Környezetünk analitikája

A WESSLING a Planet Budapest Világtalálkozón

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Tovább
Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a WESSLING Tudásközpont szervezesében kétévente megrendezett Hungalimentaria konferencia és kiállítás célja az, hogy az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek és az élelmiszeripar legfontosabb szereplői számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait.Az idei konferenciánk mottója: „Állami és magán laboratóriumok együtt az élelmiszerbiztonságért” Tovább
Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg. A mikroműanyagok korunk egyik legkomolyabb környezetvédelmi kihívását jelentik. Az egyik legfontosabb feladat mindenekelőtt a helyzet feltérképezése: a lehető legpontosabb mérések (mintavétel és laboratóriumi vizsgálatok) kifejlesztése, illetve a módszerek egységesítése Tovább
Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről. A Duna Transznacionális Program keretében és az EU társfinanszírozásával megvalósuló Tid(y)Up! INTERREG DTP elnevezésű projektbenMagyarország mellett számos európai ország (többek között Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Bulgária, Románia és Ukrajna) ország vesz részt, a kutatás magyarországi projektvezetője a Természetfilm.hu Egyesület. A projekt célja a makro- és mikroműanyagok vizsgálati módszerének egységesítése és új módszerek elterjesztése a folyók műanyag szennyezettségének csökkentésére – mondta el Bordós Gábor, a projektben szintén partner Országos Vízügyi Főigazgatóság által megbízott  laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. Tovább
Folytatódik a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozataAz azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az asbestosis, a mesothelioma és a tüdőrák is. A WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium épületek azbesztmentesítésével összefüggő szakértői szolgáltatásaival, akkreditált mintavétellel és vizsgálattal áll megrendelői rendelkezésére, ezúttal pedig egy tudományos videóban számol be a fontos, sok embertársunkat érintő kérdésről. Six Éva, okleveles szakmérnök, a WESSLING Környezetanalitikai Üzletágága Azbesztvizsgáló és Munkabiztonsági Laboratóriumának vezetője előadásában foglalkozik az azbeszt tulajdonságaival, előfordulási körülményeivel (bányászat, feldolgozás), ismerteti az azbeszt típusait, azokat a megbetegedéseket, amelyeket a belégzése okozhat, előfordulását az épületekben – ezen belül is többek között a hazai lakótelepeken – garázstetőkön és sportlétesítményekben, és természetesen a laboratóriumi vizsgálati módszereket a levegőmintavételtől a mikroszkópos kiértékelésig.A videó az alábbi linken mindenki számára ingyenesen tekinthető meg.https://www. Tovább
A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által szervezett nemzetközi szakkiállítás, az Ökoindustria ezúttal online formában mutatta be a hazai környezetipar legújabb eredményeit, innovációit. A környezetvédelmi vizsgálatok terén immár közel harminc éve élen járó WESSLING Hungary Kft Tovább
A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2015-ben indította el először a specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén elnevezésű posztgraduális képzését, amelyet a jogszabályi és szemléletbeli, módszertani változások nyomán nemrég megújítottak. Az alapvetően munkavédelmi szakmérnökök számára indult képzés során valós problémákat bemutató esettanulmányok, csoportos órai és házi feladatok, hagyományos és laboratóriumi gyakorlatok segítik az elméleti alapozó és a szakmai ismeretek megértését, elsajátítását Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Elstartolt a Hungalimentaria

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Tovább

Nemzetközi jelentőségű kutatás a mikroműanyag-vizsgálatok terén

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Tovább

Csomagolóanyagok: csak elméletben vagyunk ökotudatosak

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

Tovább

Mikroműanyagokra vadásznak a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Tovább

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Tovább

Ismét laborban vizsgálták Magyarország Cukormentes tortáját

A „Beszterce rózsája” nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg. A vizsgálatokat az idén is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium végezte. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül, hogyan.

Tovább

Még ma is veszélyes a dioxin az ételekben

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Tovább

Középpontban az azbeszt

Folytatódik a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozataAz azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az asbestosis, a mesothelioma és a tüdőrák is. A WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium épületek azbesztmentesítésével összefüggő szakértői szolgáltatásaival, akkreditált mintavétellel és vizsgálattal áll megrendelői rendelkezésére, ezúttal pedig egy tudományos videóban számol be a fontos, sok embertársunkat érintő kérdésről.

