Környezetünk analitikája

Az Eurofins is hozzájárult Magyarország legfontosabb madárfotó-pályázatának sikeréhez A Fővárosi Állat- és Növénykertben nagyszabású ünnepség keretében hirdették ki az idei Birdo Az év madárfotósa 2023 fotópályázat győzteseit. A lenyűgöző, díjnyertes pályamunkák egészen január közepéig megtekinthetők. Külön büszkeség számunkra, hogy az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. az esemény egyik főtámogatójaként volt jelen, ügyvezető igazgatónk, Dr. Zanathy László beszédben is méltatta az alkotókat.

Az Eurofins magyarországi laboratóriumi hálózatának fotópályázata díjnyertes alkotásai környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági problémákra hívják fel a figyelmet – gyönyörű képeken: műanyagok a vizekben, légszennyezés, azbeszt, mérgező gombák a földeken. A fotópályázat rávilágít arra, hogy az élet szinte összes területén szükség van a folyamatos laboratóriumi vizsgálatokra.

Két projektünkkel is a legjobbak közé kerültünk a Greengage 2023 verseny döntőjében. Az  Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium (a WESSLING Hungary Kft. jogutódjaként) nem csak a környezetvédelmi, egészség- és élelmiszerbiztonsági vizsgálatokban jár élen, hanem nagy figyelmet szentel a társadalmi felelősségvállalás, a fenntarthatóság és a körkörös gazdaság ügyének is. Az Egy szemétdombbalkevesebb és a Hogyan lesz energia a dinnyehéjból? elnevezésű kampányainkkal az ország legtekintélyesebb nagyvállalatai között szerepeltünk.

Elindult az Eurofins Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő Eurofins Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Az azbeszt egy súlyosan fibrogén és rákkeltő anyag. A tüdőbe kerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz, kialakulhat az asbestosis, a mesothelioma és a tüdőrák is. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium épületek azbesztmentesítésével összefüggő szakértői szolgáltatásaival, akkreditált mintavétellel és vizsgálattal áll megrendelői rendelkezésére, ezúttal pedig egy tudományos videóban számol be a fontos, sok embertársunkat érintő kérdésről.

A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat.

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

Az elmúlt években egyre gyakrabban jelennek meg aggasztó hírek a mikroműanyagok előfordulásáról: nem csak felszíni vizekben, de már élelmiszerekben, ivóvízben, levegőben, élőlényekben is kimutatják azokat. A pontos méréshez az egyik legfontosabb szempont az  alkalmazott mintavételi technika hatásfoka, a különböző mérettartományú részecskék azonosítása. Két friss magyar kutatás révén a jövőben egyre jobb mérési eredmények születhetnek.

Hol, hogyan tud segíteni egy független vizsgálólaboratórium az önkormányzatoknak? Számos területen: Gyomaendrődön egy társadalmi felelősségvállalás projekt keretében megvizsgálták a település felszíni vizeit, termálvizét, a vasútvonal zajterhelését, a helyben fogott halak húsát és még a környéken termő, számos termék alapanyagául szolgáló homoktövist is. A Eurofins Tudásközpont szakemberei az értékeket magyarázva számos önkormányzat számára kínálhatnak fontos segítséget.

Komposztálhatóságot és biológiai lebonthatóságot is vizsgálnak egy nemrég nyílt francia laboratóriumban. Elsősorban papír és műanyag csomagolóanyagokat tesztelnek majd, a szolgáltatás Magyarországról is elérhető, a terméktanúsítással kiegészítve pedig a fogyasztóknak és a forgalmazóknak egyaránt kiemelt bizitonságot jelenthet.

Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket.  A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak.

Új módszer vírusok kimutatására, mikroműanyag-vizsgálatok, laboratóriumi edények új tisztítási eljárása – három innováció Újpestről, a WESSLING Tudásközpontból. A nemzetközi laboratóriumhálózat magyar tagja három díjat is nyert a vállalatcsoport innovációs versenyén.

A kukorica betakarítása augusztusban megkezdődött. Miért fontos a peszticidek és mikotoxinok vizsgálata? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó Eurofins Tudásközpont szakértői válaszolnak.

A beltéri levegő minőségét vizsgáló szakterület elsősorban az olajnak köszönheti az utóbbi évtizedekben megnövekedett jelentőségét. Az olaj árának drágulásával ugyanis előtérbe került az energiahatékonyság, ami az épületek esetében a jobb szigetelőrendszerek elterjedését hozta magával. Ezzel azonban sok esetben gyakorlatilag lezártuk a beltereket, megszüntettük a szellőzést, ráadásul elképesztő mennyiségű vegyi anyagot építettünk be a lakásunkba.Ezek közül az egyik legkellemetlenebb a formaldehid.

