukorról van szó…vagy ha nem egyszerre vannak jelen az élelmiszerben a mono- és a poliszaharidok. Mi sem mutatja jobban, hogy mennyire összetett a kérdés, mint az, hogy ha a teljes szénhidrát-tartalomra vagyunk kíváncsiak egy élelmiszerben, akkor gyakran kénytelenek vagyunk megmérni a többi összetevő mennyiségét (fehérje, zsír, rost, hamu) is, és mindezt kivonjuk százból! De talán a legcélravezetőbb, ha gyorsan végignézzük, hogyan vizsgáljuk közvetlenül a cukrokat a laboratóriumban.

Tovább

Beszélő baktériumok

Méghogy a baktériumok nem beszélnek! Egy nemrég publikált tudományos cikk szerint speciális jelzőmolekulák segítségével igenis kommunikálnak egymással a baktériumok! A quorum sensingnek nevezett jelenségnek fontos szerepe lehet az élelmiszerek megromlásában és az élelmiszer-eredetű megbetegedésekben is.

Tovább

Fertőző kézfertőtlenítők

Elképzelhető, hogy a kézfertőtlenítésre használt szerek fertőzzenek? Bármilyen abszurdnak tűnik is, igen. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban nemrég megjelent írás szerint ugyanis a fertőtlenítőszerek 10 százaléka nem felel meg az előírásoknak, sőt azok mikroflórával szennyeződhetnek, ami közegészségügyi szempontból is komoly veszélyt jelenthet. A laboratóriumnak ezen a területen is fontos szerep jut.

Tovább

Élelmiszer-utánzó modelloldatok - Pom Pom új mesehősei?

Órarugó Gerincű Felpattanó és Festéktüsszentő Hapci Benő valószínűleg nem sokáig gondolkozna, ha Pom Pom megkérné őket: fogadják a barátságukba az Élelmiszer-utánzó Modelloldatokat. E furcsa nevű szerzetek egyelőre még nem álltak be Csukás István a való világban már haszontalanná vált, mégis szeretni való figurái közé:  jelenleg ugyanis az élelmiszerek csomagolóanyagainak kioldódási vizsgálatai során játszanak főszerepet a laboratóriumban.

Tovább

Laborkaland másodszorra!

Az ipari szennyvizek veszélyesebbek, mint a kommunálisak, a Föld lakosságának a 20 százaléka pedig nem jut biztonságos ivóvízhez. Óvakodjunk az interneten vásárolt gyógyszerektől, a készételek tárolására pedig lehetőleg ne használjunk műanyag edényeket. E hasznos észrevételeket és tanácsokat ezúttal nem a szakma vagy a döntéshozók képviselői osztották meg a nagyközönséggel, hanem középiskolás diákok.

Tovább

Mi lesz az új címkén? - Változik az élelmiszer-jelölés

Fogyasztók és forgalmazók számára is igazi mérföldkövet jelent a december 13-a, ekkor lép ugyanis életbe az 1169/2011/EU-es számú, az élelmiszer-jelölésre vonatkozó EU-rendelet, amely egységesen meghatározza a címkézésre vonatkozó követelményeket az összes tagállamban. Az egyszerűsítés mellett az új szabályozás számos kérdést is felvet. Amellett, hogy igyekszünk ezekre választ adni, azt is eláruljuk, mi köze a laboratóriumnak az élelmiszerek jelöléséhez.

Tovább

A Laborkaland a sajtóban

A Laborkaland programot igyekszünk minél szélesebb körben terjeszteni: tanári egyesületek, az iskoláknak közvetlenül kiküldött közlemények útján, de híreinket szerencsére lehozta a napisajtó is. A Magyar Távirati Iroda, országos televíziók és rádiók, hírportálok, vidéki napilapok, szakmai oldalak egyaránt beszámoltak a Laborkalandról. Ennek is köszönhető, hogy az egész országból jelentkeztek a programra, amelyet immár második alkalommal szerveztünk meg. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szemlézünk azokból a hírekből, amelyek a Laborkalandról a magyar sajtóban megjelentek.

Tovább

Az első Laborkaland

Április 25-én másfél osztálynyi középiskolás diák bejutott egy igazi vizsgálólaboratóriumba! Köpenybe, gumikesztyűbe bújtak, védőszemüveget húztak, majd nekiláttak kísérletezni, hogy kiderítsék, mi is az a kromatográfia. A WESSLING Hungary Kft. független laboratóriumokat működtető vállalkozás nonprofit kutatócége azzal a céllal hirdette meg az egyedülálló interaktív oktatóprogramot, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok körében népszerűsítse a kémiát és a természettudományokat, illetve néhány órára megnyissa a diákok előtt a laboratórium varázslatos világát.

Tovább

Pálinka és laboratórium

Igen, egy laboratóriumban jó helyre talál még a pálinka is, persze nem a munkatársak gyomrában, hanem az analitikai műszerek belsejében. A pálinkák vizsgálata nagyon sok szempontból nélkülözhetetlen: számos olyan anyag keletkezhet a főzés során, amelyek súlyosan károsíthatják az egészséget, emellett a kitűnő hungarikumot bizony sokan hamisítják, ráadásul a laboratórium egyedülálló, Pálinkavédjegynek nevezett rendszerének köszönhetően a gyártókat és a fogyasztókat egyaránt védő minősítést kínál az érdeklődőknek.

Tovább

Leleplezzük a hamis gyógyszert

Mi az eredeti és mi a hamis gyógyszer? Ez utóbbi miért esik más súllyal a latba, mint a hamisított Adidas melegítő? Miért lehetünk biztosak benne, hogy a gyógyszertárban Magyarországon csak eredeti gyógyszert kaphatunk? Hogyan határozza meg az infravörös fény a molekulák ujjlenyomatát? Dr. Horgos József, laboratóriumunk minőségbiztosító gyógyszerésze a gyógyszerhamisítást kiszűrő analitikai technológiákat kutatja, kollégáival egy olyan új módszert alkalmaznak, amelynek segítségével már nagykereskedelmi raktárakban is el lehetne végezni a gyógyszerek szűrését. A segítségével végigkövettük azt is, hogyan lepleződött le egy hamis gyógyszer.

Tovább

Mi van a paradicsomban?

Hogy mi minden van egy paradicsomban, az nem csak a biológia szempontjából nagyon érdekes kérdés. A paradicsomot ugyanis megesszük, így aztán egyáltalán nem mindegy, hogy milyen anyagokat tartalmaz. A természetes komponensek mellett olyan mesterséges vegyületek jelenlétét kutatjuk, amelyek adott esetben ártalmasak lehetnek az egészségünkre.

Tovább

Magozzunk rendesen, ha jó pálinkát szeretnénk!

A csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Arra is oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat, ez pedig rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit, a cefrébe pedig ne adagoljunk műtrágyát, mert abból a rákkeltő hatású etil-karbamát jöhet létre.

Tovább

Kopoltyú a gyomorban

Egyfajta csodaszerként vagy legalábbis elképesztő hatású étrend-kiegészítőként árulják különböző boltokban és weboldalakon az oxigénnel dúsított vizet. A hatásvadász leírások alapján valóban úgy tűnhet, a palackban vagy patronos formában árusított termék energikussá, fitté varázsol bennünket, megvéd az öregedéstől, a potenciazavaroktól, sőt, még a rákot is gyógyítja. A valóságban azonban már az is kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e az emésztőrendszerünkig az oxigéndús víz.

Tovább

Miért van szükség gyógyszervizsgálatra?

Magyarországon a patikában kapható gyógyszereket a lehető legkomolyabban ellenőrzik, talán nem is létezik a világon a hazainál szigorúbb szabályozás. Abban tehát teljesen biztosak lehetünk, hogy a gyógyszertárakban vásárolt orvosság eredeti. Sajnos azonban számos más csatornán keresztül is árusítanak gyógyszereket (internet, piac, stb.), ezeknek pedig jelentős része hamis lehet. A gyógyszervizsgálatokra azonban nem csak ezért van szükség. A gyártás, kutatás során fontos az alapanyagok folyamatos elemzése, ahogy a már forgalomban lévő termékek ellenőrzése is.

Tovább

Az élet kottája

Hogy mi is a DNS? Talán azt mondhatnánk: az élet kottája. Immár több mint hatvan éve ismerjük, sőt az elmúlt húsz-harminc évben egyre jobban közelítünk a titokhoz a technológiák robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, de még mindig nem mondhatjuk ki: tudjuk, hogy ez a kód miként irányítja az élő szervezeteket. Azért számos dolgot már nagy biztonsággal megállapíthatunk, így például képesek vagyunk kimutatni és mennyiségileg meghatározni a génmódosított (GMO) élelmiszer- és takarmány-összetevőket, a DNS alapú módszerfejlesztésnek köszönhetően pedig az allergéneket, állati- és növényi komponenseket. És akkor a mangalicáról még nem is beszéltünk.

Tovább

Miért nem romlik meg a méz?

A méz egy különleges élelmiszer. Hogy ennek utánajárjunk, képzeletben csatlakozzunk az egyiptomi piramisokat feltáró régészekhez, akik lezárt edényekben több ezer éves,  romlatlan állapotú mézre bukkantak! Évszázadok teltek, s múltak, és a méz továbbra is ott hevert fogyasztásra alkalmasan. Mi lehet ennek a titka? Nem csak erre a kérdésre igyekszünk válaszolni.

Tovább

Laborkalandra fel!

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy a Laborkaland program őszi fordulója a finisébe ért! Szép számmal érkeztek pályamunkák, amelyek közül kiválasztottuk a legkitűnőbbeket. Ez úton szeretnénk tehát gratulálni a szerencsés nyerteseknek, akiket szeretettel várunk november ötödikén! Az alábbiakban megtalálhatjátok a programmal kapcsolatos egyéb fontos tudnivalókat.

Tovább

Óvakodj a formaldehidtől!

A beltéri levegő minőségét vizsgáló szakterület elsősorban az olajnak köszönheti az utóbbi évtizedekben megnövekedett jelentőségét. Az olaj árának drágulásával ugyanis előtérbe került az energiahatékonyság, ami az épületek esetében a jobb szigetelőrendszerek elterjedését hozta magával. Ezzel azonban sok esetben gyakorlatilag lezártuk a beltereket, megszüntettük a szellőzést, ráadásul elképesztő mennyiségű vegyi anyagot építettünk be a lakásunkba.Ezek közül az egyik legkellemetlenebb a formaldehid.

Tovább

Miért van szükség laboratóriumra?

A világunkban minden változik. Az évszakok, az időjárás, az éjszakai égbolt. Ebbe az örökös átalakulásba „piszkált bele” az ember a tizenkilencedik-huszadik században, amikorra már képessé vált arra, hogy megváltoztassa a környezetét, és persze nem mindig pozitív értelemben. A károsanyag-kibocsátás miatt megváltozott a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a levegő összetétele, a növényvédő szerek alkalmazásával a zöldségekben, gyümölcsökben megjelentek bizonyos vegyületek, ahogy a gyógyszerek vagy a háztartásban használt vegyszerek esetében is olyan kemikáliákkal kerülünk kapcsolatba, amelyek a természetben eddig nem fordultak elő.

Tovább

A transzzsírsav és a szimmetria

Az ember természetesnek látszó módon vonzódik a szimmetriához. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a mindennapi életben tapasztalható törekvés arra, hogy lakásunkban valamely mértani szabály szerint helyezzük el bútorainkat, majd ezt a szabályt megtörjük egy vázával, falra akasztott képpel, hogy az alap szerkezetet, a szimmetriát jobban kiemelhessük. A természetben is látunk hasonló „törekvéseket”, a transzzsírsavakat például éppen egy ilyen „hiba” miatt tartjuk veszélyesnek a szervezetünkre.

Tovább

Ne barátkozzunk a dioxinnal!

Pontosabban a dioxinokkal, hiszen ez egy komplett vegyületcsalád, igaz, nem a szimpatikus fajtából. Egyes tagjai ugyanis mérgezők: hulladékégető művekből, vegyi üzemek melléktermékeiként kerülhetnek a környezetbe, de előfordulnak a természetben is: vulkánok és erdőtüzek füstjében és bizonyos agyagtípusokban. A vegyületcsalád bizonyos tagjai igen erős mérgek. A halálos dózis alatti mennyiségek rendszeresen a melegvérűek szervezetébe jutva, azok utódainál torzfejlődést eredményezhetnek, ezért bizony nagyon kell velük vigyázni! Tragikus, hogy egy alkalommal a vietnámi háborúban is szerephez jutottak, mintha vegyi fegyverként használták volna őket. Alábbi összefoglalásunkban igyekeztünk összeszedni a dioxinokkal kapcsolatos néhány fontosabb tudnivalót.

Tovább

Kromatográfia és spektroanalízis: a csoda odabent van!

Mi történik konkrétan az anyaggal? A már oly sokat emlegetett elválasztás hol és milyen módon zajlik le? Ez az a pont, ahol a laboratórium leírásának legizgalmasabb, legcsodálatosabb részéhez érkeztünk!.

Tovább

Mi történik a kémcsövek között?

Kevés olyan izgalmas hely van a világon, mint egy laboratórium! Hiszen itt megvalósul az, amire egyéb körülmények között nem lennénk képesek. Vegyünk egy példát: még a legerősebb ember sem képes szétválasztani egymástól két molekulát. Szétroncsolhatja, porrá zúzhatja, elégetheti az anyagot, de az erejével, hatalmával nem tud a szénlánc egyik végéről a másikra helyezni egy Hidroxil-csoportot, képtelen hatezer Celsius fokon, plazmaállapotban vizsgálni az elemek színét, vagy megállapítani a szennyvíziszap nehézfémtartalmát. Ehhez ugyanis a megfelelő körülményekre, gépekre van szükség, de ami még ennél is fontosabb: az emberi elmére, leleményre!.

Tovább

Környezetünk egy kémcsőben

Amit egy embrió számára az anyaméh jelent, azt jelenti nekünk, az onnan már kibújt, felnőtt embereknek a környezetünk, hiszen immár a levegővel, a talajjal, a vizekkel vagyunk állandó kapcsolatban. Belélegezzük, megisszuk, megérintjük a környezetünket, ezek nélkül az anyagok, elemek nélkül létezni sem tudnánk. Éppen ezért rendkívül fontos azok állandó monitorozása, megfigyelése, elemzése. Ezért kell minél hamarabb felhívni a figyelmet veszélyre. Az analízis színtere ugyancsak a laboratórium! Lássuk, mi mindent vizsgálunk odabent.

Tovább

Meg is oldjuk a problémát! Környezetbiztonsági szaktanácsadás

Miután detektáltuk a környezetünkben (talaj, víz, levegő, hulladék, épületek) jelentkező problémákat, veszélyeket, javaslatot teszünk arra is, hogyan lehetne megoldást találni a kialakult helyzetre. Elsősorban olyan ipari, mezőgazdasági, illetve egyéb, a környezetre káros hatással járó tevékenységet folytató szervezetnek, cégnek ajánljuk a szolgáltatásunkat, amelynek fontos a környezetvédelemmel kapcsolatos problémája pártatlan, érdekmentes, megbízható, gyors és költséghatékony megoldása. Szaktanácsadásunk, mérnöki munkánk különösen érdekes lehet az ingatlanfejlesztéssel, értékbecsléssel foglalkozó vállalkozásoknak.

Tovább

Tudományos lapot ajánlunk!

Megújult az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata szempontjából az egyik legfontosabb magyarországi tudományos szaklap: az Élelmiszervizsgálati Közlemények. Az olvasók hamarosan egy színes, A4-es formátumú lapot tarthatnak a kezükben, amelyben a kitűnő tudományos cikkek teljes terjedelmükben megjelennek angolul is. Az új honlapon a cikkek kereshetők és digitálisan letölthetők, így a nemzetközi szakmai közvélemény és piac is könnyen hozzáfér majd a megújult tartalomhoz.

Tovább

Címkevizsgálat Magyarországon

A csomagolóanyagok esetében még csak-csak megértettük, hogy azoknak is helyük van egy laboratóriumban, hiszen közvetlenül érintkeznek az élelmiszerekkel. Na de hogy a címkét miért kell ott vizsgálni? Az élemiszerek, étrend-kiegészítők, kozmetikai és háztartási, vegyipari termékek jelölése rendkívül fontos feladat, és nem független a laboratóriumi tevékenységtől sem. Arról nem is beszélve, hogy maximális szakértelmet igényel, hiszen annyi területre terjed ki, hogy nem is gondolnánk.

Tovább

Mi történik a mangalicával?

Amellett, hogy a húsát nagy élvezettel elfogyasztjuk, a mangalica DNS-ét is alaposan meg kell vizsgálni. Az értékes és a világon egyedülálló fajtából készült termékeket ugyanis előszeretettel hamisítják, egy kutatás eredményeként kialakított vizsgálati módszer segítségével azonban képesek vagyunk meghatározni azt a bizonyos génszakaszt, amelyik a mangalicára jellemző. Ez nem volt kis munka! Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az ember és a csimpánz génkészlete 99,9 százalékban egyezik, a mangalica és a közönséges sertés között ez a különbség még kisebb, nem véletlen tehát, hogy a kutatómunka évekig is eltartott.

Tovább

Be velük a mikroszkóp alá!

Ahogy a környezeti elemek anyaméhként vesznek körül bennünket, úgy jelenti a mi szervezetünk a közvetlen környezetet milliárdnyi apró élőlénynek. Közöttük vannak olyanok, amelyek hasznos munkát végeznek a testünkben, de bizony sok olyan is előfordul, amely veszélyt jelent. Éppen ezért fontos ebből a szempontból is megnézni az élelmiszert, vizet, étrend-kiegészítőket, de még a csomagolóanyagokat is, és a mikrobákat, mikroorganizmusokat kíméletlenül berakni a mikroszkóp alá!.

Tovább

GMO: kimutatható! De hogyan?

Magyarországon szigorúan tiltják a genetikailag módosított szervezetek, fajták termesztését, kereskedelmét. Éppen ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani (termelőknek, gyártóknak, forgalmazóknak és fogyasztóknak egyaránt) az élelmiszereink GMO-vizsgálatára, hiszen a termékekben talált genetikailag módosított összetevők egészségkárosodást okozhatnak és komoly jogi következményekkel is járhatnak. De hogyan lehet kimutatni és vizsgálni ezeket a termékeket? Erről szól az alábbi összeállításunk.

Tovább

Porszívó a biciklin

A szervezetünkbe jutó fémek, a szállópor és egyéb károsanyagok szempontjából sem mindegy, hogy a kijelölt kerékpárúton tekerünk vagy az autók között hajtunk – derült ki egy rendhagyó kutatásból. A város levegőjét, légszennyezettségét már számtalan módon és szempontból vizsgálták, Farkas Péter Márton környezettudomány szakos hallgató azonban úgy döntött, megnézi, kerekezés közben milyen anyagok jutnak be a forgalomban tekerők tüdejébe. Egy másik megszállott bringás, Péter témavezetője, Lakos István, a laboratórium munkatársa vele tartott a több hónapon át tartó vizsgálatban.

Tovább

Kimutatjuk, amit belélegzünk!

A vegyiparban, illetve az egyéb, intenzív vegyszerhasználattal járó iparágakban dolgozókra leginkább a kémiai anyagok jelentenek veszélyt. A Biológiai Expozíciós Mutatók (BEM) a munkavállalók egészségügyi állapotát monitorozzák a munkahelyek kémiai  biztonságának szempontjából. A BEM-vizsgálatok a belélegzett anyagok nyomait mutatják ki, leggyakrabban a vizeletből. A laboratóriumban tehát ezeket is megvizsgáljuk.

Tovább

Vizsgálat infravörös fénnyel

Laboratóriumunk, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Per-Form Hungária Kft. közös kutatásában egy rendkívül ígéretes, gyors és relatív olcsó módszert fejlesztett tovább a hamisítványok detektálására. Az infravörös spektroszkóp elhelyezhető akár egy mikrobuszban is, nincs gáz- vagy oldószerigénye, és egy komplett laborral szemben egy ember is elegendő a kezeléséhez.

