A csomagolóanyagokból kioldódó anyagok veszélyesek lehetnek az ember egészségére, életünk során tekintélyes mennyiséget fogyasztunk el a káros vegyületekből. Lágyítók, nehézfémek, színezékek: ezeket mind megesszük – derül ki a Laboratorium.hu a nyomda- és a csomagolóipar legfontosabb seregszemléjéről szóló tudósításából...
„Az oldhatatlan viselkedés viszonylagos fogalom. Teljesen oldhatatlan anyag nem létezik, és az a kijelentés, hogy egy műanyag tárgy teljesen oldhatatlan, nem felel meg a valóságnak" - idézte a csomagolóanyagok vizsgálatával is foglalkozó Eurofins Food & Feed Testing szakembere Arnold J. Lehmant, az amerikai toxikológia úttörőjét a jelenleg is zajló PPDExpón (Print, Packaging & Digital - Csomagolási és Nyomdaipari Napok) tartott előadásában.
A PPDExpo a hazai nyomdaipar és csomagolástechnika egyik csúcsrendezvénye. Az Eurofins Food & Feed Testing Hungary Kft. szakembere a csomagolóanyagok kioldódásával, laboratóriumi vizsgálatával kapcsolatban tartott érdekes előadást.
A csomagolóanyagokból kioldódó anyagok mérgezők lehetnek!
A csomagolóanyagokból, csomagolószerekből kioldódó vegyületek az emberi anyagcserét, hormonháztartást szabályozó szerveket károsíthatják. Hosszabb kitettség esetén vese- és májelégtelenséget okozhatnak, az örökítő anyag szerkezetének torzítása révén karcinogének lehetnek, gyermekkorban megzavarhatják a nemi jellegek zavartalan kialakulását, veszélyesek az ideg- és immunrendszerre, emlő-, here- és prosztatarák kialakulását indikálhatják.
Egyes becslések szerint egy ember az élete során akár 30-40 dkg, a csomagolóanyagból kioldódó vegyületet (monomereket, oligomereket, stabilizátorokat, antioxidánsokat, lágyítókat, habosító anyagokat, nehézfémeket, színezékeket, gyártási segédanyagokat) fogyaszt el, éppen ezért fontos ennek a termékcsoportnak a vizsgálata.
1. ábra. A hosszú időn keresztül, kis dózisban jelentkező mérgező anyagok hatásgörbéjének elvi vázlata. Forrás: Eurofins Food & Feed Testing Budapest Kft.
A csomagolóanyagok esetében nem az esetenkénti, nagy dózisú kitettség a jellemző, hiszen a kioldódás ezekből az anyagokból általában igen kis mennyiségben, de hosszú időn keresztül, folyamatosan zajlik. Ezt szemlélteti az 1. ábra is: a hosszú időn keresztül felvett káros anyagok fiziológiás hatása idővel összeadódhat, és egy életen át veszélyes betegséget okozhat.
A hőmérséklet függvényében a kioldódás erőteljesebbé válik, gondoljunk csak a napon lévő autóban hagyott üdítőitalokra.
Hogyan történik a kioldódás?
Az anyagátadási folyamatok a természet törvényei szerint zajlik, alapjelensége a diffúzió, amelyet a kioldódási folyamatokat általánosan leíró differenciál-egyenletekkel együtt Eugene Fick orvos és feltaláló fogalmazta meg.
Fontos tudni, hogy a hőmérséklet függvényében a kioldódás erőteljesebbé válik, gondoljunk csak a napon álló autóban felejtett üdítőitalokra, amelyeket akkor sem javasolt meginni, amikor már ismét kihűltek. Ezt a folyamatot jelképezi a 2. ábra is:
2. ábra. A polipropilén migrációjának hőmérséklet-függése
Forrás: Eurofins Food & Feed Testing Budapest Kft.
Milyen vegyületek oldódnak ki a nyomdaipari termékekből?
Az élelmiszereinket és az azokkal kapcsolatba kerülő anyagokat szennyező ásványianyag-frakciókat a MOAH (Mineral Oil Aromatic Hydrocabons – Ásványolaj-eredetű aromás szénhidrogének), illetve a MOSH (Mineral Oil Saturated Hydrocarbons – Ásványolaj-eredetű telített szénhidrogének) csoportokba sorolhatjuk. A melegvérű szervezetekre (így az emberre és a haszonállatokra) az aromás részeket tartalmazó szénhidrégének veszélyesebbek, ugyanis genotoxicitásuk révén a szervezet genetikai rendszerében zavarokat okozhatnak.
A feltekerve tárolt, külső felületükön nyomtatott csomagolóanyagoknál a belső és a külső felület érintkezése ugyancsak szennyezést eredményezhet, ha a terméket a nyomtatott felület teljes száradása előtt feltekerik.
Mivel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkező anyagok, gépek az élelmiszerek ásványolaj- szennyezését okozhatják, az Európai Bizottság 2017/84 ajánlásában (2017. január 16.) rendelkezett az élelmiszerekben és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban előforduló ásványolaj- szénhidrogének nyomon követéséről különös tekintettel az alábbi termékcsoportokra:
· Állati zsiradékok, növényi olajok,
· Kenyér- és zsemlefélék, finom-pékáruk,
· Reggeli gabonapelyhek,
· Édesipari termékek (beleértve a csokoládét),
· Halhúsból készült élelmiszerek,
· Emberi fogyasztásra szánt magvak, fán termő csonthéjasok,
· Fagylaltok, desszertek,
· Tészták és egyéb gabonaipari termékek,
· Hüvelyes növényekből készült termékek,
· Kolbászfélék
A szennyezőanyagok egy másik fontos csoportja a fluortartalmú szénhidrogének, amelyek a többi, műanyagokból származó migránshoz hasonlóan ugyancsak toxikusak: károsíthatják a vesét, a májat, a pajzsmirigyet, a heréket és a prosztatát, terhesség alatti magas vérnyomást okozhatnak, gyermekeknél pedig immuntoxikus hatásúak lehetnek. A perfluorozott szénhidrogének főként hőálló és a zsiradékokat nem áteresztő, papír csomagolószereknél fordulhatnak elő. Egy tudományos közleményben arról írtak, hogy 407 db minta 33%-ánál tudtak fluortartalmú szénhidrogén-tartalmat kimutatni (3. ábra).