Tovább

Megújult az Élelmiszervizsgálati Közlemények honlapja

A mindenki számára ingyenes, magyar és angol nyelvű tudományos cikkek htmel-formában is olvashatók.

Tovább

Antibiotikum-rezisztens baktériumok az élelmiszerekben

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap honlapján megjelent kutatásból kiderül, hogy az antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok egyre nagyobb kihívást jelentenek nem csak humán- és állatgyógyászatban, hanem az élelmiszer-feldolgozás során is. A Debreceni Egyetem kutatása és a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumi vizsgálatai alapján egyértelműen kiderült, hogy az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés lenne szükséges.

Tovább

Hogyan szűrik ki a sérült gyümölcsöket?

Új magyar kutatás segíthet a szállítási és tárolási károk csökkentésébenKutatók almákat és körtéket helyeztek speciális prés alá annak érdekében, hogy megállapítsák: meddig maradnak megfelelő állagúak. Ezzel a módszerrel a gyümölcsök feldolgozása, szállítása és szállítása során keletkező mechanikai igénybevételeket modellezték, előrejelezve, hogy a termények vajon hogyan és mennyi idő alatt mehetnek tönkre. Mindez a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények hamarosan megjelenő tudományos cikkében olvasható majd.

Tovább

Mennyiben függ a tej minősége az ellések számától?

Tapasztalható-e változás a tehenek napi tejmennyiségében, a nyers tehéntej összetételében (zsír- és fehérjetartalom), valamint annak mikrobiológiai tulajdonságaiban az egyszer vagy többször ellett tehenek esetében? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a WESSLING Tudásközpont tudományos lapja, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szakfolyóirat egyik tanulmánya hamarosan megjelenő, júniusi számában.

Tovább

Mi olyan vonzó egy laboratóriumban?

Pontosabban: miért kaphatja meg egy független vizsgálólaboratórium az üzleti szektor legkiválóbbjainak járó elismerést, azaz a Superbrands-díjat? Talán azért, mert sokkal több, mint egy laboratórium. De mitől? És miért hívja magát tudásközpontnak? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

A WESSLING a 35. ELTE OTDK támogatói között

2021-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának Kémiai Intézete az egy éve tartó járványhelyzet következtében rendhagyó módon, online rendezte meg a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, amelynek egyik szponzora a WESSLING Tudásközpont. Külön büszkeségünk, hogy oktató laboratóriumunk diákjai is díjat nyertek.

Tovább

Hogyan válasszunk növényvédő szert?

Hatalmas versennyel indul a tavaszi időszak a kereskedelem és a termelők számára egyaránt. A megfelelő termesztési technológia megtalálása mellett az egyik legfontosabb kihívást a kártevők jelentik. Milyen szempontok alapján érdemes peszticidet (növényvédő szert) választani? Egy közel 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést.

Tovább

Mi a gond a tűzoltóhabbal?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

Laboratóriumi tanácsok a biztonságos nyitáshoz

A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek.

Tovább

Mik azok a mikrozöldségek?

Olyan fiatal, gyenge, lágyszárú növények, amelyek viszonylag rövid időn belül elhervadnak, de már akár a kicsírázás után egy héttel ehetők, ráadásul tápanyagban igen gazdagok. Elterjedésük – mint oly sok meglepő trend manapság – a világ népességének fokozott növekedésének köszönhető elsősorban. A Debreceni Egyetem kutatói különböző növénycsaládokba tartozó fajokat (mustár, retek, mángold, cékla, bazsalikom) értékeltek, tanulmányuk nemrég jelent meg a WESSLING Tudásközpont szaklapjában.

Tovább

Mi köze a Bambinak az élelmiszerek ásványolaj-szennyezéséhez?