Amit egy embrió számára az anyaméh jelent, azt jelenti nekünk, az onnan már kibújt, felnőtt embereknek a környezetünk, hiszen immár a levegővel, a talajjal, a vizekkel vagyunk állandó kapcsolatban. Belélegezzük, megisszuk, megérintjük a környezetünket, ezek nélkül az anyagok, elemek nélkül létezni sem tudnánk. Éppen ezért rendkívül fontos azok állandó monitorozása, megfigyelése, elemzése. Ezért kell minél hamarabb felhívni a figyelmet veszélyre. Az analízis színtere ugyancsak a laboratórium! Lássuk, mi mindent vizsgálunk odabent.

Miután detektáltuk a környezetünkben (talaj, víz, levegő, hulladék, épületek) jelentkező problémákat, veszélyeket, javaslatot teszünk arra is, hogyan lehetne megoldást találni a kialakult helyzetre. Elsősorban olyan ipari, mezőgazdasági, illetve egyéb, a környezetre káros hatással járó tevékenységet folytató szervezetnek, cégnek ajánljuk a szolgáltatásunkat, amelynek fontos a környezetvédelemmel kapcsolatos problémája pártatlan, érdekmentes, megbízható, gyors és költséghatékony megoldása. Szaktanácsadásunk, mérnöki munkánk különösen érdekes lehet az ingatlanfejlesztéssel, értékbecsléssel foglalkozó vállalkozásoknak.

A szervezetünkbe jutó fémek, a szállópor és egyéb károsanyagok szempontjából sem mindegy, hogy a kijelölt kerékpárúton tekerünk vagy az autók között hajtunk – derült ki egy rendhagyó kutatásból. A város levegőjét, légszennyezettségét már számtalan módon és szempontból vizsgálták, Farkas Péter Márton környezettudomány szakos hallgató azonban úgy döntött, megnézi, kerekezés közben milyen anyagok jutnak be a forgalomban tekerők tüdejébe. Egy másik megszállott bringás, Péter témavezetője, Lakos István, a laboratórium munkatársa vele tartott a több hónapon át tartó vizsgálatban.

A vegyiparban, illetve az egyéb, intenzív vegyszerhasználattal járó iparágakban dolgozókra leginkább a kémiai anyagok jelentenek veszélyt. A Biológiai Expozíciós Mutatók (BEM) a munkavállalók egészségügyi állapotát monitorozzák a munkahelyek kémiai  biztonságának szempontjából. A BEM-vizsgálatok a belélegzett anyagok nyomait mutatják ki, leggyakrabban a vizeletből. A laboratóriumban tehát ezeket is megvizsgáljuk.

A Refertil projekt legfőbb célja az ásványi műtrágyák arányának csökkentése, a hiányzó tápanyagok hulladékeredetű visszapótlása a talajba és az élelmiszerbiztonság növelése. A nemzetközi projektben nyolc európai ország – köztünk laboratóriumunk - vesz részt. A környezetanalitikai üzletág vezetője, Palotai Zoltán szerint a projekt megoldást jelenthet a hagyományos foszfátutánpótlás egyre dráguló költségeire, és új utakat nyithat a mezőgazdaságban, illetve a környezetvédelemben is.

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján egy hazai laboratórium is nyert a pályázatával egy nyugat-balkáni klímavédelmi projekten: hulladékok energetikai hasznosíthatóságát vizsgálják majd Montenegróban, ezzel hozzájárulva az ottani metánkibocsátás csökkentéséhez.

A korábbi mérésekhez képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét találtak a Dunában a Greenpeace legfrissebb vizsgálata szerint. A méréseket ugyanaz a független laboratórium végezte, amelyik három éve a Parányi Plasztiktalány projekt keretében korábban már megvizsgálta a folyót. Azóta jelentős előrelépés történt a vizsgálati módszerekben is.

A világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, használati melegvízrendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek, különös tekintettel a Legionella baktériumra, amely akár legionellozist, halálos betegséget is okozhat – hívják fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek.

A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, valamint az élelmiszerek szállítása egyaránt terhelik környezetünket. Hogy lehet mindezt mérni? Erről szól a WESSLING Tudásközpont szaklapjának egyik legfrissebb tanulmánya.

