Egészségünk védelmében

Hírhedt vegyületet azonosítottak a PET Kupa és az Eurofins közös laboratóriumi felmérése soránAz örökéletűnek is nevezett PFAS-vegyületeket széles körben alkalmazzák az iparban: ezekkel impregnálják a ruhákat, az edényeket, felhasználják azokat a csomagolóanyagoknál, és nem létezne nélkülük tűzoltóhab sem. Mégis veszélyesek. Ugyanis rendkívül lassan (talán soha sem) bomlanak le teljesen a természetben, éppen ezért súlyos környezetvédelmi problémát okozhatnak. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium a PET Kupát támogató vizsgálata során az ilyen polifluorozott alkilvegyületek közé tartozó perfluorooktán-szulfonsavat határérték felett detektálta: az örök életű anyagok közül is az egyik legöregebbet találták meg a vízben.

Egy rendhagyó laboratóriumi vizsgálat történeteAmennyiben egy kutató éppen a nemzetközi konferencián tartandó előadását megelőzően talál kullancsot a lábán, az bizony nagy eséllyel vezethet az apró műanyagcsillámok laboratóriumi vizsgálatához. Hogy a két tény között mi a logikai összefüggés, miből áll a csillám, és miért jelent veszélyt a környezetre? Kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából.

Az a tény, hogy a csomagolóanyagokból különböző anyagok (köztük káros vegyületek) oldódnak az élelmiszerekbe, ma már közismert. Egy nemrég tartott élelmiszerbiztonsági konferencián azonban a Nébih szakembere arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártókat az alapanyagok folyamatos változása (például az újrahasznosított csomagolóanyagok alkalmazása) is kihívás elé állítja. A Laboratorium.hu cikkében összeszedtük a legfontosabb információkat a csomagolóanyagokkal kapcsolatban.

Még pathogén mikroorganizmust (Klebsiella oxytoca) is találtak a fertőtlenítőszerekben, amelyek mind hatékonyság, mind szennyezettség szempontjából kifogásolhatók – hangzott el a hazai élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb szakmai eseményén, a 2023-as Hungalimentaria Konferencián.

Nem csak hogy jelen vannak a Balatonban a különböző méretű mikroműanyag-részecskék, hanem sajnos kimutatható élettani hatással is vannak a gerinctelen élőlényekre. Mindez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Laboratóriumának közös kutatásából derült ki.

Az összetettebb szervezetekben (ember, háziállatok) élő óriási baktériumpopuláció önálló, de egymással részben összefüggő egységeket alkot, elsősorban a környezetünkben élő baktériumpopuláció közvetítésével – mondta el a Laboratorium.hu tudományos portálnak Branduse László, az Eurofins-csoporthoz tartozó VetControl ügyvezetője. A környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok rendkívül veszélyesek: az Európai hatóságok előrejelzései szerint hazánkban 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká is válhatnak.

Figyeljünk oda a veszélyes vegyületekre!Míg a dioxinok inkább állati, addig a mikotoxinok főleg növényi élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, ahol felhalmozódhatnak. Mindkét vegyülettípus veszélyes az emberi egészségre, ezért szigorú határértékek mentén rendszeresen ellenőrzik azokat. Hogyan kerülnek az élelmiszerekbe ezek az anyagok? Milyen módon lehet kimutatni az előfordulásukat? Az idén 30 éves WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője válaszol.

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.

Az elmúlt időszakban az egészség megtartása iránti igény előtérbe került a lakosság körében.  Az átlag fogyasztó az egészséges táplálkozás részeként tekint az étrend-kiegészítőkre, ezért is fontos tudni, valójában mire is szolgálnak ezek a készítmények – hangzott el a Nébih és a WESSLING Tudásközpont által szervezett 13. Hungalimentaria konferencián, ahol az is kiderült, milyen hibákat találtak a népszerű termékcsoportnál.

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Hatalmas versennyel indul a tavaszi időszak a kereskedelem és a termelők számára egyaránt. A megfelelő termesztési technológia megtalálása mellett az egyik legfontosabb kihívást a kártevők jelentik. Milyen szempontok alapján érdemes peszticidet (növényvédő szert) választani? Egy közel 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést.

