Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről...
A Duna Transznacionális Program keretében és az EU társfinanszírozásával megvalósuló Tid(y)Up! INTERREG DTP elnevezésű projektbenMagyarország mellett számos európai ország (többek között Ausztria, Szlovákia, Szerbia, Bulgária, Románia és Ukrajna) ország vesz részt, a kutatás magyarországi projektvezetője a Természetfilm.hu Egyesület. A projekt célja a makro- és mikroműanyagok vizsgálati módszerének egységesítése és új módszerek elterjesztése a folyók műanyag szennyezettségének csökkentésére – mondta el Bordós Gábor, a projektben szintén partner Országos Vízügyi Főigazgatóság által megbízott laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. szakértője, aki hangsúlyozta, hogy a kutatás eredményeinek ismeretében jobban lehet majd kezelni a mikroműanyagok okozta egyre súlyosabb problémát a felszíni vizekben.
A vizsgálatok elsődleges célja: a különböző mintavételi és vizsgálati módszerek összehasonlíthatóvá tétele. A laboratórium szakemberei három mintavételi módszert tesztelnek, ráadásul azonos helyen és időben. A helyszínek kijelölése során figyelembe vették egy hatévente elvégzett felmérés, a Joint Danube Survey eredményeit is: a korábbi üledékcsapdás mikroműanyag-mérések helyszíneit választották ki, hogy illeszkedjenek a nemzetközi kutatásokhoz. Bécs és Budapest alatt, a magyar-szerb határnál, illetve Belgrád alatt is elvégzik a méréseket, így nem csak a nagyvárosok hatását, hanem arányosan elosztva a Duna ezen szakaszának hosszszelvényére nehezedő környezeti hatást is vizsgálják.
Hogyan zajlik a mérés?
A már említett három mintavételi eljárás egyike az üledékcsapda (sedimentation box): a folyóban lebegtetett hordalékot két héten át csapdázzák és ülepítik egy speciális lamellákkal ellátott dobozban. A másik eljárást a projektben magyar partnereként részt vevő az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF)megbízásából a méréseket végző WESSLING Hungary Kft. fejlesztette ki: frakcionált, azaz több méretű szűrőkből álló rendszeren szivattyúzzák át a vizet (legalább 1000 litert), a vízmintákat 50 mikrométeres mérettartományig szűrik. A planktonhálós módszer során – 250-500 mikrométer pórusátmérőjű hálókat használnak, ezt a módszert a Bécsi Agrártudományi Egyetemen (BOKU) dolgozták ki. Drótkötélre fűzve a felszínen, a vízoszlop közepén és az aljzaton is elhelyeznek egy-egy hálót.
Nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló, hogy ezt a három módszert most egységes monitoringba vonták (a planktonhálót és a szivattyút egy időben használják). A projekt során a mintavételi módszereket nem pusztán a mikroműanyag-visszanyerési hatásfokra értékelik, hanem azt is megnézik, melyik módszer mennyire alkalmazható rutinszerűen. Az például már most kiderült, hogy a planktonhálóval 3 mélységben is lehet mintázni a vizet, ugyanakkor a rendszer felépítése költséges, szállítása macerás, a méretei miatt pedig az alkalmazása is körülményes, külön darushajók szükségesek hozzá, nagy szervezést igényelnek. Ezáltal nem biztos, hogy rutin monitoringra alkalmasak, ugyanakkor alapállapot-felméréshez igen. A szivattyús rendszer azonban elfér egy személyautóban, akár a vízpartról vagy egy motorcsónakból is alkalmazható.
Mi várható a kutatástól?
„Ez a legelső ilyen felmérés, és bár a módszerek nincsenek tökéletes átfedésben, mégis nagyságrendi összehasonlíthatóságot várunk tőlük. Megtaláljuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek alapján látni fogjuk, melyik milyen hatékonysággal veszi a mintát, ugyanakkor nagyon fontos, hogy ezeket az eredményeket megpróbálhatjuk egymással bizonyos mértékig összehasonlítani, hiszen ugyanabban az időben, ugyanazon a helyszínen történtek a mintavételek” – mondta el Bordós Gábor. Az első átfogó teszttől azt várják, hogy a következő vizsgálatok komoly bázisát jelentő tapasztalatokat szolgáltat.
A korábbi hazai mikroműanyag-vizsgálatokról itt olvashat.
Mik azok a mikroműanyagok? Mi velők a probléma? A Laboratorium.hu korábbi összefoglaló írása.