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció. A kutatást vezető WESSLING Hungary Kft. szakemberei a Tisza és a Duna után a Balatonban és a Zalában is kimutattak mikroműanyagokat.

Az ember szervezetébe számtalan helyről juthat sugárzás, ennek egyik része az élelmiszer, azon belül is az ivóvíz. Nem véletlen, hogy a vizek radiológiai vizsgálatát szigorú rendeletek írják elő, ám európai szinten is csak néhány laboratórium képes ezekre a mérésekre. Milyen határérték fölött jelenthet veszélyt a sugárzás, és mi a helyzet a magyarországi vizekkel? A Laboratorium.hu legfrissebb összeállítása.

Magyar kutatók nemzetközi szinten is egyedülálló vizsgálataiból kiderült, hogy nem csak a természetes vizekben, hanem az édesvízi tógazdasági haltermelés helyszínéül szolgáló halastavakban is kimutathatók mikroműanyagok. Jó hír, hogy a Laboratorium.hu által közzétett kutatás eredményei alapján megállapítható: a többi felszíni vízi méréssel összehasonlítva a halastavi koncentrációk minimálisak.

Ismét mintát vett a Dunából egy független laboratórium, ezúttal Esztergomnál helyezték a vízbe a mikroműanyagok mérésére kialakított szivattyút a Pó és a Duna folyókért program keretében. A WWF nemrég közzétett tanulmánya szerint az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg - adta hírül a Laboratorium.hu.

Egy angol kutatás kapcsán az egész európai sajtót bejárta a hír, miszerint a folyók antibiotikum-szennyezettsége aggasztóan magas. Vajon mit jelent az, hogy magas? Vannak-e határértékek? Pusztán az a tény, hogy az emberi tevékenység eredményeként a környezetbe kerülő különböző vegyületeket ma már képesek vagyunk kimutatni, valóban okot ad a pánikra? Lássuk, mit mond erről egy vizsgálólaboratórium.

Immár másodszorra mondta ki egy amerikai bíróság, hogy a glifozát nevű gyomirtó rákkeltő. A világszerte ismert növényvédő szert idén januártól az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell. Mit kell tudni a glifozátról, miért veszélyes, és hogyan vizsgálják? Kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb összeállításából.

Legyen szó ivóvízről, természetes vagy fürdővizekről, a laboratóriumokban számtalan paramétert mérnek a növényvédő szerektől a baktériumokon át egészen a mikroműanyagig. De mégis hol és mit? Kell-e tartanunk a glifozáttól és a hormonoktól? És miért nincs értelme a nulla határértéknek? Kiderül a Laboratorium.hu a Víz Világnapja alkalmából készített összeállításából .

Egy hazai laboratórium nemrég megmérte a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettségét. A nyugtalanító eredményekről az ősszel az egész magyar sajtó beszámolt, a Parányi Plasztiktalány projektről márciustól a kezdeményezés tudománykommunikációs partnere, a Csodák Palotája rendezett mikrotárlatot.

Egy aktuális és egyre súlyosabb környezetvédelmi kihívást, azaz a mikroműanyag-szennyezést állította a középpontba egy országos online kémiaverseny. A Laborkaland feladatainak megoldása során a diákok sokat tanulhatnak a tengerekben és felszíni vizeinkben is egyértelműen jelen lévő parányi plasztikokról. A nemrég indult záróforduló során az is kiderül, hogyan mérik meg ezeket az apró szemcséket.

A 2019-es KSZGYSZ-bálon a mikroműanyagok vizsgálata terén elért eredményekért, valamint a széleskörű ismeretterjesztő tevékenységért kapott oklevelet egy vizsgálólaboratórium két munkatársa, Palotai Zoltán és Bordós Gábor.

Számos más növényvédő szer mellett az idén januártól a hírhedt glifozátot is vizsgálni kell az ivóvízben. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy bárkinek veszélyben lenne az egészsége, a vizsgálólaboroknak mindenesetre több dolguk lesz. A Laboratorium.hu cikkéből az is kiderül, mennyi vizet kellene meginnunk ahhoz, hogy egy tablettányi hormon bekerüljön a szervezetünkbe.

A sokéves hagyományoknak megfelelően a WESSLING Nonprofit Kft. által szervezett jártassági vizsgálati program, azaz a QualcoDuna idén januárban is megrendezte az előző, 2018-as évet összegző zárókonferenciáját. Az ismételten teltházas, jó hangulatú szakmai eseményen hasznos tanácsok is elhangzottak a többek között a laboratóriumi jártassággal vagy a mintavétellel kapcsolatban, és a közönség azt is megtudta: januártól már az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot.