Többek között ez is kiderül a Csomagolóanyagok, csomagolószerek és élelmiszerek ásványolaj-szennyezettsége című előadásból. A WESSLING Tudásközpont online és mindenki számára elérhető tudományos videói a laboratórium szemszögéből közelítik meg a mindannyiunk életét befolyásoló környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

Tovább

Minél hamarabb ki kell szűrni a növényvédő szereket

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

Tovább

Hazai kutatások pontosítják a mikroműanyagok mérését

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg aggasztó hírek a mikroműanyagok előfordulásáról: nem csak felszíni vizekben, de már élelmiszerekben, ivóvízben, levegőben, élőlényekben is kimutatják azokat. A pontos méréshez az egyik legfontosabb szempont az  alkalmazott mintavételi technika hatásfoka, a különböző mérettartományú részecskék azonosítása. Két friss magyar kutatás révén a jövőben egyre jobb mérési eredmények születhetnek.

Tovább

Labor a városban

Hol, hogyan tud segíteni egy független vizsgálólaboratórium az önkormányzatoknak? Számos területen: Gyomaendrődön egy társadalmi felelősségvállalás projekt keretében megvizsgálták a település felszíni vizeit, termálvizét, a vasútvonal zajterhelését, a helyben fogott halak húsát és még a környéken termő, számos termék alapanyagául szolgáló homoktövist is. A WESSLING Tudásközpont szakemberei az értékeket magyarázva számos önkormányzat számára kínálhatnak fontos segítséget.

Tovább

Sötétben vizsgálják a lebomlást

Komposztálhatóságot és biológiai lebonthatóságot is vizsgálnak egy nemrég nyílt francia laboratóriumban. Elsősorban papír és műanyag csomagolóanyagokat tesztelnek majd, a szolgáltatás Magyarországról is elérhető, a terméktanúsítással kiegészítve pedig a fogyasztóknak és a forgalmazóknak egyaránt kiemelt bizitonságot jelenthet.

Tovább

Korona a levegőből: egy lépéssel a vírus előtt

Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket.  A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak.

Tovább

Új vírusazonosítási módszerekért kapott díjat egy magyar laboratórium

Új módszer vírusok kimutatására, mikroműanyag-vizsgálatok, laboratóriumi edények új tisztítási eljárása – három innováció Újpestről, a WESSLING Tudásközpontból. A nemzetközi laboratóriumhálózat magyar tagja három díjat is nyert a vállalatcsoport innovációs versenyén.

Tovább

Mi minden van a kukoricában? Miért érdemes vizsgálni?

A kukorica betakarítása augusztusban megkezdődött. Miért fontos a peszticidek és mikotoxinok vizsgálata? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

Tovább

Óvakodj a formaldehidtől!

A beltéri levegő minőségét vizsgáló szakterület elsősorban az olajnak köszönheti az utóbbi évtizedekben megnövekedett jelentőségét. Az olaj árának drágulásával ugyanis előtérbe került az energiahatékonyság, ami az épületek esetében a jobb szigetelőrendszerek elterjedését hozta magával. Ezzel azonban sok esetben gyakorlatilag lezártuk a beltereket, megszüntettük a szellőzést, ráadásul elképesztő mennyiségű vegyi anyagot építettünk be a lakásunkba.Ezek közül az egyik legkellemetlenebb a formaldehid.

Tovább

Környezetünk egy kémcsőben

Amit egy embrió számára az anyaméh jelent, azt jelenti nekünk, az onnan már kibújt, felnőtt embereknek a környezetünk, hiszen immár a levegővel, a talajjal, a vizekkel vagyunk állandó kapcsolatban. Belélegezzük, megisszuk, megérintjük a környezetünket, ezek nélkül az anyagok, elemek nélkül létezni sem tudnánk. Éppen ezért rendkívül fontos azok állandó monitorozása, megfigyelése, elemzése. Ezért kell minél hamarabb felhívni a figyelmet veszélyre. Az analízis színtere ugyancsak a laboratórium! Lássuk, mi mindent vizsgálunk odabent.

Tovább

Meg is oldjuk a problémát! Környezetbiztonsági szaktanácsadás

Miután detektáltuk a környezetünkben (talaj, víz, levegő, hulladék, épületek) jelentkező problémákat, veszélyeket, javaslatot teszünk arra is, hogyan lehetne megoldást találni a kialakult helyzetre. Elsősorban olyan ipari, mezőgazdasági, illetve egyéb, a környezetre káros hatással járó tevékenységet folytató szervezetnek, cégnek ajánljuk a szolgáltatásunkat, amelynek fontos a környezetvédelemmel kapcsolatos problémája pártatlan, érdekmentes, megbízható, gyors és költséghatékony megoldása. Szaktanácsadásunk, mérnöki munkánk különösen érdekes lehet az ingatlanfejlesztéssel, értékbecsléssel foglalkozó vállalkozásoknak.

