Amint arról a Laboratorium.hu-n nemrég beszámoltunk, a szemkamerás vizsgálatok rendkívül fontos információkat árulnak el a tudatalattinkról. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számából mindemellett az is kiderül, veszélyes-e a zöldborsó, hogyan javítsuk a tej hőkezelésének hatásfokát, milyen módon hasznosítjuk a feketeköménymag-olajat természetes tartósítószerként...
Az idén 25 éves független laboratórium nemrég avatta fel új tudásközpontját. A szupermodern újpesti kutatóintézet ad otthont a több, mint 60 éves Élelmiszervizsgálati Közlemények elnevezésű tudományos szaklapszerkesztőségének is.
Ahogy az olvasók az elmúlt négy évben már megszokhatták a színes, kétnyelvű és a nemzetközi tudományos világ által is jegyzett újságban ezúttal ugyancsak érdekes, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszeripar számára egyaránt fontos írásokkal jelentkezik.
Vezető cikképben napjaink egyik slágertémájának, a szemkamerás módszereknek jártak utána a Szent István Egyetem kutatói – ezúttal a tudomány szemszögéből.
A szemkamerás vizsgálatok gyors és azonnali eredményeket adnak a vásárlók döntéseiről, a hatalmas adatmennyiség pedig rendkívül könnyen elemezhető különböző statisztikai módszerekkel. A szemkamerák nagymértékű műszaki fejlődésének következtében a szemkövetés-vizsgálat ma már egy széles körben alkalmazott eszköz. A kereskedelemben, így például az élelmiszer-termékek esetében általában a csomagolás jelenti a fogyasztó első benyomását a termék felé, ezért annak vonzóvá tétele kulcsfontosságú.
A cikkről részletesebben a Laboratorium.hu tudományos portálon olvashatnak
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények 2017/3-as számának egy másik írásában a termőtalaj növekvő koncentrációjú arzén-terhelésével foglalkoznak, amelynek hatására a zöldborsó valamennyi növényi szervének arzén-tartalmában ugyancsak növekedés következett be. Az itt publikált kutatás szerint azonban au arzénnal szennyezett zöldborsó fogyasztásának hozzájárulása százalékos formában a különböző daganatos betegségek esetén a WHO által megállapított BMDL0,5 értékhez valamennyi esetben nem haladja meg a 0,46%-ot, vagyis a tüdő-, a hólyag-, illetve a bőrrák kialakulásának kockázata elhanyagolható mértékű. További részletek itt.
A tehéntej hőkezelésének élelmiszerbiztonsági és energetikai vizsgálatának eredményeként elmondható, hogy a termék hőkezelését számtalan tényező befolyásolja – olvassuk egy másik tanulámyban. Ha ismerjük a tej fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzőit, ismerjük a rendelkezésre álló hőkezelési eljárásunk energetikai hatékonyságát, akkor az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően optimalizálni tudjuk az előállítási folyamatunkat. Az optimalizálás során az elfogadott peroxidázenzim-inaktivitásteszt eredményeinek figyelembevételével javítani tudjuk a rendszerünk hatásfokát, amivel költséghatékony termelést tudunk fenntartani – mondja ki a kutatás összegzése, amelyből az is kiderül, hogy a vezetőképesség alapján ma már el tudják különíteni a nyers tejet a különböző módon hőkezelt tejtől.
Az élelmiszergyártás számára sem elhanyagolható az a tény, hogy a vásárlói tudatosság növekedésével egyre nagyobb fogyasztói igény mutatkozik a minimálisan feldolgozott, csökkentett adalékanyag-tartalmú élelmiszeripari termékekre. Az ÉVIK egyik ugyancsak izgalmas szakcikkében kiderül, hogy a feketeköménymag-olaj természetes tartósítószer. Azt javasolják, hogy az olajat olyan kis koncentrációban is hatékony biológiai eredetű anyagokkal kombinálják , mint a nizin vagy a pimaricin. A hatékony kombináció esetén akár olyan kíméletes tartósító eljárások energiaszükségletének csökkentésére is szolgálhat, mint a magas hidrosztatikus nyomású kezelés vagy a modern besugárzási módszerek.
Az Élelmiszervizsgálati Közleményeket itt rendelheti meg.