Tovább

Felszabadítjuk a gyógyszereket!

A tablettákat ugyan senki nem tartja fogva, sőt még elnyomás alatt sem állnak, a felszabadításukra azonban mégis szükség van. A harmadik országokban, vagyis az Európai Unión kívül gyártott gyógyszereket, alapanyagokat ugyanis csak egy újabb, rendkívül szigorú vizsgálat és engedélyezés után szabad a kontinens piacán forgalmazni. Azt az embert, aki ennek az engedélynek a kiadására jogosult, Qualified Personnek nevezik. A laboratórium rendelkezik egy ilyen munkatárssal, a termék felszabadításához szükséges analitikai vizsgálatok és a minőségi bizonylat alapján tehát, ő, vagyis a QP az, aki végül felszabadítja a termékeket.

Tovább

Mi mindent vizsgálunk?

Mi mindent vagy mi mindent? Erre a trükkös kérdésre a legegyszerűbben úgy tudunk válaszolni, hogyha végigszaladunk azon a három nagy területen, ahol a laboratóriumunk tevékenykedik. Elsőként kezdjük a legrégebbi és az egyik legnagyobb területnél, a környezetanalitikai üzletágnál. A környezeti analitikához tartoznak a talaj, a szennyvíziszap, víz és levegő kémiai analízisek, az ipari és a veszélyes hulladék elemzése, mindezek akkreditált mintavétele, valamint a környezetvédelmi szakvéleményezés és kockázatelemzés. Ez alapján tehát elmondhatjuk, hogy a kollégáink vizet, szennyvizet, talajt, levegőt és hulladékot vizsgálnak.

Tovább

Auditálunk, menedzselünk, önvizsgálunk!

A laboratóriumban érdekes módon még a vállalati menedzsment is helyet kaphat, hiszen ügyfeleink igényeinek figyelemmel kísérése rámutatott: szükséges az átfogó laboratóriumi feladatok mellett partnereinket tanácsadó, szakértői munkával is támogatnunk.

Tovább

Jelölés a nagyvilágban!

A magyarországi címkék elkészítése mellett komoly segítséget tudunk nyújtani azoknak a hazai exportvállaltoknak is, amelyek a külföldi piacokon szeretnék forgalomba hozni termékeiket. A különböző országokban történő jelölésellenőrzés egész szervezési és ügyintézési folyamatát a kezünkben tartjuk, ami azt jelenti, hogy pontosan a helyi kereskedelmi jogszabályoknak és előírásoknak megfelelő címkét készítünk el az adott termékhez.

Tovább

Hogyan lesz foszfor-biotápanyag a csontból?

A Refertil projekt legfőbb célja az ásványi műtrágyák arányának csökkentése, a hiányzó tápanyagok hulladékeredetű visszapótlása a talajba és az élelmiszerbiztonság növelése. A nemzetközi projektben nyolc európai ország – köztünk laboratóriumunk - vesz részt. A környezetanalitikai üzletág vezetője, Palotai Zoltán szerint a projekt megoldást jelenthet a hagyományos foszfátutánpótlás egyre dráguló költségeire, és új utakat nyithat a mezőgazdaságban, illetve a környezetvédelemben is.

Tovább

Klorát-maradékok az élelmiszerekben

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

Tovább

Hulladékkal a környezetért?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján egy hazai laboratórium is nyert a pályázatával egy nyugat-balkáni klímavédelmi projekten: hulladékok energetikai hasznosíthatóságát vizsgálják majd Montenegróban, ezzel hozzájárulva az ottani metánkibocsátás csökkentéséhez.

Tovább

Laboratóriumban a Superbrands-díj!

A tavalyi év után a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. 2020-ban is elnyerte a tekintélyes piaci elismerést jelentő Superbrands Business Díjat.

Tovább

Peszticidek: mit mond a labor?

A modern mezőgazdaságban a növényvédő-szerek széles spektrumát használják fel. Ezek rendszeres vizsgálata az egészségügyi kockázaton túl azért is fontos, mert a határérték feletti jelenlétük komoly veszteséget okozhat a gyártónak és a forgalmazónak egyaránt. Mik is azok a peszticidek? Mit okozhatnak? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

Tovább

A korábbinál több mikroműanyagot találtak a Dunában

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában a Greenpeace legfrissebb vizsgálata szerint. A méréseket ugyanaz a független laboratórium végezte, amelyik három éve a Parányi Plasztiktalány projekt keretében korábban már megvizsgálta a folyót. Azóta jelentős előrelépés történt a vizsgálati módszerekben is.

Tovább

Korona után Legionella?

A világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, használati melegvízrendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek, különös tekintettel a Legionella baktériumra, amely akár legionellozist, halálos betegséget is okozhat – hívják fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek.

Tovább

Étrend-kiegészítők: hogyan menjünk biztosra?

A koronavírus terjedése során újra a figyelem középpontjába kerültek a különböző étrend-kiegészítő készítmények. Hogyan vizsgálja a laboratórium az étrend-kiegészítőket? Mit kell tennünk azért, hogy biztosra menjünk? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Tovább

Mitől tej a tej?

Alábbi összeállításunkban összeszedtük azokat a legfontosabb kémiai és élettani ismereteket, amelyeket a tejjel kapcsolatban tudni érdemes. Külön kitértünk arra, hogy mi a különbség a boltok polcain kapható termékek összetétele és minősége között, és ebből fakadóan arra is, hogy miért érdemes rendszeresen laboratóriumban vizsgálni a különböző tejeket.

Tovább

Tej tej mellett - hamisítók tündöklése és bukása

Tudta, hogy a „magától értetődő” vizezésen túl a kecske- és tehéntejet egyaránt felhasználják a másik termék hamisítására? Mi a helyzet a tejsavóval és a szójatejjel? Na és a vajjal, valamint a sajtokkal? Mindegyiket hamisítják, de szerencsére van módszer a kiszűrésükre. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása egy nemrég publikált magyar tanulmány alapján készült.

Tovább

Hogyan gyártsunk jobb élelmiszert?

Konkrétabban: milyen anyagok oldódnak ki a csomagolásból az élelmiszerbe? Miért kell rendszeresen vizsgálni a növényvédő szereket és az apró gombák által termelt anyagokat? Hogyan csíphető el akár egy napon belül egy mikrobiológiai fertőzés? A Sirha Budapest 2020 kiállításon rendezett konferencián egy élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberei bemutatták a leggyakrabban detektált vegyületek toplistáit is. A Laboratorium.hu tudósítása.

Tovább

Együnk kevesebb csomagolást!

Élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagokból az életünk során közel fél kilogramm mennyiséget fogyasztunk el  – és most nem a papírszalvéta-foszlányokra gondolunk, hanem a csomagolóanyagokból az ételekbe kioldódó vegyületekre. Melyek ezek? Hogyan együnk belőlük kevesebbet? Kiderül az Ésszel a kosárba cikksorozat aktuális összeállításából.

Tovább

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

Tovább

Doppingolunk, és nem tudunk róla?

Hogyan vásároljunk étrend-kiegészítő szereket? Az elmúlt tíz év étrendkiegészítő-vizsgálatainak tanulságai az Ésszel a kosárba cikksorozatában. A Laboratorium.hu legfrissebb anyagának összeállításában ezúttal is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium segített.

Tovább

Egy labor a legjobb márkák között

Novemberben immár tizenkettedik alkalommal ítélték oda a Business Superbrands díjakat. A nagyközönség által is ismert, magas minőséget szimbolizáló védjegyet ezúttal egy független laboratórium is kiérdemelte.

Tovább

Tízezer ok a beltéri levegő vizsgálatára

Illékony szerves vegyületek, gombák, Legionella: ezeket az egészségre káros anyagokat és mikroorganizmusokat mind beszippanthatjuk, és még ki sem kell tennünk a lábunkat az otthonunkból vagy az irodából. Beltéri levegővizsgálatokról tartott előadást a WESSLING szakembere egy klímatechnikai konferencián.

Tovább

Ésszel a kosárba!

Tanácsok fogyasztóknak és gyártóknak – a laboratórium szemszögéből.

Tovább

Nemzetközi laboratóriumi díjakat adtak át Budapesten

Gumikopás-vizsgálat, 3D-s emisszómérés, vákuumos szűrőrendszer: immár tizenkettedik alkalommal honorálta a WESSLING-csoport munkatársai előremutató újításait, hasznos ötleteit. Ezúttal Budapesten, a WESSLING Tudásközpontban adták át a díjakat.

Tovább

Élelmiszerlabor az OMÉK kiállításon

Növényvédő szerek az élelmiszerekben. Megesszük a csomagolást? Az utolsó szó a mikrobáké. Doppingolunk, és nem is tudunk róla? A független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. több, mint 25 éves tapasztalatát osztja meg a nagyközönséggel Magyarország talán legfontosabb élelmiszeripari kiállításán, az OMÉK-on.  Az „Ésszel a kosárba!” elnevezésű konferencián jelentik be az azonos elnevezésű cikksorozat indulását is. A nagyközönségnek szánt érdekes, élelmiszerbiztonsági cikkeket itt, a Laboratorium.hu-n olvashatják majd.

Tovább

Ételek a melegben

A melegben miért romlanak meg jobban az élelmiszerek? Mi alapján határozhatjuk meg, hogy fogyaszthatók-e még? Hogyan tároljuk az élelmiszereket a nagy melegben? Miért nem szabad megszakadnia a hűtési láncnak? Hogyan és mit vizsgálnak az élelmiszerekben? A Laboratorium.hu válaszai a kánikulában.

Tovább

Új típusú vajkrémet hoztak létre magyar kutatók

A nemrég kidolgozott technológiával biztonságosan gyártható az a csökkentett zsírtartalmú, laktózmentes, élőflórás vajkrém, amelynek tejcukortartalma 0,1% alá csökkenthető. A Széchenyi István Egyetem kutatói az eredményeiket az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban ismertették. A dolgozat összefoglalása a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Kicsi Gesztenye útja a laborban

A nyolcadik alkalommal megrendezett Magyarország Cukormentes Tortája verseny díjnyertes alkotását ezúttal is egy független laboratóriumban, a WESSLING Hungary Kft-nél ellenőrizték. Mi mindent vizsgáltak a Kicsi Gesztenyében? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából kiderül.

Tovább

Egészségesek az almelevek

Egy magyar kutatás frissen közölt eredménye szerint a hazai 100 százalékos almalevek egészségesek. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban megjelent tanulmány szerzői tizenkét fajta almalevet vizsgáltak meg a laboratóriumban.

Tovább

Izotóp a vízben

Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Tovább

Mikroműanyagok: a halastavakban minimális a jelenlétük

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelés helyszínéül szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Jó hír, hogy a Laboratorium.hu által közzétett kutatás eredményei alapján megállapítható: a többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva a halastavi koncentrációk minimálisak.

Tovább

Megmenthető az előpárlatos pálinka!

Ráadásul tudományos alapokon. A pálinka készítésekor gyakori hiba, hogy a lepárlás kezdetén túl kevés előpárlatot választunk el, ezért a középpárlatba kellemetlen, szúrós szagú komponensek kerülnek, gyakorlatilag elrontva az italt. Jó hír minden pálinkakészítőnek, hogy az előpárlatosság kijavítására igenis van gyógymód. A Laboratorium.hu mindezt a tudomány szemszögéből mutatja be.

Tovább

Élelmiszerbiztonsági világnap: új kihívások

Az idén június 7-én szervezik meg először az Élelmiszerbiztonsági Világnapot. Az élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb feltétele a termékek rendszeres laboratóriumi vizsgálata, ám a hagyományos elemzések mellett új kihívásoknak is meg kell felelni: allergének, növényvédő szerek, doppingszerek az értend-kiegészítőkben, GMO-k, vagy éppen a csomagolóanyagokból az ételekbe oldódó vegyületek – ezeket az anyagokat mind nyakon kell csípni. De hogyan? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Tovább

Újabb mikroműanyag-mintavétel a Dunán

Ismét mintát vett a Dunából egy független laboratórium, ezúttal Esztergomnál helyezték a vízbe a mikroműanyagok mérésére kialakított szivattyút a Pó és a Duna folyókért program keretében. A WWF nemrég közzétett tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg - adta hírül a Laboratorium.hu.

Tovább

Már "néhány" molekulát is megtalálnak

Egy angol kutatás kapcsán az egész európai sajtót bejárta a hír, miszerint a folyók antibiotikum-szennyezettsége aggasztóan magas. Vajon mit jelent az, hogy magas? Vannak-e határértékek? Pusztán az a tény, hogy az emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kerülő különböző vegyületeket ma már képesek vagyunk kimutatni, valóban okot ad a pánikra? Lássuk, mit mond erről egy vizsgálólaboratórium.

Tovább

Milyenek lesznek a jövő élelmiszerei?

A fogyasztók megfelelő tájékoztatására hívták fel a figyelmet a hazai élelmiszer-biztonság prominens szereplői az idén immár tizenkettedik alkalommal megrendezett Hungalimentaria konferencián és kiállításon. A monstre rendezvényen hatósági és laboratóriumi szakemberek, egyetemi kutatók analitikai, mikrobiológiai, jogi, érzékszervi és technológiai szempontból is körbejárják az élelmiszerek témakörét, mindemellett pedig olyan kiemelt területekről is értekeznek, mint a kommunikáció, a szabályozási szempontok vagy a jövő élelmiszerei. A Laboratorium.hu tudósítása.

Tovább

Élelmiszer-biztonság: növekvő bizalom, hiányos ismeretek

A lakosság egyre jobban bízik az élelmiszer-biztonsági hatóságban, de a Nébih Tudáspróbájából kiderült az is: a további tájékoztatásnak még bőven van helye. A Laboratorium.hulegfrissebb cikkében bemutatja, mi mindent tett a hatóság a lakosság élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos tájékoztatásáért, és mire készül egy független laboratórium ugyanezzel a céllal.

Tovább

Egyre többet tudunk a hazai halakról

Hogyan lehet növelni a ponty eltarthatóságát a feldolgozástechnológia fejlesztésével? Található-e növényvédőszer a halastavakban? Kimutathatók-e a mikroműanyagok? Ezekre a közvéleményt is foglalkoztató aktuális kérdésekre egy hiánypótló és komplex hazai projekt kutatói adtak több, mint megnyugtató választ: a hazai édesvízi halak nem csak finomak, hanem biztonságosak is.

Tovább

Oldhatatlan csomagolóanyag nincs

A csomagolóanyagokból kioldódó anyagok veszélyesek lehetnek az ember egészségére, életünk során tekintélyes mennyiséget fogyasztunk el a káros vegyületekből. Lágyítók, nehézfémek, színezékek: ezeket mind megesszük – derül ki a Laboratorium.hu a nyomda- és a csomagolóipar legfontosabb seregszemléjéről szóló tudósításából.

Tovább

Fogyasztó szerek, potencianövelők: nagyobb a kockázat

A fogyasztószerek, a potencianövelők kifejezetten nagy, a vitaminok és a probiotikumok jóval kisebb kockázatú készítményeknek számítanak az étrend-kiegészítők piacán – hangzott el a Hungalimentaria élelmiszer-biztonsági konferencián. A Laboratorium.hu összeállításából az is kiderül, hogy mivel a kannabidiol nem pszichoaktív anyag, az a sportolók számára már nem tiltott, a hírhedt THC azonban továbbra is az.

Tovább

Mi az a funkcionális élelmiszer?

Annak ellenére, hogy funkcionális élelmiszereket nap mint nap fogyasztunk, ez a szókapcsolat a legtöbbünk számára nem jelent túl sokat. Pedig a modern élelmiszeripar egyik legfontosabb termékcsoportjának köszönhető többek között a hiánybetegségek kialakulásának megakadályozása. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számában kiderül, hogyan hatnak, miként készülnek, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk.

Tovább

Mi van a kávéban?

Természetesen kávé, de milyen? A darált változatoknál nem lehetünk biztosak minden esetben afelől, hogy a kávé ténylegesen honnan származik, és rajta kívül mi van a keverékben. A Szent István Egyetem kutatói arra vállalkoztak, hogy azonosítsák a kávéminták eredetét. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkében az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap nemrég megjelent tanulmányát foglalta össze.

Tovább

Rákkeltő a gyomirtó

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják? Kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából.

Tovább

Mikrotárlat a mikroműanyagokról

Egy hazai laboratórium nemrég megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettségét. A nyugtalanító eredményekről az ősszel az egész magyar sajtó beszámolt, a Parányi Plasztiktalány projektről márciustól a kezdeményezés tudománykommunikációs partnere, a Csodák Palotája rendezett mikrotárlatot.

Tovább

A víz laborszemmel

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig. De mégis hol és mit? Kell-e tartanunk a glifozáttól és a hormonoktól? És miért nincs értelme a nulla határértéknek? Kiderül a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából készített összeállításából .

Tovább

Rákkeltő gyomirtó

Ide kerül a tartalom.

Tovább

Hogyan mérik a mikroműanyagot?

Egy aktuális és egyre súlyosabb környezetvédelmi kihívást, azaz a mikroműanyag-szennyezést állította a középpontba egy országos online kémiaverseny. A Laborkaland feladatainak megoldása során a diákok sokat tanulhatnak a tengerekben és felszíni vizeinkben is egyértelműen jelen lévő parányi plasztikokról. A nemrég indult záróforduló során az is kiderül, hogyan mérik meg ezeket az apró szemcséket.

Tovább

Műanyagböjt

Újszerű kezdeményezést indított egy nemzetközi vizsgálólaboratórium-hálózat: arra kérte munkatársait, hogy húsvétig csökkentsék a műanyagszemét mennyiségét, az ezzel kapcsolatos ötleteket, praktikákat pedig osszák meg a kollégákkal.

Tovább

Kóla vagy darálthús?

Átfogó kutatást végzett a NÉBIH általános iskolások körében az élelmiszer-biztonságról. A gyerekek tudatosságán még van mit csiszolni, ami azért nagyon fontos, mert ez a korosztály a legfogékonyabb a helyes szokások elsajátítására. A megfelelő szemléletformáláshoz a szakértők a pedagógusok bevonását is javasolják. A nemrég publikált kutatásból a Laboratorium.hu készített összefoglalót.

Tovább

Mikroműanyag, nagy elismerés

A 2019-es KSZGYSZ-bálon a mikroműanyagok vizsgálata terén elért eredményekért, valamint a széleskörű ismeretterjesztő tevékenységért kapott oklevelet egy vizsgálólaboratórium két munkatársa, Palotai Zoltán és Bordós Gábor.

Tovább

Pálinka: törvénybe foglalható a jó íz?

Milyen hatással vannak a pálinka ízére és élvezeti értékére a jogszabályi előírások? Másképp fogalmazva: előfordulhat-e, hogy ugyan egy párlat mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, az ital mégis nagyon rossz? Hogyan segíthetnek ebben a vizsgálatok? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából kiderül.

Tovább

Környezetvédelmi díj mikroműanyag-vizsgálatokért

Ide kerül a tartalom.

Tovább

Már a glifozát is fennakad a rostán

Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a hírhedt glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkinek veszélyben lenne az egészsége, a vizsgálólaboroknak mindenesetre több dolguk lesz. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, mennyi vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

Tovább

Laboratóriumi jártasság

A sokéves hagyományoknak megfelelően a WESSLING Nonprofit Kft. által szervezett jártassági vizsgálati program, azaz a QualcoDuna idén januárban is megrendezte az előző, 2018-as évet összegző zárókonferenciáját. Az ismételten teltházas, jó hangulatú szakmai eseményen hasznos tanácsok is elhangzottak a többek között a laboratóriumi jártassággal vagy a mintavétellel kapcsolatban, és a közönség azt is megtudta: januártól már az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot.

Tovább

Hogyan égnek a műanyagok?