A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek.

Többek között ez is kiderül a Csomagolóanyagok, csomagolószerek és élelmiszerek ásványolaj-szennyezettsége című előadásból. A WESSLING Tudásközpont online és mindenki számára elérhető tudományos videói a laboratórium szemszögéből közelítik meg a mindannyiunk életét befolyásoló környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat.

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

Spektroszkópiai és kemometriai módszerek segítségével már a gyártási folyamaton belül roncsolásmentesen lehetne vizsgálni az egyes tablettákat, felgyorsítva ezáltal a teljes gyártási folyamatot – derül ki Horváth Lívia dolgozatából, aki a Budapesti Műszaki Egyetem idei Tudományos Diákköri Konferenciáján az Analitikai és Számításos Kémia szekció díját kapta a WESSSLING Tudásközponttól.

Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket.  A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak.

A kukorica betakarítása augusztusban megkezdődött. Miért fontos a peszticidek és mikotoxinok vizsgálata? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó Eurofins Tudásközpont szakértői válaszolnak.

Az élelmiszer-eredetű fertőzések 20 százalékát okozzák vírusok. A koronavírusok főleg légúti megbetegedéseket okoznak, de vajon terjednek-e élelmiszerek útján? Mik az eddigi tapasztalatok, és mit tehetünk mi, fogyasztók? Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője írt erről egy friss tudományos értekezést a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szakfolyóiratának június 30-án megjelent (ÉVIK 2020-2) számában.

Nem számítanak gyógyszernek, viszont sok esetben rendkívül hatékony összetevőket tartalmaznak az étrend-kiegészítőnek nevezett, illetve a különleges táplálkozási célra szánt készítmények. Ezek lehetnek a fittness-termekben használt teljesítményfokozók, izomtömeg-növelők, különböző vitamintartalmú készítmények, vagy éppen potencianövelő szerek is. Nagyon fontos, hogy ezek eredetét mindig ellenőrizzük, lehetőleg ne rendeljük az interneten és ne vegyük meg azokat a pult alól. Nagyon nagy bajt tud okozni akár egy hamis tabletta is, ezért is lényeges rendszeresen vizsgálni ezeket a termékeket!.

Mi az eredeti és mi a hamis gyógyszer? Ez utóbbi miért esik más súllyal a latba, mint a hamisított Adidas melegítő? Miért lehetünk biztosak benne, hogy a gyógyszertárban Magyarországon csak eredeti gyógyszert kaphatunk? Hogyan határozza meg az infravörös fény a molekulák ujjlenyomatát? Dr. Horgos József, laboratóriumunk minőségbiztosító gyógyszerésze a gyógyszerhamisítást kiszűrő analitikai technológiákat kutatja, kollégáival egy olyan új módszert alkalmaznak, amelynek segítségével már nagykereskedelmi raktárakban is el lehetne végezni a gyógyszerek szűrését. A segítségével végigkövettük azt is, hogyan lepleződött le egy hamis gyógyszer.

Magyarországon a patikában kapható gyógyszereket a lehető legkomolyabban ellenőrzik, talán nem is létezik a világon a hazainál szigorúbb szabályozás. Abban tehát teljesen biztosak lehetünk, hogy a gyógyszertárakban vásárolt orvosság eredeti. Sajnos azonban számos más csatornán keresztül is árusítanak gyógyszereket (internet, piac, stb.), ezeknek pedig jelentős része hamis lehet. A gyógyszervizsgálatokra azonban nem csak ezért van szükség. A gyártás, kutatás során fontos az alapanyagok folyamatos elemzése, ahogy a már forgalomban lévő termékek ellenőrzése is.

Laboratóriumunk, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Per-Form Hungária Kft. közös kutatásában egy rendkívül ígéretes, gyors és relatív olcsó módszert fejlesztett tovább a hamisítványok detektálására. Az infravörös spektroszkóp elhelyezhető akár egy mikrobuszban is, nincs gáz- vagy oldószerigénye, és egy komplett laborral szemben egy ember is elegendő a kezeléséhez.

