Jövőre sokkal komolyabb kockázatbecslésre számíthatnak a csomagolóanyag-gyártók és a nyomdaipari cégek, egyre fontosabb szerepük lesz az ellenőrzést végző akkreditált szervezeteknek, laboratóriumoknak – így summázható a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) szakmai szimpóziuma, amelyet november 22-én rendeztek az újpesti WESSLING Tudásközpontban. A Laboratorium.hu összefoglalója...
Az Unióban ugyan egyelőre nincs konkrét szabályozás az élelmiszerekkel érintkező anyagokkal kapcsolatban, azonban 2018-ban már várható ennek megjelenése. Ez azt jelenti, hogy a csomagolóanyag-gyártóknak és a nyomdáknak is sokkal szigorúbb, a hatóságok által komolyan ellenőrzött kockázatbecslésre kell felkészülniük – mondta el a hazai csomagoló- és nyomdaipar szereplőit, a legfontosabb szakmai szervezeteket felvonultató Nyomtatott csomagolás elnevezésű tanácskozáson Dr. Madai Gyula, a PNYME ellenőrző bizottságának a tagja.
Figyelni kell többek között a helyes gyártási gyakorlatra, a speciális- és összkioldódás, illetve a kipárolgás vizsgálatára, a toxikológiai besorolásra, valamint a kitettségre.
Madai Gyula: a nyomdáknak is szigorúbb kockázatbecslésre kell felkészülniük. Fotó: Laboratorium.hu
Dr. Szigeti Tamás János, az esemény helyszínét biztosító WESSLING Hungary Kft. független laboratórium üzletfejlesztési igazgatója ennek kapcsán elmondta, hogy ma már egyre több mindent kell mérni és dokumentálni a csomagolóanyagokkal, nyomdatermékekkel kapcsolatban.
Kiemelte, hogy a csomagolóanyagokra is igaz a mondás: oldhatatlan anyag nem létezik. A komponensek a körülményektől függően különböző mértékben bizony beleoldódhatnak az élelmiszerekbe. A tinták esetében elsősorban az oldószerekre, illetve a különböző kőolajszármazékokra figyelnek a laboratóriumban, ahol alapos, akkreditált vizsgálat alá vetik az oda érkező, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat.
A látogatók megtekintették a WESSLING új Tudásközpontját, ahol csomagolóanyagok vizsgálatával is foglalkoznak. Fotó: Laboratorium.hu
A magyar csomagolóipar helyzetét bemutatva Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ)elnöke elmondta, hogy a fejlettségiszintet tekintve európai és világviszonylatban is a középmezőnyben foglalunk helyet. Magyarországon ugyanis a csomagolóanyag-felhasználás 102 kg/fő/év, ami ugyan jóval alacsonyabb például a német szintnél (208), de duplája a sereghajtó Bulgária ugyanezen mutatójának (46).
A csomagolás nem probléma, hanem megoldás! - jelentette ki a CSAOSZ elnöke. A csomagolási hulladék ugyanis besorolható az európai körforgásos gazdaságba. Felhívta a figyelmet a technika hihetetlen sebességű fejlődésére, és az új csomagolóipari trendekre. Ma már egyre inkább elvárás például az egyedi megoldások kialakítása, az idősebb emberekre való odafigyelés.
Az egyszerű, letisztult formákat helyezik előtérbe, elvárás, hogy a csomagolás jól látható, nyitható, adagolható legyen, fontos a nyomon követés, valamint az online információhoz való hozzáférés lehetősége (például az okostelefonnal is leolvasható QR-kóddal).
A közönség érdekes előadásokat hallgathatott végig a hullámpapírok alkalmazásáról (Seenger Viktor, Dunapack), az ipar 4.0 kihívásairól (Szabadics László – BOBST), a gyógyszeripar csomagolóanyagainak közelgő változásairól (Kaldenecker János – En’Co Bt), valamint a munkahelyi levegővizsgálatokról (Filep Zoltán, WESSLING Hungary Kft.).
A tanácskozás résztvevői megtekintették a WESSLING Hungary Kft. vadonatúj Tudásközpontját, ahol a 21. század technológiáját alkalmazva Magyarország egyik legkitűnőbb szakembergárdája végzi el az akkreditált vizsgálatokat a környezetvédelemtől az élelmiszer- és az egészségbiztonságon át a csomagolóanyagok vizsgálatáig.
További cikkeink a csomagolóanyagok vizsgálatáról: