levegőelemző

Korona a levegőből: egy lépéssel a vírus előtt

Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket.  A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak.

Tovább
A szervezetünkbe jutó fémek, a szállópor és egyéb károsanyagok szempontjából sem mindegy, hogy a kijelölt kerékpárúton tekerünk vagy az autók között hajtunk – derült ki egy rendhagyó kutatásból. A város levegőjét, légszennyezettségét már számtalan módon és szempontból vizsgálták, Farkas Péter Márton környezettudomány szakos hallgató azonban úgy döntött, megnézi, kerekezés közben milyen anyagok jutnak be a forgalomban tekerők tüdejébe. Egy másik megszállott bringás, Péter témavezetője, Lakos István, a laboratórium munkatársa vele tartott a több hónapon át tartó vizsgálatban. A közlekedők egészségére, a belélegzett levegőre irányuló kutatásokból már számos eredmény látott napvilágot, Farkas Péter Márton és Lakos István kezdeményezése azonban teljesen új módon közelítette meg a kérdést: a két kutató-bringás ugyanis a kerékpárjára szerelte mintavevő berendezését, így nem statikus módon, a város egy-egy meghatározott pontján, hanem folyamatosan haladva mérték a tüdőbe is jutó károsanyagok mennyiségét.„A szerkezet, amellyel a mintavételeket végeztük, ugyanazon az elven működik, mint a laboratóriumban is használt berendezések: egy akkumulátoros mintavevő  szivattyú egy szűrőn szívja át a levegőt, amely szűrőn a portartalom fennakad Tovább
A világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, használati melegvízrendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek, különös tekintettel a Legionella baktériumra, amely akár legionellozist, halálos betegséget is okozhat – hívják fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek. A koronavírus okozta járvány tetőzése után hamarosan a gazdaság újraindítása várható. Az épületek, épületrészek bezárása vagy korlátozott használata során azonban a pangó víz miatt jelentősen megnövekszik a Legionella és más kórokozó baktériumok szaporodásának kockázata a vizes rendszerekben – mondták el a Laboratorium Tovább
Illékony szerves vegyületek, gombák, Legionella: ezeket az egészségre káros anyagokat és mikroorganizmusokat mind beszippanthatjuk, és még ki sem kell tennünk a lábunkat az otthonunkból vagy az irodából. Beltéri levegővizsgálatokról tartott előadást a WESSLING szakembere egy klímatechnikai konferencián. Míg táplálékból néhányszáz grammra, ivóvízből néhány literre van szükségünk naponta, addig a levegőből közel tízezer liternyit lélegzünk be – érzékeltette a nagyságrendi különbségeket Filep Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. környezetvédelmiüzletágának laborvezetője az V. Klíma- és Légtechnikai Szakmai Napon tartott előadásában, amelyben a levegő tisztaságának fontosságára, a megfelelő vizsgálatok szükségességére hívta fel a figyelmet. Tovább
Mi a közös az OSB-lapban, a galambürülékben és a szellőzővezetékben? Mindegyik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. A jó minőségű irodai levegő tíz százalékkal is növelheti a vállalat termelékenységét, és fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában – derült ki a Laboratorium.hu Illékony vegyület, maradandó kockázat címmel rendezett konferenciáról szóló tudósításából. ·       A bútorokból, használati tárgyakból, építőanyagokból (OSB-lap, laminált padló, parketta) vegyi anyagok, illékony szerves vegyületek kerülhetnek a beltéri levegőbe· Ezek többsége gyúlékony, rákkeltő, aspirációs veszélyeket jelent, szem- és bőrirritációt okoz.· A szellőzőberendezés és a gipszkarton a probléma forrásává is válhatnak: az innen “támadó” gombák, baktériumok okozhatnak komoly egészségkárosodást· A munka minősége 5-10%-kal növelhető, amennyiben jó a munkahelyi levegő· A munkaerő megtartása ma már egyre fontosabb problémát jelent, ezért is nagyon fontos, hogy jó munkakörülményeket teremtsünk· A területet európai és magyar rendeletek is szabályozzák· A rendeletek betartásával és laboratóriumi vizsgálatokkal garantálható a jó levegő!A jó levegőminőség alapvető munkavállalói érdek, egyrészt egészségvédelmi okokból (a munkavállalók távolmaradását 30%-ban légúti megbetegedések okozzák), másrészt pedig a kiváló belső levegőminőség a termelékenység 5-10%-os növekedését teszi lehetővé! Ez megmutatkozik az emberi munka hatékonyságában és a megtermelt áruk minőségében is, elég csak az élelmiszeripari üzemekre, például konzervgyárakra gondolni, ahol komoly minőségromlást eredményezhet, ha bármilyen szennyeződés a termékbe kerül – mondta Dr. Magyar Donát aerobiológus szakértő a beltéri levegőről szervezett konferencián a WESSLING Tudásközpontban. Tovább