A tablettákat ugyan senki nem tartja fogva, sőt még elnyomás alatt sem állnak, a felszabadításukra azonban mégis szükség van. A harmadik országokban, vagyis az Európai Unión kívül gyártott gyógyszereket, alapanyagokat ugyanis csak egy újabb, rendkívül szigorú vizsgálat és engedélyezés után szabad a kontinens piacán forgalmazni. Azt az embert, aki ennek az engedélynek a kiadására jogosult, Qualified Personnek nevezik. A laboratórium rendelkezik egy ilyen munkatárssal, a termék felszabadításához szükséges analitikai vizsgálatok és a minőségi bizonylat alapján tehát, ő, vagyis a QP az, aki végül felszabadítja a termékeket.

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

A modern mezőgazdaságban a növényvédő-szerek széles spektrumát használják fel. Ezek rendszeres vizsgálata az egészségügyi kockázaton túl azért is fontos, mert a határérték feletti jelenlétük komoly veszteséget okozhat a gyártónak és a forgalmazónak egyaránt. Mik is azok a peszticidek? Mit okozhatnak? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

A világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, használati melegvízrendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek, különös tekintettel a Legionella baktériumra, amely akár legionellozist, halálos betegséget is okozhat – hívják fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek.

A koronavírus terjedése kapcsán hiánycikk lett a fertőtlenítő szer, ezért számos kozmetikai cég kezdte meg vizes-alkoholos termékek készítését. Miből állnak ezek az oldatok, mi garantálja a hatékonyságukat, és hogyan vizsgálják azokat? A Laboratorium.hu egy független vizsgálólaboratórium szakértőjét kérdezte.

Megbízhatónak és hatékonynak bizonyult egy új vizsgálati technika, amelyben a víz és az infravörös fény játssza a főszerepet, és amely élelmiszerbiztonsági szempontból is áttörést jelenthet a hamis termékek kiszűrésében. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb dolgozatában magyar kutatók a hamis fűszerpaprika detektálására alkalmazott aquaphotomics módszerről számolnak be.

Nagy érdeklődés mellett zajlott le a QualcoDuna jártassági vizsgálat tavalyi évet értékelő éves zárókonferenciája Budapesten, január végén az Aquaworld hotelben. A több mint 50 éves program 2020-ban ismét új lehetőségeket kínál a résztvevőknek.

Konkrétabban: milyen anyagok oldódnak ki a csomagolásból az élelmiszerbe? Miért kell rendszeresen vizsgálni a növényvédő szereket és az apró gombák által termelt anyagokat? Hogyan csíphető el akár egy napon belül egy mikrobiológiai fertőzés? A Sirha Budapest 2020 kiállításon rendezett konferencián egy élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberei bemutatták a leggyakrabban detektált vegyületek toplistáit is. A Laboratorium.hu tudósítása.

Novemberben immár tizenkettedik alkalommal ítélték oda a Business Superbrands díjakat. A nagyközönség által is ismert, magas minőséget szimbolizáló védjegyet ezúttal egy független laboratórium is kiérdemelte.

Tanácsok fogyasztóknak és gyártóknak – a laboratórium szemszögéből.

A fogyasztószerek, a potencianövelők kifejezetten nagy, a vitaminok és a probiotikumok jóval kisebb kockázatú készítményeknek számítanak az étrend-kiegészítők piacán – hangzott el a Hungalimentaria élelmiszer-biztonsági konferencián. A Laboratorium.hu összeállításából az is kiderül, hogy mivel a kannabidiol nem pszichoaktív anyag, az a sportolók számára már nem tiltott, a hírhedt THC azonban továbbra is az.

A vásárlók alig tíz százaléka fogyaszt jelentősen kevesebb tojást és tojásból készült terméket a fipronilos botrány óta – derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számában közzétett NÉBIH-felmérésből. A Laboratorium.hu összefoglalta, hogy miért is töretlen a fogyasztói bizalom a tojás iránt.