Egy aktuális, egyre fenyegetőbb kockázatról, azaz a mikroműanyagokról jelentetett meg cikket az Élet és Tudomány 35., augusztus 31-én megjelent számában. A neves szaklapban a parányi plasztikok keletkezéséről, veszélyeiről, előfordulásukról és a mérési módszerekről is beszéltek, valamint ismertették a hamarosan záruló Parányi Plasztiktalány projektet is. Ez utóbbi során október 10-én hozzák nyilvánosságra a Duna mikroműanyag-vizsgálatának eredményeit.

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. Amint arról környezetvédelmi, laboratóriumi, egyetemi és hatósági szakemberek a WESSLING Tudásközpontban rendezett projektzáró konferencián beszámoltak: az eredmény sajnos nyugtalanító, de a mérés csak az első lépés volt, a globális kihívás összehangolt intézkedéseket sürget.

A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók.

Ezzel a címmel jelent meg egy laboratóriumi kutatásról szóló cikk a National Geographic legfrissebb kiadásában. A műanyagok jelentette globális veszélyt alaposan körbejáró lapszám beszámol a hazai felszíni vizeink mikroműanyag-felmérésének eredményeiről is.

Hogyan hat a klímaváltozás a vízrendszerekre? A szárazságok és az árvizek mellett az ivóvizek minősége és a hulladékellátás is függ tőle. A Klímaügyeink elnevezésű konferencián elhangzott előadásban szó esett a fenntarthatóságról és az entrópiáról is.

Egy vizsgálólaboratórium is az utcára vitte a tudományt június elsején, az MTA június nagyszabású, „street science” programján, ahol neves szervezetek és kutatóközpontok a víz életünkben betöltött szerepére hívták fel a figyelmet interaktív ismeretterjesztő foglalkozások keretében. A Parányi Plasztiktalány projekt során megmérik a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát – tudósított a Laboratorium.hu.

A mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a természetben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentenek. Egy független laboratórium úgy döntött, megméri a magyarországi felszíni vizek mikroműanyag-tartalmát! A Parányi Plasztiktalány megfejtése lehet az első lépés a globális probléma megoldása felé - tudósított a Laboratorium.hu.

A mikroplasztikok megjelenésére már a természetes ökoszisztémában is számíthatunk – derült ki a Tisza-tavi laboratóriumi mérésből, amelyet elsőként a Laboratorium.hu ismertetett. Az apró műanyagok megjelenéséért elsősorban a tisztított kommunális szennyvíz és a természetbe kerülő műanyag hulladékok aprózódása lehet a felelős. A felszíni vizek mikroműanyag-tartalmának meghatározására több projekt is indul a közeljövőben.

Változik az ivóvíz minőségére vonatkozó hazai szabályozás, egyre több növényvédő szert kell vizsgálni - köztük a hírhedt glifozátot is. A Víz Világnapjához kapcsolódóan egy másik fontos területre is felhívja a figyelmet egy független laboratórium: a magyarországi vízműrendszerekben végzett mikroműanyag-vizsgálatok eredményeit nemrég publikálták a Vízműpanoráma szaklapban.

Mit lehet tenni a klímaváltozás egyre nyilvánvalóbb hatásainak kezelésére? Korunk egyik legfontosabb kihívására próbált megoldási javaslatokat találni a KÖVET Egyesület, amelynek vállalati klímaadaptációs programját a környezetvédelem területén élenjáró WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium új központjában tartott szakmai napon ismertették.

Egy kreatív, szemléletformáló rajzversenyért érdemelte ki a hazai társadalmi felelősségvállalás legrangosabb díját egy független laboratórium: Peti és Petra kalandjai több ezer gyerek fantáziáját mozgatták meg, a gyönyörű rajzok a környezetvédelem tematikájában születtek.

Jövőre sokkal komolyabb kockázatbecslésre számíthatnak a csomagolóanyag-gyártók és a nyomdaipari cégek, egyre fontosabb szerepük lesz az ellenőrzést végző akkreditált szervezeteknek, laboratóriumoknak – így summázható a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) szakmai szimpóziuma, amelyet november 22-én rendeztek az újpesti WESSLING Tudásközpontban. A Laboratorium.hu összefoglalója.

