A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül...
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által szervezett nemzetközi szakkiállítás, az Ökoindustria ezúttal online formában mutatta be a hazai környezetipar legújabb eredményeit, innovációit. A környezetvédelmi vizsgálatok terén élen járó Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium számos ponton kapcsolódott a kiállítás témáihoz.
A kiállítás első napján nem sokkal Áder János köztársasági elnök és Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, valamint René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete megnyitója után Palotai Zoltán Környezetanalitikai Üzletág-vezető a környezetvédelem egyik legaktuálisabb kérdéséről, a per- és polifluorozott szénhidrogének (PFAS-vegyületek) kutatásáról tartott előadást a Golder munkatársával, Wieser Melindával együtt.
„Ez a terület nem csak a környezetvédelem egyik dinamikusan fejlődő szegmense, hanem egyre égetőbb kérdés is. A PFAS-vegyületek alaptulajdonsága ugyan hasonló, de nagyon változatos komponenseket állít elő az ipar – mondta el Palotai Zoltán.
A Per- és polifluorozott alkil vegyületek (perfluorozott: az alkil lánc minden hidrogén atomja szubsztituált fluor atommal, a polifluorozottak esetében az alkil lánc csak részben fluorozott) rendkívül széles körben használatosak a mindennapi életben: megtalálhatók ruházati tárgyakban, ételcsomagolásban, kézkrémekben, illetve fontos felhasználási területük a tűzvédelem. A fő tulajdonságuk ezeknek a vegyületeknek, hogy egyszerre víz- és olajállók is, gondoljunk csak a Teflonra, mely szintúgy ebbe a vegyületcsaládba tartozik.
Mi velük a probléma?
Sokszor szembesülünk azzal a jelenséggel, hogy a vegyészet valami nagyszerű dolgot talál fel, amelyet aztán a vegyipar millió tonna számra kezd gyártani, de csak évtizedekkel később derül ki róla, hogy bizony káros hatásokkal is rendelkezhet a környezetre vagy az emberi egészségre nézve – mondta el Palotai Zoltán. Jó példa erre a DDT vagy a glifozát; az előbbi vegyületet három évtizeddel a megjelenése után már be is tiltották, a glifozátról pedig napjainkban is komoly szakmai viták zajlanak
A perfluorozott vegyületekről egyre több átfogó és hosszú távú toxikológiai vizsgálat is rendelkezésre áll, amelyek kimutatták, hogy rákkeltő hatásuk lehet. Egy-egy elterjedtebben használt PFAS vegyület (például a perfluoroko-oktánsav, PFOS) esetén a humán epidemiológiai vizsgálatok összefüggéseket találtak az expozíció és a magas koleszterinszint, a megnövekedett májenzimszint, a pajzsmirigy rendellenességek és egyéb káros elváltozások között.
Wieser Melinda, a környezetvédelem és az energia területén tanácsadási, tervezési és építési szolgáltatásokat nyújtó Golder munkatársa hozzátette, a fentieken túl a jelenlegi vakcinákkal kapcsolatban is lehet gyengítő hatásuk.
A szakember elmondta, hogy a vegyületek egyértelműen megjelentek a környezetben: a felszíni vizekbe a hulladéklerakók csurgalékvizével kerülnek, illetve komposztokból a szántóföldekről is. A szennyvizekbe a ruhákról, kozmetikumokból, csomagolóanyagokról jutnak. A szennyvíztisztítóban a jelenlétüket az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. laboratóriumi vizsgálataival ki is mutatta. Emellett a tűzoltó gyakorlótereken is ott vannak a környezetben, hiszen az oltásra használt hab is tartalmazza ezeket a vegyületeket.
Hogyan vizsgálják?
A mintavételi eljárások és az analitikai módszerek folyamatosan fejlődnek, bár így is folyamatos kihívásokkal néznek szembe a laboratóriumi szakemberek – folytatta Palotai Zoltán. Nemrégen jelent meg egy olyan mérési technika a folyadékkromatográfia és a tömegspektrometria összekapcsolásával, amely lényegesen egyszerűbbé tette ezeknek a vegyületeknek a vizsgálatát.
A több ezer vegyület egyedi meghatározása nem reális cél, vizsgálatuk kompromisszumokat és mindenképpen egységesítést kíván – vélekedett az Eurofins szakembere.
Mi a helyzet a határértékekkel és a szabályozással?
Az EU 2008/105/EK Vízkeretirányelve szerint a PFOS és származékaira vonatkozó határértéke szárazföldi felszíni vizekre 0,00065 µg/l. Az irányelv talajvízre nem vonatkozik. Az ivóvízre vonatkozóan a Bizottság 2024. január 12-ig technikai iránymutatást dolgoz ki a per- és polifluorozott alkil vegyületekkel kapcsolatban. Jelenleg az összes PFA vegyületre 0,50 μg/l, illetve a PFA vegyületek összegére 0,10 μg/l a szakmai javaslat. A tagállamok eldönthetik, melyiket alkalmazzák.
Hogyan zajlik a kármentesítés?
Wieser Melinda elmondta, hogy a tradícionális kármentesítés aktív szén használatával vagy égetéssel történik, igaz, ez utóbbi a vizes tűzoltóhab esetében nem éppen energiagazdaságos megoldás… A Golder több megoldást is kidolgozott a kármentesítésre. Az egyik az úgynevezett golyós malom, amelynek segítségével a szennyezett talajban a súrlódás és a gerjesztett energia hatására bomlanak a vegyületek, a fluor pedig visszanyerhető. Kálium-hidroxid hozzáadásával 94%-os hatékonyságot értek el, és már a helyszínen kezelni lehetett a talajt A szennyezett talajvíz és szennyvíz kármentesítésére az elektro-oxidáció módszerét alkalmazták sikeresen.
A szakemberek kiemelték, hogy a terület kutatása és vizsgálata a fent említett szempontok alapján rendkívül fontos, mégis óvatosan kell kezelni, hiszen a PFOS-vegyületeket széleskörű felhasználása miatt nagyon sok hétköznapi szerünk összetételének meg kellene változnia, ami nem megy egyik napról a másikra. Egyelőre tehát még csak egy folyamat elején járunk.
Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. bronzfokozatú támogatóként, virtuális standdal, érdekes és aktuális előadásokkal vesz részt az idei Ökoindustria kiállításon, további témáik: Mikroműanyagok a környezetünkben, Labor a városban, Mit mond a vízkeret-irányelv?