Milyen káros anyagok keletkeznek ilyenkor? Milyen úton kerülhetnek a mikroműanyagok a természetbe? A 2018-19-es online középiskolai kémiaverseny, azaz a Laborkaland vetélkedő 3. fordulója a műanyagok káros hatásairól szól.

Tovább

Szaloncukor: kevergessük!

Miért kell lehűteni és sokáig kevergetni a cukorszirupot, amikor otthon készítjük el a szaloncukrot? Mi történik a színezőanyagokkal és az ízesítéssel főzés közben? Miért fontos a csokoládéborítás? A Laboratorium.hu karácsonyi cikkében ezekre a kérdésekre ad tudományos választ, egyben megadva a házi szaloncukor készítésének receptjét is.

Tovább

Túl sok foszfort fogyasztunk

A foszfortartalmú élelmiszer-adalékanyagok széles körben elterjedtek az élelmiszeriparban, azonban egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy kiterjedt alkalmazásuk és fogyasztásuk növeli egyes civilizációs ártalmak, például a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás kockázatát – az Élelmiszervizsgálati Közlemények cikke a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Fejlődés a gluténkimutatásban

A 21. században sajnos egyre gyakrabban fordulnak elő különböző allergiás, illetve túlérzékenységen alapuló anyagcsere-rendellenességek. Ilyen például a cölikália vagy a gabonaallergia. De hogyan ellenőrzik az adott vegyületeket? Milyen módszerek állnak a laboratóriumok rendelkezésére? Erről szól az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmánya.

Tovább

Melyik műanyag mire való?

Folytatódik a Laborkaland online kémiaverseny, amelybe bármikor be lehet kapcsolódni!  Az idei Laborkaland középpontjában a műanyagok, mikroműanyagok állnak: a történeti kérdéssor után ezúttal a műanyagtípusokra és azok felhasználási területeire koncentrálnak a feladatok.

Tovább

Ünnepi konyhakémia

A karácsony, az ünnepek közeledtével még a szokásosnál is hangsúlyosabbá válik a konyha szerepe. Hamarosan megkezdődnek a nagy bevásárlások, aktuálissá válik az ünnepi menük megtervezése. Mitől lesz jó a sült hús? Hogyan főzzünk jó tojást, tésztát és virslit? Milyen zsiradékot használjunk? Mi történik a kenyérrel sütés közben? A Laboratorium.hu összeállításból kiderül.

Tovább

Állatklónok mint élelmiszerek

Az élelmezési célú klónozás ugyan ma még csak leginkább a tudományos műhelyekben létező valóság, azonban már a kísérleti fázisban is nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy mit gondol róla a közvélemény. A Laboratorium.hu cikke szerint nem túl sok jót.

Tovább

Mi van a halakban?

Egy átfogó felmérés keretében a hazai halastavakban a vizsgált több, mint ötszáz féle vegyületnek csak kevesebb, mint 10%-a volt kimutatható. Az eredmények ismeretében a jövőben megszülethetnek azok a határértékek, amelyek a növényvédő szerek és gyógyszermaradványok nagy részénél jelenleg még hiányoznak. A HappyFish elnevezésű projekt során mód nyílik az édesvízi haltermékek minőségét befolyásoló tényezők azonosítására is - írta a Laboratorium.hu.

Tovább

Elindult a Mikrokaland!

Nemrég hozta nyilvánosságra a Duna mikroműanyag-koncentrációját, középiskolásoknak szánt online kémiaversenyének középpontjába pedig ugyancsak a parányi plasztikokat helyezte  egy független laboratórium: a diákok megtudhatják, hogyan jönnek létre a mikroműanyagok és milyen globális kihívást jelentenek.

Tovább

Mit gondolunk a termékvisszahívásokról?

Az egyenes hozzáállást értékeljük, és úgy érezzük, akkor nagyobb a baj, ha az információ nem a vállalkozástól, hanem a hatóságtól származik, ugyanakkor a magyar lakosság nem „bünteti” a termékvisszahívásban érintett vállalkozásokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal frissen publikált kutatásáról a Laboratorium.hu közöl összesítést.

Tovább

Villanyautó a laborban

Az egyik vezető hazai független laboratórium nemrég úgy döntött, hogy a tudományos tájékoztatás és oktatás mellett a fenntartható fejlődés érdekében is lépéseket tesz a társadalmi felelősségvállalás területén. A labor ezért nemrég munkába állította első, teljes mértékben villanymotor hajtotta gépjárművét.

Tovább

Az Élet és Tudomány a mikroműanyagokról

Egy aktuális, egyre fenyegetőbb kockázatról, azaz a mikroműanyagokról jelentetett meg cikket az Élet és Tudomány 35., augusztus 31-én megjelent számában. A neves szaklapban a parányi plasztikok keletkezéséről, veszélyeiről, előfordulásukról és a mérési módszerekről is beszéltek, valamint ismertették a hamarosan záruló Parányi Plasztiktalány projektet is. Ez utóbbi során október 10-én hozzák nyilvánosságra a Duna mikroműanyag-vizsgálatának eredményeit.

Tovább

Félszáz részecske köbméterenként

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. Amint arról környezetvédelmi, laboratóriumi, egyetemi és hatósági szakemberek a WESSLING Tudásközpontban rendezett projektzáró konferencián beszámoltak: az eredmény sajnos nyugtalanító, de a mérés csak az első lépés volt, a globális kihívás összehangolt intézkedéseket sürget.

Tovább

Tehetséggondozás laboratóriumban

Az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium az elmúlt tizenöt évben diákok tucatjait segítette hozzá rangos tudományos fokozatok megszerzéséhez, emellett új módszerek kifejlesztésében is élen járt. A labor vezetője, Dr. Eke Zsuzsanna nemrég Pro Ingenio Oklevelet kapott, amelyet az oktatásért, a tehetséggondozásért ítélnek oda.

Tovább

Mi van a Három kívánságban?

A piskóta, meggyes töltelék, habos túrókrém mellett  a laboratórium szempontjából is sok érdekességet tartalmaz a Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztese, azaz a Három kívánság: többek között szénhidrátot, fehérjét, sót, energiát.  Hogyan mutatták ki ezeket az értékeket? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb cikke .

Tovább

Élelmiszer-biztonsági kutatások

Hogyan növelhető a sör kedveltsége technológiai fejlesztéssel? Hogyan hat a mák a csokoládéra? Érzékszervi vizsgálatoknál milyen mértékben befolyásolja a látás az ízfelismerő képességet? Hogyan csökkenthető a mézekbe kerülő növényvédő szer-maradékok mennyisége? Többek között ezekre az izgalmas kérdésekre is választ ad a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) című szaklap legfrissebb, nyári száma.

Tovább

Az EOQ szakmai napja

A légterek illékony szénhidrogén-szennyezői és azok vizsgálati lehetőségei, illetve a klímaváltozás hatása a Föld víz-körforgási rendszereiben – ezekben az izgalmas témákban is elhangzottak előadások a neves nemzetközi minőségügyi szervezet WESSLING Tudásközpontban szervezett szakmai napján.

Tovább

Laboratóriumi műanyagstop

Egy független laboratórium élelmiszer-vizsgálati szakértői csoportja mostantól nem használ több műanyagedényt az élelmiszerekkel kapcsolatos érzékszervi vizsgálatokhoz, mindezzel tekintélyes mennyiségű plasztikterheléstől mentesítve a környezetünket. Ez a döntés jól illeszkedik a vállalat által meghirdetett Parányi Plasztiktalány projekthez is, amely hamarosan a finisbe fordul.

Tovább

Elválasztástechnikai siker

A WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. és az ELTE Kémiai Intézete által létrehozott és fenntartott Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium nemrég fontos eseményt ünnepelhetett: egyik tehetséges kutatója, Nyiri Zoltán június végén védte meg doktori címét.

Tovább

Mikroműanyag a Rábában

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók.

Tovább

Elválasztástechnikai siker

Ide kerül a tartalom.

Tovább

Színezd újra!

Mi a jobb: ha természetes vagy ha mesterséges? Kell-e tartani azoktól, amelyek E-számot viselnek? Mit okozhatnak? Tudjon meg mindent az ételszínezékekről! Az E-számok bemutatásában ezúttal a 100-as sorozat, következik a Laboratorium.hu-n. A kémia, mint mindig, most is segít.

Tovább

Bronzot ért a kémia!

A Laboratorium.hu tudományos hírportál Konyhakémia rovatában megjelent cikkeivel bronzérmet nyert el az idén ötödik alkalommal megrendezett Content+ Marketing Award versenyen, bebizonyítva, hogy a hasznos és szórakoztató tudomány igenis sok embert érdekel.

Tovább

Mikroműanyag, makroveszély

Ezzel a címmel jelent meg egy laboratóriumi kutatásról szóló cikk a National Geographic legfrissebb kiadásában. A műanyagok jelentette globális veszélyt alaposan körbejáró lapszám beszámol a hazai felszíni vizeink mikroműanyag-felmérésének eredményeiről is.

Tovább

Vízválasztó felmelegedés

Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre? A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is.

Tovább

Mi múlik rajta? Több, mint gondolná!

Hiába dolgozik és mér jól az akkreditált vizsgálólaboratórium, hogyha a mintavétel és a minta-előkészítés (szállítás, tárolás) nem történt megfelelően. A WESSLING Tudásközpontban rendezett konferencián a szakemberek nem csak erre hívták fel a figyelmet, hanem hasznos tanácsokat is adtak - derül ki a Laboratorium.hu összeállításából.

Tovább

Mikroműanyagok az MTA-n

Egy vizsgálólaboratórium is az utcára vitte a tudományt június elsején, az MTA június nagyszabású, „street science” programján, ahol neves szervezetek és kutatóközpontok a víz életünkben betöltött szerepére hívták fel a figyelmet interaktív ismeretterjesztő foglalkozások keretében. A Parányi Plasztiktalány projekt során megmérik a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát – tudósított a Laboratorium.hu.

Tovább

Parányi Plasztik Talány

A mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a természetben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentenek. Egy független laboratórium úgy döntött, megméri a magyarországi felszíni vizek mikroműanyag-tartalmát! A Parányi Plasztiktalány megfejtése lehet az első lépés a globális probléma megoldása felé - tudósított a Laboratorium.hu.

Tovább

Kémiatanítás másképp

Miért betegedtek meg egy japán kisváros, Minamata lakói, és mi okozta az 1976-os philadelphiai járványt? A Laborkaland online kémiaverseny nyomozásra hívta a diákokat, akiknek többek között Sherlock Holmes-szal és Watsonnal kellett kideríteniük a titkosírás rejtélyét. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy a nyertesek előtt ez alkalommal megnyílt a laboratórium titkos kapuja, és tudományos élményparádé is várta őket.

Tovább

Mindent az akrilamidról!

Mit tehetnek az élelmiszeripari vállalkozások a rákkeltő akrilamid kötelező csökkentése érdekében? Egy független laboratórium által május végén szervezett konferencián kiderült, hogyan keletkezik az akrilamid, és milyen módon lehet biztonságosabb termékeket készíteni.

Tovább

Ultralabor

1300 csapat, 11 500 résztvevő, 214 egyéni futó, 221 km: ennyi számokban kifejezve az Ultrabalaton futóverseny. Ám azoknak, akik végigcsinálták, sokkal, de sokkal többet jelentett: testi és lelki erőpróbát, életre szóló élményt, egymásért való kiállást. Az egyik résztvevő csapat, egy független laboratórium munkatársainak szubjektív beszámolója következik.

Tovább

Cseresznye és zeller: peszticidteszt-nyertesek

Legalábbis Franciaországban, egy öt éves kutatás eredménye szerint ugyanis a gyümölcsöknek 73, a zöldségeknek pedig 41%-a tartalmazott növényvédő szert. A határértéket azonban csak 2-3%-nál lépte át a peszticid szintje, a szakemberek szerint pedig mindez nem jelent komoly egészségügyi veszélyt. Mi a helyzet Magyarországon, mire kell figyelni? A Laboratorium.hu ennek járt utána.

Tovább

E-számok: valóban rémEsek?

Mi a helyzet az E-számokkal? Mindegyik étel, amelyben van ilyen: káros, rossz? Vagy csak pánikhangulatot keltenek az álhírekkel, kihasználva, hogy az emberek általában nem jártasak a kémiában? A Laboratorium.hu szakmai szemmel ad választ a mindannyiunkat nyugtalanító kérdésekre.

Tovább

Megesszük a csomagolást

A világon az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok száma eléri a négyezret, a kioldódás révén pedig hátrányos hatást gyakorolhatnak az élelmiszert fogyasztó ember egészségére, ezért fontos, hogy az élelmiszerek csomagolóanyagait az arra alkalmas laboratóriumokban rendszeresen vizsgálják - hangzott el egy élelmiszeripari konferencián.

Tovább

Mikroműanyag a Tisza-tóban

A mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésből, amelyet elsőként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró műanyagok megjelenéséért elsősorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe kerülő műanyag hulladékok aprózódása lehet a felelős. A felszíni vizek mikroműanyag-tartalmának meghatározására több projekt is indul a közeljövőben.

Tovább

E-számok: rettenetEsek?

Mi a helyzet az E-számokkal? Mindegyik étel, amelyben van ilyen: káros, rossz? Vagy csak pánikhangulatot keltenek az álhírekkel, kihasználva, hogy az emberek általában nem jártasak a kémiában? A Laboratorium.hu vegyészek segítségével ad választ a mindannyiunkat nyugtalanító kérdésekre…Rögtön az elején tisztázzuk: valóban vannak olyan anyagok, amelyek túlzott fogyasztása okozhat problémát, ahogy az étel egyes összetevőire is lehetünk allergiásak. Még a szakembereknek sem könnyű eligazodnia a hírdömpingben, amelyben egy laikusvégleg elveszik.A szövegkörnyezetből kiemelt, félinformációkkal vagy hitelesnek tűnő tényekkel riogatják egymást az emberek, a kialakult tévhiteket pedig már nagyon nehézmegváltoztatni.Miért van szükség az E-számokra?Ennek több oka is van. Egyrészt így a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, egyértelműen lehet jelölni, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Ez lényegesen leegyszerűsíti a gyártók és forgalmazók dolgát is, hiszen nem több tucat nyelven feltüntetni a listát, vagy ugyanennyi cimkét tenniük a termékre. Természetesen a külföldön vásárlónak is megkönnyítik a dolgát.Másrészt  egy adott méretű címkén csak kevés információ fér el. Minél rövidebben tudunk valamit leírni, annál kisebb helyen fér el az az információ, amit a terméken fel kell tüntetni.Ezért aztán kitaláltak egy kód rendszert, amelynek segítségével a termékben jelenlévő adalékanyagokat anyanyelvtől függetlenül és kis helyen, mindenki számára értelmezhető formában fel lehet tüntetni.Ha ennyire hasznosnak tűnik az E-számok használata, akkor miért kering a témával kapcsolatban annyi tévhit, hiedelem?Talán leginkább azért, mert egy átlagos, hétköznapi embernek nincs meg a kellő ismerete ahhoz, hogy értelmezze az E-számokat!Mindenekelőtt ismerni kell az E-számok rendszerét, felépítését. Ezt követően el kell tudni igazodni a kémiai elnevezések dzsungelében. Azt a problémát ugyanis, hogy a vegyületeket nem ismerjük fel, egy újabb nevezéktannal, az E-számos rendszerrel cseréltük fel. A számok ijesztőek ugyan, ám az ismeretünket nem bővítik, csak még egy lépcsőfokot iktatnak be a megismerés folyamatába.Az E-szám rendszer felépítéseAz E-szám rendszer a nemzetközi INS (International Numbering System) rendszer része. Európában használatos. Például az USA-ban az élelmiszeradalékok ú.n. CFR számot kapnak. Az E-számok és a CFR jelzések megfeleltethetők egymásnak. Nem minden, az INS-ben szereplő adalék engedélyezett az Európiai Unióban, illetve az USA-ban. Így nem minden CFR-kódnak, illetve E-számnak van párja.Az adalékok a leggyakoribb felhasználásuk szerint rendszerezve, csoportokra osztva kapnak sorszámot. Az E jelet követően minden esetben egy háromjegyű szám következik. A négyszámjegyű, ezres besorolás az újfajta adalékanyagokat foglalja össze, amelyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem. Jelenleg kilenc fő osztály található. Ezek a következők:· az 1-sel kezdődő, százas (1xx) csoport a Színezékek csoportja· az 2-sel kezdődő, kétszázas (2xx) csoport a Tartósítószerek csoportja· az 3-sal kezdődő, háromszázas (3xx) csoport az Antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok csoportja· az 4-sel kezdődő, négyszázas (4xx) csoport a Sűrítőanyagok, stabilizátorok és emulgeálószerek csoportja· az 5-sel kezdődő, ötszázas (5xx) csoport a Savanyúságot szabályzó anyagok és csomósodást gátló anyagok csoportja· az 6-sal kezdődő, hatszázas(6xx) csoport az Ízfokozók csoportja· az 7-sel kezdődő, hétszázas (7xx) csoport az Antibiotikumok csoportja (takarmányoknál használatos)· az 9-sel kezdődő, kilencszázas (9xx) csoport több kisebb csoportot foglal magában mint:· 900-909 a Viaszok· 910-919 a Szintetikus mázak· 920-929 az Egyéb vegyes adalékok· 930-949 a Gázok· 950-969 az Édesítőszerek· 990-999 a Habosító anyagokcsoportjait.· az 1x-sel kezdődő, „ezres” (1xxx)  csoport az újfajta adalékanyagokat foglalja össze, melyek nem sorolhatók egyik szabványos osztályba sem.Az osztályba sorolás alapján már egy laikusnak is lehet elképzelése arról, hogy egy adott anyag miért is található meg egy élelmiszerben.  Ahhoz, hogy el tudja dönteni bárki is, hogy egy adott anyag mennyire veszélyes az emberi szervezetre, gyakorlati tapasztalatokra, kutatási eredményekre lehet támaszkodni.Az, hogy mi káros és mi nem az, csak mennyiség kérdése.Gondoljunk csak a gyógyszerekre! Megfelelő dózisban javunkra válik, de többet beszedve igen csak káros lehet a hatásuk. A gyógyszereknél sokkal közelebb lehet egymáshoz a még hasznos hatást biztosító mennyiség, a már károst hatást mutatóval. Ezért kell nagyon pontosan betartani az orvosi előírásokat.A táplálékok esetén az adalék engedélyezett felhasználási mennyisége, egy adott étel fogyasztási szokásait figyelembe véve jelentősen a káros érték alatt van. Allergia esetén viszont jó tudni, hogy egy adott anyagot tartalmaz-e az élelmiszer, mert ebben az esetben akár egy minimális jelenlét is fatális hatást okozhat.Összefoglalva érdemes tehát a fő osztályok szerinti csoportosítást megjegyezni. Segít a tájékozódásban. Annak, akinél valamelyik összetevő allergiás reakciót vált ki, érdemes az(oka)t az E-számo(oka)t megjegyeznie, hogy ellenőrizhesse a címkén vásárlás előtt. Még mindig egyszerűbb 3 számjegyet megjegyezni (olyan mintha pin lenne), mint valamilyen nyakatekert, kiejthetetlen kémiai kifejezést igyekezne az emlékezetébe vésni.Az E-számok tehát hasznosak! Ne féljünk tőlük, inkább ismerjük meg tartalmukat. Ne feledjük, amit nem ismerünk, attól rettegünk, amit ismerünk ott el tudjuk dönteni, hogy féljünk-e tőle!Következő cikkeinkben a kilenc fő osztályban található adalékanyagokkal kapcsolatban találhatnak közérdekű, hasznos információkat..

Tovább

A tojásfestés kémiája

Mi határozza meg a tojás színét? A tojásfestésnél miért van szükség ecetre? Hogyan tapadnak a festékmolekulák a tojás felületére? A Laboratorium.hu húsvéti cikkében a tojásfestés kémiáját tekintette át, és tippet is ad az otthoni ajándékok helyes elkészítéséhez.