A hulladékkezelés, a hulladékok csökkentése volt az egyik legfontosabb téma a november 8-án immár ötödik alkalommal megnyílt Ökoindustria kiállításon, amelyre kilátogatott Áder János köztársasági elnök is, a rendezvény fővédnöke. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy a mikorműanyagok jelenthetik a közeljövő egyik legnagyobb környezetvédelmi veszélyét.

Első alkalommal kerültek napvilágra olyan adatok Magyarországon, amelyekből következtetni lehet a Legionella okozta veszélyekre. Egy független laboratórium nemrég elvégzett több ezer vizsgálata alapján jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet a hírhedt baktérium előfordulása - adta hírül a Laboratorium.hu tudományos portál. Különösen az ipari létesítmények ivóvízrendszereinél érdemes figyelni.

Közel kétszáz alkotás érkezett egy független laboratórium által meghirdetett országos online rajzversenyre, amely a környezetbe került PET-palackokra hívta fel a fiatal generációk figyelmét.  „Minden rajzban, mint egy-egy víztükörben félelmek, aggodalmak tükröződnek”- hangzott el a Csodák Palotájában rendezett díjátadó ünnepségen. A PET kalózok szerint egyre többen lesznek a lelkes környezetvédők.

Magyarországon elsőként végzett mikroműanyag-vizsgálatot egy független laboratórium. Kiderült, hogy jelentős, az európai mérésekhez hasonló mennyiségű mikroműanyag található a Tiszában is. A 2017 júliusában, az V. PET Kupa keretében a Tiszán vett víz- és üledékminták eredményei igazolják a nemzetközi kutatásokat:  a WESSLING Hungary Kft. eredményei alapján elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket - számolt be a Laboratorium.hu.

Május 24-én, szokásos helyszínen, a Hotel Arénában szervezte meg a környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szakmai konferenciáját az innovatív kármentesítésről.  Az 1999 óta minden második évben nagy sikerrel lebonyolított tanácskozáson a többi között az entrópia és a környezetszennyezés kapcsolatáról is elhangzott egy izgalmas előadás.

A PET Kupa és egy független laboratórium együttműködésében az idén nyáron megmérik Magyarország második legnagyobb folyójának mikroműanyag-tartalmát – jelentették be a tiszta Tiszáért rendezett szakmai kerekasztalon. A Laboratorium.hu tudósításából az is kiderül, hogy Ukrajnából jó hírek érkeznek, és hogy 2017-ben elindítják a szemétevő szeméthajót, azaz a Petényit.

A műanyag hulladékok okozta környezetvédelmi problémák világszerte ismertek, az aprózódásuk nyomán azonban egy mindezidáig alig vizsgált, nem szabályozott, globális veszély jelent meg: a mikroműanyagok. Az élelmiszerláncba bekerült és az emberi szervezetben is kimutatható anyagok vizsgálata lehet az első, a kérdés kezeléséhez vezető legfontosabb lépés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott tanácskozáson elhangzott, hogy Magyarországon a régióban elsőként hamarosan megmérik vizeink mikroműanyag-szennyezését - derült ki a Laboratorium.hu összefoglalójából.

Online rögzítik a biológiai eredményeket, egyszerűsödött a biológiai vizsgálatok értékelése, a jártassági vizsgálatok kiterjedtek a fürdővíz mintavételére is, az előzetes értékelést pedig már két héten belül kiadják – csak néhány példa a QualcoDuna program 2016-ban bevezetett fejlesztéseire. Az új jártassági vizsgálatokkal kapcsolatos szolgáltatások 2017-ben is tovább bővülnek – hangzott el a program záróértekezletén a budapesti Aquaworld Hotelben.

Most, hogy a magyar sportolók remek szereplésével véget értek a Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok, érdemes felhívni a figyelmet az érmek összetételére is. Az arany-, ezüst- és bronzmedálokat ugyanis a fenntarthatóság jegyében készítették, az azokat tartó szalagokat pedig konkrétan PET-palackokból. A Laboratorium.hu nyári cikkeiben sokat foglalkozott a környezetszennyező műanyagokkal, azok újrahasznosítására újabb remek példa a riói éremszalagok elkészítése.

Az emberi egészségre is ártalmas vegyületet talált egy független laboratórium a Tiszában. A PET Kupa elnevezésű környezetvédő akció során a palackokkal zsúfolt területről vett mintákban kimutatták azt a lágyítószert, amelyet jellemzően műanyagpalackok gyártásához használnak. Bordós Gábor, a vizsgálatokat végző WESSLING Hungary Kft. munkatársa a Laboratorium.hu-nak elmondta: a folyó árterében felgyűlt, elképesztő mennyiségű műanyagpalack egyértelműen nyomot hagy a természetben.