3. ábra. Fluortartalmú szénhidrogének vizsgálatának eredményei.
Forrás: Eurofins Food & Feed Testing Budapest Kft.
Mi mindenre jó a csomagolás?
Amellett, hogy egyben tartja az élelmiszert, védi a környezet hatásaitól (és fordítva), jobban eltarthatóvá teszi, mint amilyenek a lédig termékek. Biztonságos, ráadásul fontos üzenetet, információkat hordoz a vásárlók felé, valamint marketingcélokat is szolgál.
A csomagolóanyagoknak mindemellett biztosítaniuk kell a bennük található élelmiszerek számára a megfelelő a megfelelő áteresztőképességet, a mikrobiológiai korrózió megelőzését, a tartósító eljárásoknak és az anyagmozgatásnak való ellenállást, a termékben lévő mikroorganizmusok szaporodásának gátlását.
Környezetvédelmi szempontból egyre fontosabb követelmény továbbá az is, hogy az újra nem hasznosítható csomagolóanyagok biológiailag lebonthatóak legyenek.
Nincs könnyű dolguk tehát a csomagolóanyag-gyártóknak, arról nem is beszélve, milyen kihívásokat tartogat számukra a jövő az intelligens és interaktív csomagolástól kezdve az ehető bevonatokig.
Ma már nélkülözhetetlen számukra a megfelelő kockázatbecslés és -elemzés, a rendszeres laboratóriumi vizsgálat: így tudnak olyan minőségű terméket előállítani, amely bizonyosan megfelel az egyre szigorodó európai és hazai előírásoknak.
Hogyan mérnek, mit mérnek?
A csomagolóanyagokból kioldódó anyagok vizsgálatára az arra felkészült laboratóriumokban sokféle módszert használnak. A minták fémtartalmát spektroszkópiás technikával, a szerves molekulákból álló szennyezőket, összetevőket elválasztás-technikai elven, főként valamilyen kromatográfiás módszerrel elemzik.
Mivel az élelmiszerek és kozmetikumok csomagoló szerei – nem-megfelelőségük esetén – a csomagolt termékek ízét, illatát is kedvezőtlenül módosíthatják, ezért az analitikai laboratóriumok a vizsgálatokat az esetek többségében érzékszervi módszerek alkalmazásával kezdik.
A csomagolóanyagokból kioldódó anyagokat a laboratóriumokban leleményes módszerekkel és a legmodernebb technológiával vizsgálják
A kioldódási folyamatokat úgynevezett élelmiszer-utánzó modell-oldatokkal és – illékony migráló komponensek esetén – egy TENAX fantázianevű adszorbenssel szimulálják. A migráns vegyületek vizsgálatát a vonatkozó szakmai előírások, szabványok szerint ezekből az élelmiszereket utánzó anyagokból végzik el. Gyermekjátékok vizsgálatánál gyakori módszer a műnyállal, esetenként természetes, gyűjtött nyállal való extrakciós vizsgálat is.
A kioldódott vegyületek összes mennyiségét tömegméréses (gravimetriás) módszerrel, minőségileg a fentebb említett fém- és szerves-analitikai módszerekkel határozzák meg. Az egyes műanyagpolimereket esetenként infravörös spektroszkópiai technikával is azonosítani lehet.
A laboratóriumokban leggyakrabban a cikk elején már említett lágyítókat, antioxidánsokat, fotostabilizátorokat, tiltott színezékeket, monomereket, oligomereket, kőolajszármazékokat, bakteriosztatikus anyagokat, nehézfémeket, illetve fluortartalmú anyagokat mérnek.
Papírok és kartonok esetében többek között a primer aromás aminok, a ftalátok, a fémek, a biszfenol A, a MOSH/MOAH-vegyületek állnak a figyelem középpontjában.
A csomagolóanyagok vizsgálatával kapcsolatban itt tájékozódhat részletesebben.
A nyomadaipar csúcsrendezvényei
A PPDexpo és SignExpo kiállításokra, a nyomdaipar, a csomagolóipar és a reklámdekoráció kétévente megrendezett hazai csúcsrendezvényei. Az idén a BOK-csarnokban rendezték meg a két eseményt április 9-11. között.
Tavaly novemberben az Eurofins Tudásközpontban tartották a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) szakmai szimpóziumát, amelyen az előadók megállapították: a csomagolóanyag-gyártók és a nyomdaipari cégek sokkal komolyabb kockázatbecslésre számíthatnak, egyre fontosabb szerepük lesz az ellenőrzést végző akkreditált szervezeteknek, laboratóriumoknak. A rendezvényről itt olvashatja el az összefoglaló anyagot
A csomagolóanyagokkal kapcsolatban az alábbi linkeken olvashat a Laboratorium.hu-n megjelent érdekes cikkeket
Élelmiszerutánzó modelloldatok - Pom-Pom új mesehősei
Az utolsó szó mindig a mikrobáké