Tovább

Porszívó a biciklin

A szervezetünkbe jutó fémek, a szállópor és egyéb károsanyagok szempontjából sem mindegy, hogy a kijelölt kerékpárúton tekerünk vagy az autók között hajtunk – derült ki egy rendhagyó kutatásból. A város levegőjét, légszennyezettségét már számtalan módon és szempontból vizsgálták, Farkas Péter Márton környezettudomány szakos hallgató azonban úgy döntött, megnézi, kerekezés közben milyen anyagok jutnak be a forgalomban tekerők tüdejébe. Egy másik megszállott bringás, Péter témavezetője, Lakos István, a laboratórium munkatársa vele tartott a több hónapon át tartó vizsgálatban.

Tovább

Kimutatjuk, amit belélegzünk!

A vegyiparban, illetve az egyéb, intenzív vegyszerhasználattal járó iparágakban dolgozókra leginkább a kémiai anyagok jelentenek veszélyt. A Biológiai Expozíciós Mutatók (BEM) a munkavállalók egészségügyi állapotát monitorozzák a munkahelyek kémiai  biztonságának szempontjából. A BEM-vizsgálatok a belélegzett anyagok nyomait mutatják ki, leggyakrabban a vizeletből. A laboratóriumban tehát ezeket is megvizsgáljuk.

Tovább

Hogyan lesz foszfor-biotápanyag a csontból?

A Refertil projekt legfőbb célja az ásványi műtrágyák arányának csökkentése, a hiányzó tápanyagok hulladékeredetű visszapótlása a talajba és az élelmiszerbiztonság növelése. A nemzetközi projektben nyolc európai ország – köztünk laboratóriumunk - vesz részt. A környezetanalitikai üzletág vezetője, Palotai Zoltán szerint a projekt megoldást jelenthet a hagyományos foszfátutánpótlás egyre dráguló költségeire, és új utakat nyithat a mezőgazdaságban, illetve a környezetvédelemben is.

Tovább

Klorát-maradékok az élelmiszerekben

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

Tovább

Hulladékkal a környezetért?

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján egy hazai laboratórium is nyert a pályázatával egy nyugat-balkáni klímavédelmi projekten: hulladékok energetikai hasznosíthatóságát vizsgálják majd Montenegróban, ezzel hozzájárulva az ottani metánkibocsátás csökkentéséhez.

Tovább

A korábbinál több mikroműanyagot találtak a Dunában

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában a Greenpeace legfrissebb vizsgálata szerint. A méréseket ugyanaz a független laboratórium végezte, amelyik három éve a Parányi Plasztiktalány projekt keretében korábban már megvizsgálta a folyót. Azóta jelentős előrelépés történt a vizsgálati módszerekben is.

Tovább

Korona után Legionella?

A világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, használati melegvízrendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek, különös tekintettel a Legionella baktériumra, amely akár legionellozist, halálos betegséget is okozhat – hívják fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek.

Tovább

Élelmiszerek karbonlábnyoma

A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, valamint az élelmiszerek szállítása egyaránt terhelik környezetünket. Hogy lehet mindezt mérni? Erről szól a WESSLING Tudásközpont szaklapjának egyik legfrissebb tanulmánya.

Tovább

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

Tovább

Izotóp a vízben

Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Tovább

Mikroműanyagok: a halastavakban minimális a jelenlétük

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelés helyszínéül szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Jó hír, hogy a Laboratorium.hu által közzétett kutatás eredményei alapján megállapítható: a többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva a halastavi koncentrációk minimálisak.

Tovább

Újabb mikroműanyag-mintavétel a Dunán

Ismét mintát vett a Dunából egy független laboratórium, ezúttal Esztergomnál helyezték a vízbe a mikroműanyagok mérésére kialakított szivattyút a Pó és a Duna folyókért program keretében. A WWF nemrég közzétett tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg - adta hírül a Laboratorium.hu.