Tovább

Hogyan vizsgálják az akrilamidot?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb száma két kiemelten fontos témával jelentkezik: a NÉBIH a fipronilos tojásbotrány fogyasztókra gyakorolt hatásáról szóló, jelentős sajtóvisszhangot kiváltó tanulmányát itt publikálta először, az akrilamid vizsgálati módszereiről szóló szakmai cikk pedig ugyancsak egy rendkívül aktuális problémára hívja fel a figyelmet.

Tovább

Dopping: hogyan menjünk biztosra?

Becslések szerint a sportolók 30 %-a doppingol, ám ennek csak a 2 százalékát tudják kimutatni – hangzott el egy szakmai konferencián, amelynek középpontjában a tiltott szerek szabályozása, vizsgálata, egészségügyi kockázata állt.  Hogyan tudunk meggyőződni arról, hogy jó minőségű, biztonságos és legális terméket fogyasztunk? A Laboratorium.hu beszámolójában megszólal a Magyar Antidopping Csoport elnöke, illetve laboratóriumi szakemberek, valamint élsportolóktanácsairól olvashatnak.

Tovább

Peszticid és mikroműanyag - Víz Világnap laborszemmel

Változik az ivóvíz minőségére vonatkozó hazai szabályozás, egyre több növényvédő szert kell vizsgálni - köztük a hírhedt glifozátot is. A Víz Világnapjához kapcsolódóan egy másik fontos területre is felhívja a figyelmet egy független laboratórium: a magyarországi vízműrendszerekben végzett mikroműanyag-vizsgálatok eredményeit nemrég publikálták a Vízműpanoráma szaklapban.

Tovább

Kitartunk a tojás mellett!

A vásárlók alig tíz százaléka fogyaszt jelentősen kevesebb tojást és tojásból készült terméket a fipronilos botrány óta – derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számában közzétett NÉBIH-felmérésből. A Laboratorium.hu összefoglalta, hogy miért is töretlen a fogyasztói bizalom a tojás iránt.

Tovább

Szigorúan ellenőrzött légvonatok

Mi a közös az OSB-lapban, a galambürülékben és a szellőzővezetékben? Mindegyik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. A jó minőségű irodai levegő tíz százalékkal is növelheti a vállalat termelékenységét, és fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában – derült ki a Laboratorium.hu Illékony vegyület, maradandó kockázat címmel rendezett konferenciáról szóló tudósításából.

Tovább

Laboratóriumi innovációk

Gyorsabban kiszámítható növényvédőszer-szint, digitális interfész a laboratórium és az ügyfél számára, új Legionella-kimutatási módszer, környezettudatosság már az óvodában is: február 15-én Münsterben kiosztották egy független laboratóriumhálózat idei innovációs díjait, köztük két magyarországi kezdeményezéssel - tájékoztatott a Laboratorium.hu. A magyar cég mindemellett nemrég megkapta az egyik legrangosabb hazai környezetvédelmi díjat is.

Tovább

Mikronyomon a Laborkaland!

Mikroszkopikus szinten folytatódik a Laborkaland nyomozása: a középiskolások online kémiaversenye során ezúttal a diákoknak azt kell kideríteniük, mitől káros a penészgomba, milyen szerepet játszanak a mikroorganizmusok a betegségekben. Rejtélyes pulykakór és legionárius betegség a Laborkaland.hu-n.

Tovább

A kenyérsütés kémiája

Mitől lesz magasabb a kenyér? Mi alakítja ki az állagát, a textúráját? Mi befolyásolja az élesztőgombák szaporodásának sebességét, a kenyér héjának a színét? Mi történik a dagasztás, a kelesztés és a sütés alatt? A kenyérsütés kémiája a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Nem mindegy, mibe csomagolunk!

A csomagolóanyagokkal kapcsolatban az elmúlt tíz évben több, mint kétezer riasztást regisztráltak az Európai Unióban, ami azért rossz hír, mert az élelmiszerekbe oldódott káros vegyületek a szervezetünkbe is bekerülnek - többek között ez derült ki a SIRHA Budapest kiállításon rendezett konferencián, amelyről a Laboratorium.hu tudósított.

Tovább

Hogyan szokjunk hozzá a klímaváltozáshoz?

Mit lehet tenni a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb hatásainak kezelésére? Korunk egyik legfontosabb kihívására próbált megoldási javaslatokat találni a KÖVET Egyesület, amelynek vállalati klímaadaptációs programját a környezetvédelem területén élenjáró WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium új központjában tartott szakmai napon ismertették.

Tovább

A kémiai nyomozás folytatódik

Mi történik az oldhatatlannak hitt nehézfémekkel a természetben? Milyen szerepet játszott a higany a környezetszennyezés egyik legsúlyosabb esete, a Minamata-kór során? A középiskolás diákoknak a Laborkaland online verseny során a kémia segítségével kell utánajárniuk a történelem rejtélyes eseteinek: járványoknak, szennyezéseknek, különös megbetegedéseknek, bűnügyeknek. A Laborkaland 2018-ban újabb feladatokkal folytatódik.

Tovább

Labor az expón

A Hungexpón február 7. és 9. között ismét megrendezik Magyarország legnagyobb élelmiszeripari seregszemléjét, a SIRHA kiállítást. Mindez a vizsgálólaboratóriumok szempontjából sem elhanyagolható, hiszen a sok-sok élelmiszer (pékáruk, cukrászsütemények, fagyasztott termékek, csomagolóanyagok, italok, kávék stb.) biztonságát elsősorban az akkreditált laboratóriumi vizsgálatok garantálják. Az egyik független labor konferenciát is szervez a kiállításon.

Tovább

Futballkupa a laboratóriumban!

Egy független vizsgálólaboratórium bebizonyította, hogy munkatársai az akkreditált vizsgálatok, a professzionális mintavétel, a szupermodern műszerek kezelése mellett a sportpályán is megállják a helyüket. Nem is akárhogy. A WESSLING Tudásközpont futballcsapata ugyanis megnyerte a budapesti Üzleti Ligát.

Tovább

Nézzünk a pohár fenekére: miért habzik a pezsgő?

Miért és hogyan habzik a pezsgő, miről árulkodik a habja? Hogyan jönnek létre a stabil buborékok? Mi a szerepe mindebben a pohárnak? Miért ne tegyük a pezsgőspoharat mosogatógépbe? Fehérjék, cukrok, cellulóz – a habzás főszereplői. Itt a szilveszter, a Laboratorium.hu-n pezsgőkémia következik.

Tovább

Újabb vegyületek a tiltólistán

Január elsejétől újabb anabolikus szteroidok és stimulánsok kerültek fel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistájára. A vegyületek egy része eddig különböző étrend-kiegészítők összetevője is volt, a sportolóknak tehát kiemelten oda kell figyelniük, hogy ne kövessenek doppingvétséget – olvasható a Doppingmentes.hu-n, Magyarország első doppingmentes étrend-kiegészítőket tartalmazó adatbázisának honlapján.

Tovább

Laborfoci

Mi dolga egy laboratóriumnak a futballpályán? Ezúttal nem tiltott szerekről írunk, és nem is a magyar labdarúgás nehéz helyzetére kínálunk valamilyen csodaszert. Azt szeretnénk bemutatni, miért van értelme benevezni egy futballbajnokságra – akár egy laboratóriumnak is.

Tovább

Főzőnyomás

Az általános légköri nyomáson nem nagy kunszt főzni. Na de vákuumban? A szuvidálás során a tápanyagok, vitaminok bent maradnak az ételben, így az különösen ízletes és porhanyós lesz. Főzés különböző nyomásokon a Laboratorium.hu-n .

Tovább

Akrilamid a krumpliban

Csökkenteni kell az élelmiszerekben a rákkeltő akrilamid mennyiségét – a hamarosan hatályba lépő EU-rendelet elsősorban a sültkrumplit, bizonyos pékárukat és a kávét érinti. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a főzni való krumplit ne süssük, a nem megfelelő hőkezelés hatására képződő akrilamiddal ugyanis lényegében egy műanyagok monomerjét esszük meg – derül ki a Laboratorium.hu cikkéből.

Tovább

Junior Príma díj egy fiatal kémikusnak

Dr. Bodai Zsolt, az ELTE és az Elválasztástechnikai Oktató és Kutató Laboratórium (EKOL) egykori diákja nyerte el a jövő meghatározó kutatóinak odaítélt Junior Prima díjat. A fiatal kutató többek között az analitika és a kioldódás területén is jelentős eredményeket ért el.

Tovább

Ingyen tudomány a neten!

Teljes mértékben hozzáférhetővé és kereshetővé tette az összes cikkét egy tudományos lap. Az élelmiszer-biztonság legrégebbi szakmai folyóirata ma már modern külsővel, két nyelven és online is megjelenik, az elmúlt 62 év értékes anyagait pedig bárki szabadon és ingyenesen böngészheti, illetve letöltheti. A Laboratorium.hu összeállításában kuriózumok bukkannak fel a múltból.

Tovább

Kutatólabor diákja kapta a Junior Príma díjat

Ide kerül a tartalom.

Tovább

A tudomány mozaikja

A Csodák Palotája novemberben rendezte meg a „Tudomány Mozaik - hétköznapi csodák mindenkinek” című programját. A WESSLING Tudásközpont az idén újra elstartolt Laborkaland online kémiaversenyt és interaktív oktatónapot mutatta be, szemléletes kísérleteikkel a kémia mindennapokban betöltött szerepére hívták fel a figyelmet.

Tovább

CSR-díj két PET-palackért

Egy kreatív, szemléletformáló rajzversenyért érdemelte ki a hazai társadalmi felelősségvállalás legrangosabb díját egy független laboratórium: Peti és Petra kalandjai több ezer gyerek fantáziáját mozgatták meg, a gyönyörű rajzok a környezetvédelem tematikájában születtek.

Tovább

Nyomtatott csomagolás: szigorúbb ellenőrzés jöhet

Jövőre sokkal komolyabb kockázatbecslésre számíthatnak a csomagolóanyag-gyártók és a nyomdaipari cégek, egyre fontosabb szerepük lesz az ellenőrzést végző akkreditált szervezeteknek, laboratóriumoknak – így summázható a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) szakmai szimpóziuma, amelyet november 22-én rendeztek az újpesti WESSLING Tudásközpontban. A Laboratorium.hu összefoglalója.

Tovább

Kémiai nyomozás indul a neten!

Mi lett az Északnyugati átjáró felfedezőivel? Miért betegedtek meg egy japán kisváros, Minamata lakói, és mi okozta az 1976-os philadelphiai járványt? A Laborkaland online kémiaverseny idei kiírásában a diákok rejtélyes eseteknek erednek a nyomába.

Tovább

Mikroműanyagokról az Ökoindustrián

A hulladékkezelés, a hulladékok csökkentése volt az egyik legfontosabb téma a november 8-án immár ötödik alkalommal megnyílt Ökoindustria kiállításon, amelyre kilátogatott Áder János köztársasági elnök is, a rendezvény fővédnöke. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy a mikorműanyagok jelenthetik a közeljövő egyik legnagyobb környezetvédelmi veszélyét.

Tovább

Szimat segít

Északnyugati átjáróFranklin 128 fős kísérettel 1845-ben indult expedícióra az Erebus és Terror nevű hajókkal az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő északnyugati átjáró felkutatására. A vállalkozás sosem ért célt: 1846-ban mindkét hajó a jég foglyává vált a Vilmos király-szigetnél, a legénység pedig az ezt követő hetekben és hónapokban életét vesztette az éhezés, a skorbut és ólommérgezés következtében. 1848-ban Franklin barátai mentőexpedíciót indítottak a két hajó és legénységének felkutatására, azonban hiába tartott több mint tíz évig a keresés, nem jártak sikerrel. Egy akkor talált üzenet szerint John Franklin és a legénység 23 tagja 1847. június 11-én meghalt. Néhány hónappal később 105 túlélő elhagyta a hajókat, hogy gyalog jusson ki a szárazföldre. Bár partot értek, valamennyien meghaltak, a két hajót pedig elnyelte a jég.forrás: http://mult-kor.hu/csaknem-eredeti-allapotaban-talaltak-meg-john-franklin-sarkkutato-170-eve-eltunt-hajojat-20160914C-vitamin hiány, azaz skorbutMár az ókorban is ismerték a skorbutnak nevezett betegséget. Első írásos említés Hippokratész munkásságában fordul elő. Hívták tengeri pestisnek is, mivel a hosszú hajóutakon tizedelte a tengerészeket. Feljegyzések szerint a hétéves háborúban a 18. században a britek 1512 tengerészt veszítettek, míg a skorbut közel 100 000 emberrel végzett. A skorbut az egyoldalú táplálkozás, elsősorban a nyers zöldségek és gyümölcsök hiányában  kialakuló tünet együttes. Eleinte rossz közérzet, kimerültség, izomgyengeség jelentkezik. A sebek lassabban gyógyulnak, a fogíny vérzékennyé válik. Későbbiekben elsorvadnak a porcok, az ínszalagok, a fogak meglazulnak és kiesnek. Aszkorbinsav adagolásával a betegek állapota rohamosan javul.1937-ben Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjat kapott élettani kutatási eredményeiért. Első kísérleteit a vágóhidakról beszerzett mellékveséből kivont anyaggal, amit hexuronsavnak nevezett el, végezte. Hamarosan rájött, hogy a káposztából, narancsból sokkal nagyobb mennyiségben tudja a hexuronsavat előállítani. 1932-ben kiderült, hogy a hexuronsav és a C-vitaminnak nevezett anyag egy és ugyanaz. Ekkor javasolta, hogy a vegyületet nevezzék el aszkorbin savnak, mivel a C vitaminról tudták, hogy jó a skorbut ellen.Köztudottan sok C-vitamint tartalmaznak a nyers zöldség félék. Ami kevésbé ismert, hogy az emlősök, madarak szervezete is tartalmaz C-vitamint. Szintézisük a májban történik. Legnagyobb koncentrációban a mellékvesék tartalmazzák. A főemlősök és a tengerimalac kivétel. Számukra a táplálékkal kell bevinni a C vitamint. Ha az emberek számára létfontosságú, hogy a táplálék tartalmazzon C vitamint, akkor vajon az eszkimók miért nem szenvednek skorbutban? A válasz a táplálkozási szokásaikban keresendő. Az eszkimók a húst nyersen, szárítva fogyasztják. Az északi népek körében van egy szokás, hogy az elejtett állat mellékveséjét elosztják a család tagjai között, így jutott mindenkinek a C-vitaminból. A szárított húst bogyókkal, növényekkel összegyúrva teszik el télire, így vészelik át a vitaminban szűk időszakot.Miért volt fontos kiemelni, hogy a táplálékot nyersen fogyasztják? A C-vitamin gyorsan oxidálódik. Hő hatására a folyamat felgyorsul. Így a hőkezelés, pasztőrözés hatására az élelmiszer elveszti C-vitamin tartalmát. Savas közegben az aszkorbin sav stabil. Nem, vagy csak nagyon lassan bomlik el. Ezért kiváló vitaminforrás a savanyított káposzta. Nehéz fémek  az aszkorbinsav bomlását felgyorsítják. .

Tovább

Egyre fontosabb az élelmiszeripar

Hogyan támogatja a Földművelésügyi Minisztérium az élelmiszeripart, mire fordítja a NÉBIH az élelmiszer-biztonsági díjat, melyek a legfrissebb piaci trendek és kiskereskedelmi tapasztalatok? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszer-feldolgozás és -kereskedelem című konferenciáján a szakmai közönség megismerhetett egy rendkívül izgalmas új projektet is, amelynek célja laboratóriumi vizsgálatokkal, valamint tudományos kutatómunkával hozzájárulni a halfogyasztás fellendüléséhez.

Tovább

Kisüsti vagy tornyos: melyik a jobb?

Azt is kérdezhetnénk: kétszer vagy egyszer lepárolt pálinkát fogyasszunk inkább?  A válasz ezúttal nem a fogyasztóktól és nem is a gyártóktól érkezik, hanem egy független vizsgálólaboratóriumból: több ezer pálinkamérés alapján a Laboratorium.hu-n most végre kiderül az igazság.

Tovább

Élelmiszer-biztonságról a CSR-konferencián

Új ipari forradalom, a CSR mérhetősége, az OECD és a felelős vállalati magatartás, az önellenőrzés fontossága, valamint a termodinamika és a fenntarthatóság kapcsolata – többek között ezekről az izgalmas témákról is tartottak előadásokat a 2017-es CSR Hungary Summit konferencián, amelyet Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára nyitott meg. A Laboratorium.hu tudósítása.

Tovább

A tökéletes tészta titka

A tésztafőzés kapcsán két alapvető kérdés merül fel: mitől lesz ragacsos a tészta, és miképp lehetne elérni, hogy ne legyen az? A módszerekről már rengeteget lehetett olvasni az alapos öblítéstől a főzővízbe öntött olajig. A Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb cikke most tudományos szempontból is választ ad a napi szinten feltett kérdésre, kiderül a tökéletes tészta titka.

Tovább

Fontos hírek az élelmiszeriparnak

Amint arról a Laboratorium.hu-n nemrég beszámoltunk, a szemkamerás vizsgálatok rendkívül fontos információkat árulnak el a tudatalattinkról. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számából mindemellett az is kiderül, veszélyes-e a zöldborsó, hogyan javítsuk a tej hőkezelésének hatásfokát, milyen módon hasznosítjuk a feketeköménymag-olajat természetes tartósítószerként.

Tovább

Tudásközpont a Tél utcában

Szupermodern, a 21. század kívánalmainak mindenben megfelelő laboratóriumot és kutatóközpontot adtak át Újpest szívében több, mint két és fél milliárd forintos beruházás keretében. A magyarországi befektetés fontos mérföldkőnek számít a német-magyar gazdasági és tudományos kapcsolatok erősödésében is – hangzott el a Kutatók Éjszakáján tartott rendezvényen. A WESSLING Tudásközpontban az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés mellett rendkívül fontos kutatások folynak majd. Az intézetet Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára avatta fel - tudósított a Laboratorium.hu.

Tovább

Szemkamerás vizsgálatok: varázstippek marketingeseknek

Mi alapján választunk terméket a boltokban? Aki tudja a választ, megtalálta a bölcsek kövét. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb tanulmánya közelebb visz a titokhoz. A szemkamerás vizsgálatok ugyanis fontos információkat árulnak el a tudatalattinkról: melyik részét nézzük meg a csomagolásnak, milyen információkat keresünk, számít-e mennyi ideig nézzük a terméket? A Laboratorium.hu összeállításából kiderül.

Tovább

A pálinka tudománya

Hogyan magozzunk? Mi a helyzet a metanoltartalommal? Mi a jó pálinka titka? Hogyan írjuk helyesen? A Csodák Palotája 4 évszak tudománya elnevezésű tárlatának legizgalmasabb tablóit mutatja be újra. Az őszi szürethez kapcsolódóan pedig ezúttal ismét fókuszba került a pálinka. A Laboratorium.hu összeállításából a pálinkabarátok fontos információkat szippanthatnak magukba.

Tovább

Százezer embert ért el a tudomány

A Csodák Palotájában százezer látogató tekintette meg a napokban záruló A tudomány körülvesz című időszaki tárlatot az elmúlt nyolc hónap alatt. A most véget ért kiállítás olyan mindannyiunkat érintő kérdéseket járt körbe, mint az élelmiszer-pazarlás, az erdőtüzek, illetve a vizeink vizsgálatának fontossága. Vajon mit keres egy laboratórium egy ilyen kiállításon?.

Tovább

Peti és Petra megkerült!

Közel kétszáz alkotás érkezett egy független laboratórium által meghirdetett országos online rajzversenyre, amely a környezetbe került PET-palackokra hívta fel a fiatal generációk figyelmét.  „Minden rajzban, mint egy-egy víztükörben félelmek, aggodalmak tükröződnek”- hangzott el a Csodák Palotájában rendezett díjátadó ünnepségen. A PET kalózok szerint egyre többen lesznek a lelkes környezetvédők.

