A szervezetünkbe jutó fémek, a szállópor és egyéb károsanyagok szempontjából sem mindegy, hogy a kijelölt kerékpárúton tekerünk vagy az autók között hajtunk – derült ki egy rendhagyó kutatásból. A város levegőjét, légszennyezettségét már számtalan módon és szempontból vizsgálták, Farkas Péter Márton környezettudomány szakos hallgató azonban úgy döntött, megnézi, kerekezés közben milyen anyagok jutnak be a forgalomban tekerők tüdejébe. Egy másik megszállott bringás, Péter témavezetője, Lakos István, a laboratórium munkatársa vele tartott a több hónapon át tartó vizsgálatban...

A közlekedők egészségére, a belélegzett levegőre irányuló kutatásokból már számos eredmény látott napvilágot, Farkas Péter Márton és Lakos István kezdeményezése azonban teljesen új módon közelítette meg a kérdést: a két kutató-bringás ugyanis a kerékpárjára szerelte mintavevő berendezését, így nem statikus módon, a város egy-egy meghatározott pontján, hanem folyamatosan haladva mérték a tüdőbe is jutó károsanyagok mennyiségét.

„A szerkezet, amellyel a mintavételeket végeztük, ugyanazon az elven működik, mint a laboratóriumban is használt berendezések: egy akkumulátoros mintavevő  szivattyú egy szűrőn szívja át a levegőt, amely szűrőn a portartalom fennakad. A szűrőt a laboratóriumban nagyérzékenységű műszerrel elemezve határoztuk meg a porban lévő fémek mennyiségét. A beszíváshoz használt szivattyút a csomagtartóra, a szűrőt a kormányra erősítettük, a kettőt gégecső kötötte össze. Fő célunk az volt, hogy a mintavételt a kerékpáros arcához a lehető legközelebb végezzük. Ez azért lényeges, mert a talajtól emelkedve a légszennyezés aránya négyzetesen csökken, nem mindegy tehát, hogy milyen magasságban végezzük a mintavételt” – mondta el Lakos István.

Ugyanez igaz az úttesttől való távolságra is. Farkas Péter elmondta, a kutatás leglényegesebb eredménye, hogy igenis van értelme a kijelölt kerékpárúton haladni, itt ugyanis szignifikánsan kisebb koncentrációjú szennyezett levegőt szívnak be a biciklisek. A 2012. augusztus 23-tól október 16-ig vizsgált időszakban a közúton haladók tüdejébe lényegesen több vas kerül (9 és 13 mikrogramm/m3), mint amennyit a bicikliúton kerekezők lélegeztek be (3 és 8 mikrogramm/m3), ugyanez mondható el a Cr és a Cu értékekről is (előbbi esetében 0,02, utóbbinál 0,1 mikrogramm is lehet a különbség).

Érdemes megfigyelni a belélegzett fémek időszakos eloszlását is. Ezek ugyanis télen jellemzően nagyobb koncentrációban fordulnak elő a város levegőjében közúton és bicikliúton egyaránt, ahogy az a mintavételi adatokból egyértelműen kiderül.

Az autósokkal összehasonlítva feltételezhető, hogy a biciklisek összességében kevesebb szennyezett levegőt szívnak be, hiszen ők magasabban veszik a levegőt, az autók szellőztető rendszere pedig a talaj szintjéhez közelebb szívja magába a magasabb károsanyag-koncentrációjú levegőt.

Korábban egy külön vizsgálat azt is kimutatta, hogy a bringások szervezetéből sokkal hamarább ürülnek ki a káros anyagok, hiszen a szennyezett övezetből kikerülve azonnal és közvetlenül szívják be a frissebb levegőt.

Az autósokkal történő összehasonlításkor adja magát az ellenérv: az autós nem mozog, a bringás viszont fizikai munkát végez, teker, a mérgek jobban beépülnek a szervezetébe. „Igen, ez igaz, ezért az a jó megoldás, ha 15 km/h-s sebességgel haladunk, ami az energiafelhasználás szempontjából az 5 km/h-s gyaloglásnak felel meg, tehát nem vesz fel a szervezet annyi károsanyagot, és – nem utolsó sorban – ez a tempó nem is serkent izzadásra, ami munkába érve kifejezetten jól tud jönni”- javasolja a módszerét minden kerekesnek Lakos István.

A kutatást végző szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy nagyon fontos figyelni a város meghatározott pontjain az ÁNTSZ által elhelyezett mérőműszerek adatait a szállópor-koncentrációról, és lehetőleg úgy kell megválasztanunk az útvonalat, hogy ezeket a helyeket kikerüljük, ha a szint magas.

Mikor azonban az adatok azt mutatják, hogy tiszta a levegő, hazafelé menet nyugodtan tekerhetnek tempósabban, hiszen otthon a zuhanyozás lehetősége adott, így végül a kerékpározás nemcsak a pénztárcánkat kíméli, hanem az intenzív testmozgás jótékony hatása testi és lelki egészségünket is javítja!

A témáról cikket közölt az Index hírportál is, amelyet ide kattintva olvashat el.

A munkahelyi levegő károsanyag-tartalmát kimutató vizsgálatokról pedig itt olvashat!