Tovább

Már "néhány" molekulát is megtalálnak

Egy angol kutatás kapcsán az egész európai sajtót bejárta a hír, miszerint a folyók antibiotikum-szennyezettsége aggasztóan magas. Vajon mit jelent az, hogy magas? Vannak-e határértékek? Pusztán az a tény, hogy az emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kerülő különböző vegyületeket ma már képesek vagyunk kimutatni, valóban okot ad a pánikra? Lássuk, mit mond erről egy vizsgálólaboratórium.

Tovább

Rákkeltő a gyomirtó

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják? Kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából.

Tovább

Mikrotárlat a mikroműanyagokról

Egy hazai laboratórium nemrég megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettségét. A nyugtalanító eredményekről az ősszel az egész magyar sajtó beszámolt, a Parányi Plasztiktalány projektről márciustól a kezdeményezés tudománykommunikációs partnere, a Csodák Palotája rendezett mikrotárlatot.

Tovább

A víz laborszemmel

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig. De mégis hol és mit? Kell-e tartanunk a glifozáttól és a hormonoktól? És miért nincs értelme a nulla határértéknek? Kiderül a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából készített összeállításából .

Tovább

Hogyan mérik a mikroműanyagot?

Egy aktuális és egyre súlyosabb környezetvédelmi kihívást, azaz a mikroműanyag-szennyezést állította a középpontba egy országos online kémiaverseny. A Laborkaland feladatainak megoldása során a diákok sokat tanulhatnak a tengerekben és felszíni vizeinkben is egyértelműen jelen lévő parányi plasztikokról. A nemrég indult záróforduló során az is kiderül, hogyan mérik meg ezeket az apró szemcséket.

Tovább

Mikroműanyag, nagy elismerés

A 2019-es KSZGYSZ-bálon a mikroműanyagok vizsgálata terén elért eredményekért, valamint a széleskörű ismeretterjesztő tevékenységért kapott oklevelet egy vizsgálólaboratórium két munkatársa, Palotai Zoltán és Bordós Gábor.

Tovább

Már a glifozát is fennakad a rostán

Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a hírhedt glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkinek veszélyben lenne az egészsége, a vizsgálólaboroknak mindenesetre több dolguk lesz. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, mennyi vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

Tovább

Laboratóriumi jártasság

A sokéves hagyományoknak megfelelően a WESSLING Nonprofit Kft. által szervezett jártassági vizsgálati program, azaz a QualcoDuna idén januárban is megrendezte az előző, 2018-as évet összegző zárókonferenciáját. Az ismételten teltházas, jó hangulatú szakmai eseményen hasznos tanácsok is elhangzottak a többek között a laboratóriumi jártassággal vagy a mintavétellel kapcsolatban, és a közönség azt is megtudta: januártól már az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot.

Tovább

Az Élet és Tudomány a mikroműanyagokról

Egy aktuális, egyre fenyegetőbb kockázatról, azaz a mikroműanyagokról jelentetett meg cikket az Élet és Tudomány 35., augusztus 31-én megjelent számában. A neves szaklapban a parányi plasztikok keletkezéséről, veszélyeiről, előfordulásukról és a mérési módszerekről is beszéltek, valamint ismertették a hamarosan záruló Parányi Plasztiktalány projektet is. Ez utóbbi során október 10-én hozzák nyilvánosságra a Duna mikroműanyag-vizsgálatának eredményeit.

Tovább

Félszáz részecske köbméterenként

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. Amint arról környezetvédelmi, laboratóriumi, egyetemi és hatósági szakemberek a WESSLING Tudásközpontban rendezett projektzáró konferencián beszámoltak: az eredmény sajnos nyugtalanító, de a mérés csak az első lépés volt, a globális kihívás összehangolt intézkedéseket sürget.

Tovább

Mikroműanyag a Rábában

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók.

Tovább

Mikroműanyag, makroveszély

Ezzel a címmel jelent meg egy laboratóriumi kutatásról szóló cikk a National Geographic legfrissebb kiadásában. A műanyagok jelentette globális veszélyt alaposan körbejáró lapszám beszámol a hazai felszíni vizeink mikroműanyag-felmérésének eredményeiről is.