Tovább

Legionella: veszély a munkahelyen

Első alkalommal kerültek napvilágra olyan adatok Magyarországon, amelyekből következtetni lehet a Legionella okozta veszélyekre. Egy független laboratórium nemrég elvégzett több ezer vizsgálata alapján jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet a hírhedt baktérium előfordulása - adta hírül a Laboratorium.hu tudományos portál. Különösen az ipari létesítmények ivóvízrendszereinél érdemes figyelni.

Tovább

Fülön csípik a fipronilt!

A fipronil nevű rovarirtó szerrel szennyeződött holland tojások száma minden bizonnyal jócskán meghaladja az előzetesen becsült mennyiséget, ráadásul már az is valószínűsíthető, hogy a jelenség nem csak Hollandiában fordult elő: nemrég például már Magyarországon is találtak ilyen terméket. Nem véletlen, hogy az EU csúcstalálkozót hívott össze az ügyben. A Laboratorium.hu  annak járt utána, mi is pontosan a fipronil, miért veszélyes, és hogyan lehet kimutatni ezt az ártalmas vegyületet.

Tovább

A húspuhítás fortélyai

Mitől lesz egy hús ízletes és porhanyós? A legfontosabb a hús minősége, ám a kémiai folyamatok az állat levágását követően sem állnak le. Miről árulkodik a hús színe és az állaga? Mi köze a vízmegtartó képességnek a hullamerevséghez? Hogyan érleljünk otthon, házilag? Mindez kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb konyhakémiai cikkéből.

Tovább

Mit tettek Pöttyös Pannival a laborban?

A Magyarország Cukormentes Tortája győztes tortakölteményét, Pöttyös Pannit elégették, kiszárították, kénsavval roncsolták, és még lúgban is megfőzték. Hogy minderre miért volt szükség? Erről szól a Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Tovább

Mikroműanyag úszik a Tiszában

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat:  a WESSLING Hungary Kft. eredményei alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket - számolt be a Laboratorium.hu.

Tovább

Mikroséfek a konyhában

Itt a nyár és a kovászos uborka ideje. De ahhoz, hogy a hűsítő savanyúságot az asztalra helyezhessük, parányi szakácsok segítségére van szükségünk. Nélkülük nem lenne kenyér, joghurt, bor, de még kávé, kakaó és olajbogyó sem! A Laboratorium.hu legfrissebb cikkében a konyhakémia szemszögéből mutatja be a a mikroséfeket.

Tovább

Genetikai szelekciót okozott a tej!

Ma már közismert tény, hogy a tejfogyasztás a tejcukorbontó képesség hiányában kellemetlen tüneteket (felfúvódást, hasi görcsöket, hasmenést) okoz. A genetikusok szerint egykor minden ember laktózérzékeny volt, a kérdés, hogy az emberek tápcsatornája többségében miért is képes ma különösebb nehézség nélkül feldolgozni a nyers tejet. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számának egyik cikkéből kiderül a válasz, illetve azt is megtudhatjuk, hogy a tej komoly befolyást gyakorolt Európa népeinek történelmére is.

Tovább

Ujjlenyomat szteroidból

Mi az a szteroidprofil, és hogyan használják fel a doppingellenőrök? Miért kell vigyázni a DHEA-val? Hogyan követhetnek el doppingvétséget a jóhiszemű sportolók? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

Sütés - olajozottan

Hogyan viselkedik a zsír (olaj, margarin, vaj) hő hatására? Mi a különbség köztük, és milyen tulajdonságok befolyásolják a konyhában betöltött szerepüket? A Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb cikke tudományos magyarázattal, táblázatokkal ad választ arra, mikor, melyiket érdemes használni.

Tovább

Mitől biztonságos egy étrend-kiegészítő?

Honnan tudhatjuk, hogy egy étrend-kiegészítő biztonságos, és nem tartalmaz semmi olyan tiltott anyagot, amely az egészségünkre veszélyes lehet? A Laboratorium.huösszeállításából kiderül, mi mindent vizsgálnak a független laboratóriumok, és hogyan érdemes eljárniuk a felelős gyártóknak, ha valóban minden szempontból megfelelő, a tiltott, egészségkárosító anyagoktól mentes termékeket kívánnak forgalmazni.

Tovább

Ásványolaj a pizzásdobozban?

Életünk során akár 40 dekagrammnyi, az élelmiszerbe oldódott csomagolóanyagot is megeszünk, és bármily meglepő, még a szilárd felületen érintkező anyagok is oldódhatnak egymásban. A papír csomagolóanyag ásványianyag-tartalma bekerülhet az élelmiszerbe, ami kifejezetten veszélyes, ezért is szabályozza a kérdést az Európai Unió nemrég életbe lépett ajánlásában. A Laboratorium.hu összeállításában egy példán keresztül bemutatjuk, hogy a liszt mely pontokon találkozhat ásványolaj-maradékokkal.

Tovább

Szertehagyott morzsák

Május 24-én, szokásos helyszínen, a Hotel Arénában szervezte meg a környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szakmai konferenciáját az innovatív kármentesítésről.  Az 1999 óta minden második évben nagy sikerrel lebonyolított tanácskozáson a többi között az entrópia és a környezetszennyezés kapcsolatáról is elhangzott egy izgalmas előadás.

Tovább

Jó hír sportolóknak!

Egy független laboratórium összegyűjtötte és táblázatba foglalta azt a több száz étrend-kiegészítőt, amelyek bizonyosan nem tartalmazzák a 85 legproblémásabb doppingszert. A www.doppingmentes.hu honlapon mindezt bárki ellenőrizheti, kereshet gyártó, terméknév és termékkategória szerint is. Mindemellett hasznos tanácsokat olvashat, például arról, hogy miért kell vigyázni az –ol, -diol, -one, -stene végződésű vegyületekkel.

Tovább

Kísérletekkel az unalmas kémia ellen

A szerves kémiai feladatokat kedvelték leginkább az ország első online kémiaversenyén – derült ki a Laborkaland-Laborintus fél éven át tartó internetes vetélkedő statisztikáiból. A diákok eljutottak többek között Arkhimédész, Paracelsus és Faraday laboratóriumaiba is, ám mindannyiuknál népszerűbb volt Szimat kutyus, aki online segítette a játékosokat. A Laboratorium.hu összefoglalójából kiderül, mit gondolnak a fiatalok a kémiáról és egy online kémiaversenyről.

Tovább

Élelmiszerek vizsgálata - ENSZ-tagállamok konferenciája

A több mint ötven ENSZ-tagország képviselői, valamint az FM és a NÉBIH vezető szakemberei részvételével Budapesten lezajlott CCMAS elnevezésű tanácskozáson a világ élelmiszer-kereskedelme, illetve az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata szempontjából perdöntő vizsgálati módszerekről határoztak. A Magyar Munkacsoport elnöke a Laboratorium.hu-nak összegezte a konferencia eredményeit.

Tovább

Laboratóriumi segítség sportolóknak

Ide kerül a tartalom.

Tovább

Labor Template

Ide kerül a tartalom.

Tovább

A világvége elmarad!

Nyolc hónap után az ásványi olajok eltűntek a csomagolóanyag dobozából, és bekerültek az élelmiszerbe – derült ki egy friss kutatásból, amelyet a Hungalimentaria konferencián és kiállításon ismertettek. A NÉBIH és a WESSLING Hungary Kft. által szervezett tudományos tanácskozásán elhangzott, hogy az étrend-kiegészítők 61 %-a nem felelt meg az előírásoknak, a mikroműanyagok pedig már az élelmiszereinkbe is beférkőznek, de a világvége mégis elmarad! A 2017-es konferencia médiapartnere a Laboratorium.hu, aktuális cikkeink most mind a tanácskozásról szólnak.

Tovább

Hatósági üzenetek

"A népesedés, klímaváltozás, a környezetszennyezés problémáinak magunk vagyunk okozói és elszenvedői, egyben saját újításaink és fejlesztéseink kínálnak megoldást problémáinkra – mondta A világvége megint elmarad című előadásában Bánáti Diána, a Nemzetközi Élettudományi Intézet (International Life Sciences Institute, ILSI) európai tudományos igazgatója a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. által megrendezett, az élelmiszerek vizsgálatával, ellenőrzésével foglalkozó szervezetek, hatóságok, kutatók, gyártók és forgalmazók kétévente esedékes tudományos seregszemléjén, azaz a Hungalimentaria 2017 Konferencián és Kiállításon.

Tovább

Megesszük a csomagolóanyagot!

Az immár 11. alkalommal, április 26-án és 27-én megrendezett tanácskozás mottója: „Terítéken az élelmiszerek és csomagolóanyagaik”. A csomagolóanyagoknak ugyanis kulcsszerepük van az élelmiszer-biztonságban: amellett, hogy egyben tartják az élelmiszert, védik a környezet hatásaitól (és fordítva), eltarthatóvá és biztonságossá teszik, ráadásul fontos üzenetet, információkat is hordoznak. A konferencián szóba kerül a csomagolóanyagok kioldódása, laboratóriumi vizsgálata, a mikrobiológiai veszélyek és a jogi szabályozás is.

Tovább

Miért jók a helyben készült termékek? Szántás nélküli vetés?

Természetes, ízletes, tápanyagban gazdag - általában ezt várják el az emberek a helyi termékekkel kapcsolatban - derült ki az élelmiszer-biztonság legnagyobb hazai tanácskozásán, a Hungalimentaria konferencián, ahol az is elhangzott, hogy a szántás nélküli vetés lehet a talaj regenerálódásának a titka, az éhezés egyik ellenszere. A Laboratorium.hu tudományos portál beszámolójában a legfrissebb kutatási eredmények.

Tovább

Támadnak a mikroműanyagok!

Bordós Gábor (WESSLING Hungary) és Németh Zsolt (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) előadásaikban elmondták, hogy napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyaghulladékok nagy része bekerül a természetes ökoszisztémákba vizekbe, ahol azonban nem bomlanak le. Ezzel szemben UV-sugárzás hatására láncszerkezetük porozódik. Az így létrejövő, 5 mm-nel kisebb darabokat mikroműanyagoknak nevezik. Ma már számos adat áll rendelkezésre arról, hogy európai álló-és folyóvizekben és azok üledékeiben is jelen vannak. A Duna mikroműanyag „hozamát” például évi 1500 tonnára becsülik. Reagálva az új típusú környezeti kockázatra, a WESSLING laboratóriumok saját egy saját fejlesztésű mintavételt követően FT-IR mikroszkóppal képesek 15 μm szemcseméretig meghatározni a mikroműanyagok mennyiségét, típusait.

Tovább

C vitamin - aszkorbinsav nélkül: az étrend-kiegészítők kétharmada rossz!

Már a szabadidő-sportolók is rendszeresen szedik az étrend-kiegészítőket, amelyek 61 százaléka nem felelt meg az előírásoknak - derült ki a NÉBIH és a kormányhivatalok kutatásaiból, amelyeket a szakemberek a NÉBIH és a WESSLING Hungary Kft. által szervezett Hungalimentaria 2017 konferencián ismertettek. A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, hogy elsősorban mire kell figyelni a szerek szedésekor, hogy ki felelős a doppingolásért, és hogy mi a helyzet étrend-kiegészítők idős korban történő szedésekor.

Tovább

Legionella: folyamatosan vizsgálni kell!

Gasparikné Dr. Reichardt Judit, a WESSLING Hungary Kft. mikrobiológiai laboratóriumának vezetője elmondta, hogy a Legionella egy olyan természetes és mesterséges környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg (20-50 °C) vízben hamar elszaporodik.  A legionárius betegség leggyakrabban a Legionella baktériumokat  aeroszol formában tartalmazó levegő belégzését követően alakulhat ki és súlyos, akár halálos betegséget is okozhat.

Tovább

Megduplázódott a biotermelők száma

2016-ra az egy évvel azelőttihez képest megduplázódott a biotermelők száma, de számos szabálytalanságot is észlelt az ezzel foglalkozó ellenőrző és tanúsító kft. A hibázók súlyos következményekre számíthatnak - derült ki a Hungalimentaria konferencián, ahol a többi között a kézfertőtlenítők mikrobiológiai szennyezettségéről is szó esett.

Tovább

Lezárul a parányi plasztiktalány

A PET Kupa és egy független laboratórium együttműködésében az idén nyáron megmérik Magyarország második legnagyobb folyójának mikroműanyag-tartalmát – jelentették be a tiszta Tiszáért rendezett szakmai kerekasztalon. A Laboratorium.hu tudósításából az is kiderül, hogy Ukrajnából jó hírek érkeznek, és hogy 2017-ben elindítják a szemétevő szeméthajót, azaz a Petényit.

Tovább

Mi a Hungalimentaria célja?

A Hungalimentaria legfőbb célja, hogy a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek, az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, az élelmiszeripar képviselői és minden érdeklődő számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait.

Tovább

A Hungalimentaria gyöngyszemei

A Hungalimentaria konferencia főbb csapásai mellett olyan remek rejtekutakon is elindult néhány előadó, amelyek egy külön fejezetet érdemelnek a beszámolók sorában. Ilyen a vízminták radiocézium tartalma, az élelmiszerek vizsgálata hőtani szempontból, vagy éppen a szemkamerás vizsgálatok.

Tovább

Orrlabor

Kik azok az érzékszervi bírálók, és hogyan végzik a munkájukat? Az érzékszerveink valóban úgy működnek, mint a legfinomabb műszerek, és jelzéseik alapján tényleg lehet objektív ítéletet alkotni? A Laboratorium.hulegfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

Hungalimentaria: minden, ami élelem

Húszéves Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciája és kiállítása, amelynek fókuszába ezúttal a csomagolóanyagokat állították a szervezők. A hatósági szempontok, a laboratóriumi vizsgálatok és a jogi szabályozás mellett a tanácskozáson körbejárják korunk legfontosabb élelmiszer-vizsgálati kérdéseit a mikroműanyagoktól az étrend-kiegészítőkön és növényvédő szereken át a bioélelmiszerekig.

Tovább

Elveszett két PET-palack!

Mit keres két műanyagpalack a természetben? Peti és Petra bizony rendesen eltévedtek. Nem is érzik jól magukat a patakparton és a folyóvízben, legszívesebben egy szelektív kukában pihennének. A környezetvédelmi laboratóriumot is működtető, az idén 25 éves WESSLING Hungary Kft. a víz világnapja alkalmából országos rajzpályázatot hirdet gyermekeknek. A versennyel folyó- és állóvizeink védelmére kívánják felhívni a figyelmet. A pályázatra egy-egy rajz feltöltésével jelentkezhetnek a gyerekek a www.petiespetra.hu honlapon.

Tovább

Megmérik a mikroműanyagokat!

A műanyag hulladékok okozta környezetvédelmi problémák világszerte ismertek, az aprózódásuk nyomán azonban egy mindezidáig alig vizsgált, nem szabályozott, globális veszély jelent meg: a mikroműanyagok. Az élelmiszerláncba bekerült és az emberi szervezetben is kimutatható anyagok vizsgálata lehet az első, a kérdés kezeléséhez vezető legfontosabb lépés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon a régióban elsőként hamarosan megmérik vizeink mikroműanyag-szennyezését - derült ki a Laboratorium.hu összefoglalójából.

Tovább

Pálinka és helyesírás

Cefrézés, magozás, feldolgozás, lepárlás. Jól ismert fogalmak kedvenc szeszes italunkkal kapcsolatban. De azt vajon tudjuk-e, hogyan írjuk le a pálinka szót szóösszetételekben? Főleg, ha az az üveg címkéjén is szerepel.

Tovább

Tudománynépszerűsítés diáklaborokban

Március 7-én megalakult a Diáklabor Szövetség – Magyarországi Diáklaborok Egyesülete. A Kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban 22 csatlakozó volt jelen, az országos laborszövetség előtt nagy jövő áll, hiszen ez a szervezet a jövőben kulcsszerepet játszhat a természettudományok népszerűsítésében.

Tovább

(Untitled)

A Laboratorium.hu összes híre egy helyen.

Tovább

Hogyan kell aranyat csinálni?

Az alkimisták több száz évig kutatták, de nem sikerült rájönniük a titokra. Magyarország első online kémiaversenye, a Laborkaland utolsó fordulójához érkezett, a versenyben résztvevő középiskolások most megtudhatják, valójában hogyan is kell aranyat csinálni. A vetélkedőbe még mindig be lehet kapcsolódni, a tíz nyertes pedig május 4-én bejut egy igazi vizsgálólaboratóriumba és egy tudományos élményközpontba is.

Tovább

Boldog halak a laborban

Magyarországon a halhúsfogyasztás jócskán elmarad az európai átlagtól, és érdemes lenne többet tudni a halhús minőségéről is. Mindkét problémára megoldást kínálhat egy most induló projekt, amely a tótól az asztalig végigkíséri a haltermék minőségét befolyásoló tényezőket.

Tovább

SZTK-labor és Kémcső-klub

Kedves Olvasók! Bevalljuk, a cím némileg félrevezető. Rögtön elnézést is kérnénk tehát azoktól, akik ebben az írásban keresnék a szakorvosi rendelő laboratóriumát. Valójában partnerünk, a Csodák Palotája Playbar egyik remek kezdeményezését szeretnénk népszerűsíteni. A Szeniorok Tudományos Klubja ugyanis kísérletezésre hívja az érdeklődőket a Richter Gedeon laborba. A Kémcső Klub pedig az iskolásokat várja.

Tovább

Laboratóriumi innovációk

Élelmiszer- és takarmányminták hatékonyabb előkészítése, gyógyszerminták jobb tárolása, távvezérléssel működtethető hőmérsékletvezérlők, természettudományi „infotainment” - ezeket a remek innovációkat egy laboratóriumban "főzték" ki! Összefoglaló a WESSLING-csoport nemzetközi díjáról.

Tovább

SZTK-labor

Ide kerül a tartalom.

Tovább

Élelmiszerégést lassító romlásgátlók

A cím nem a Pom-pom meséiből származik, de még nem is valami harmadvonalbeli sci-fi szereplőit idézi, bár kétségtelenül nyakatekert. Az adalékanyagok e fontos csoportja ugyan egy szóval is leírható, de vajon mit is végeznek valójában az antioxidánsok? Erről szól a Laboratorium.hu összeállítása.

Tovább

Vigyázat! Cukorveszély!

Miért veszélyesek a cukros üdítők, és mi a helyzet az energiaitalokkal? Hol készítettek először cukrot, és mikor épült fel az első cukorgyár? A Laboratorium.hu kis cukorhatározójából kiderül az is, hogyan képes ez a vegyület ennyi energia tárolására, és hogy mi is adja az „édes só” ízét.

Tovább

A pazarlás a hűtőben kezdődik

A megvásárolt élelmiszereink jelentős része a kukában landol, miközben a világ számos pontján éheznek az emberek. Míg régen az ételek tárolását és hasznosítását – főleg vidéken – jó hatékonysággal oldották meg, addig ma már ez komoly problémát okoz a háztartásoknak. Mit tehet egy átlagos városi ember annak érdekében, hogy csökkenteni tudja az ételhulladék mennyiségét? A Laboratorium.hu tanácsainak fókuszában a tudatos tervezés és a hűtőszekrény áll.

Tovább

Miért fontos, hogy magyar a termék?

A NÉBIH kutatói az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lapban nemrég publikált felmérésükben arra keresték a választ, mennyire tartják fontosnak az emberek az élelmiszerek származási helyét. A hazai termékcsoportok között vezet a hús és a tojás, a magyar áru választása melletti legfontosabb szempont pedig a munkahelyek megőrzése volt. A nők, a 40 év felettiek és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők értékelik az átlagnál jobban a magyar származású élelmiszer-termékeket. A Laboratorium.hu összeállítása.

Tovább

A legnagyobb kísérletező

Faraday korában folytatódik a Laborkaland online kémiaverseny. A térben és időben ugráló internetes vetélkedő két emblematikus figurája: Gabi és kutyája, Szimat (azaz Gaberius Ferrerius és Irrimorgó) a tudóssal a londoni Royal Society előadótermében találkoznak, ahol a híres Karácsonyi Előadás sorozatba csöppennek bele. Még mindig lehet csatlakozni Magyarország első online, CSR Hungary díjas kémiaversenyéhez, a Laborkaland-Laborintushoz.