Mi a közös az OSB-lapban, a galambürülékben és a szellőzővezetékben? Mindegyik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. A jó minőségű irodai levegő tíz százalékkal is növelheti a vállalat termelékenységét, és fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában – derült ki a Laboratorium.hu Illékony vegyület, maradandó kockázat címmel rendezett konferenciáról szóló tudósításából.

Január elsejétől újabb anabolikus szteroidok és stimulánsok kerültek fel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistájára. A vegyületek egy része eddig különböző étrend-kiegészítők összetevője is volt, a sportolóknak tehát kiemelten oda kell figyelniük, hogy ne kövessenek doppingvétséget – olvasható a Doppingmentes.hu-n, Magyarország első doppingmentes étrend-kiegészítőket tartalmazó adatbázisának honlapján.

Magyarországon a halhúsfogyasztás jócskán elmarad az európai átlagtól, és érdemes lenne többet tudni a halhús minőségéről is. Mindkét problémára megoldást kínálhat egy most induló projekt, amely a tótól az asztalig végigkíséri a haltermék minőségét befolyásoló tényezőket.

180-42-4. Kilométer. Biciklivel, futva, úszva. Egy nap alatt. A hosszú távú triathlon napján ezt kell teljesíteni Nagyatádon ahhoz, hogy valaki kiérdemelje az ironman, azaz a vasember – hivatalos nevén az ExtréMan – elnevezést. Vajon ki képes végigcsinálni a triatlonversenyek eme „őrült” változatát? Vasemberből sokkal több van, mint gondolnánk, egy budapesti vizsgálólaboratóriumban például mindjárt kettő is.

Ami természetes, az egészséges is – gondolná az ember, pedig nem árt, ha gyanakvóak vagyunk. A „Stevia” elnevezésű édesítőszer hatalmas népszerűségnek örvend Európában, és annak hatóanyagával nincs is gond, azonban a Stevia levelének élelmiszerként történő forgalmazása jelenleg tiltott tevékenység - derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap hamarosan megjelenő számából.

Hatalmas üzlet a gyógyszerhamisítás, és sajnos még mindig nagyon sokan vannak azok, akik nem veszik komolyan az utánzatok okozta veszélyeket. Egyetemisták arról tudakozódtak egy független laboratóriumban tett látogatásuk során, hogyan lehet azonosítani a hamis gyógyszereket.

A zajszennyezésről sokkal kevesebbet beszélünk, mint például a légszennyezésről, holott az egészségünket, főleg a városi emberek egészségét ez a két tényező befolyásolja a leginkább. A közlekedés mellett a munkahelyünkön is komoly zajkárosodásnak lehetünk kitéve, és nemcsak a gyárban, hanem az irodában is. Miért káros a zaj - még a számítógépek zaja is? Hogyan mérik? Melyek a határértékek? Munkaegészségügyi vizsgálatokat bemutató sorozatunk harmadik, igen zajos része következik.

Alumínium-oxid, titán-dioxid. Vagy azt is mondhatnánk: izzadásgátló dezodor és naptej. A két fontos, mindannyiunk által használt kozmetikumcsaládnak ugyanis elsősorban e két vegyület határozza meg a hatásmechanizmusát. A kérdés, hogy okozhatnak-e egészségkárosodást ezek az anyagok.

A hőmérséklet meghatározása rendkívül egyszerű műveletnek tűnik: csak meg kell nézni, hol áll meg a hőmérő higanyszála - gondolnánk. A valóságban azonban a hőérzetet számtalan tényező befolyásolja (hőmérséklet, légsebesség, páratartalom, sugárzó hő), amelyeket a hazai szabályozás az effektív hőmérséklet mérőszámmal összesít. Laboratórium a munkahelyen.

A gőz miatt is kialakulhat szénmonoxid-mérgezés? A Laborkaland Online legfrissebb feladatából kiderül, hogy igen, éppen ezért rendkívül óvatosnak kell lenni azokban a kis alapterületű fürdőszobákban, ahol a meleg vizet előállító, nyílt égésű kazán is működik. Mivel ez a konstelláció igen gyakori Magyarországon, érdemes megoldani az online kémiaverseny ötödik feladatát.  A legfontosabb tudnivalók CO-mérgezéssel kapcsolatban.