Tovább

Vízválasztó felmelegedés

Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre? A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is.

Tovább

Mikroműanyagok az MTA-n

Egy vizsgálólaboratórium is az utcára vitte a tudományt június elsején, az MTA június nagyszabású, „street science” programján, ahol neves szervezetek és kutatóközpontok a víz életünkben betöltött szerepére hívták fel a figyelmet interaktív ismeretterjesztő foglalkozások keretében. A Parányi Plasztiktalány projekt során megmérik a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát – tudósított a Laboratorium.hu.

Tovább

Parányi Plasztik Talány

A mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a természetben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentenek. Egy független laboratórium úgy döntött, megméri a magyarországi felszíni vizek mikroműanyag-tartalmát! A Parányi Plasztiktalány megfejtése lehet az első lépés a globális probléma megoldása felé - tudósított a Laboratorium.hu.

Tovább

Mikroműanyag a Tisza-tóban

A mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésből, amelyet elsőként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró műanyagok megjelenéséért elsősorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe kerülő műanyag hulladékok aprózódása lehet a felelős. A felszíni vizek mikroműanyag-tartalmának meghatározására több projekt is indul a közeljövőben.

Tovább

Peszticid és mikroműanyag - Víz Világnap laborszemmel

Változik az ivóvíz minőségére vonatkozó hazai szabályozás, egyre több növényvédő szert kell vizsgálni - köztük a hírhedt glifozátot is. A Víz Világnapjához kapcsolódóan egy másik fontos területre is felhívja a figyelmet egy független laboratórium: a magyarországi vízműrendszerekben végzett mikroműanyag-vizsgálatok eredményeit nemrég publikálták a Vízműpanoráma szaklapban.

Tovább

Hogyan szokjunk hozzá a klímaváltozáshoz?

Mit lehet tenni a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb hatásainak kezelésére? Korunk egyik legfontosabb kihívására próbált megoldási javaslatokat találni a KÖVET Egyesület, amelynek vállalati klímaadaptációs programját a környezetvédelem területén élenjáró WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium új központjában tartott szakmai napon ismertették.

Tovább

CSR-díj két PET-palackért

Egy kreatív, szemléletformáló rajzversenyért érdemelte ki a hazai társadalmi felelősségvállalás legrangosabb díját egy független laboratórium: Peti és Petra kalandjai több ezer gyerek fantáziáját mozgatták meg, a gyönyörű rajzok a környezetvédelem tematikájában születtek.

Tovább

Nyomtatott csomagolás: szigorúbb ellenőrzés jöhet

Jövőre sokkal komolyabb kockázatbecslésre számíthatnak a csomagolóanyag-gyártók és a nyomdaipari cégek, egyre fontosabb szerepük lesz az ellenőrzést végző akkreditált szervezeteknek, laboratóriumoknak – így summázható a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) szakmai szimpóziuma, amelyet november 22-én rendeztek az újpesti WESSLING Tudásközpontban. A Laboratorium.hu összefoglalója.

Tovább

Mikroműanyagokról az Ökoindustrián

A hulladékkezelés, a hulladékok csökkentése volt az egyik legfontosabb téma a november 8-án immár ötödik alkalommal megnyílt Ökoindustria kiállításon, amelyre kilátogatott Áder János köztársasági elnök is, a rendezvény fővédnöke. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy a mikorműanyagok jelenthetik a közeljövő egyik legnagyobb környezetvédelmi veszélyét.

Tovább

Peti és Petra megkerült!

Közel kétszáz alkotás érkezett egy független laboratórium által meghirdetett országos online rajzversenyre, amely a környezetbe került PET-palackokra hívta fel a fiatal generációk figyelmét.  „Minden rajzban, mint egy-egy víztükörben félelmek, aggodalmak tükröződnek”- hangzott el a Csodák Palotájában rendezett díjátadó ünnepségen. A PET kalózok szerint egyre többen lesznek a lelkes környezetvédők.