Tovább

Bővülő körvizsgálatok

Online rögzítik a biológiai eredményeket, egyszerűsödött a biológiai vizsgálatok értékelése, a jártassági vizsgálatok kiterjedtek a fürdővíz mintavételére is, az előzetes értékelést pedig már két héten belül kiadják – csak néhány példa a QualcoDuna program 2016-ban bevezetett fejlesztéseire. Az új jártassági vizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatások 2017-ben is tovább bővülnek – hangzott el a program záróértekezletén a budapesti Aquaworld Hotelben.

Tovább

Megvan a jóízű pálinka titka!

Egy friss kutatás eredménye alapján sokkal finomabb pálinkát tudunk főzni, ráadásul a metanoltartalom is csökkenthető. A kulcsszó: a deflegmáció. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban megjelent cikk minden pálinkakésztőnek hasznos lehet.

Tovább

CSR-díj a laborban

Kilencedik alkalommal ítélték oda a hazai üzleti szektor társadalmi felelősségvállalásban éllovas szereplőinek a CSR Hungary Díjat, amelynek legfőbb célja, hogy a jó példákon keresztül új gondolkodásmódot és kultúrát honosítson meg Magyarországon. A győztesek zöme a legjelentősebb hazai vállalatok közül került ki, de kreatív ötletével egy független laboratórium is helyet kapott a tekintélyes cégek között.

Tovább

Korpuszkula a Laborintusban

Robert Boyle a modern kémia tudományának az úttörője. A gáztörvények felfedezéséhez azonban még neki is van szüksége egy kis segítségre. Mindez remek alkalmat nyújt a kalandvágyó, időutazásra kész középiskolásoknak arra, hogy a lidércfény segítségével kinyissák a kaput, és belevessék magukat a Laborintusba.

Tovább

Tartósított dilemma

Inkább venne olyan élelmiszert, amely tartalmaz tartósítószert, vagy bevállalná, hogy naponta jár boltba? Mindkét megoldás mellett szólnak érvek. A TOP-Higiénia legutóbbi cikkében az élelmiszer-adalékok legtöbb kérdést felvető csoportját, vagyis a tartósítószereket mutatja be: mik is azok pontosan, mi szabályozza a felhasználásukat, melyeket alkalmazzák a leggyakrabban, és mely élelmiszerek nem tartalmazhatnak tartósítószert.

Tovább

Mikro, UV, hőség: mi lesz a csomagolással?

Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

Vallás és élelmiszer

A világ népességének robbanásszerű növekedése miatt a 20. és 21. századi élelmiszeripar szigorú szabályozás, ellenőrzés és laboratóriumi vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen lenne. Az étkezést azonban mindig is szabályozták. Ezt a feladatot leginkább a vallások határozták meg. A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, mindez hogyan történt a keresztény, zsidó, illetve az iszlám világban, illetve hogyan lehet összeegyeztetni a vallási előírásokat a modern élelmiszer-biztonság feltételeivel.

Tovább

Színpompás ételadalékok

Az E-számok után a TOP-Higienia.hu weboldal az élelmiszer-színezékeket vette górcső alá. Mik azok pontosan? Miért van rájuk szükség? Veszélyesek-e? Mesterséges vagy természetes? Hogyan jelölik? A válaszok a cikkben.

Tovább

Allergének az ételekben

Milyen egészségügyi veszéllyel járnak? Hogyan kerülnek az ételbe? Milyen módszerekkel lehet kimutatni a jelenlétüket? Mely rendeletekkel szabályozzák a felhasználásukat? Az ételekben felbukkanó allergénekkel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre kaphattak választ a Budapesti Gazdasági Egyetem által szervezett konferencia látogatói november végén.

Tovább

Egyre jobbak a magyar pálinkák

Hatósági mérések alapján óriásit javult a pálinka minősége, amelyhez fontos kutatások is hozzájárultak – derült ki a szakma és a döntéshozók részvételével december elején szervezett konferencián. A Baján, a Városháza dísztermében megtartott tanácskozás a termelés, a fogyasztás kultúrája és a közösségformálás köré épült.

Tovább

Folytatódik a kémiai időutazás

A Laborkaland online kémiaverseny idei fordulója, azaz a Laborintus célja, hogy a diákokat játékos formában vezesse végig a kémia történetén az ókortól napjainkig. Novembertől Paracelsus laboratóriumában dolgozhatnak a kalandvágyó középiskolások.

Tovább

Mit rejtenek E-számok?

Miért van szükség az adalékanyagokra? Nincs-e belőlük túl sok? Mi szabályozza a használatukat? Tulajdonképpen mit jelentenek az E-számok? A biztonságos vendéglátásért ügyködő TOP-Higiénia honlap új sorozatában választ ad a mindenkit érdeklő kérdésekre.

Tovább

Halal-ételek a laborban

Az iszlám vallás által előírt élelmiszerek és fogyasztási cikkek felügyeleti hatósága és egy magyarországi független vizsgálólaboratórium közös rendszere biztosítja a jövőben az iszlám országok piacaira irányuló európai élelmiszerek és fogyasztási cikkek előállításának ellenőrzését.

Tovább

Egy jó vilmoskörte pálinka születése

Hogyan készítsünk jó pálinkát? Különösen, ha vilmoskörtéről van szó? Mi a helyzet az utóérleléssel, a cefrézéssel, a lepárlással kapcsolatban? A Laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogyan készült az év „majdnem” legjobb vilmoskörte pálinkája.

Tovább

Laborintus: kiút a kémia útvesztőjéből

A Laborintus online kémiaverseny föld alatti útvesztőjéből a versenyzőknek a térben és az időben ugrálva kell kijutniuk, a világtörténelem nagy tudósainak segítségével. Az immár második alkalommal meghirdetett internetes verseny (www.laborkaland.hu) célja a kémia népszerűsítése új eszközökkel a továbbtanulás előtt álló diákok körében.

Tovább

Nincs nulla határérték!

Hormonok és növényvédő szerek az ivóvízben? Bakterológiai veszélyek? Számos, mindanniyunkat érintő kérdést vettek sorra a Magyar Víziközmű Szövetség lapja, a Vízmű Panoráma legfrissebb számában. Dr. Szigeti Tamás János, egy vízvizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium szakembere szerencsére megnyugtató választ adott.

Tovább

"Gyümölcsfáink tetején"

Hogyan szedjük? Hogyan dolgozzuk fel? Miként cefrézzük? Mi a helyzet a lepárlással? Igen, ismét a pálinkáról volt szó, mégpedig a Csodák Palotája Science Pub elnevezésű tudománynépszerűsítő sorozatában. Nagygyörgy László laikusoknak és szakembereknek egyaránt élvezetes előadásából csak néhány részlet felvillantására van lehetőségünk, ám ezek a tudnivalók is aranyat érnek.

Tovább

A vasemberek köztünk élnek

180-42-4. Kilométer. Biciklivel, futva, úszva. Egy nap alatt. A hosszú távú triathlon napján ezt kell teljesíteni Nagyatádon ahhoz, hogy valaki kiérdemelje az ironman, azaz a vasember – hivatalos nevén az ExtréMan – elnevezést. Vajon ki képes végigcsinálni a triatlonversenyek eme „őrült” változatát? Vasemberből sokkal több van, mint gondolnánk, egy budapesti vizsgálólaboratóriumban például mindjárt kettő is.

Tovább

Kiút a kémia útvesztőjéből

A Laborintus online kémiaverseny föld alatti útvesztőjéből a versenyzőknek a térben és az időben ugrálva kell kijutniuk, a világtörténelem nagy tudósainak segítségével. Az immár második alkalommal meghirdetett internetes verseny (www.laborkaland.hu) célja a kémia népszerűsítése új eszközökkel a továbbtanulás előtt álló diákok körében.

Tovább

Szimat segít

Ezen az oldalon találod meg Szimat segítségeit, amelyek a játék során egyre nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésedre. A segítségek fordulóról fordulóra továbblendítenek, ha esetleg elakadnál.

Tovább

Szüretel a tudomány

A melegvíz útja a háztartásokig, gombavizsgálat, pálinkatudomány, csempészek elleni küzdelem: a 4évszak tudománya elnevezésű kiállítássorozat újabb állomásához érkezett: ezúttal az őszhöz kapcsolódó tevékenységek, jelenségek tudományos hátterét igyekszik bemutatni olyan jelentős intézmények, magánvállalatok segítségével, mint az ELTE Füvészkertje, az FKF Zrt., a FŐTÁV vagy a független vizsgálólaboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. A Csodák Palotája Campona üzletházban található központjában már látogatható a Szüretelő Tudomány kiállítás.

Tovább

Milyen erős a paprikád?

Két izgalmas programmal is népszerűsíti a kémiát egy független laboratórium a Kutatók Éjszakáján. Az ELTE-n analitikai módszerekkel mérik meg a paprikák erejét, egy kémiaversenyen pedig megnézik, mi mindenre jók az élelmiszerek az evésen kívül. Ugyanitt bemutatkozik Magyarország első online kémiai szabadulóversenye, azaz a Laborintus is.

Tovább

Pala-para a tetőkön

A hullámpala- és síkpalaborítású tetőkből nem csak a szakszerűtlen bontás során  kerülhetnek akár rákos megbetegedést is okozó azbesztrostok a levegőbe, hanem az elöregedett felületek mindennapos kopása során is – derült ki a Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből. Magyarországon 350 millió négyzetméter azbesztpalát gyártottak a huszadik század során, ez akár több millió épületet is érinthet.

Tovább

Elbújik az allergén az ételben

A hőkezelt és általában a feldolgozott élelmiszereknél sokkal nehezebben mutathatók ki az allergén anyagok, pedig azok továbbra is jelen vannak az ételben – derült ki az Élelmiszerviszgálati Közlemények legfrissebb számában megjelent tanulmányból. Mindez egészségügyi kockázatot is jelenthet, hiszen előfordulhat, hogy még a címkén jelölt értékek is eltérnek a valós arányoktól.

Tovább

Föld a tejben

A vizsgált 21 nyerstej-értékesítési pontból 8 helyen találtak fizikai szennyeződést, és számos más mikrobiológiai-higiéniai problémára is fény derült – olvasható az Élelmiszervizsgálati Közlemények aktuális számában. Az élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelentő hiányosságok miatt eladóknak, vevőknek egyaránt érdemes jobban odafigyelniük a kimért tejek vásárlásakor.

Tovább

Mi lapul a Stevia levele mögött?

Ami természetes, az egészséges is – gondolná az ember, pedig nem árt, ha gyanakvóak vagyunk. A „Stevia” elnevezésű édesítőszer hatalmas népszerűségnek örvend Európában, és annak hatóanyagával nincs is gond, azonban a Stevia levelének élelmiszerként történő forgalmazása jelenleg tiltott tevékenység - derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap hamarosan megjelenő számából.

Tovább

Penész: jó, rossz és csúf

Spóráikkal és méreganyagaikkal megbetegíthetnek minket, kiirtásuk nem könnyű, viszont olyan ételeket és italokat köszönhetünk nekik, mint a Camembert-sajt vagy a Tokaji. A TOP-Higiénia honlapjának legfrissebb cikkéből kiderül, hogy melyek a jó és a rossz penészgombák, hogyan kerülhetnek a konyhába, és hogyan tudjuk megelőzni a megbetegedést.

Tovább

Könnyűnek találtatott!

Idén ötödik alkalommal írta ki az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet 2016-ban a budapesti Tortavár Cukrászda „Áfonya hercegnő tortája” nyert meg. A független laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy az édesség valóban nem tartalmaz hozzáadott cukrot. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, hogy pontosan miből mennyi van az év cukormentes tortájában, és hogyan tudták mindezt megmérni.

Tovább

PET-palackon lógnak az olimpiai érmek

Most, hogy a magyar sportolók remek szereplésével véget értek a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok, érdemes felhívni a figyelmet az érmek összetételére is. Az arany-, ezüst- és bronzmedálokat ugyanis a fenntarthatóság jegyében készítették, az azokat tartó szalagokat pedig konkrétan PET-palackokból. A Laboratorium.hu nyári cikkeiben sokat foglalkozott a környezetszennyező műanyagokkal, azok újrahasznosítására újabb remek példa a riói éremszalagok elkészítése.

Tovább

10 000 "áldozat" évente: hogyan kerüljük el a Campylobactert?

A Campylobacter nemzetséghez tartozó baktérium Magyarországon évente kb. 10 000 megbetegedést okoz. Az Epidemiológiai Intézet által publikált adatok alapján ebben az évben már 5289 esetet regisztráltak, ami másfélszer annyi, mint a tavalyi hasonló időszakban feljegyzett esetek száma. A www.top-higienia.hu cikkéből kiderül, hogyan kerülhetjük el a kellemetlen találkozást a Campylobacterrel.

Tovább

A WC-hez szegező baktérium

A nyaralás során különösen fontos a jó tervezés. Az időjárásra ugyan nem lehetünk hatással, de arra igen, hogy a szabadságunk nagy részét ne a WC-n töltsük el. Ezért is érdemes megismerkedni – ha nem is testközelből – a Clostridium perfringens nevű baktériummal.

Tovább

Tartósít és hűt: nyári sókaland

Itt a nyár, a kánikula. Emellett nem mehetünk el s(z)ó nélkül! Egyrészt, mert az izzadással távozó sót pótolni kell. Másrészt mert a melegben fontos élelmiszer-tartósító szerepe van. Ráadásul a jeges vízbe szórva azonnal le lehet hűteni az italunkat! Hogy mindez miért van így? Kiderül a Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb írásából, amelyhez ezúttal egy kitűnő kovászosubokra-receptet is adunk ajándékba.

Tovább

Ftalátot találtak a Tiszában

Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált egy független laboratórium a Tiszában. A PET Kupa elnevezésű környezetvédő akció során a palackokkal zsúfolt területről vett mintákban kimutatták azt a lágyítószert, amelyet jellemzően műanyagpalackok gyártásához használnak. Bordós Gábor, a vizsgálatokat végző WESSLING Hungary Kft. munkatársa a Laboratorium.hu-nak elmondta: a folyó árterében felgyűlt, elképesztő mennyiségű műanyagpalack egyértelműen nyomot hagy a természetben.

Tovább

Dzsungelharc a PET-palackokért

Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán, hogy aztán a tengerbe jutva hatalmas szigeteket képezzenek, és előbb-utóbb mikroműanyagokká aprózódjanak. Egy részük azonban fennakad az ártéri erdők aljnövényzetében. Erre a fontos környezetvédelmi veszélyre hívja fel a figyelmet évek óta a PET-Kupa elnevezésű kezdeményezés, amelyet mostantól akkreditált vizsgálataival laboratóriumunk is támogat. Szemétszedés, mintavétel a tiszai őserdőben, paprikáskrumpli a motorcsónakon: a Laboratorium.hu helyszíni riportja következik.

Tovább

A "szőlőfürt-baktérium"

A Staphylococcus aureus a www.top-higienia.hu weboldalon futó sorozatban bemutatottakhoz hasonlóan szintén a gyakori ételmérgezést okozó mikroorganizmusok közé tartozik. Egészséges emberek bőrén, nyálkahártyáján, de a székletben is megtalálható a potenciális kórokozó, és a járványok kb. 4%-ért felelős. A népesség igen széles köre érintett, a baktérium terjedésében pedig kiemelt jelentőségű a személyi tényező, ugyanis az élelmiszerekbe általában kézről kerül.

Tovább

Szöcske csokiban

Nehéz elképzelni, hogy a rovarok a mindennapi étrendünk részeivé váljanak, ám egyre több érv szól emellett. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számában megjelent tanulmányból kiderül, hogy az Afrikában és Ázsiában a mai napig közkedvelt rovarok miért jelenthetnek megoldást a fehérjekrízisre, a közeljövő élelmezési és mezőgazdasági problémáira.

Tovább

"Vulkánfagyi" lett a győztes

A Vezúv nevű kreáció nyerte az idei Év fagylaltja versenyt, amelyre közel kilencven édességet neveztek. A Laboratorium.hu írása szerint a nemrég megújult szegedi Virág cukrászdában június 6-án rendezett eseményen tartották a Magyarország tortája verseny középdöntőjét, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett Magyarország Cukormentes Tortája versenyre készülő cukrászok pedig a szervezet dietetikusától kaptak tanácsokat. Az eseményen bemutatkozott a TOP-Higiénia rendszer is, amelynek célja a hazai vendéglátás biztonságának és minőségének javítása.

Tovább

Planktonhálóval mikroműanyagra

Az elmúlt években nem csak az óceánokban és az ott élő halakban, kagylókban találtak mikroműanyagot, hanem már a folyókban és tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is. Nemrég a Laboratorium.hu ismeretterjesztő portálon jelent meg érdekes cikk a mikroműanyagokról, az  Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos lapban közölt tanulmány pedig most azt mutatja be, hogyan lehet „megfogni”, megvizsgálni a parányi plasztikokat. A cikk írói szorgalmazzák a mikroműanyagokra vonatkozó keretrendszer kidolgozását.

Tovább

Fúrt kút - kötelező vizsgálat

Hamarosan kötelező lesz azoknak a fúrt kutaknak a hivatalos bejelentése és laboratóriumi vizsgálata, amelyek vizét meg is isszák. A Laboratorium.hu legfrissebb összeállításában részletesen bemutatjuk a június 15-én életbe lépő kormányrendelet alapján vizsgálandó paramétereket: Miért fontos az érzékszervi vizsgálat és a hőmérséklet? Mit jelez az Escherichia coli baktérium, a pH, a vezetőképesség? Miért baj, ha a víz nitrites, nitrátos?.

Tovább

Laktózmentes, de nem cukormentes!

Az egyik legnézettebb országos televízióban hangzott el nemrég egy mondat, miszerint a laktózmentes termékek alacsonyabb kalóriatartalmúak. Más komoly médiumokban pedig azt olvasni, hogy a laktózmentességet egyenlővé teszik a cukormentességgel. Ezek az állítások nem csak hibásak, hanem  veszélyesek is, hiszen a termék energiatartalma a laktóztartalmú változattal gyakorlatilag azonos marad! Itt az ideje rendbe tenni ezt a kérdést, annál is inkább, mert a laktóz molekula szerkezete mindent megmagyaráz.

Tovább

Bronzérmes a Laborkaland

Harmadik lett a Laborkaland Online az egyik legrangosabb hazai marketingversenyen. A Content Marketing Award 2016-on azokat a minőségi marketingmegoldásokat díjazták, amelyek értéket közvetítenek, és a közönség is profitál belőlük. A neves szakemberekből álló zsűri ilyen kezdeményezésnek minősítette a Laborkaland Online kémiaversenyt is, elismerve annak közhasznú értékeit, illetve a közoktatásban betöltött egyre fontosabb szerepét.

Tovább

E. coli, a kétarcú baktérium

Az Escherichia coli (röviden E. coli) baktérium a normál bélflóra legfontosabb tagja, így minden melegvérű állat és az ember emésztőrendszerének természetes összetevője. Fontos élettani szerepe van, hiszen ez a baktérium termeli a szervezet számára a K2 és a B vitamint, illetve jelenlétével nagymértékben gátolja más patogén kórokozók elszaporodását a bélrendszerben. Mi az E. coli okozta fertőzés, milyen tünetei vannak, hogyan kerülhet a konyhánkba.

Tovább

Laborkaland és Laborintus

Az ország első, teljes mértékben internetes, fél éven át tartó kémiai vetélkedőjének győztesei egy független laboratóriumban kalandoztak, és „felavatták” a Csodák Palotája új bemutatótermének Richter Gedeon Laborját is május 23-án. A Laborkalandot szervező független laboratórium célja a kémia népszerűsítése, ezért nyitotta ki egy napra a laboratórium titkos ajtaját.

Tovább

Listeria

Mit kell tudni a patogén baktérium biológiájáról, szaporodási jellemzőiről és az ellene való védekezés lehetőségeiről? A Laboratorium.hu összeállításában a kórokozókról szóló tudnivalókat az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos, az EU-ban és Magyarországon jelenleg is hatályos jogszabályokat is megjelöltük.

Tovább

Calculation of equvivalency of standard

Template for calculation of equivalency of standard   solutions_final.xlsx.

Tovább

Laboratórium a szakácsversenyen

Széll Tamás győzelme a Bocuse d’Or szakácsversenyen egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar gasztronómia felzárkózóban van a világ élvonalához. A világ legfontosabb séfpárbajának helyszínén mutatkozott be a TOP-Higiénia elnevezésű új, minőségbiztosítási rendszer is. A független laboratórium pecsétjével ellátott éttermekben mostantól garantált a magas higiéniai színvonal.

Tovább

Kerüljük el a Salmonella-családot!

Hogy néz ki a Salmonella baktérium? Hogyan jut az ételekbe, és miként tudjuk elkerülni? A konyhákban megtalálható mikrobák és baktériumok közül talán a Salmonella a legismertebb.

Tovább

Mindent vittek a kísérletek

Az összes feladat közül a kísérleteket végezték el a legjobb mutatókkal azok a középiskolások, akik részt vettek Magyarország első teljes mértékben az interneten zajló kémiaversenyén. A nem sokkal az érettségi előtt befejeződött, Laborkaland Online elnevezésű vetélkedő érdekes körképet ad a középiskolások kémiához fűződő viszonyáról.

Tovább

A nagy átverő só!

Sokakban felmerül a félelem: veszélyes lehet-e az egészségre az asztali só. Nem csak a só ismert negatív élettani hatásairól van szó, hanem az adalékanyagokról is. Ha valakinek nem jutna eszébe éppen ettől rettegni, bizonyos forgalmazók előszeretettel hívják fel a figyelmünket erre a jelenségre is, leginkább azért, hogy némi piaci előnyhöz jussanak a kiélezett versenyben. Hogy valóban veszélyes-e az asztali só, vagy mindez csak átverés? Kiderül legfrissebb cikkünkből.

Tovább

Hamis a pirula!

Hatalmas üzlet a gyógyszerhamisítás, és sajnos még mindig nagyon sokan vannak azok, akik nem veszik komolyan az utánzatok okozta veszélyeket. Egyetemisták arról tudakozódtak egy független laboratóriumban tett látogatásuk során, hogyan lehet azonosítani a hamis gyógyszereket.

Tovább

Diabetikus kifejezés - törölve

Az eddig „diabetikus” jelzővel feliratozott termékek eltűnnek a polcokról. Pontosabban átalakulnak. A július 20-tól hatályba lépő uniós jogszabály miatt elsősorban a szénhidrát anyagcserezavarral élőknek, vagyis a cukorbetegeknek kell majd figyelmesebbnek lenniük, de a változás gyakorlatilag mindenkit érint.

Tovább

Negyven fát ment meg évente egy laboratórium innovációja

Egy független laboratórium bebizonyította, hogy nem csak a vizsgálatokkal tehet sokat a környezetvédelemért: az idén immár ötödik alkalommal meghirdetett Greennovációs Nagydíj Innovációs ötletek kategóriájának győzteseként ugyanis az elektronikus jegyzőkönyv bevezetésével évente negyven fát ment meg a kivágástól. A cikkből kiderül, hogyan.

Tovább

Hogyan főzzünk jó tojást?

Tojást főzni a világ legegyszerűbb dolgának tűnik, mégis könnyű elrontani, erről Hašek cseh novellista is tudna mesélni*. Ám – mint szinte minden folyamat a konyhában – a tojásfőzés is kémiai-fizikai alapelvekre vezethető vissza. Mi történik főzés közben a tojással? Mikrorobbanások okozzák a repedést? Hogyan ejti csapdába a vizet a tojásfehérje, a kora miatt lapul be a tojás? Tojásfőzés kémikus szemmel.

Tovább

Műbél: ehető és finom!

Megjelent az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap idei első száma, amelyben az élelmiszer-biztonság történetének legérdekesebb epizódjai mellett olvashatnak növényvédő szerekről, internetes élelmiszer-vásárlási szokásokról, húsipari készítmények omega-3 típusú zsírsavtartalmáról, az élelmiszerkémia oktatásának lehetőségeiről, illetve ehető filmbevonatokról is. Ez utóbbi cikkel részletesebben is foglalkozunk.

Tovább

Mikroműanyag: új veszélyforrás

További teljeskörű információk: mikromuanyag.huA környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Miért annyira veszélyesek a mikroműanyagok? Erről szól a következő összeállításunk.

Tovább

Tavaszi netkísérletek

Húsvétra készítsünk pattogó tojást! Az épp nyíló növényeket pedig használjuk fel indikátorként! A tavaszi szünet remek alkalmat nyújt az otthoni kísérletezésre, a sok szemléletes feladat után elérkezett a Laborkaland Online internetes verseny legizgalmasabb pillanata, amikor az érdeklődők a gyakorlatban is megtapasztalhatják a kémia varázslatos világát.

Tovább

Laboratóriumból tudásközpont

Hamarosan újabb kémiai-analitikai kutatóbázis kerül fel a tudományos térképre. Az újpesti Tél utcában március végén rakták le az alapkövét annak az épületnek, amelyben a felsőoktatással és a szakhatóságokkal, valamint a tudományos közélettel együttműködő új tudásközpont kezdi meg munkáját jövőre, egy német-magyar vállalat közel kétmilliárdos beruházásának eredményeként.

Tovább

Újabb egyetemista siker!

Nem sokkal a National Geographic címlapján történt megjelenés után ismét fontos tudományos sikert ért el egy EKOL-os kutatás. A Élelmiszer-adalékanyagok és szennyezők (Food Additives and Contaminants) című szaklapban megjelent tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy bizonyos esetekben a kioldódásvizsgálatok egyszerűbb módszerekkel helyettesíthetők.

Tovább

Télen szállingózik, tavasszal rügyezik. Mi az?

A válasz: a tudomány. Legalábbis a Csodák Palotájában, ahol új, tavaszköszöntő kiállítás nyílt 2016. március 14-től. Ahogy a szervezők fogalmaztak: lassan alábbhagy a havazás, és egyre gyorsabban olvadnak a jégcsapok a Csopa kiállítóterében. A Rügyező Tudomány elnevezésű tavaszi tárlat egyik tablóját laboratóriumunk készítette el, amelyen a növények egy eddig kevésbé ismert szerepkörben, indikátorként szerepelnek.

Tovább

Az ENSZ élelmiszer-analitikai és mintavételi konferenciája Budapesten

A globális élelmiszer-biztonság egyik legmeghatározóbb nemzetközi konferenciáját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szervezte február végén. A magyar munkacsoport elnökét egy független laboratórium adta, és - ugyancsak a NÉBIH-hel közösen - analitikai, mintavételi szimpóziumot is szervezett.

Tovább

Egy szelet sajt

A sajtok számos kérdést felvetnek. Mitől függ például a lyukak száma és mérete? Mekkora a sajtok cukortartalma? Mi a sajt és az atom kapcsolata? Itt az ideje, hogy az ókor óta kedvelt tejterméket a kémia, egészen pontosan a konyhakémia szemszögéből is megközelítsük. Aki pedig még komolyabban érdeklődik a sajtokban rejtőző kémia iránt, látogasson el a Laborkaland weboldalára, ott ugyanis február 29-től ízekre szedik a témát.

Tovább

Miért baj a zaj?

A zajszennyezésről sokkal kevesebbet beszélünk, mint például a légszennyezésről, holott az egészségünket, főleg a városi emberek egészségét ez a két tényező befolyásolja a leginkább. A közlekedés mellett a munkahelyünkön is komoly zajkárosodásnak lehetünk kitéve, és nemcsak a gyárban, hanem az irodában is. Miért káros a zaj - még a számítógépek zaja is? Hogyan mérik? Melyek a határértékek? Munkaegészségügyi vizsgálatokat bemutató sorozatunk harmadik, igen zajos része következik.

Tovább

Kozmetikum, egészség?

Alumínium-oxid, titán-dioxid. Vagy azt is mondhatnánk: izzadásgátló dezodor és naptej. A két fontos, mindannyiunk által használt kozmetikumcsaládnak ugyanis elsősorban e két vegyület határozza meg a hatásmechanizmusát. A kérdés, hogy okozhatnak-e egészségkárosodást ezek az anyagok.

Tovább

Gáz vagy gőz?

Ez itt a kérdés, amelyet a Laborkaland Online internetes kémiaverseny szervezői a február 15-én megjelenő újabb példákon és feladatokon keresztül igyekeznek a lehető legszemléletesebb módon megválaszolni. A szén-dioxid szobahőmérsékleten például gőz, de nyáron, a nagy melegben már gáz. Miért? És a habpatron vajon milyen halmazállapotú anyagot tartalmaz? A gőzturbina miért nem gázturbina, és ha már itt tartunk: a vízgáz valóban a víz gáza, vagy valami más? A www.laborkaland.hu honlapon minden kiderül.

Tovább

Honnan jön az olajfolt?

Lényegesen közelebb kerültünk ahhoz, hogy megállapítsuk egy ismeretlen eredetű szénhidrogén-szennyeződés forrását – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik laboratóriumának kutatásából. A fiatal magyar kutatók tényfeltáró analitikája, amelyet kémiai ujjlenyomat-vizsgálatként is emlegetnek, valós megoldást jelenthet a környezetszennyezések felderítésére.

Tovább

Legionella baktérium: vizsgálni kell!

A Legionella rendszeres vizsgálata idén február 4-től kötelező! A komoly egészségügyi kockázatot jelentő baktérium előfordulása alapján a vállalkozások, szolgáltatók nagy számban érintettek. A január 16-án megjelent útmutató pontosítja a Legionella kockázatértékelésének és akkreditált laboratóriumi vizsgálatának feltételeit. A témában megjelent eddigi ismeretterjesztő írásaink mellett tehát most a konkrét teendőket ismertetjük. Fontos, sokakat érintő cikk következik.

Tovább

Körvizsgálati stabilitás

Egyszerűsödő és gyorsuló értékelés, online eszközök használata, kiszámítható jövőkép és a bűvös 42-es szám: sikeresen lezajlott a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. által működtetett, kémiai, biológiai és mintavételi jártassági vizsgálatokat szervező QualcoDuna program tavalyi évet lezáró konferenciája.

Tovább

Legionella laboratóriumi vizsgálata

A Legionella rendszeres vizsgálata idén február 4-től kötelező! A komoly egészségügyi kockázatot jelentő baktérium előfordulása alapján a vállalkozások, szolgáltatók nagy számban érintettek. A január 16-án megjelent útmutató pontosítja a Legionella kockázatértékelésének és akkreditált laboratóriumi vizsgálatának feltételeit. A témában megjelent eddigi ismeretterjesztő írásaink mellett tehát most a konkrét teendőket ismertetjük. Fontos, sokakat érintő cikk következik.

Tovább

Mi mindentől függ a hőmérséklet ? - munkaegészségügyi vizsgálatok - II.

A hőmérséklet meghatározása rendkívül egyszerű műveletnek tűnik: csak meg kell nézni, hol áll meg a hőmérő higanyszála - gondolnánk. A valóságban azonban a hőérzetet számtalan tényező befolyásolja (hőmérséklet, légsebesség, páratartalom, sugárzó hő), amelyeket a hazai szabályozás az effektív hőmérséklet mérőszámmal összesít. Laboratórium a munkahelyen.

Tovább

Mennyi alkohol van a kefirben?

Hogyan készítsünk savanyúságot? Vajon mekkora a kefir alkoholtartalma, és hogyan lehet azt kiszámolni? Miképpen lehet modellezni a kondenzációs kazán működését? A Laborkaland Online elnevezésű internetes kémiaverseny résztvevőinek a mindennapi életből vett feladatokat kell megoldaniuk. A késő tavaszig tartó játékot szervező független laboratórium munkatársai a második forduló feladatain keresztül is a kémia fontosságára hívják fel a figyelmet.

Tovább

Újévi virsliáldozat - a legjobb főzési technika

A szilveszteri buli ráirányította a figyelmet a helyes virslifőzésre. Biztos mindenki elgondolkozott már a tökéletes főzési technikán, ahogy azon is, hogy miért olyan finom a hentesnél vásárolt virsli. Nos, igyekszünk mindkét kérdésre választ adni, és ezúttal is a kémia, azaz a konyhakémia tudományát hívtuk segítségül.

Tovább

Új megvilágításban az iroda - Munkaegészségügyi vizsgálatok - I.

A kötelező munkahelyi vizsgálatok kapcsán leginkább vegyi üzemek, gyárak jutnak eszünkbe, ahol állandó mérésekre, laboratóriumi ellenőrzésekre van szükség. Pedig egy irodában is érhet valakit komoly egészségkárosodás. Például a nem megfelelő klíma, a zaj vagy a rossz fényviszonyok miatt. Hallott már az optimális fénysűrűségről vagy a színhőmérsékletről? Új sorozatunkkal a szó szoros értelmében is új megvilágításba helyezzük a munkahelyi vizsgálatokat.

Tovább

Ízkarácsony, nagykarácsony...

Karácsony előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tehetjük még ízletesebbé a vacsorát. Alábbi összeállításunkban igyekszünk erre válaszolni, és a kémia nyelvén megmagyarázni, mi miért is történik a konyhában. Sóregula, Maillard-reakció, foszfolipidek, ökölszabály. Indul a Laboratorium.hu új rovata, a Konyhakémia!.

Tovább

Csak csomagol? Elavult!

Műanyag, de komposztálható. Interaktív. Ehető! A jövő csomagolóanyagai már köztünk vannak, és nemcsak védik az élelmiszert, hanem intelligens módon jelzik annak mikrobiológiai és fizikai állapotát is – derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számának vezető tanulmányából. Sci-fi rajongók, figyelem!.

Tovább

Szódabikarbónával a penész ellen

Látványnak sem szép a penészes fal, ráadásul még az egészségünkre is ártalmas lehet. Mi okozza a penésztelepek kialakulását? Hogyan védekezhetünk ellene? Az ok-okozati láncolat végén a magas páratartalom, a vizesedő falak és a nem túl savas és nem túl lúgos közeg áll. E cikkben szó esik a hőhidakról, és arról, hogyan tüntethetők el egyszerűen és hatékonyan a penészfoltok.

Tovább

Konyhakémia

Hamarosan!.

Tovább

Mégis népszerű a kémia?

Kifejezetten jól teljesítenek a magyar középiskolások egy nemrég indult online kémiaverseny adatai alapján. A diákok döntő többsége ugyanis jól oldotta meg a feladatokat, amelyeket a verseny szervezői a mindennapi életből vettek. Magyarország első internetes kémiaversenyének reménykeltő statisztikái.

Tovább

Kockázatos ételek gyerekszemmel - Megjelent az ÉVIK legfrissebb száma

Tájékozottak, ám súlyos hiányosságokkal rendelkeznek a gyermekek az élelmiszer-biztonság területén – derült ki a NÉBIH legfrissebb, általános iskolások körében végzett kutatásából, amelynek eredményei az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lapban jelentek meg. Összeállításunkban a lap többi cikkéről is ejtünk néhány szót.

Tovább

Fagylalt hűtés nélkül?

Vajon hogyan készítettek fagylaltot eleink a mélyhűtő feltalálása előtt? Miért sózzuk a havas utat? A Laborkaland Online kémiaversenybe a www.laborkaland.hu honlapon egészen tavaszig folyamatosan jelentkezhetnek a középiskolás fiatalok. Izgalmas kérdések, hétköznapi kémia várja őket, a legjobbak pedig bejutnak a Laboratóriumba, illetve kísérletezhetnek a Csodák Palotájában.

Tovább

Top Higiénia: laboratórium a cukrászdában

Javulhatnak a higiéniai állapotok és az előállítási körülmények a magyarországi cukrászdákban egy új kezdeményezésnek, a „TOP Higiénia” rendszer sikeres bevezetésének köszönhetően. Mindez a vállalkozásoknak is nagy előny lehet, hiszen a Top Higiénia a megelőzésre teszi a hangsúlyt, a csatlakozott konyhák, éttermek, cukrászatok állandó követelmény alapján,  független szakértő által kiállított véleményt kapnak a munkájukról.

Tovább

És mindez a gőz miatt? - CO-mérgezés a fürdőszobában

A gőz miatt is kialakulhat szénmonoxid-mérgezés? A Laborkaland Online legfrissebb feladatából kiderül, hogy igen, éppen ezért rendkívül óvatosnak kell lenni azokban a kis alapterületű fürdőszobákban, ahol a meleg vizet előállító, nyílt égésű kazán is működik. Mivel ez a konstelláció igen gyakori Magyarországon, érdemes megoldani az online kémiaverseny ötödik feladatát.  A legfontosabb tudnivalók CO-mérgezéssel kapcsolatban.

Tovább

Új módszerrel a szalmonella ellen

Akár 24 órával is csökkenthető a Szalmonella vizsgálata egy új módszerrel, amely a tömegspektrometria segítségével azonosítja a mikroorganizmusokat. Mi a lényege a MALDI-TOF elnevezésű azonosítási módszernek, és miért lehet rendkívül elterjedt az elkövetkező években? Valóban forradalmasíthatja a mikrobiológiát? Erről szól legfrissebb cikkünk, nem csak mikrobiológusoknak.

Tovább

Panírból szappan? Itt a Laborkaland Online második feladata

Nagy sikerrel elstartolt a Laborkaland Online kémiaverseny. A www.laborkaland.hu honlapon egészen tavaszig zajló internetes vetélkedőbe folyamatosan jelentkezhetnek a középiskolás fiatalok, november 16-án pedig már az első forduló második feladatát oldhatják meg. Hogyan lesz a panírból szappan?.

Tovább

A fenntarthatóság és a laboratórium - A mennyiség uralma és az idők jelei?

A november 18-án megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs a legfontosabb hazai tanácskozás a témában. E cikkből kiderül, hogy egy független laboratórium nem csak az akkreditált környezetvédelmi vagy élelmiszer-biztonsági vizsgálataival járulhat hozzá a fenntarthatóság ügyéhez, hanem érdekes meglátásokkal is. Lássuk tehát, hogyan jön össze a termodinamika, az entrópia és a fenntartható fejlődés gondolata.

Tovább

Ellenőrzik a Legionellát!