Évente több milliónyi műanyagpalack úszik le a Tiszán, hogy aztán a tengerbe jutva hatalmas szigeteket képezzenek, és előbb-utóbb mikroműanyagokká aprózódjanak. Egy részük azonban fennakad az ártéri erdők aljnövényzetében. Erre a fontos környezetvédelmi veszélyre hívja fel a figyelmet évek óta a PET-Kupa elnevezésű kezdeményezés, amelyet mostantól akkreditált vizsgálataival laboratóriumunk is támogat. Szemétszedés, mintavétel a tiszai őserdőben, paprikáskrumpli a motorcsónakon: a Laboratorium.hu helyszíni riportja következik.

Az elmúlt években nem csak az óceánokban és az ott élő halakban, kagylókban találtak mikroműanyagot, hanem már a folyókban és tavakban, sőt a szennyvíztisztító telepeken is. Nemrég a Laboratorium.hu ismeretterjesztő portálon jelent meg érdekes cikk a mikroműanyagokról, az  Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos lapban közölt tanulmány pedig most azt mutatja be, hogyan lehet „megfogni”, megvizsgálni a parányi plasztikokat. A cikk írói szorgalmazzák a mikroműanyagokra vonatkozó keretrendszer kidolgozását.

További teljeskörű információk: mikromuanyag.huA környezetbe kerülő elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Miért annyira veszélyesek a mikroműanyagok? Erről szól a következő összeállításunk.

A zajszennyezésről sokkal kevesebbet beszélünk, mint például a légszennyezésről, holott az egészségünket, főleg a városi emberek egészségét ez a két tényező befolyásolja a leginkább. A közlekedés mellett a munkahelyünkön is komoly zajkárosodásnak lehetünk kitéve, és nemcsak a gyárban, hanem az irodában is. Miért káros a zaj - még a számítógépek zaja is? Hogyan mérik? Melyek a határértékek? Munkaegészségügyi vizsgálatokat bemutató sorozatunk harmadik, igen zajos része következik.

Lényegesen közelebb kerültünk ahhoz, hogy megállapítsuk egy ismeretlen eredetű szénhidrogén-szennyeződés forrását – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik laboratóriumának kutatásából. A fiatal magyar kutatók tényfeltáró analitikája, amelyet kémiai ujjlenyomat-vizsgálatként is emlegetnek, valós megoldást jelenthet a környezetszennyezések felderítésére.

A Legionella rendszeres vizsgálata idén február 4-től kötelező! A komoly egészségügyi kockázatot jelentő baktérium előfordulása alapján a vállalkozások, szolgáltatók nagy számban érintettek. A január 16-án megjelent útmutató pontosítja a Legionella kockázatértékelésének és akkreditált laboratóriumi vizsgálatának feltételeit. A témában megjelent eddigi ismeretterjesztő írásaink mellett tehát most a konkrét teendőket ismertetjük. Fontos, sokakat érintő cikk következik.

A Legionella rendszeres vizsgálata idén február 4-től kötelező! A komoly egészségügyi kockázatot jelentő baktérium előfordulása alapján a vállalkozások, szolgáltatók nagy számban érintettek. A január 16-án megjelent útmutató pontosítja a Legionella kockázatértékelésének és akkreditált laboratóriumi vizsgálatának feltételeit. A témában megjelent eddigi ismeretterjesztő írásaink mellett tehát most a konkrét teendőket ismertetjük. Fontos, sokakat érintő cikk következik.

Hogyan lesz az állati csontból termésnövelő anyag? Mi jelenthet megoldást az Európai Unió foszfátkitettségére? Hogyan csökkenthető a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott műtrágyák felhasználása? Miképpen zajlik a bioszén laboratóriumi vizsgálata, és miért játszhat mindebben kulcsszerepet Magyarország? Egy nem mindennapi konferenciát ajánlunk olvasóink szíves figyelmébe.

Többszöri nekifutás után, de most már ellentmondást nem tűrő módon megérkezett a nyár. A kánikulában az egyetlen hely, ahol valamennyire még el tudjuk viselni a hőséget: a strand. Az viszont már egyáltalán nem mindegy, miben is úszkálunk! Ebből a cikkből kiderül, hogy mi minden lehet a medencék vizében, és hogy az ott található anyagokat, élőlényeket hogyan vizsgálják. A laboratóriumban ugyanis a természetes strandok és a fürdők, medencék vizét is elemzik.