Tovább

Legionella: veszély a munkahelyen

Első alkalommal kerültek napvilágra olyan adatok Magyarországon, amelyekből következtetni lehet a Legionella okozta veszélyekre. Egy független laboratórium nemrég elvégzett több ezer vizsgálata alapján jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet a hírhedt baktérium előfordulása - adta hírül a Laboratorium.hu tudományos portál. Különösen az ipari létesítmények ivóvízrendszereinél érdemes figyelni.

Tovább

Mikroműanyag úszik a Tiszában

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat:  a WESSLING Hungary Kft. eredményei alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket - számolt be a Laboratorium.hu.

Tovább

Szertehagyott morzsák

Május 24-én, szokásos helyszínen, a Hotel Arénában szervezte meg a környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szakmai konferenciáját az innovatív kármentesítésről.  Az 1999 óta minden második évben nagy sikerrel lebonyolított tanácskozáson a többi között az entrópia és a környezetszennyezés kapcsolatáról is elhangzott egy izgalmas előadás.

Tovább

Lezárul a parányi plasztiktalány

A PET Kupa és egy független laboratórium együttműködésében az idén nyáron megmérik Magyarország második legnagyobb folyójának mikroműanyag-tartalmát – jelentették be a tiszta Tiszáért rendezett szakmai kerekasztalon. A Laboratorium.hu tudósításából az is kiderül, hogy Ukrajnából jó hírek érkeznek, és hogy 2017-ben elindítják a szemétevő szeméthajót, azaz a Petényit.

Tovább

Megmérik a mikroműanyagokat!

A műanyag hulladékok okozta környezetvédelmi problémák világszerte ismertek, az aprózódásuk nyomán azonban egy mindezidáig alig vizsgált, nem szabályozott, globális veszély jelent meg: a mikroműanyagok. Az élelmiszerláncba bekerült és az emberi szervezetben is kimutatható anyagok vizsgálata lehet az első, a kérdés kezeléséhez vezető legfontosabb lépés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon a régióban elsőként hamarosan megmérik vizeink mikroműanyag-szennyezését - derült ki a Laboratorium.hu összefoglalójából.

Tovább

Bővülő körvizsgálatok

Online rögzítik a biológiai eredményeket, egyszerűsödött a biológiai vizsgálatok értékelése, a jártassági vizsgálatok kiterjedtek a fürdővíz mintavételére is, az előzetes értékelést pedig már két héten belül kiadják – csak néhány példa a QualcoDuna program 2016-ban bevezetett fejlesztéseire. Az új jártassági vizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatások 2017-ben is tovább bővülnek – hangzott el a program záróértekezletén a budapesti Aquaworld Hotelben.

Tovább

PET-palackon lógnak az olimpiai érmek

Most, hogy a magyar sportolók remek szereplésével véget értek a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok, érdemes felhívni a figyelmet az érmek összetételére is. Az arany-, ezüst- és bronzmedálokat ugyanis a fenntarthatóság jegyében készítették, az azokat tartó szalagokat pedig konkrétan PET-palackokból. A Laboratorium.hu nyári cikkeiben sokat foglalkozott a környezetszennyező műanyagokkal, azok újrahasznosítására újabb remek példa a riói éremszalagok elkészítése.

Tovább

Ftalátot találtak a Tiszában

Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált egy független laboratórium a Tiszában. A PET Kupa elnevezésű környezetvédő akció során a palackokkal zsúfolt területről vett mintákban kimutatták azt a lágyítószert, amelyet jellemzően műanyagpalackok gyártásához használnak. Bordós Gábor, a vizsgálatokat végző WESSLING Hungary Kft. munkatársa a Laboratorium.hu-nak elmondta: a folyó árterében felgyűlt, elképesztő mennyiségű műanyagpalack egyértelműen nyomot hagy a természetben.

Tovább

Dzsungelharc a PET-palackokért

Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán, hogy aztán a tengerbe jutva hatalmas szigeteket képezzenek, és előbb-utóbb mikroműanyagokká aprózódjanak. Egy részük azonban fennakad az ártéri erdők aljnövényzetében. Erre a fontos környezetvédelmi veszélyre hívja fel a figyelmet évek óta a PET-Kupa elnevezésű kezdeményezés, amelyet mostantól akkreditált vizsgálataival laboratóriumunk is támogat. Szemétszedés, mintavétel a tiszai őserdőben, paprikáskrumpli a motorcsónakon: a Laboratorium.hu helyszíni riportja következik.

