Bizonyos anyagok belégzése komolyan veszélyeztetheti a vegyiparban, illetve az egyéb, intenzív vegyszerhasználattal járó iparágakban dolgozókat. Az úgynevezett Biológiai Expozíciós (hatás) Mutatók (BEM) a munkavállalók egészségügyi állapotát monitorozzák a munkahelyek kémiai biztonságának szempontjából. Ezekről a vizsgálatokról szól az alábbi összeállításunk...

Miért fontosak ezek a vizsgálatok?

A monitorozandó vegyületek nagyon ártalmasak: rákkeltők, vagy egyéb akut, illetve krónikus problémákat okozhatnak. A benzol például rákkeltő, míg a hexán idegrendszeri problémákat okoz – hogy csak kettőt emeljünk ki a súlyos egészségkárosodást okozó anyagok listájáról. A BEM-vizsgálatok azért rendkívül fontosak, mert általuk kiderülhet, hogy a dolgozók egészsége károsodik, márpedig amennyiben ez bizonyíthatóan azért van így, mert a munkáltató nem tartja be a munkavédelmi előírásokat, és ezáltal egészségtelen munkakörülményeket teremt, súlyos jogi következményekkel is szembe kell néznie – mondta el a Laboratorium.hu-nak Páricsi-Kiss Szilvia, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetanalitikai Üzletágának munkatársa, a Munkabiztonsági laboratóriumi részleg vezetője.

Hozzátette, hogy a munkáltató mindezt elkerülheti a megfelelő vizsgálatok elvégeztetésével, illetve az eredmények ismeretében a munkavédelmi eszközök, intézkedések felülvizsgálatával, javításával (például maszkok, védőruhák alkalmazásával, elszívás alkalmazásával vagy a szellőztetés növelésével). Ezen intézkedések hatásossága egyébként egy ismételt BEM-monitorozással ugyancsak igazolható.

Mely foglalkozási területekről van szó?

Foglalkozási ágak szerint a fémfeldolgozásban foglalkoztatott munkavállalók különösen ki vannak téve a fémeknek és fémporoknak, a hegesztéssel járó szakmáknál a hegesztési gőzök és füstök belélegzése okozhat súlyosabb egészségkárosodást. Ugyancsak nagyobb veszélynek vannak kitéve a különböző bevonatokat gyártó, illetve felhasználó cégek, akár szervetlen anyagokról van szó (pl. kerámia bevonatok), akár szerves anyagokról (festés, lakkozás, fényezés). A szerves vegyipar teljes láncolatában – a kőolaj-finomítástól kezdve a kőolajtermékek raktározásán és szállítmányozásán át az olyan kapcsolódó iparágakig, mint például a műanyag- és műgyantagyártás – fokozottan fennáll bizonyos ártalmas szerves vegyületek belélegzésének veszélye. A bővülő Akkumulátor ipar is jelentősen érintett ezen a téren.

A nagyobb cégek általában kifejezetten odafigyelnek a munkatársaik és környezetük védelmére: EBK-részleget tartanak fenn, vagy külsős EBK-szolgáltatót bíznak meg (EBK = Egészségvédelem-Biztonságtechnika-Környezetvédelem). A lelkiismeretes EBK-vezető kapcsolatban áll foglalkozás-egészségügyi orvosokkal és szolgáltatókkal; majd rendszeresen monitorozzák a dolgozókat.

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A BEM-vizsgálatok a belélegzett anyagok nyomait mutatják ki, leggyakrabban a vizeletből. A belélegzett benzol például S-fenil-merkaptursavként ürül a szervezetből, míg a toluol-expozíciója o-krezolt választ ki a szervezet. A legtöbb szerves vegyületnél tehát más a metabolit, mint amit az illető belélegezett, de a fenol, valamint az összes fém esetében magát a bemeneteli anyagot kell vizsgálni a vizeletben is.

A paramétereket nagy műszerparkkal felszerelt laboratóriumunkban vizsgáljuk, csak hogy párat említsünk a különféle technikák közül. A szerves komponenseket HPLC-vel és HPLC-MS-MS technikával vizsgáljuk, illetve GC és GC-MS-t is alkalmazunk. A fémeket elemanalitikai módszerekkel (ICP-MS) vizsgáljuk, a fluoridot ionszelektív elektróddal, és vannak spektrofotometriás meghatározások is (például a kreatinin esetében). A legtöbb paramétert (savazás és centrifugálás után) minta-előkészítést követően (roncsolás, extrakció) elemezzük.

Kreatinin – az árulkodó paraméter

A kreatinin nem káros anyag, munkaegészségügyi szempontból mégis kötelező mérni. Ezt az anyagot minden ember üríti, nagyjából azonos mennyiségben, a koncentrációja leginkább attól függ, hogy ki milyen mennyiségű folyadékot fogyasztott el. Ez tehát egy vonatkoztatási anyag, amelyhez a vizeletben mérhető metabolitok koncentrációját viszonyítjuk, de nem minden esetben. Egyes esetekben a vizeletből mérendő Biológiai Expozíciós Mutató az adott primer munkahelyi szennyező vagy metabolit koncentrációjának és a kreatinin koncentrációjának a hányadosa.