Az idén is lesz Hungalimentaria!

Idén immár 14. alkalommal szervezik meg a hazai élelmiszerbiztonsági és élelmiszervizsgálati szektor talán legfontosabb tudományos tanácskozását és kiállítását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. (a WESSLING Hungary Kft. jogutódja) szervezésében megvalósuló HUNGALIMENTARIA konferencia és szakmai kiállításprogramja összeállt, a szervezők várják a jelentkezőket.

Tovább

Nagyon sok a mikroműanyag a tengervíz mélyebb rétegeiben

Egy hazai kutatók részvételével zajlott mérés eredménye MáltánálA Deep Sea elnevezésű Földközi tengeri kutatás során kiderült: a mélyebb rétegekben (6-10 m mélységben) nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen. A Málta környékén végzett kutatások meglepő eredményét nemrég publikálták a projekt vezetői. A nemzetközi csapatban részt vevő Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. vizsgálólaboratórium projektmenedzsere a Laboratorium.hu tudományos portálnakelmondta, hogy a mikroműanyagok mélyebb rétegekben történő masszív jelenléte hátterében a részecskék sűrűségének megváltozása, azaz szennyeződése is állhat.

Tovább

Hogyan nevezzük a húspótló ételeket?

A növényi alapú étrend egyre fontosabbá válik mind az egészségtudatos, mind pedig a környezettudatos fogyasztók számára, és még a fenntartható élelmiszerellátási lánc kialakításához is hozzájárul. Bánáti Diána és Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének kutatói arra keresték a választ a független vizsgálólaboratóriumokat működtető Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb tudományos cikkében, hogy a szakirodalomban „plant-based meat alternatives” vagy „meat analogues” névvel illetett, kizárólag növényi alapanyagokból készített, húskészítményekre hasonlító élelmiszerek mely egyéb, széles körben, laikusok számára is használatos elnevezésekkel illethetők.

Tovább

Hol tart most a hazai élelmiszeripar?

Milyen kihívásokkal kellett és kell napjainkban is megküzdenie az élelmiszeriparnak? Milyen lehetőségek állnak előtte? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Felkai Beáta és Kuti Beatrix (mindketten az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztályának munkatársai) az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat lehutóbbi számában.

Tovább

Flexitariánus étrend: a fenntarthatóság következő lépcsőfoka?

A flexitariánusoknak jelentős szerepük lehet a hús és egyéb állati eredetű termékek fogyasztásának hatékony csökkentésében és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemben. Pontosan mit takar a flexitariánus kifejezés, mi ez az új típusú étkezési forma, és hogyan támogatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztást? Bánáti Diána, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének professzora az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények őszi számának dolgozatában adja meg a fenti kérdésekre a válaszokat.

Tovább

A bazsalikomos kenyér makroelemekben gazdag

Az élelmiszerek dúsításával napjainkban számos tanulmány foglalkozik, hiszen központi kérdéssé vált a funkcionális élelmiszerek előállítása, vizsgálata és fogyasztása. A kenyér egyik fontos alapélelmiszerünk, és rendszeresen fogyasztunk különböző fűszereket is – de mi történik, ha ezeket az összetevőket összegyúrjuk? Milyen ízvilágú terméket kapunk és miféle pozitív egészségtani hatásokkal bír a végeredmény? Varga-Kántor Andrea és szerzőtársai, a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének munkatársai az Eurofins-csoporthoz tartozó Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közleményeksoron következő számának dolgozatában keresték a válaszokat.