Tovább

Planktonhálóval mikroműanyagra

Az elmúlt években nem csak az óceánokban és az ott élő halakban, kagylókban találtak mikroműanyagot, hanem már a folyókban és tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is. Nemrég a Laboratorium.hu ismeretterjesztő portálon jelent meg érdekes cikk a mikroműanyagokról, az  Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos lapban közölt tanulmány pedig most azt mutatja be, hogyan lehet „megfogni”, megvizsgálni a parányi plasztikokat. A cikk írói szorgalmazzák a mikroműanyagokra vonatkozó keretrendszer kidolgozását.

Tovább

Mikroműanyag: új veszélyforrás

További teljeskörű információk: mikromuanyag.huA környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Miért annyira veszélyesek a mikroműanyagok? Erről szól a következő összeállításunk.

Tovább

Miért baj a zaj?

A zajszennyezésről sokkal kevesebbet beszélünk, mint például a légszennyezésről, holott az egészségünket, főleg a városi emberek egészségét ez a két tényező befolyásolja a leginkább. A közlekedés mellett a munkahelyünkön is komoly zajkárosodásnak lehetünk kitéve, és nemcsak a gyárban, hanem az irodában is. Miért káros a zaj - még a számítógépek zaja is? Hogyan mérik? Melyek a határértékek? Munkaegészségügyi vizsgálatokat bemutató sorozatunk harmadik, igen zajos része következik.

Tovább

Honnan jön az olajfolt?

Lényegesen közelebb kerültünk ahhoz, hogy megállapítsuk egy ismeretlen eredetű szénhidrogén-szennyeződés forrását – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik laboratóriumának kutatásából. A fiatal magyar kutatók tényfeltáró analitikája, amelyet kémiai ujjlenyomat-vizsgálatként is emlegetnek, valós megoldást jelenthet a környezetszennyezések felderítésére.

Tovább

Legionella baktérium: vizsgálni kell!

A Legionella rendszeres vizsgálata idén február 4-től kötelező! A komoly egészségügyi kockázatot jelentő baktérium előfordulása alapján a vállalkozások, szolgáltatók nagy számban érintettek. A január 16-án megjelent útmutató pontosítja a Legionella kockázatértékelésének és akkreditált laboratóriumi vizsgálatának feltételeit. A témában megjelent eddigi ismeretterjesztő írásaink mellett tehát most a konkrét teendőket ismertetjük. Fontos, sokakat érintő cikk következik.

Tovább

Legionella laboratóriumi vizsgálata

A Legionella rendszeres vizsgálata idén február 4-től kötelező! A komoly egészségügyi kockázatot jelentő baktérium előfordulása alapján a vállalkozások, szolgáltatók nagy számban érintettek. A január 16-án megjelent útmutató pontosítja a Legionella kockázatértékelésének és akkreditált laboratóriumi vizsgálatának feltételeit. A témában megjelent eddigi ismeretterjesztő írásaink mellett tehát most a konkrét teendőket ismertetjük. Fontos, sokakat érintő cikk következik.

Tovább

A talaj ABC-je

Hogyan lesz az állati csontból termésnövelő anyag? Mi jelenthet megoldást az Európai Unió foszfátkitettségére? Hogyan csökkenthető a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott műtrágyák felhasználása? Miképpen zajlik a bioszén laboratóriumi vizsgálata, és miért játszhat mindebben kulcsszerepet Magyarország? Egy nem mindennapi konferenciát ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

Tovább

Fürdővizek vizsgálata

Többszöri nekifutás után, de most már ellentmondást nem tűrő módon megérkezett a nyár. A kánikulában az egyetlen hely, ahol valamennyire még el tudjuk viselni a hőséget: a strand. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, miben is úszkálunk! Ebből a cikkből kiderül, hogy mi minden lehet a medencék vizében, és hogy az ott található anyagokat, élőlényeket hogyan vizsgálják. A laboratóriumban ugyanis a természetes strandok és a fürdők, medencék vizét is elemzik.

Tovább