Az a tény, hogy a csomagolóanyagokból különböző anyagok (köztük káros vegyületek) oldódnak az élelmiszerekbe, ma már közismert. Egy nemrég tartott élelmiszerbiztonsági konferencián azonban a Nébih szakembere arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártókat az alapanyagok folyamatos változása (például az újrahasznosított csomagolóanyagok alkalmazása) is kihívás elé állítja. A Laboratorium.hu cikkében összeszedtük a legfontosabb információkat a csomagolóanyagokkal kapcsolatban...
Egyes becslések szerint egy ember az élete során akár 30-40 dkg, a csomagolóanyagból kioldódó vegyületet (monomereket, oligomereket, stabilizátorokat, antioxidánsokat, lágyítókat, habosító anyagokat, nehézfémeket, színezékeket, gyártási segédanyagokat) fogyaszt el.
Ezek jelentős része kioldódás útján jut az élelmiszerekbe, a vegyületek pedig károsíthatják az emberi anyagcserét, hormonháztartást szabályozó szerveket (hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, karcinogének lehetnek).
„Az újrafeldolgozott műanyagok és egyéb anyagok, mint kötelező arányban jelenlévő másodnyersanyagok még tovább bonyolítják és nehezítik az élelmiszer-biztonság megfelelő biztosítását” - hangsúlyozta Dr. Szilvássy Blanka, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakembere a Hungalimentaria Konferenciánmegtartott, Az FCM-ek (az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok - Food Contact Material) komplex világa - a jogszabályoktól az új kihívásokig című előadásában.
Az Európai Bizottság felismerte azt a problémát, hogy a csomagolóanyagok szabályozásával kapcsolatos előírások hiányosak, nem segítik az innovatív alapanyagok használatát, pedig napjainkban az FCM-ek alapanyagai folyamatosan változnak. Az európai zöld megállapodás alapján minden csomagolóeszköznek újrahasznosíthatónak kell lennie (2025-re a csomagolóanyagok 65 százalékát újra kell hasznosítani – anyagukban, energetikailag, illetve a komposztálhatóság szempontjából is), ennek megfelelően bizonyos százalékig az újrafeldolgozott alapanyagok használata is kötelező lesz a jövőben.
Az újrafeldolgozott alapanyagok közül élelmiszerbiztonsági előírásokat egyelőre csak a műanyag újrafeldolgozott anyagokra alkottak (2022/1616/EU), beleértve az alapanyag gyűjtését, válogatását, tisztítását és átalakítását – a rendelet emellett érinti a minőségellenőrzést, a dokumentációt és a címkézést is.
További érdekesség, hogy a fenntarthatóságot célzó vegyi anyagokkal kapcsolatos EU-stratégia figyelembe veszi az összes PFAS-vegyületet, amelyeket várhatóan betiltják, kivéve, ha használatuk nélkülözhetetlen a társadalom számára.
Mik azok a PFAS-ok? Olvassa el a Laboratorium.hu cikkét!
Hogyan mehetünk biztosra? Miként vizsgálják a csomagolóanyagokat?
A laboratóriumi vizsgálatokat úgynevezett élelmiszer-utánzó modelloldatok segítségével végzik el, amelyek a csomagolóanyagokkal kapcsolatba lépő élelmiszerhez hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonlóképpen teszik próbára az adott csomagolóanyagot – tudta meg a Laboratorium.hu az élelmiszer-vizsgálatokban élen járó Eurofins Food & Feed Testing magyarországi csoportjának szakembereitől.
A laboratóriumban megmérik az oldatba kerülő összes komponens mennyiségét. A vizsgálatok során mindig a legkedvezőtlenebb felhasználási körülményt veszik alapul, a kioldódás vizsgálatához kémiai analitikai méréseket (többek között tömegmérésen, fémanalitikán, kromatográfiás elválasztáson, illetve tömegspektrometrián alapuló vizsgálatokat) alkalmaznak. A leggyakrabban a lágyítókat, az antioxidánsokat és a nehézfémeket vizsgálják, de a laboratóriumi szakembereknek számos esetben ismeretlen szerkezetű kioldódó anyagokat is azonosítaniuk kell. A speciális kioldódási vizsgálatoknál az élelmiszerekből a modelloldatokba kerülő anyagok kémiai jellemzőit is meghatározzák, azaz konkrét vegyületeket mutatnak ki, illetve megmérik azok mennyiségét is.
A csomagolóanyag nem ellenség!
Fontos hangsúlyozni, hogy a modern élelmiszeripar elképzelhetetlen csomagolóanyagok nélkül: egyben tartják az élelmiszert, védik a környezet hatásaitól (és fordítva), jobban eltarthatóvá teszik, minimalizálják a fertőzés és szennyeződés (infekció és kontamináció) veszélyét, valamint gátolják a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodását. A csomagolóanyagoknak mindemellett tűrniük kell a hideget és a meleget, biztosítaniuk kell a bennük található élelmiszerek számára a megfelelő a megfelelő áteresztőképességet, a tartósító eljárásoknak és az anyagmozgatásnak való ellenállást, ráadásul tartalmazniuk kell a jogszabályban előírt kötelező jelölési adatokat is (nettó tömeg, minimális megőrzési idő, tárolási körülmények, tápértéktartalom, stb.), hogy a marketingüzenetek hordozásáról már ne is beszéljünk. Környezetvédelmi szempontból egyre fontosabb követelmény továbbá az is, hogy az újra nem hasznosítható csomagolóanyagok biológiailag lebonthatóak legyenek.
A gyártásra, forgalmazásra vonatkozó szabályok betartása, illetve a rendszeres hatósági és laboratóriumi ellenőrzések mellett nem jelentenek veszélyt az emberekre, sőt éppen az életünk minőségét szolgálják. A megfelelő elhelyezésükről, újrahasznosításukról azonban mindenképpen gondoskodni kell.
A laboratóriumokban kidolgozott és végzett vizsgálati módszereket alkalmazva hatékonyan kiszűrhetők az élelmiszerek csomagolására alkalmatlan, esetenként mérgező anyagok. Ezzel a csomagolt élelmiszerek biztonsága is növelhető.
További érdekes cikkek a témában:
Milyen lesz a jövő csomagolóanyaga?
Együnk kevesebb csomagolást!
Oldhatatlan csomagolóanyag nincs!