Tovább

Egészséges csodaszer: mi mindenre jó a propolisz?

Csökkenti a vércukorszintet, hatékony antioxidáns és gyulladáscsökkentő szer, hatásos segít a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az érelmeszesedés visszaszorításában és a magas vérnyomás csökkentésében is. A méhészetek értékes „mellékterméke”, azaz a propolisz valódi csodaszer, de mit tud még a felsoroltakon kívül? Az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSLING Hungary Kft. szakemberei által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számából szemléztünk.

Tovább

Mik azok a natúrborok, és miért lehetnek fontosak a 21. században?

Egyre nagyobb figyelmet kapnak az úgynevezett natúrborok: egy régi típusú grúz fehérbor-készítési technológia, a kvevri például 2013-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára. Miért lehetnek fontosak a natúrborok napjainkban? Az immár az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSING Hungary Kft. szakértői által szerkesztett tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati közlemények egyik legfrissebb cikke ezt az izgalmas témát járja körbe.

Tovább

Mikotoxinok: a klímaváltozás nyertesei!

A betakarításkor lezúduló sok eső miatt különösen fontos vizsgálni a kukoricát.A globális átalakulások mellett a jelenlegi időjárás is kedvező hatással van a mikroszkopikus gombák elszaporodására. A gabonafélék betakarításakor lehullott nagy mennyiségű csapadék minden bizonnyal növeli a növények (különösen a kukorica) mikotoxin-szennyezettségét. Mivel az apró élősködők által termelt méreganyagok az élelmiszerláncba bekerülve az emberre is veszélyesek lehetnek, a jelen időszakban kiemelten fontos azok laboratóriumi vizsgálata – hangsúlyozta Vadasi Tamás, a nemrég a világszinten is piacvezető Eurofins-csoporthoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. szakértője.

Tovább

Mitől keserű a kávé, és egyáltalán ki érzi annak?

A fenti kérdéseket az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap nemrég megjelent tanulmányában hazai kutatók válaszolják meg, a Laboratorium.hu röviden összefoglalja az izgalmas cikket.

Tovább

Toxikus anyagok az élelmiszerekben: miért kell vizsgálni a tropán alkaloidokat?

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket. A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján. Vadasi Tamás, az idén 30 éves, nemrég az Eurofins nemzetközi laboratóriumi hálózathoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője a vizsgálati módszerek mellett a kiemelten vizsgálandó termékek körét is kifejtette a Laboratorium.hu legfrissebb cikkében.

Tovább

Ízekre szedték „Nagyi kedvencét” a laboratóriumban

A szegedi Virág Cukrászda és Kávéház hozzáadott cukor nélkül készült alkotása nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány és a Magyar Cukrász Ipartestület rendezett meg. A díjnyertes alkotást ismét az idén 30 éves és az útját immár a világ legnagyobb laboratóriumhálózata, az Eurofins-csoport tagjaként folytató WESSLING Hungary Kft. laboratóriumában vizsgálták. Jó hírünk van: a torta mindenben megfelelt, a Laboratorium.hu cikkéből pedig az is kiderül, miért.

Tovább

Dioxinok, mikotoxinok az élelmiszerekben

Figyeljünk oda a veszélyes vegyületekre!Míg a dioxinok inkább állati, addig a mikotoxinok főleg növényi élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, ahol felhalmozódhatnak. Mindkét vegyülettípus veszélyes az emberi egészségre, ezért szigorú határértékek mentén rendszeresen ellenőrzik azokat. Hogyan kerülnek az élelmiszerekbe ezek az anyagok? Milyen módon lehet kimutatni az előfordulásukat? Az idén 30 éves WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője válaszol.

Tovább

Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

Tovább

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább

Növényvédő szerek: szigorodik a szabályozás, fontos feladatok várnak a termelőkre

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

Tovább

Külföldi termések a magyar piacon – van-e különbség?

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.

Tovább

Fluortartalmú csomagolószerek – miért lehetnek veszélyesek?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Tovább

Fagyasztva szárítás: nem romlik a gyümölcsök minősége

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Tovább