A kreatinin koncentráció meghatározása a vizsgálatok előkritériuma:
BEM vizsgálat céljára a <4 vagy ˃30 mmol/l (<0,4 vagy ˃3 g/l) kreatinin koncentrációjú vizelet nem alkalmas. Ilyen esetekben a vizsgálatot új mintából meg kell ismételni.

Miért van erre szükség? Azért, mert a káros anyagok metabolitjainak a koncentrációjára is hasonló hatással van a folyadékfogyasztás: előfordulhat, hogy korrekt munkahelyi körülmények között is megemelkedik valakinél egy metabolit koncentrációja a vizeletben, csupán azért, mert egész nap nem ivott semmit, és a vizelete betöményedett. Fordított eset is elképzelhető, ha valaki netán azért iszik meg hirtelen sok folyadékot a mintaadás előtt, hogy a testében felgyülemlett káros anyagok koncentrációját csökkentse, nem is beszélve a már leadott vizeletminták utólagos manipulálásáról (felvizezés).

A kreatinin szintje a vizeletben egyébként önmagában is árulkodó: nagyon alacsony vagy nagyon magas szintek rendellenes metabolizmust valószínűsítenek. Ilyen esetekben a BEM-ek már nem használhatók a kémiai eredetű munkahelyi terhelés monitorozására. Ugyanabban a munkahelyi környezetben is lehetnek meghatározó különbségek ember és ember között (testsúly, nem, betegségek, kiben hogyan működik a metabolizmus stb.), hiszen nem vagyunk egyformák. Így a normálisnak tekintett kreatinin-tartomány is viszonylag tág: kb. 0,2-0,5 g/l-től 3-4 g/l-ig.

Lássunk egy példát: a tipikus kreatininszint 1 g/l. Tegyük fel, hogy valaki (túl) sok benzolt lélegzik be, és hogy ennek hatására a szervezete normális esetben a vizeletben 0,3 mg S-fenil-merkaptursavat ürítene literenként. A BEM értéke S-fenil-merkaptursavra (SPMA) így 0,3 mg/g kreatinin lenne, ami túllépné a megengedett határértéket (0,04 mg/g kreatinin). Az arány akkor is hasonló lenne, ha az illető cselezni akarna, és sok vizet inna azért, hogy híguljon a vizeletében a benzol metabolitja. Hiába csökkenti ugyanis – erőltetett vízfogyasztással – a S-fenil-merkaptursav koncentrációját 0,04 mg/l alá, ha közben a kreatinin koncentrációja is a tipikus érték felére csökken, nagyjából 0,5 g/l-re. A BEM értéke nem változik: 0,15 mg/l S-fenil-merkaptursavra osztva 0,5 g/l kreatininnel egyenlő 0,3 mg/g kreatinin.

Jogi háttér, a laboratórium kapacitása

A 2020. február 8-án hatályba lépett 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről előírja a munkahelyi levegőben lévő veszélyes anyagok illetve a foglakozási vegyi expozíció esetén biológiai expozíciós és hatásmutatók vizsgálatát.

A laboratóriumban a rendelettel összhangban végeznek ilyen vizsgálatokat. A rendelet 3. és 4. mellékletében felsorolt összes (kivéve a hidrazin), vizeletből meghatározható paramétert (lásd táblázat) illetve vérből meghatározható paramétert (lásd táblázat) (kivéve: szén-monoxid és az Szerves foszforsav-észter tartalmú peszticidek) képesek vagyunk mérni

A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei

1. A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei vizeletben.
2. Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei vérben.
3. Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei vérben.

A foglalkozási vegyi expozíció esetén ajánlott biológiai expozíciós és hatásmutatók határértékei

4. A foglalkozási vegyi expozíció esetén ajánlott biológiai expozíciós és hatásmutatók határértékei vizeletben.

Vérből a rendelet mellékletében is feltüntetett ólmon kívül a kadmium, kobalt, nikkel és króm mérése is megoldott.

Továbbá Szérumból cink, szelén, réz és jód mérését is vállaljuk.

A fenti vizsgálatokra laboratóriumunk a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által NAH-1-1398/2019 számon akkreditált és eredményesen részt vettünk nemzetközi jártassági vizsgálaton is.

Szolgáltatásainkat munkáltatók, foglalkozás-egészségügyi orvosok, foglakozás-egészségügyi szolgáltatók, magánszemélyek számára kínáljuk.

A kérhető vizsgálatokról a „Vizsgálatkérő adatlap foglalkozás-egészségügyi (BEM) vizsgálatokhoz”  nyomtatványon tájékozódhatnak.

Igény esetén biztosítunk vizelet-mintavételi poharakat!

Országos mintaszállítási hálózattal rendelkezünk, a levett minták beszállításában is segítséget tudunk nyújtani.  Kérjük mintaszállítás előtt egyeztessen kollégánkkal!

Célunk a vevőink gyors, precíz és kedvező áru kiszolgálása.

Páricsi-Kiss Szilvia
Munkabiztonsági laboratóriumi részleg, Környezetanalitikai Üzletág