November elejétől rendeletben szabályozzák az emberi egészségre súlyos veszélyt jelentő Legionella baktérium jelenlétét a környezetünkben. Mit jelent ez a gyakorlatban?Közel 40 éve fedezték fel először a Legionella baktériumot egy philadelphiai konferencián történt tragikus megbetegedés kapcsán (az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai közül 29-en belehaltak a fertőzésbe, innen kapta a nevét a veszélyes mikroorganizmus) ismerte meg a világ, és a baktérium azóta is számos alkalommal okoz megbetegedéseket. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján például Magyarországon 2013-ban 31, 2014-ben 38 és 2015-ben eddig 67 esetben rögzítettek Legionella baktérium által okozott fertőzést.A Legionella kötelező vizsgálatát azonban idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, így a vállalkozások pusztán saját jól felfogott érdekükből ellenőriztették azt. Az Európai Unió más országaihoz igazodva, mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet – mondta el Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. munkatársa. A független laboratórium az ország egész területén már évek óta vizsgál akkreditáltan Legionella-mintákat vizekből, levegőből.Az Emberi Erőforrások Miniszteriumának 49/2015. (IX.6.) rendelete a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokat tartalmazza.Mindenekelőtt fontos tisztázni a fenti két fogalmat: mely közegekre és mely létesítményekre vonatkozik a rendelet? Ami a közeget illeti, ez alatt azon 20–50 °C közötti hőmérsékletű vizet és az azt tartalmazó berendezéseket vagy rendszereket kell érteni, amelyek használata, működése, bemutatása vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges. A Legionella baktériumnak a szaporodáshoz ugyanis 20-50 °Celsius fokos vízre van szüksége, ennek módja pedig fertőzött aeroszol (levegőben eloszlatott folyadékcseppecskék) képződése és belélegzése. Ennek a kockázatát igyekszik lecsökkenteni a rendelet a közforgalmú létesítményekben.Melyek ezek a létesítmények? A rendelet szövege szerint azok az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azon közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét vagy hidroterápiás kezelőt.Ezeken a helyeken jön létre a fent bemutatott közeg, amely komoly veszélyt jelenthet különösen a legyengült szervezetű, idősebb emberekre, de – mivel minden ember másképp reagál a fertőzésre – gyakorlatilag mindenkire.A rendelet hatálya kiterjed a kockázatot jelentő közegekre, létesítményekre, azok üzemeltetőire vagy tulajdonosaira. Ezeket a közegeket és létesítményeket kockázati becsléssel szintekre kell osztani, amelynek három fokozatát állapítja meg a jogszabály: figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szint. Ezekhez a szintekhez pontos intézkedési előírásokat is megad a rendelet melléklete.Ahhoz hogy a létesítményünket be tudjuk sorolni, természetesen először kockázatbecslést kell végezni. Az elvégzett elemzésről dokumentációt kell készíteni (ugyancsak a rendelet melléklete szerint). Természeten a kockázatbecslés mellett az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak rendszeresen ellenőriznie is kell a létesítményét.A rendelet a megjelenéstől számított 90. napon lép hatálya, ami 2016. február elejére tehető.Mi az a Legionella?A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik – derül ki a Laboratorium.hu tudományos hírportál cikkéből. Amennyiben a vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek.Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.A Legionella által okozott megbetegedéseket legionellózisnak nevezik, ami lényegben atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. A betegség nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos, de azért általánosan elmondható, hogy a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek.Kapcsolódó anyagok:Legionella, a csapból támadó baktériumFürdővizek vizsgálataA Legionella-vizsgálatokról bővebben itt érdeklődhet.

Tovább

Netkémia: hétköznapi csodák online - Új szakaszba lépett a Laborkaland

Mi történik a dinnyével, ha tengervízben hűtjük? Miért nem fő meg a bableves a Himaláján? Hogyan lesz szappan a panírból? Miért vesztett Napóleon Oroszországban? A mindennapi életből vett feladatokkal elindult a Laborkaland Online.

Tovább

A GMO-mentesség hazai jelölése - Piaci előny a magyar termékek előtt?

A Földművelésügyi Minisztérium döntéshozói azt tervezik, hogy a GMO-mentes termékeket valamilyen jelzéssel, védjeggyel látnák el. Mindez hogyan kivitelezhető? Melyik termék nevezhető valóban GMO-mentesnek? Miért fontosak a laboratóriumi vizsgálatok, és miért nem értelmezhető a nulla, mint mérési mennyiség? Hogyan válhat a magyar termékek előnyére a GMO-mentesség? Erről szól következő összeállításunk.

Tovább

Hogyan halásszák a DNS-t?

Évekkel ezelőtt még csodálkoztak a vizsgálatokat megrendelők, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a termékük tartalmazzon GMO-t, azaz genetikailag módosított organizmust. Azóta egyre többen értették meg a laboratóriumi munka fontosságát, és az elmúlt években meggyőződhettek annak pontosságáról és megbízhatóságáról is. Ebből a cikkből kiderül, hogyan is zajlik a GMO-k vizsgálata.

Tovább

Ó, ha címke volnék!

Milyen új trendek jellemzik az élelmiszereken lévő címkéket? Mi változott a jogszabályokban? Hogyan reagáltak a gyártók, forgalmazók, és – nem utolsósorban – mit szólnak mindehhez a fogyasztók? Címketrendek, jelölésváltozás.

Tovább

Hogyan pazaroljuk az élelmiszert?

A férfiak pazarlóbbak, mint a nők, legalábbis ami az élelmiszereket érinti, emellett a 30-as éveikben járó korosztály dobja ki a legtöbb élelmiszert a kukába – derült ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) legújabb számában publikált kutatásból. A tudományos szaklap többi cikkében arra is fény derül, hogy bizonyos fogyasztói csoportok az átlagosnál jobban kitettek a növényvédő-szereknek, hogyan változik a kávé polifenol-tartalma a pörkölés hatására, hogy miért létfontosságú elem a nikkel.

Tovább

A környezetvédelem nem szélmalomharc!

Laboratóriumunk nagy sikerrel vett részt az október 16-án zárult Ökoindustria 2015 környezetipari szakkiállításon, ahol a tematikához kapcsolódva bemutatta az európai foszfátkitettségre megoldást jelentő Refertil-projektet, szakértőnk pedig az azbesztvizsgálatok fontosságáról tartott érdekes előadást.

Tovább

Labor a vendéglőben - 2.

Hét éves húsgolyó az autópálya melletti büfében, egérpiszok a cukrászdában, súlyos szabálytalanságok a vendéglátóhelyek közel felénél – nem győzzük kapkodni a fejünket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) híreit olvasva. Az utóbbi hetekben számos éttermet zártak be az ellenőrzések során feltárt komoly hiányosságok miatt. Mit tehetnek az étterem-tulajdonosok azért, hogy ne kelljen rettegniük az ellenőrzéskor? A többek között a HORECA-szektorban higiéniai és élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végző független laboratórium tanácsai segíthetnek az eligazodásban.

Tovább

Az utolsó szó mindig a mikrobáké!

Miért oldódik ki jobban az ásványvizes palack anyaga az italba a forró autóban? Mik azok az élelmiszer-utánzó modelloldatok? Hogyan szaporodnak a mikrobák a védőgázas csomagolásban? Mennyi csomagolóanyagot eszünk meg az életünk során? Az érdekes kérdések mellett a csomagolóanyagok biztonságáról, szabályozásáról és a vizsgálatok fontosságáról is tanácskoztak hatósági és laboratóriumi szakemberek egy október elején rendezett konferencián, amelyen a csomagolóipar színe-java is megjelent.

Tovább

A talaj ABC-je

Hogyan lesz az állati csontból termésnövelő anyag? Mi jelenthet megoldást az Európai Unió foszfátkitettségére? Hogyan csökkenthető a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott műtrágyák felhasználása? Miképpen zajlik a bioszén laboratóriumi vizsgálata, és miért játszhat mindebben kulcsszerepet Magyarország? Egy nem mindennapi konferenciát ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

Tovább

Labor a vendéglőben - 1.

Hogyan alakítsák ki az éttermek saját értékelési rendszerüket? Mit mondanak a jogszabályok? Mi a lényege a terméktanúsításoknak? Melyek egy megfelelőség-értékelési rendszer kialakításának legfontosabb elemei? Milyen területeket érdemes figyelembe venni a vendéglátásban? A fenti kérdésekre igyekeztünk válaszokat találni az alábbi összeállításban.

Tovább

Klaszter a laboratóriumok érdekvédelméért

Augusztus 25-én megalakult az Akkreditált Szervezetek Klasztere, röviden: ASZEK. A szervezet fő feladata az akkreditált státusszal kapcsolatos kérdések támogatása.

Tovább

A Barackos buborék vizsgálata - Magyarország Cukormentes Tortája

A Barackos buborék jelen esetben nem valami abszurd színdarab címe, hanem a Magyarország Cukormentes Tortája verseny győztes alkotása. Az augusztus 20-i ünnepségsorozathoz kapcsolódó verseny a cukorbetegségre, az egészséges életmódra is felhívja a figyelmet. Hogyan zajlott a Barackos buborék vizsgálata? A WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában valódi nyomozómunka folyt.

Tovább

Allergének vizsgálata

Az allergia népbetegség, terjedése ezért világszerte egyre nagyobb figyelmet érdemel. Az allergén anyagok jelen vannak az ételeinkben is. Miért veszélyesek, és hogyan lehet kimutatni a jelenlétüket? A laboratorium.hu legfrissebb minisorozatának első részében beszélünk a gluténről, a laktózról, illetve a szójáról, szó esik a mogyoróról és az ELISA-módszerről is.

Tovább

Gabonabajok

Táplálkozásunk egyik alapvető nyersanyagát a gabonák adják, amelyek minősége szoros összefüggésben áll többek között a terület klimatikus tényezőivel. A felmelegedő éghajlat kapcsán felmerül a kérdés, hogy a megváltozott hőmérsékleti viszonyok miatt az eddig megszokottakhoz képest milyen káros hatások érhetik a gabonatermésünket, és milyen laboratóriumi vizsgálatok szükségesek ezek felismeréséhez.

Tovább

BEM a laborban

Bizonyos anyagok belégzése komolyan veszélyeztetheti a vegyiparban, illetve az egyéb, intenzív vegyszerhasználattal járó iparágakban dolgozókat. Az úgynevezett Biológiai Expozíciós Mutatók (BEM) a munkavállalók egészségügyi állapotát monitorozzák a munkahelyek kémiai biztonságának szempontjából. Ezekről a vizsgálatokról szól az alábbi összeállításunk.

Tovább

Miért romlik meg az étel? - élelmiszerek a melegben

A melegben miért romlanak meg jobban az élelmiszerek? Mi alapján határozhatjuk meg, hogy fogyaszthatók-e még? Van-e az élelmiszereknek szavatosságuk? Hogyan tároljuk az élelmiszereket a nagy melegben? Miért nem szabad megszakadnia a hűtőláncnak? Hogyan és mit vizsgálunk az élelmiszerekben? A Laboratorium.hu legfrissebb nyári összeállítása.

Tovább

Fürdővizek vizsgálata

Többszöri nekifutás után, de most már ellentmondást nem tűrő módon megérkezett a nyár. A kánikulában az egyetlen hely, ahol valamennyire még el tudjuk viselni a hőséget: a strand. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, miben is úszkálunk! Ebből a cikkből kiderül, hogy mi minden lehet a medencék vizében, és hogy az ott található anyagokat, élőlényeket hogyan vizsgálják. A laboratóriumban ugyanis a természetes strandok és a fürdők, medencék vizét is elemzik.

Tovább

Élelmiszer-vizsgálati újdonságok

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) című tudományos szaklap legfrissebb számában közölt kutatásokból kiderül, hogyan vélekednek a fogyasztók az élelmiszerekben található adalékanyagokról, miképpen változott a magyar termékek aránya a hazai áruházak polcain, illetve milyen módon lehet közelebb vinni a gimnáziumi tanulókhoz az élelmiszer-kémia összefüggéseit.

Tovább

Bélharc: ételt rendelő baktériumok

A baktériumok úgy viselkednek a bélrendszerünkben, mint a vendégek az étteremben: leadják a rendelést a gazdaszervezetnek, hogy mit is szeretnének enni. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap következő, júliusi számában megjelenő összefoglalásból emellett az is kiderül, hogy az édesítőszerek elpusztíthatják a jótékony baktériumokat, amelyek egyébként ádáz küzdelmet – valóságos bélharcot – folytatnak egymással odabent.

Tovább

Aranyérmes a Laboratorium.hu!

A Laboratorium.hu weboldal aranyérmet kapott Magyarország legrangosabb tartalommarketing versenyén, a Content Marketing Award-on! Közérdekű, tudományos, a kémia és a laboratóriumok világának népszerűsítését célul kitűző honlapunk a legjelentősebb hazai cégek és médiaügynökségek remek kampányai, megoldásai közé került ezzel a díjjal.

Tovább

A vizsgálólaboratóriumok vizsgálata

Közérdekű és tájékoztató honlapunkon már cikkek tucatjait közöltük arról, hogy milyen izgalmas és sokszínű vizsgálatokat végeznek egy független laboratóriumban. Na de gondolná-e valaki, hogy a laboratóriumokat milyen sokoldalúan és szigorúan ellenőrzik? Ez az egyik ellenőrzési lehetőségről, a jártassági vagy más néven körvizsgálatokról szól.

Tovább

Azbesztcsapda

A Laborkaland elnevezésű, középiskolás diákoknak szervezett országos laboratóriumi programon az azbeszt veszélyeire hívták fel a figyelmet. Az ország minden pontjáról érkező diákok rendkívül felkészültek voltak a témában, a legtöbben tudták például, hogy az azbeszt milyen egészségkárosodást okoz, mennyi a lappangási ideje, és hol alkalmazták. A vegyészek a gyakorlatban is megmutatták, miért fontos odafigyelni erre az elpusztíthatatlannak nevezett anyagra.

Tovább

Torta a laborban

Vizsgálólaboratóriumunkban a környezeti minták és a gyógyszerek mellett az élelmiszerek is igen jó helyre találnak, de nem csak az olyan alaptermékek, mint a hús, a tej vagy a zöldségek, hanem még a torták is! Magyarország Cukormentes tortája például minden évben nálunk vendégeskedik. Miért fontos a vizsgálata? Hogyan zajlik? E cikkből minden kiderül.

Tovább

Labor a laborban

Közérdekű és tájékoztató honlapunkon már cikkek tucatjait közöltük arról, hogy milyen izgalmas és sokszínű vizsgálatokat végeznek egy független laboratóriumban. Na de gondolná-e valaki, hogy a laboratóriumban még laboratóriumot is vizsgálnak? Ez a cikk a jártassági vagy más néven körvizsgálatokról szól.

Tovább

Laboratóriumok a kockázatkezelés szolgálatában

Míg az első nap fókuszában a közétkeztetést érintő fontos kérdések álltak, az eddigi legsikeresebb Hungalimentaria konferencia második munkanapján számos érdekes, az élelmiszer-biztonság területét érintő előadás mellett a kerekasztal-beszélgetésen a kommunikáció és a tájékoztatás fontossága, illetve egy a piaci és a hatósági laboratóriumokkal közös adatbázis kialakításának lehetősége is szóba került.

Tovább

Virtuális nanokonferencia

Idén ötödik alkalommal rendezi meg a NanoTudomány Nemzetközi Közössége (The International NanoScience Community) virtuális poszter konferenciáját azzal a céllal, hogy a nanotechnológiai kutatások legújabb eredményeit bemutassa a tudományos közösségi hálózat 8100 regisztrált tagjának.

Tovább

Allergének az étlapon?

Tavaly decemberben lépett életbe az élelmiszerek címkézését meghatározó új EU-rendelet. De mi a helyzet a nem előrecsomagolt ételekkel? Hogyan tegyenek eleget a szigorú tájékoztatási kötelezettségnek a vendéglátósok, éttermek? Miért nem kell jelölni a tejbegrízt vagy a halászlét, mint allergént tartalmazó ételt?  Laboratóriumunk szakértői csoportja ezekre a kérdésekre igyekezett válaszolni.

Tovább

Mindannyian fogyasztók vagyunk!

Méz, pálinka, búza, növényvédő szerek, mikotoxinok, étrend-kiegészítők vizsgálata, a víz arzéntartalma, állatgyógyászati melléktermék, közétkeztetés, az élelmiszeriparban használt fertőző fertőtlenítőszerek – többek között ezeket a rendkívül fontos élelmiszer-biztonsági témákat is megvitatják a Hungalimentaria tudományos konferencián és szakmai kiállításon április 22-23-án.

Tovább

Laborkalandra fel! Április 20-ig lehet jelentkezni

Kedves leendő laborkalandozó diákok! Még van néhány nap a következő Laborkaland pályázati határidejéből: április 20-ig még várjuk a beérkező esszéket. Ezek alapján döntjük el, kik lesznek azok a szerencsések, akik részt vehetnek a május 15-én tartandó interaktív oktatónapon. Már ugyan szép számmal érkeztek anyagok, az esetleg még hezitálóknak üzenjük: csak bátran küldjék el fogalmazványukat.

Tovább

Kémcső Jenő és Spatula Sára

A laboratorium.hu oldalon már számos érdekes jelenséggel találkozhattak a kedves olvasók: fertőző kézfertőtlenítőkkel, csapból támadó baktériumokkal, élelmiszerutánzó modelloldatokkal, vagy éppen beszélő baktériumokkal. Ezúttal szeretnénk két ugyancsak furcsa figurára felhívni a figyelmet, ideje, hogy megismerkedjünk Kémcső Jenővel és Spatula Sárával.

Tovább

Irány a laboratórium!

Ha tavasz, akkor Laborkaland! Újra meghirdetik az immár két alkalommal nagy sikerrel megszervezett, középiskolásoknak szánt pályázatot és interaktív oktatónapot. A pályaválasztás előtt álló diákoknak lehetőségük nyílik eljutni egy igazi vizsgálólaboratóriumba és megtapasztalni az órákon tanultak gyakorlati alkalmazásának fontosságát. A május 15-ére tervezett, komplett pedagógiai programmal rendelkező esemény legfőbb célja ugyanis a kémia népszerűsítése.

Tovább

Védjegyet a pálinkára!

Március 30-tól újabb nevezési időszakot hirdet a Pálinkavédjegy-rendszer. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezés garanciát ad arra, hogy a matricával ellátott palackokban valóban kitűnő minőségű pálinka van. A 2012 őszén bevezetett kezdeményezés eddigi pályázati időszakaiban már összesen 14 gyártó 62 pálinkája szerezte meg a jogosultságot a védjegy használatára. A jelenlegi pályázati időszakban 2015. március 30-tól április 17-ig lehet nevezni a védjegyre.

Tovább

A minta útja a vizsgálatig

Miért fontos a mintán a vonalkód? Hogyan lehet objektíven megvizsgálni egy hamburgert? Miért kell szárazjég a daráláshoz? És mi köze mindennek az ál-fájdalomcsillapító cukorkákhoz? Most útjára indított sorozatunkban azt szeretnénk bemutatni, milyen utat jár be egy laborba hozott minta a jegyzőkönyv elkészültéig. Kezdjük tehát a minta-előkészítéssel.

Tovább

A jövő módszerei

A dohányzás ízületgyulladást is okozhat? Meghatározható egy olajszennyeződés eredete? Mi a baj a gyerekjátékokkal… és az élelmiszerek csomagolóanyagával? A fenti kérdésekre egyetemisták keresik a választ, mégpedig a világ egyik legizgalmasabb módszere,  az elválasztástechnika segítségével.

Tovább

A csapból támadó baktérium

Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene.

Tovább

Azbeszt a panelben

A selypi gyártelep környékén az utóbbi években ugrásszerűen megemelkedtek a daganatos tüdőmegbetegedések, amit nagy valószínűséggel a gyár gondatlan lebontása során a levegőbe került nagy mennyiségű azbeszt okozhatott. Talán kevesebben tudják, hogy nem csak a selypihez hasonló ipari létesítményekben, hanem a lakóépületekben is jelen van az azbeszt, több tízezer ember érintett, a kérdés azonban a mai napig megoldatlan.

Tovább

Pálinkakészítési ismeretek megrendelése

A Pálinkakészítési alapismeretek című könyv megrendelése kapcsán, a postai utánvéttel, illetve az ajánlott levélként történő postázás esetén felmerülő költségekről itt tájékozódhat.

Tovább

Mit vizsgálunk a városi mézben?

A címben szereplő kérdés előtt érdemes egy másikat is tisztázni. Létezik városi méz? Lehetséges, hogy a méhek nem csak a mezőkön és az akácosokban gyűjtik össze a virágport, hanem a nagyvárosok parkjaiban is? A válasz meghökkentő: igen, lehetséges, a laboratóriumi vizsgálatokból pedig az is kiderül, hogy milyen minőségű ez a bizonyos városi méz.

Tovább

Édesített élet - kutatás az aszpartámról

Az aszpartám az egyik leghíresebb édesítőszer. Sok tanulmány szerint káros az egészségre, ám az európai hatóságok bizonyos szint alatt ártalmatlannak ítélték annak mennyiségét. A NÉBiH egyik legfrissebb kutatása megnyugtató eredményt hozott: a napi aszpartámbevitel nem ad okot aggodalomra, de a gyerekek túlzott üdítőfogyasztása már kockázatos lehet. És a gyümölcsjoghurtokkal is vigyázni kell.

Tovább